A skolasztika metafizikája

1. A skolasztika metafizikája Univerzáliák Aquinói Szent Tamás

2. A skolasztika • A középkori teológia és filozófia korszakai: • Patrisztika (I-VIII. század) • Skolasztika (IX-XVI. század) Alapproblémájuk: a keresztény hit teológiai, filozófiai megalapozása („a filozófia a teológia szolgálólánya) A skolasztika - a latin schola – iskola szóból - alapja az antik filozófia (főként Arisztotelész) és a patrisztika eredményei - módszere az érvek és ellenérvek sorozatos egymás ellen feszítése a megoldásig

3. Az univerzáliák • lat. universale (pl. universalia) – egyetemes • Az arisztotelészi attribútumok • Species – a faj szubsztancia • Differencia – az egyazon specieshez tartozó egyedeket egymástól megkülönböztető sajátos tulajdonság • Sajátosság – a species egyedeinek nem szükségszerű tulajdonsága (pl. Szókratész filozófus – ez nem szükségszerű) • Akcidens – az egyénnek az a tulajdonsága, ami más speciesre is jellemző lehet (pl. Szókratész kövér – kövér a sertés is lehet) • + Genus – nem • Ez az öt attribútum egyetemesen állítható minden individuális szubsztanciáról – ezek az univerzáliák

4. Az univerzália-vita alapja „…nem fogok például beszélni arról, hogy vajon függetlenül léteznek-e a genusok és a speciesek, vagy egyedül és pusztán az értelemben vannak, továbbá, ha függetlenül léteznek, akkor vajon testek-e vagy testetlenek, és vajon különállóan, vagy pedig az érzékelhető dolgokban, illetve ezek körül léteznek-e függetlenül – mivel ezek igen mély dolgok és tüzetesebb vizsgálatot kívánnak” [Porphüriosz (233-304) Bevezetés Arisztotelész kategóriák c. művéhez]

5. Az univerzália-vita • Realisták – négyfokú hierarchikus rendszer • A csúcson Isten, a teremtő, de nem teremtett természet áll • Isten létrehozta magából az univerzálék, azaz az ideák világát, amely a teremtett és teremtő természet • Ezekből jön létre a természeti dolgok világa, a teremtett és nem teremtő természet • A nem teremtett és nem teremtő természet azonos Istennel amikor az egész teremtett világ visszatér Őbelé Ebben a hierarchiában valami annál valóságosabb, minél magasabb helyet foglal el a rendszerben.

6. Az univerzália-vita • Nominalisták az univerzálék nem valóságos létezők, hanem gyűjtőnevek, amelyekkel individuális dolgok közös tulajdonságait nevezzük meg. • Arisztotelész szerint az önálló létező nem más, mint a szubsztancia • a szubsztanciák közül az individuális szubsztanciák az elsődlegesek • az individuális szubsztanciák alaptulajdonsága, hogy nem lehetnek állítmányok egy alany-állítmány szerkezetű mondatban • az attribútumok ellenben valamennyien állítmányok • következésképp az attribútumok nem lehetnek szubsztanciák, vagyis önálló létezők

7. Az univerzália-vita • Konceptualisták – Petrus Abaelardus • az univerzálék valóban nem lehetnek dologi létezők • de nem lehetnek önmagukban álló gyűjtőnevek sem, mert: • Beszédünk nem kapcsolat nélküli szavakból, hanem állításokba foglalt szavakból áll • Az univerzálék tehát mindig állításokban fordulnak elő • Az állítás előfeltétele a tárgyát megragadó gondolkodás művelete, amely összeveti egymással az észleleteinket és azoknak az állításban történő megfogalmazását Következtetés: az univerzálék az elme fogalmai

8. Aquinói Szent Tamás (Tommasod'Aquino 1224/1225 - 1274) • Főbb művei: • De fallaciis, 1244 • De propositionibusmodalibus, 1244/1245 • Contra impugnantes Dei cultum et religionem, 1257 • SuperBoethium de hebdomadibus, 1258 • Summa contragentiles, 1258–1264 • Summa theologiae, 1265–1272 Magyarul: A teológia foglalata I-II. (Bp., 2002, 2003) • Officium de corpore Christi 1264 • De perfectione vitae spiritualis, 1269 • Contra pestiferamdoctrinamretrahentiumhomines a religionisingressu, 1270 • De aeternitatemundicontramurmurantes, 1270 • De substantiisseparatis, 1272–1273 • De mixtioneelementorum ad magistrum Philippem, 1273

9. A Summa theologiae • Szerkezetében az egyetemi előadás két módszere ötvöződik • lectio - előadás • disputatio – vita • A disputatiobanamagister • egy teológiai vagy filozófiai tételt (questio)fogalmaz meg • ezt cikkelyekre (articulus) bontva részleteiben vizsgálja • a kérdéseit és válaszait a hallgatóknak klasszikus filozófiai és teológiai érvek alapján joguk van vitatni

10. A Summa theologiae • Az articulus felépítése • Indító kérdés ami az articulus címe (pl. Van-e Isten?) • A kérdésre adandó válasz ellenérveinek felsorakoztatása, amely ezzel a fordulattal kezdődik: Videturquod…. (Úgy tűnik, hogy…) • Az ellenérvekkel szemben a szerző tekintélyérvekre hivatkozik, mellyel azt indokolja, miért áll jogában nem elfogadni az ellenérveket. Ennek kezdő fordulata: Sedcontra…(De ez ellen szól…) • A szerző saját álláspontjának kifejtése, melyet a Respondeodicendumquod…(Feltétlenül azt kell mondanunk, hogy…) fordulat vezet be • Álláspontjának bizonyításaképpen a 2. pont ellenérveinek egyenkénti megcáfolása. Ez a rész a Ad primum ergo dicendumquod… (Az elsőre tehát azt kell mondanunk, hogy…) szavakkal kezdődik

11. Lássuk a medvét…

12. Még egyszer tehát… • Az articulus felépítése • Indító kérdés ami az articulus címe (pl. Van-e Isten?) • A kérdésre adandó válasz ellenérveinek felsorakoztatása, amely ezzel a fordulattal kezdődik: Videturquod…. (Úgy tűnik, hogy…) • Az ellenérvekkel szemben a szerző tekintélyérvekre hivatkozik, mellyel azt indokolja, miért áll jogában nem elfogadni az ellenérveket. Ennek kezdő fordulata: Sedcontra…(De ez ellen szól…) • A szerző saját álláspontjának kifejtése, melyet a Respondeodicendumquod…(Feltétlenül azt kell mondanunk, hogy…) fordulat vezet be • Álláspontjának bizonyításaképpen a 2. pont ellenérveinek egyenkénti megcáfolása. Ez a rész a Ad primum ergo dicendumquod… (Az elsőre tehát azt kell mondanunk, hogy…) szavakkal kezdődik