Pedagógusok az OECD nemzetközi tanárvizsgálat (TALIS) tükrében

1. Pedagógusok az OECD nemzetközi tanárvizsgálat (TALIS) tükrében Sági Matild Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Előadás a KÜLKESZ közgyűlésén Budapest, 2012. március 27.

2. A kutatások • OECD nemzetközi tanár kutatás (TALIS) • 23 résztvevő ország (Ausztrália, Ausztria, Belgium (Fl.), Brazilia, Bulgária, Dánia, Észtország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Korea, Litvánia, Malajzia, Málta, Mexikó, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Törökország) • Standardizált kérdőíves adatfelvétel, 2008 • ISCED 2 szinten tanító tanárok és iskolavezetők • Igazgatói és tanári kérdőív, • Országonként 200 iskola, iskolánként 20 pedagógus (+ az iskolavezető) • A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” című kiemelt projekt (Megvalósítók: Oktatáskutató és Fejlesztő intézet és Educatio Kft)

3. „Az oktatás minősége egyike azon kulcsfontosságú tényezőknek, amelyek meghatározzák, hogy egy ország növelni tudja-e a versenyképességét”

4. Mitől függ az oktatás minősége? A választ a nemzetközi összehasonlító mérésekre alapozott elemzések adják meg

5. „A tanárok számítanak!” • Mi befolyásolja a gyerekek iskolai teljesítményét? • (Pisa adatokra, kompetencia-mérésekre alapozott kutatási eredmények: Hanushek, Kain, Rivkin, Darling-Hammond, Vignoles, …) • A család szerepe a legfontosabb • Az iskolán belüli drága megoldások nemigen hatnak • Az iskolán belül a TANÁR A LEGFONTOSABB! • McKinsey elemzés2007:„Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében?" • A megfelelő emberekből legyenek a tanárok • A tanárképzés valóban eredményes oktatókká képezzen • A rendszer a lehető legjobb színvonalú oktatást nyújtsa MINDEN gyermek számára. • OECD 2005: „A tanárok számítanak!”

6. Mitől függ a tanári munka minősége? • A rekrutációtól: • A tanári pályára jelentkezők képességeitől, ambícióitól • A tanárjelöltek kiválasztásától (szűrés) • A tanárképzés minőségétől • A pályakezdők „betanításától” • A tanári munka minőségének értékelésétől, visszacsatolásától, az ehhez kapcsolódó jutalmazási és támogatási rendszertől (A tanárok egyénre szabott, fejlesztő szakmai támogatása) • A képzés, továbbképzés, hivatásbeli szakmai fejlődési lehetőségek rendszerétől • Az adott célkitűzésnek, az adott helyzetnek leginkább megfelelő „optimális keverék” • „Tanuló közösségek” jelentősége • Iskolavezetéstől • Attól, hogy hosszú távon (is) mennyire vonzó a tanári pálya • A fizetés számít • A tanári pályaív (oktatáson belüli karrier lehetőségek, önmegvalósítási lehetőségek) legalább ilyen fontosak • Munkafeltételek, iskolai légkör, tanítási környezet

7. A szakmai továbbfejlődés gyakorlata

8. A továbbképzések célkitűzései(OECD „A tanárok számítanak” (2005) és „Building a High-Quality Teaching Profession(2011)) • Szakpolitikai vagy oktatáspolitikai reform megvalósításának elősegítése • Új feladatok ellátásához szükséges új típusú készségek, kompetenciák kialakítása és megszilárdítása • Az iskola speciális igényeire, az intézmény szakmai tevékenységének fejlesztésére irányuló intézmény-orientált szakmai továbbfejlődés („Tanuló közösség”) • A pedagógusok egyéni szakmai továbbfejlődési igényei („Élethosszig tanulás”) • Információk és jó gyakorlatok cseréje pedagógusok között, illetve pedagógusok, és egyéb oktatási szakemberek között • A gyengén teljesítő pedagógus támogatása abban, hogy eredményesebb tanárrá fejlődjenek.

9. A célok megjelenéseForrás: TÁMOP 3.1.1 kiemelt fejlesztési projekt • Minden érintettnek meggyőződése, hogy a tanárok folyamatos szakmai fejlődésére szükség van • A pedagógusok szeretnek tanulni, folyamatosan továbbképzik magukat DE: • A legtöbb tanár nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy milyen témakörű, típusú szakmai fejlesztésre lenne szüksége • Az iskolavezetők többségének nincs különösebb koncepciója az intézményi vagy egyéni szintű szakmai továbbfejlődés fő irányáról • Nincs kapcsolat a szakmai munka értékelése és a szakmai továbbfejlődés, továbbfejlesztés között

10. A rendszer mégis működik…

11. A szakmai fejlesztésekben való részvételaz elmúlt 18 hónapban, %Forrás: TALIS 2008 • A tanuló közösségek koncepciójára épülő szakmai továbbfejlesztési módszer lassú, ám a nemzetközi trendektől lényegileg nem elmaradó mértékű. A hagyományos képzési formák dominanciája

12. A kívánt továbbképzésben való részvétel elmaradásának okai Forrás: TALIS 2008, akadályról beszámoló pedagógusok %-a • Financiális korlátok ott, ahol: • Igény van a képzésre, • De ezt nem tudják pályázati forrásból finanszírozni, • Mert az iskola számára az adott cél-pályázati forrás nem elérhető • Programokban nincs hiány

13. A pályázati források dominanciája Normatív: Pályázati: Max. 3,4 milliárd Ft/év több 10 milliárd Ft Szervezeti-financiális keretek és hatásuk • Kettős finanszírozás: • Normatív támogatás – egyéni és iskolai szintű célok • Pályázati források – központi stratégiák • Az iskoláknak, és a legtöbb fenntartóknak nincs apparátusa a pályázati adminisztrációhoz • Nincs a rendszerben olyan segítő szervezet, amely érdek-semleges módon támogatná az iskolák és fenntartók pályázati tevékenységét • KÖVETKEZMÉNY: • A továbbképzéseket végző, többségükben profit-orientált cégek kiléptek a szolgáltatói szerepkörből, pro-aktív résztvevői lettek a rendszernek. • Az alapvetően szakmai jellegű döntéseket más – nem szakmai – érdekek, szempontok is jelentősen befolyásolhatják.

14. Minőségbiztosítás? • Nincs külső szakmai kontroll • A belső szakmai kontroll esetleges, egyéni tényezők függvénye • A „vevő-elégedettség” mérése csak formalitás • Nincs nyilvánosság és transzparencia • Van viszont „pályázati tanácsadás” KÖVETKEZMÉNY: • A pedagógusok és iskolák informális úton tájékozódnak és döntenek a továbbképzésekről • Még határozott továbbképzési célkitűzés esetén sem lehetnek biztosak abban, hogy a legjobb szolgáltatást választották • Így a piaci minőségbiztosítási mechanizmusok (a legjobbak megerősödnek, a gyengék kihullanak) sem működnek

15. A tanári munka értékelésének gyakorlata

16. A vizsgálatot megelőző 18 hónapban NEM értékelték a munkáját, %Forrás: TALIS 2008

17. Külső szakmai értékelés hiányaNem kapott külső szakmai értékelést a vizsgálatot megelőző 18 hónapban, %Forrás: TALIS 2008 • Ritka a külső értékelés • A hagyományos belső értékelés dominanciája

18. A szakmai értékelés kimeneteiForrás: TALIS 2008

19. Az értékelés nem kapcsolódik össze szakmai fejlesztési támogatással • Az értékelésnek nincs észlelhető direkt hatása a szakmai pályaívre Mégis: • A pedagógusok munkájuk értékelését pozitívan fogadják • A munkájukról való visszajelzéseket gyakorlati támogatásként élik meg

20. Összegzés • Az oktatás minősége a pedagógusok munkájának minőségétől függ • A főbb tényezők tekintetében a nemzetközi középmezőnyben helyezkedünk el • A pedagógus hivatás megerősítéséhez nemcsak az egyes tényezők javítására, de az elemek közötti koherencia megerősítésére is szükség van

21. Dia címe Köszönjük a figyelmet! Sági Matild Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet sagi.matild@ofi.hu