1 / 43

On-demand médiaszolgáltatások kutatása

On-demand médiaszolgáltatások kutatása Survey kutatás az o n-demand médiafogyasztásról a 18-59 éves internetezők körében 2012. október-november. Megbízó: MEME Készítette: Ariosz Kft. Tartalom. A kutatás módszertana és körülményei 2. Médiafogyasztással összefüggő eszköz-ellátottság

verdad
Download Presentation

On-demand médiaszolgáltatások kutatása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. On-demand médiaszolgáltatások kutatása Survey kutatás az on-demand médiafogyasztásról a 18-59 éves internetezők körében2012. október-november Megbízó: MEME Készítette: Ariosz Kft.

  2. Tartalom • A kutatás módszertana és körülményei 2. Médiafogyasztással összefüggő eszköz-ellátottság 3. Médiafogyasztási szokások 4. Szempontok az eszközválasztásban 5. A piac jelene: on-demand szolgáltatások igénybevétele 6. A piac jövője: a fogyasztói attitűdök vizsgálata

  3. A kutatás módszertana és körülményei A reprezentált alapsokaság Internetező 18-59 éves magyarországi lakosok, akik ismerik az on-demand szolgáltatások valamelyikét. Ez nagyságrendileg N=3.390.000 embert jelent. A kutatásunk eredményei csak erre a sokaságra értelmezhetőek és nem terjeszthetőek ki a teljes magyar felnőtt népességre. Az alkalmazott módszer Online önkitöltős kérdőív Mintanagyság és mintaösszetétel A kiinduló minta a nemek aránya, az életkori csoportok és a településtípus szerint arányosan került kiválasztásra a magyar internetezők közül. 845-en kezdték el kitölteni a kérdőívet („kattintók”). Közülük azokkal készült el a teljes interjú akik ismertek legalább egyet az on-demand médiaszolgáltatások közül. Mintanagyság n=662 fő (a sikeres, befejezett interjúk száma) Ezen kiválasztási eljárás következtében a minta nem tükrözi a magyar internetező sokaság teljességét, csak azokat, akik ismerték az on-demand lehetőségek legalább egyikét. A megkérdezések időpontja 2012 október 18 – november 07 között

  4. Tartalom • A kutatás módszertana és körülményei 2. Médiafogyasztással összefüggő eszköz-ellátottság 3. Médiafogyasztási szokások 4. Szempontok az eszközválasztásban 5. A piac jelene: on-demand szolgáltatások igénybevétele 6. A piac jövője: a fogyasztói attitűdök vizsgálata

  5. Tévé előfizetéssel való rendelkezés és annak jellemzői Tévé előfizetés Hány csatornát tartalmaz a csomag? Az előfizetés technológiája • A vizsgált alapsokaság 11%-ának háztartásában nincs fizetős tévé. Azaz vagy antennával tévéznek, vagy nincs tévéjük. • Az előfizetések 55%-a kábeles (ezen belül 30% digitális), negyede műholdas, 13%-a pedig IPTV. • Az analóg előfizetéseknél a csatornaszám jellemzően 30 és 70 között van, a digitálisoknál ellenben az előfizetések több mint negyede 70 feletti csatornaszámmal bír. Bázis: teljes minta= 662

  6. Okos eszközökkel való rendelkezés Okostelefon Smart TV Interaktív set-top box • A vizsgált alapsokaság 7%-ának van Smart TV-je (ez kb. 240.000 smart TV-t jelent), de csak kevesebb, mint felük (3%) használja internethez kapcsolódva. • Ellenben ebben a körben meglehetősen sokan, 45%-nyian rendelkeznek okostelefonnal. • Interaktív set-top box a vizsgált minta háztartásainak 9%-ában volt (ez mintegy 300.000 set-top boxot jelent). Bázis: teljes minta= 662

  7. Tartalom • A kutatás módszertana és körülményei 2. Médiafogyasztással összefüggő eszköz-ellátottság 3. Médiafogyasztási szokások 4. Szempontok az eszközválasztásban4. 5. A piac jelene: on-demand szolgáltatások igénybevétele 6. A piac jövője: a fogyasztói attitűdök vizsgálata

  8. Milyen eszközön milyen gyakran néznek professzionális mozgóképes tartalmakat • A mozgókép-fogyasztást még ebben a több szempontból leszűrt és szelektált, a magyar társadalom átlagánál jóval magasabb „digitális tudatosságú” közegben is alapvetően a TV uralja. Jelenleg: 63%-uk tévézik szinte minden nap. Az egyáltalán nem tévézők aránya csak 3%. • A mozgókép nézés PC-n napi rendszerességgel csak 15%-ot jellemez. • Okostelefonon vagy tableten pedig mindössze 1-1% néz napi rendszerességgel mozgóképes tartalmakat , 70% pedig egyáltalán nem használ ilyesmire okostelefont. Bázis: teljes minta= 662

  9. Egy átlagos hétköznap mennyi időt tölt…? Átlag: 138 perc, Átlag: 119 perc Átlag: 42 perc • A vizsgált közegben az internetezés már több időt vesz el a hétköznapi tevékenységekből, mint a tévézés. (A teljes népességben ez még nincsen így.) • Azonban – mint láttuk – ez nem mozgókép fogyasztást jelent: a mintasokaság egyharmada (32%-a) napi két óránál többet internetezik, de csak 4%-uk néz napi két órányi internetről származó, vagy interneten elérhető mozgóképes tartalmat. • Közel kétötödük (39%) pedig soha nem néz mozgóképes internetes tartalmat. • Az internetezés és a mozgókép fogyasztás tehát a szokásszerűség szintjén jelenleg még meglehetősen elválik egymástól. Bázis: teljes minta= 662

  10. Az internethasználat helyszínei Hol használ internetet? – több válasz is lehetséges volt • A vizsgált mintasokaságban gyakorlatilag mindenki internetezik otthon (online kutatás keretében ez nem okozhat különösebb meglepetést). • Felük munkahelyén is internetezik, 12%-uk pedig iskolában. • Ami figyelmet érdemel, hogy közel negyedük mozgás közben, szabadban, közlekedési eszközön is internetezik. Bázis: teljes minta= 662

  11. Filmekhez, sorozatokhoz hagyományos módokon való hozzájutás Az elmúlt 3 hónapban hányszor kölcsönzött videofilm kölcsönzőből vagy könyvtárból Az elmúlt 3 hónapban hányszor vásárolt boltban képhordozót Az elmúlt 3 hónapban hányszor kapott baráttól, ismerőstől, fizikai adattározón Az elmúlt 3 hónapban hányszor kapott ismerőstől elektronikus másolat formában • A filmekhez, sorozatokhoz való hozzájutás leggyakoribb „hagyományos” módja a baráttól, ismerőstől fizikai adathordozón (DVD, Blue Ray, flashdrive) való kölcsönvétel. • A vizsgált sokaság kétötöde jutott ilyen módon filmhez, sorozathoz az elmúlt 3 hónapban. Bázis: teljes minta= 662

  12. Filmekhez, sorozatokhoz való on-demand hozzájutás: VoD Az elmúlt 3 hónapban hányszor kölcsönzött filmet, sorozatot a tévékészülékhez kapcsolt set-top boxon keresztül a tévészolgáltató vagy valamely tévétársaság videotékájából • A vizsgált minta 15%-a mondta azt, hogy kölcsönzött mozgóképes tartalmakat set-top boxon keresztül elérhető videotékából (VoD). • Miután csak 9% mondta azt, hogy neki interaktív set-top boxa van, ez arra utal, hogy vagy a set-top box tulajdonságaival, vagy a VoD jelentésével nincsen tisztában a megkérdezettek egy része. • Akik ilyet tettek (kicsit több mint félmillióan lehetnek), azok háromnegyede azt mondja, hogy fizetett is már VoD-os tartalomért . Bázis: teljes minta= 662

  13. Filmekhez, sorozatokhoz való on-demand hozzájutás: internetes letöltés Az elmúlt 3 hónapban hányszor töltött le az internetről filmet, sorozatot, tévéműsort vagy más mozgóképes tartalmat? • A vizsgált populáció mintegy kétharmada (kb. 2.300 ezer ember) töltött le az elmúlt 3 hónapban mozgóképes tartalmakat az internetről. • Több mint egynegyedük (mintegy 910 ezer ember) 10-nél több alkalommal tett ilyesmit az elmúlt 3 hónapban. • Mozgóképes tartalmak internetes letöltésért azonban csak a 68%-nyi letöltő 8%-a (185 ezer ember) fizetett legalább egyszer az elmúlt 3 hónapban. Bázis: teljes minta= 662

  14. Filmekhez, sorozatokhoz való on-demand hozzájutás: Streaming video Az elmúlt 3 hónapban hányszor nézett meg az interneten filmet, sorozatot, tévéműsort vagy más mozgóképes tartalmat, anélkül, hogy letöltötte volna? • A megkérdezettek 72%-a fogyasztott professzionális mozgóképes tartalmakat internetes streaming videó formájában az elmúlt 3 hónapban (hozzávetőleg 2.440 ezer ember). • Azonban ilyesmiért csak a streaming videózók 3%-a (alig 70 ezer felhasználó) fizetett az elmúlt 3 hónapban legalább egyszer. Bázis: teljes minta= 662

  15. Nem-hagyományos mozgóképfogyasztás gyakorisága az internetezők körében • Az ezen az oldalon szereplő adatok a „kattintókra” vonatkoznak, azaz reprezentálják a 18-59 éves internetezőket. • Az internetezők 40%-a még csak nem is hallott a catch up TV lehetőségekről vagy a VoD-ról háromnegyedük pedig nem tudott az OTT megoldásokról. Bázis: összes kattintó = 845

  16. Mozgóképfogyasztás gyakorisága a megkérdezettek körében • Még azok körében is, akik legalább egy on-demand megoldást ismertek (ők alkotják a kutatás mintasokaságát), a lineáris tévézés jelenti a mozgóképfogyasztás döntően túlsúlyos mozzanatát. • 35% (1.186 ezer ember) catch up TV-zik, 19% (mintegy 644 ezren) VoD-ozik, és 8% (270 ezren) használ OTT megoldásokat legalább havi gyakorisággal. Bázis: teljes minta= 662

  17. Multiscreening és a szociális média szerepe a tévézésben A TV nézéssel párhuzamosan folytatott tevékenységek A tévében látottak online megvitatása másokkal • A vizsgált célcsoport 53%-a szokott tévézés közben interneten böngészni, 42%-uk közösségi oldalakat is látogat tévézés közben, 24% pedig más mozgóképes tartalmakat is megnéz az interneten, miközben a tévé is működik közben. • A szociális internetes média csatornáin a megkérdezettek 41%-a meg szokta vitatni a tévében látottakat; ezen belül 10%-uk ezt rendszeresen megteszi. Bázis: teljes minta= 662

  18. Tartalom • A kutatás módszertana és körülményei 2. Médiafogyasztással összefüggő eszköz-ellátottság 3. Médiafogyasztási szokások 4.Szempontok az eszközválasztásban 5. A piac jelene: on-demand szolgáltatások igénybevétele 6. A piac jövője: a fogyasztói attitűdök vizsgálata

  19. Mennyire fontosak Önnek ezek a szempontok: • A vizsgált célcsoport számára a szélessávú internet hozzáférés messze a legfontosabb. • Ehhez képest az on-demand lehetőségek csak másodlagos fontosságúnak bizonyultak. • Internetezésre is alkalmas smart TV-re csak a megkérdezettek egyharmada vágyik, VoD-ozási lehetőségre pedig csak egynegyedük. • Sok hagyományos lineáris tévécsatorna elérési lehetőséget ellenben már 46% szeretne. Bázis: teljes minta= 662

  20. Amikor arról dönt hogy milyen eszköz segítségével néz meg egy professzionális mozgóképes tartalmat, mennyire fontosak Önnek ezek a szempontok? • A magyar piacon nem szokatlan módon a legfontosabb szempont az, hogy ne kelljen fizetni a tartalomért. • A második legfontosabb az, hogy ne legyen megszakító reklám a mozgóképes tartalomban: ezt 81% fontosnak tekinti a választás során. Azt azonban, hogy a tartalom előtt vagy után se legyen reklám, már csak 51% tartja fontosnak. Bázis: teljes minta= 662

  21. Eszközök „fícsöreivel” kapcsolatos preferenciák nemzetközi összevetésben magyarországi vizsgálat • A magyarországi adatokat összevetve a rendelkezésre álló nemzetközi eredményekkel* azt látjuk, hogy a kép és hangminőség a magyar médiafogyasztóknak a többi piac elvárás-szintjéhez képest kevésbé fontos. Nemzetközi vizsgálat* * Ericsson ConsumerLab TV Video ConsumerTrends 2011 Bázis: teljes minta= 662

  22. Reklámokkal ingyenesen vs. reklámok nélkül de fizetősen - korcsoportok szerint - Amennyiben Ön szabadon választhatna, hogy ugyanazt az Önt érdeklő filmet, sorozatot vagy tévéműsort reklámokkal együtt, de ingyenesen, vagy reklámok nélkül, de mondjuk filmenként 200-300 Ft díjért nézze meg, mit választana? • A megkérdezettek mintegy kétharmada hajlandó elviselni a reklámokat, ha „cserébe” ingyenesen juthat a tartalmakhoz. Csak kevesebb mint egynegyedük lenne hajlandó akár csak minimális összeget is (200-300 forintot) fizetni egy tartalom reklámmentességért cserébe. • Az ingyenesség iránti igény valamivel erősebb a 25 év alattiak körében. Bázis: teljes minta= 662

  23. Tartalom • A kutatás módszertana és körülményei 2. Médiafogyasztással összefüggő eszköz-ellátottság 3. Médiafogyasztási szokások 4.Szempontok az eszközválasztásban 5. A piac jelene: on-demand szolgáltatások igénybevétele 6. A piac jövője: a fogyasztói attitűdök vizsgálata

  24. Milyen nem-lineáris médiafogyasztási megoldást használt legutoljára Bázis: teljes minta= 662 Magyarország • Amíg az USA-ban az OTT megoldások, addig Spanyolországban és hazánkban a közösségi videó-megosztó oldalak és a fájlcserélők jelentik a nem-lineáris médiafogyasztás legjelentősebb csatornáit. Spanyolország USA

  25. Tévéműsorok interneten keresztül történő megtekintése Milyen technológia segítségével Tévéműsorok interneten keresztül történő megtekintése Milyen műsorokat néz interneten keresztül (többet is választhatott) • A tévéműsorokat interneten nézők csaknem fele olyan műsorokat néz neten, melyeket a tévéjén is szokott. Több mint harmaduk pedig olyan műsorokat, melyeket a tévéjén nem is tudna, • A megkérdezettek 71%-a (mintegy 2.400 ezer ember) szokott interneten tévéműsorokat nézni. Túlnyomó többségük korábbi adásokat tekint meg ilyen módon. Bázis: teljes minta= 662

  26. Tévéműsorok interneten keresztül történő megtekintése Miért nem néznek TV műsorokat interneten keresztül Tévéműsorok interneten keresztül történő megtekintése • Azok 61%-a, akik nem szoktak interneten tévéműsorokat nézni azt nevezik meg okként, hogy kielégítőnek találják a rendelkezésükre álló lineáris tévécsatorna kínálatot. • 21%-uk azt nevezi meg indokként, hogy ehhez nem elégséges az internetkapcsolat sávszélessége, további 21% pedig még nem is gondolt arra, hogy ilyen lehetősége is lenne. Bázis: teljes minta= 662 26

  27. Professzionális mozgóképes tartalmak fogyasztására jellemzően használt médiafogyasztási csatornák • A professzionális mozgóképes tartalmak fogyasztására jellemző szokások alapján öt csoportot képeztünk. • A legtöbben még ebben a speciális mintában is azok voltak, akik elsősorban lineáris médiát fogyasztanak. Ők a minta csaknem felét (45%-át tették ki. • Az on-demand megoldásokra fogékonyabb csoportok együttesen a minta 35%-át tették ki (ez mintegy 1.185 ezer embert jelent). Bázis: teljes minta= 662

  28. Szokott-e Ön televíziós műsorokat interneten nézni? • A catch up TV használat értelemszerűen elsősorban az „Internetező” és a „Mindenevő” csoportot jellemzi. • Azok, akiket magas lineáris médiafogyasztás jellemez, valamivel nagyobb arányban vesznek igénybe catch up TV megoldásokat is, mint azok, akik kifejezetten kevés médiatartalmat fogyasztanak lineárisan is. Bázis: teljes minta= 662

  29. Milyen vizuális tartalmakat vesz igénybe on-demand? Olyanokat, amiket a „rendes” TV-n nem nézhetőek Ugyanazokat, mint amiket a „rendes” TV-n is Olyanokat, amiket a „rendes” TV-n is tudna, de mégsem ott szokta nézni • A Mindenevők elsősorban olyan tartalmakat fogyasztanak on-demand, amelyeket a lineáris TV-n is szoktak fogyasztani. • A VoD-ozók ellenben olyanokat, melyekhez a lineáris TV-n nem juthatnának hozzá.

  30. Az IP alapú on-demand használat és a VoD használat korcsoportok szerint IP on-demand VoD • Jelentős különbség van az IP alapú on-demand használók (catch up, OTT) és a VoD-ozók demográfiai jellegzetességei között. • Az IP alapú on-demand használat a fiatalabb korcsoportokra, különösen a 25 év alattiakra lényegesen nagyobb mértékben jellemző. • Ezzel szemben a VoD a 40 évnél idősebb korosztályok sajátja. Ennek oka, hogy a VoD-hoz egy viszonylag költséges digitális tévé előfizetés szükséges, továbbá a VoD-os tartalmakért is jellemzően fizetni kell. Bázis: teljes minta= 662

  31. Tartalom • A kutatás módszertana és körülményei 2. Médiafogyasztással összefüggő eszköz-ellátottság 3. Médiafogyasztási szokások 4.Szempontok az eszközválasztásban 5. A piac jelene: on-demand szolgáltatások igénybevétele 6. A piac jövője: a fogyasztói attitűdök vizsgálata

  32. Innovativitás, technikai újdonságok iránti nyitottság • A vizsgált célcsoport 95%-a azonosul azzal a kijelentéssel, hogy számára az internet jelenti az elsődleges információ forrást. • Ugyanakkor a megkérdezettek fele azonosul azzal a kijelentéssel is, hogy „túl gyorsan változik manapság minden, az embernek nehezére esik követni”. Bázis: teljes minta= 662

  33. Az technológiai innovativitást mérő attitűd (főkomponens) faktorsúly • Az innovatív attitűd sokkal inkább jellemzi a férfiakat, mint a nőket, továbbá a 30 év alattiakat, mint az ennél idősebbeket • (Az internet, mint információforrás primátusa annyira általános egyetértéssel találkozott, hogy – mivel nem differenciált – kimaradt a főkomponensből.) Bázis: teljes minta= 662

  34. Az internetes letöltésekkel kapcsolatos attitűdök • A megkérdezettek 58%-a egyetértett azzal, hogy „valójában nem találok semmi kivetnivalót az illegális letöltésben” és csak 28% vitatta ennek a kijelentésnek az igazságát. • Azzal, hogy az illegális letöltést büntetni kell, csak 31% értett egyet, 59% viszont nem azonosult ezzel az állásponttal. Bázis: teljes minta= 662

  35. Az illegális letöltésekkel kapcsolatos elfogadó attitűd (főkomponens) • Az illegális letöltésekkel kapcsolatos elfogadó vagy éppen támogató attitűd sokkal inkább jellemzi a 30 év alattiakat, mint az ennél idősebbeket; továbbá a nagyobb településeken élőket, mint a kitelepüléseken lakókat. • A kifejezetten kisjövedelműek elfogadóbb beállítódása abból fakad, hogy ez a csoport zömében jellemzően ösztöndíjból élő diákokból áll. Bázis: teljes minta= 662

  36. Médiafogyasztással kapcsolatos attitűdök - 1. • A megkérdezettek 78%-a egyetértett azzal, hogy gyakran érzi úgy, hogy nem talál semmi érdekeset a tévében. • Ellenben 48%-uk azzal is azonosult, hogy bőven elég neki, ha esténként a futó tévéműsorok közül választhat. Bázis: teljes minta= 662

  37. Médiafogyasztással kapcsolatos attitűdök - 2. • A vizsgált célcsoport 26% (mintegy 880 ezer ember) úgy gondolta, hogy „tulajdonképpen nincs is szükségem tévé előfizetésre, hiszen az interneten minden megvan, ami érdekel”; 32% ellenben egyáltalán nem azonosult ezzel a kijelentéssel. Bázis: teljes minta= 662

  38. Médiafogyasztással kapcsolatos attitűdök faktorelemzése Bázis: teljes minta= 662

  39. A lineáris tévézéssel kapcsolatos pozitív attitűd (PAF főfaktor) faktorsúly • A lineáris tévézéssel kapcsolatos pozitív attitűd az átlagnál magasabb arányban jellemzi a nőket, a 40 évnél idősebbeket, és az alacsonyabb iskolai végzettségűeket, valamint a vidékieket. Bázis: teljes minta= 662

  40. Az online médiafogyasztással kapcsolatos pozitív attitűd (PAF főfaktor) faktorsúly • Az online médiafogyasztással kapcsolatos pozitív attitűd az átlagnál nagyobb mértékben jellemzi a férfiakat, a 30 évnél fiatalabbakat, a diplomásokat, a fővárosiakat és a magasabb jövedelműeket. Bázis: teljes minta= 662

  41. On-demand iránti fogékonyságot mérő főkomponens faktorsúly • Az on-demand iránti fogékonyság erőteljesebb a férfiak, a 25-39 évesek, valamint az átlagosnál magasabb jövedelműek körében. • Ellenben az átlagosnál kevésbé jellemzi a nőket, a 40 évnél idősebbeket , továbbá az alacsony jövedelműeket. • Iskolai végzettség és településtípus szerint nem lehetett lényeges eltéréseket kimutatni. Bázis: teljes minta= 662

  42. A lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozó jogi szabályozással kapcsolatos elvárások • A megkérdezettek harmada szerint az új típusú műsor- és tartalomszolgáltatásra is pontosan ugyanolyan szabályoknak kell vonatkozniuk, mint a hagyományos sajtóra és médiára. • A vizsgált populáció negyede szerint az új típusú műsor- és tartalomszolgáltatást is szabályozni kell ugyan, de nem olyan szigorúan, mint a hagyományos médiát, további 20% szerint pedig ezen a területen elégséges a szolgáltatók önkéntes önszabályozása is. • A megkérdezettek 23%-a nem vállalkozott arra, hogy ezt a kérdést megítélje. Bázis: teljes minta= 662

  43. Köszönjük a figyelmet! • Kontakt: • Fischer György+36 20 967 52 07 • fischer@ariosz.hu

More Related