József Attila tájversei

1. József Attila tájversei Tájlírájának újszerűsége

2. 1. bevezetés • 1905-1937 • Jelentősége rendkívüli • Kötetei(sorold fel) • Világnézete(i):anarchizmus, marxizmus, freudizmus, Bergson, egzisztencializmus

3. Költői szemlélete, költészetének jellege: - lírai szintézis: poesie pure(letisztult formák, tiszta eszmények), avantgárd(formabontás), új népiesség, hagyományok( szonett, villoni ballada, időmértékes sorfajták stb.) - teljességigény - szeretetvágy - a „világhiány”, az embertelen hatalmak elleni tiltakozás - társtalanság

4. Mély őszinteség, átélhető személyesség a hangjában • Közösségkeresés,-teremtés igénye • Művészet= világteremtő erő • Újszerű, bizarr képzettársítások- racionális önkontroll • Költői magatartások: aktivitás(értékteremtés, önérvényesítés,vátesz-szerep), szemlélődés(a dolgok mélyebb megértése), védekezés • A lélek nyers, fájdalmas tartalmainak felszabadítása fegyelmezett, klasszikus formába öntve

5. 2. Tárgyalása) Újszerű tájköltészete • Leírás(tárgyiasság) és gondolatiság egysége • Tájköltészete= leíró-gondolati költészet • Meghatározó rétege a bölcselet • Kiindulópontja a tárgyi világ egy konkrét helyszíne, amit a valóság egyre magasabb létszintjeire emelve fejez ki egyre mélyebbre látó összefüggéseket • Ezt az eljárást szemlélteti híres „szalagút”-elmélete • A valóság létszintjei: - tárgyak - élő természet - egyes ember - társadalom - abszolútum

6. a) • Jellegzetes visszatérő motívumok: - tél - éjszaka - csönd - vas - nyirkosság - korom - füst

7. b) Holt vidék • Nem hagyományos tájleíró költemény: a leírás személytelenül tárgyias • A „külső” táj egyúttal metaforikus „belső” táj is • A természeti, tárgyi környezet minden eleme magasabb létszinten is gazdag jelentéssel telítődik • Cím értelmezése( több értelműség) • tél, fagy, mozdulatlan dermedtség= természet+ reménytelenség, kiszolgáltatottság, tehetetlenség= lelkiállapot, társadalmi helyzet

8. b) • A táj bemutatásának középpontjában egy tanya, tehát az ember, az emberi nyomorúság áll • Ez a világ megváltatlan, megválthatatlan • Okai: - „uraságnak fagy a szőlő”(kizsákmányolás, társadalmi esélyegyenlőtlenség, jogfosztottság) - egyetemes léttörvény: pusztulás

9. b) • Szerkesztési alapelv: ellentét (keress példákat) • Versritmus, rímelés(nézz utána)

10. c) Külvárosi éj • A külváros nem csak tárgyi valóság: sors, lélek, emberi kapcsolatok is • Az éjszakai csönd, mozdulatlanság, „élettelenség” felnagyítja, felerősíti a külső, belső jelenségeket • A szemlélődés kiindulópontja a mellékudvarra néző konyha(periférikus létforma), a látvány már a második sortól elvonttá válik, a képekhez egyre több képzet, érzet társul • A perspektíva tágul: holdfény, mozgás- egyre több részlet válik láthatóvá, az itt élő emberekről is egyre többet tudhatunk meg • Szerkesztési alapelv: felemelkedés, mozdulás- lehúzó, lefékező erők kijózanító valósága (tárgyak, emberek szintjén egyaránt) • Az ember, a társadalmiság szintje: rendőr, munkás, kocsmáros, elvtárs, forradalom • Tetőpont: „Minden nedves, minden nehéz”- víz(nedvesség, penész)= nyomor, a változás reménytelensége, lehúzó, visszatartó tehetetlenség, ugyanakkor feltámad a szél( a változás szele); itt megváltozik a közlésmód: személyessé, közvetlenné válik, változást vizionál, tettekre buzdítja a „testvérek”-et

11. d) Téli éjszaka • Leíró- gondolati költemény • Az elembertelenedett világ megértésének kísérlete • Újraértékeli feladatát • A leírás kezdő mondata is absztrakt: „A nyár ellobbant már” • A látvány látomássá növekszik • Az elembertelenedés a kozmikus világmindenségre is kiterjed • A csillagok, az égbolt magasságában döbben rá a földi világ parányi és jelentéktelen voltára • Innen tér vissza a földre, a városba, a társadalmi megnyomorítottságba stb.

12. 3. Befejezés • Valami személyes vélemény J.A.-ról, versélmény, egy versének elmondása