A kérdésfelvetés

1. Regionális gazdaságfejlesztési kezdeményezések tapasztalatai a Nyugat-DunántúlonMagyar Regionális Tudományi Társaság V. Köz- és VándorgyűléseMiskolc, 2007. október 25-26

2. A kérdésfelvetés • Regionális gazdaságfejlesztési kezdeményezések • Nyugat-Dunántúl: a kezdeményezések régiója! • Beszélhetünk-e regionális gazdaságfejlesztésről? • Milyen a regionális gazdaságfejlesztési politika irányultsága, eszközrendszere és intézményrendszere?

3. A regionális gazdaságfejlesztés Végső cél: az életszínvonal és az életminőség növelése, Eszköze: a hatékonyság, termelékenység javítása Regionális gazdaságfejlesztés, mint eszköz: • tudatos beavatkozás a gazdaság területi folyamataiba, a vállalkozások versenyképességének és termelékenységének javítása érdekében Kínálati orientáció: • külső erőforrások bevonása, termelői és fogyasztói infrastruktúra fejlesztése, kedvezmények nyújtása Keresleti orientáció: • megújulás, innováció, hálózatosodás, klaszteresedés, agglomerációs hatások és szinergiák

4. Szerkezetváltás a Nyugat-dunántúli régióban Sikeres gazdasági szerkezetváltás: • kedvező földrajzi elhelyezkedés • jó infrastrukturális háttér • ipari hagyományok, képzett munkaerő • új típusú gazdaságfejlesztési eszközök • vállalkozások növekvő száma • bővülő foglalkoztatás, alacsony munkanélküliség • külföldi működőtőke beruházások • tradicionális iparágak megújulása, új iparágak megjelenése • export orientált gazdaságszerkezet • gyors és dinamikus gazdasági növekedés

5. Szerkezetváltás a Nyugat-dunántúli régióban Anomáliák: • részben alacsony hozzáadott értékű tevékenységek • bizonyos területeken működőtőke kivonás • külföldi cégek alacsony szintű beágyazottsága, hiányos regionális együttműködési kapcsolatok • jelentős és bővülő területi különbségek a régióban • kistérségi szinten megjelenő munkanélküliség • innovációs paradoxon: a gazdaság teljesítőképességéhez képest alacsony K+F kapacitások • universitas típusú egyetemi campus hiánya • szétforgácsolt fejlesztési erőforrások, párhuzamos szereplők • gazdasági régió és a tervezési-statisztikai régió eltérése

6. Fejlesztési irányok, stratégiai dokumentumok Regionális Innovációs Stratégia (RIS): • 2001, innovációs környezet javítása, tudásbázis fejlesztése és a tudás terjedésének ösztönzése, innovációs infrastruktúra fejlesztése, innováció finanszírozása Regionális Technológiai Előretekintési Program (TEP): • 2004, iparági fókusz: gépipar (járműipar, elektronika), turizmus (termál, gyógy, wellness), környezeti iparágak (megújuló energia, faipar), tudásipar (kutatás-fejlesztés, képzés) Regionális Operatív Program (ROP), gazdaságfejlesztési prioritás: • 2007-2013, helyi innovatív erőforrásokra és hálózatokra alapuló gazdaság, komplex befektetés ösztönzés, klaszterfejlesztés, turizmus (termál, öko, kulturális)

7. Ipari parkoktól az innovációs központokig Ipari parkok: • 1990-től, Győr, Szombathely, Szentgotthárd… (25 ipari park) • fejlett infrastruktúra és szolgáltatások • eltérő kihasználtság, új igények felmerülése Innovációs központok: • 1990-es évek végétől, Győr, Szombathely, Sopron, Zalaegerszeg • korlátozott erőforrások és funkciók • tényleges innovációs szolgáltatások hiánya

8. Hálózatfejlesztés és klaszterkezdeményezések Klaszterkezdeményezések: • 2000-től, autóipar, fa és bútoripar, turizmus, mechatronika, textilipar, logisztika, megújuló energia, helyi termék • korlátozott erőforrások, inkább hálózati megközelítés Pannon Gazdasági Kezdeményezés (PGK): • 2001-től, együttműködési hálózat, esernyőszervezet, • klaszterszerveződések katalizátora, koordináció, együttműködés Pannon Gazdasági Hálózat (PBN): • 2006-tól, alulról induló hálózati együttműködés • klaszterszervezetek, ipari parkok, projektorientáció

9. Az innováció előtérbe kerülése, tudáscentrumok Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség / Tanács: • 2005-től, konzorciális forma, jövője bizonytalan • decentralizáció megkezdése, Innovációs Alap, pályázatok • ágazati fókusz: járműipar, fa- és bútoripar, egészségipar, IKT, környezeti ipar, tudásipar Kooperációs Kutatóközpontok és Egyetemi Tudásközpontok: • 2005-től, Győr, Sopron • erdészet-faipar, megújuló energia, környezetvédelem • járműipar, elektronika, logisztika, közlekedés • technológiatranszfer-tudáscentrum a klaszterekhez szorosan kapcsolódó kompetenciákkal és szereplőkkel

10. Fejlesztési pólus Autopolis – Győr: • partnerség: város-kamara-egyetem-klaszter-ipari park-innovációs központ • új fejlesztési irányok: • autóipari innovációs klaszter szolgáltatások (hálózatépítés, speciális szolgáltatások) • egyetemi campus, tudásközpont (Inno-Share, új tudás tér, ösztöndíj program) • tudományos és technológiai központ, technológia-transzfer (Inno-Raab) • mechatronikai kompetencia központ (Technonet, Tech-Watch, Tech-Adapt, Living-Lab) • autóipari szakképzési program (TISZK) • autóipari beszállítói park (gyártás és logisztika) • folyamatos bizonytalanság és bizalmatlanság

11. Regionális fejlesztési prioritások Nyugat-Dunántúl Regionális Operatív Program: • regionális gazdaságfejlesztés (15,4%) : • regionális klaszterekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése és a vállalkozói tanácsadási tevékenység igénybevételének támogatása • befektetői környezet fejlesztése • turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása (23,6%) • Pannon termál program kiszélesítése • Pannon kulturális táj • tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése • kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése • helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése • városfejlesztés (19,0%) • környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra (20,0%) • helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukt. fejlesztése (18,3%)

12. Regionális gazdaságfejlesztés óhajtott célja • Tartós versenyelőnyök létrejöttének és fennmaradásának támogatása, megfelelő üzleti környezet biztosítása: • közvetlen eszközökkel a régióban domináns iparágak, üzletágak globális versengése érdekében a klaszterek egyedi igényeinek megfelelő speciális fejlesztések (speciális munkaerőpiaci igények, kutatóintézetek, kompetencia központok, fejlesztési szervezetek stb.) Alacsonyfokú decentralizáció, regionális kompetenciák, intézmények és eszközök hiánya: nem beszélhetünk tényleges regionális gazdaságfejlesztésről!

13. Köszönöm a figyelmet!Dr. Grosz Andrásegyetemi adjunktusWeb: http://www.grinya.huE-mail: grosza@sze.hu; grosza@rkk.huTel: +36 96 516-578; Fax: +36 96 516-579