1 / 33

Névadónk: Feszty Árpád

Névadónk: Feszty Árpád. 1856. december 23. - 1914. május 30. Édesapa: Rehrenbeck Szilveszter Édesanya: Linzmayer Jozefa. Feszty István, Gyula, Adolf, az édesapa Feszty Szilveszter, Lajos, Árpád, Béla. A Feszty fiúk: Árpád, Gyula, Lajos, Adolf, Béla.

yaakov
Download Presentation

Névadónk: Feszty Árpád

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Névadónk:Feszty Árpád

  2. 1856. december 23. - 1914. május 30.

  3. Édesapa: Rehrenbeck SzilveszterÉdesanya: Linzmayer Jozefa

  4. Feszty István, Gyula, Adolf, az édesapa Feszty Szilveszter, Lajos, Árpád, Béla

  5. A Feszty fiúk:Árpád, Gyula, Lajos, Adolf, Béla

  6. Feszty Árpád Emlékpark- a régi martosi birtok

  7. Martos Mindennél többet jelentett Feszty későbbi művészetében a táj. A martosi birtokot a művész születése után szerezte meg apja. Martosra az út még kocsin is vagy fél napig tartott a víztükrök, mocsaras rétek, nádasok közti vég nélküli kanyarulatok miatt. A táj olyan volt, mint a honfoglalás utáni idők egyik itt maradt darabja.

  8. K o m á r o m A „Csallóköz fővárosa”, amit középiskolai tanulmányai alatt megszeretett nyüzsgő katonaélete miatt

  9. Izsó Miklós „akadémiai rajzoló”, neves szobrászművészFeszty tanára Budán 1870-ben. Izsó Miklós szobra Az iskola szigora miatt Feszty elszökött innen és ekkor állt be a Völgyiék társulatába vándorszínésznek és díszletfestőnek.

  10. Mészöly Miklós festőművészmüncheni műtermében tanítványa volt a fiatal Feszty Árpád (1875). Mészöly Miklós festménye A müncheni akadémia rendjét nem igazán tudta megszokni, de első festményeit a közönség érdeklődéssel fogadta, sőt már a kritikusok zöme is elismeréssel méltatta. Köszönhető ez annak is, hogy tanárait viszont – köztük Mészöly Miklós – tisztelte és szerette.

  11. Nemzeti Múzeum Feszty első társadalmi kapcsolatai itt születtek. Barátságba került Gyulai Pállal, Ligeti Antallal, Ipolyi Arnolddal.

  12. Feszty élete élményekben gazdag volt. Szívós munka eredményeként termékeny évek következtek, melyeket olyan sikerek fémjeleznek mint pl. a „Kárvallottak” és a „Bányaszerencsétlenség” c. alkotások. 1880-ban festette Golgota c. képét, ami az őszi képtár szenzációja lett. Bányaszerencsétlenség Golgota

  13. Feszy Árpád a Kárvallottak című kép festése közben(1886)

  14. Meg kell emlékeznünk a Természet hangjai címet viselő operaházi freskókról is.

  15. 1888-ban ismerkedett meg leendő feleségével, így 1889-ben megszakítva hosszú és olykor viharos kapcsolatát Jászai Marival a színésznővel, feleségül vette Jókai Rózát, Jókai Mór fogadott leányát. Jókai Róza Jókai Mór

  16. Feszty Masa a festő lánya így emlékezik anyjáról: „Szép, tiszta és nemes lelkű, eszes, művelt…”. Feszty Árpádné

  17. Jókai Róza és Feszty Árpád 1887. aug.7-i, fiumei esküvőjén készült csoportkép

  18. Feszty 1891-ben kezdett hozzá legismertebb alkotása a „Magyarok bejövetele”c. körkép megfestésének. Családi viharral indult a munka. Jókainak, apósának a fantáziáját megragadta egy körkép festésének az ötlete, de Feszty eredeti témaválasztásával az özönvíz megfestésének gondolatával elégedetlen volt. Úgy gondolta, hogy mivel pár év múlva a millenniumot ünnepli az ország, a magyar történelemből kell témát választani. Jókai ekkor már a „Levente” c. drámával foglalkozott, így annak hasonló témája adta az ötletet a Körképpel kapcsolatban. Vereckei-szoros(műholdról készült felvétel)

  19. Nyáron a Vereckei - szorosnál elkészültek az első vázlatok, amit sok kutatás, adatgyűjtés, megfeszített munka követett. Vereckei-szoros

  20. Az előtérben lévő alakok képmásait alapos tanulmányozás után Martos lakosai közül választotta ki. Ezeket a vázlatokat a Martos közelében Kingyes tanyán készítette a természet csendjében.

  21. Feszty műtermébenA magyarok bejövetele című képének festése közben

  22. Különösen nagy gonddal dolgozott Feszty a vezérek csoportján, sőt Árpád alakjában mindenki őt magát vélte felfedezni. 1894 tavaszán befejeződött a nagy mű, ami a millenniumi rendezvénysorozat fénypontja lett. Az egész kompozíció hat részre osztható: 1. Árpád győzelme 2. A magyar szekerek bevonulása 3. A táltos áldozata 4. A lovasroham 5. Letáborozás 6. Hadizsákmány

  23. Árpád győzelme

  24. A magyar szekerek bevonulása

  25. A táltos áldozata

  26. A lovasroham

  27. Nevéhez fűződik többek között annak az irodalmi szalonnak a létrejötte, ahol az akkori szellemi élet sok kiválósága rendszeresen találkozhatott. A szalon egy társaságba próbálta egyesíteni a politikusokat, írókat, művészeket, a főváros ún. „magas társadalmi” köreit. Ide tartozott pl. Gárdonyi Géza, Justh Gyula stb. Feszty is szívesen próbálkozott az írással. 1897-ben kiadta az Én parasztjaim c. novelláskötetét, majd 1908-ban Árva Bandi c. költői elbeszélését. Gárdonyi Géza , író Feszty egyik legjobb barátja.

  28. Amiről álmodott… …Gyalla, Kingyes, csend, madárdal, fák

  29. Vesegyulladása miatt orvosai tanácsára tenger mellé ment üdülni A firenzei mólón olvasgató Feszty Árpád

  30. Ebben az időben a legtöbb örömet a lánya, Feszty Masa okozta a festőnek, akivel különleges kapcsolata alakult ki. Később Masa a magyar egyházművészet elismert festőművésznője lett. Feszty Masa(önarckép)

  31. Feszty Árpád 1914-ben halt meg Pünkösd hajnalán. A budapesti Műcsarnokban ravatalozták fel és onnan búcsúztatva az ógyallai sírboltban helyezték örök nyugalomra.

  32. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!

More Related