Erkölcsi fejlődés és erkölcsi nevelés

1. Erkölcsi fejlődés és erkölcsi nevelés

2. Lawrence Kohlberg Piaget nyomdokain

3. ° Kohlberg – bizonyos erkölcsi elvek univerzálisak – pl. minden kultúrában hasonló fogalmaik vannak az igazság, egyenlőség, tisztelet, személyi autonómia kifejezéseinek. ° Kohlberg szerint az erkölcsi ítéletek kisgyermekkorban még alacsony színvonalúak, végleges morális szint csak kb. 16-17. évre alakul ki ° Az erkölcsi fejlődés menete az abszolutisztikus ítéletektől halad a relativizálódás felé. („Mindenki másképp gondolkodik” – ez is abszolutisztikus gondolat.)

4. A morális fejlődés szakaszai Kohlberg alapján - áttekintés

5. A prekonvencionális szint jellemzői

6. A konvencionális szint jellemzői

7. A posztkonvencionális szint jellemzői

8. Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában?Prekonvencionális szint Büntetésorientáció • A diák: azért nem szalad a folyosón, mert akkor beírást kap. (alsó tagozat) Jutalomorientáció: • Alsó tagozat: Egy kislány hajlandó ebédnél utolsóként beállni a sorba, mert akkor majd ő mehet ki délután először az udvarra.

9. Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában?Konvencionális szint Jógyerek-orientáció • Középiskolás lány: „Nagyon sokat tanulok, hogy ne okozzak csalódást a tanáromnak.” Tekintélyorientáció • Az iskolák házirendje, osztálytermi szabályok – (Puskázni tilos?)A betartásukhoz kapcsolódó attitűd

10. Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában?Posztkonvencionális szint Társadalmi szerződés orientáció: • Középiskola: osztálytermi szabályok közös megalkotása

11. Morális nevelés • „just community” schools • Morális dilemmák megvitatása • A belátás jelentősége • A jóvátétel fontossága

12. A történet: Egy asszony rákban haldoklik. Egy gyógyszerész feltalált egy gyógyszert, de 2000 dollárt kért érte. Az asszony férje, Heinz, csak a pénz felét tudta összegyűjteni. Kérte a gyógyszerészt, hogy adja olcsóbban, vagy fizethessen későbben, de a gyógyszerész elutasitotta. Heinz elkeseredésében betört az üzletbe és ellopta a gyógyszert felesége számára. Szabad volt-e ezt tenni a férjnek?  Miért?

13. A történetekre adott válasz és a döntés indoklása alapján állapította meg az erkölcsi ítéletek fejlődésének szakaszait :

14. „Heinz nem lophatja el a gyógyszert, mert büntetést kap, bajba kerülhet!”

15. A büntetéstől való félelem a fő aspektus. Egy kívülről fenntartott szabályhoz ragaszkodik. Egocentrizmusa miatt a saját szemszögéből ítél meg egy cselekvés helyes, avagy helytelen voltát. De Heinz aspektusából már képtelen ítélni. Erkölcsi érték: valamilyen cselekedet vagy jó, vagy rossz (mint a mesékben). Szemet szemért elv. (Büntetésorientációs szakasz)

16. „Ellophatja, mert mert nem kerül sokba a gyógyszer.”

17. „Heinz ellophatja a gyógyszert, mert Heinz is lehet beteg, s akkor majd neki lophatnak - a feleségétől ezt visszakaphatja.”

18. Tehát megéri megtenni, haszna származhat belőle. • Szándék, méltányosság még mindig nincs, de már épül le az egocentrizmusa, önmaga előtérbe helyezése. (Jutalomorientációs szakasz)

19. „Heinz ellophatja a gyógyszert, mert fontos, hogy törődjön a társával, így lehet jó ember. „

20. Az a helyes magatartás, amit a csoport. társadalom tőlem, elvár, fontos másokra odafigyelni, empatikusan tekinteni rá, a csoportérdeknek alárendeli magát, vagyis kilépünk az egocentrizmusból. (Jó gyerek orientáció)

21. „Heinz nem lophatja el a gyógyszer, de a férfi kötelességét társával szemben teljesítenie kell!” „Számtalan más lehetősége is lett volna arra, hogy a gyógyszerhez jusson, s tettével feleségének sem használt, mert így az asszony elveszette legfőbb támaszát.” • „Ha mindenki így tenne sem gyógyítás, sem törvény és morál nem létezne. Az elfogadott törtvények mentén is cselekedhet helyesen.”

22. Azon töpreng, mi volna, ha mindenki így cselekedne: felborulna a társadalmi rend. Úgy véli, az a helyes magatartás, amely hozzájárul a társadalom jólétéhez, fennmaradásához. (Tekintély orientáció vagy törvény és rend szakasza)

23. „Heinz jól tette, ha ellopta a gyógyszert, mert a szeretet nem mérhető pénzzel, az életnek nem lehet megszabni az árát.” • „A tisztesség az életnél is előrébb való.” „Miért legyek tisztességes, kiterítenek úgy is, miért ne legyek tisztességes, kiterítenek úgy is.” • „A társadalmi törvények szerint Heinz rosszat cselekedett, de a természet, vagy Isten törvényei szerint a gyógyszerész volt rossz és a férj felmentést kaphat. Az emberi élet többet ér, mint az anyagiak. ”

24. Posztkonvencionális szint. Etikai elv –orientácó : a társadalmi konvenciókon túllép a morális gondolkodása. Az emberek 20-30%-ka lép erre a szintre, tehát korántsem univerzális erre az utolsó, legmagasabb nívóra való lépés. A saját választású, de egyetemes etikai elvek által vezérelt cselekvés, célja az önvád elkerülése igazságosság, méltóság, egyenlőség szerepe fontos. • pl.

25. Gilligan Gilligan válasza: • Női és ffi morál között nem mennyiségi, hanem minőségi különbség van – a nők más szempontok szerint ítélnek.- ffiak = az igazságosság morálja- nők = a törődés erkölcse Előzmények

26. A morális fejlődés szintjei nők esetén Gilligan szerint

27. Az erkölcsi fejlődés elméletei:1) A pszichoanalitikusok szerint az erkölcsi fejlődés alapja a szülőkkel való azonosulás révén szabályi belsővé tétele. A személyiség összetevőinek belső harca, a szuperego szerepe kiemelt. 2) Biológiai megközelítés: pl. tesztoszteronszint (agresszivitás vagy sikeréhség), idegrendszeri különbségek, frontális lebeny sérülése.3) A behavioristák szerint az erkölcsi fejlődés alapja külső modellek megfigyelése, szülői jutalmazás és büntetés. A tanulás szerepe kiemelt (befolyásolja figyelmi képesség, motiváció, megőrzés folyamatai)  is. 4) A kognitív elméletek szerint az erkölcsi fejlődés alapja az egyén kognitív fejlettségének szintje. 5) A humanisztikusokszerint az erkölcsi fejlődés alapja minden egyes egyénben eredendően benne rejlő potenciális önmegvalósítási lehetőségek. Az erkölcsös magatartás feltételei külső beavatkozás nélkül, spontán alakulnak ki. Az erkölcsi szabályok társadalmi eredetűek: alapvetően a társadalom, a kultúra határozza meg mit tart követendő, betartandó szabálynak. De az erkölcsi magatartás az identitás része, aktív egyéni befogadás eredménye               

28. Erikson: a személyiség egész életen át tartó fejlődésének elengedhetetlen része. Csak akkor érünk el magasabb szintet, ha a korábbi szint konfliktusát megoldottuk, minden konfliktus, krízis eredményeként belső erő integrálódik a személyiségbe. Grastyán Endre: a játékokban valóban kreálódnak is konfliktushelyzetek, melyek megoldása végül az öröm alapjává válik.

29. Oser diszkurzus módszere • Mutassunk be egy dilemmát! • Kényszerítsük gyors döntésre a gyerekeket! • Csoportmunka (3-5 azonos véleményen lévő gyerek) – gyűjtsék össze érveiket álláspontjuk mellett /1 gyerek írja/ • Osztálymunka: az ellentétes vélemények ütköztetése (szabályok! Forgatókönyv)T érveket a táblára írja • Csoportmunka: megbeszélni, változott-e a véleményük, vannak-e új érveik stb. • Osztálymunka: két szóvivő összegzi a csoport véleményét • Újabb szavazás • T összefoglal, reflektál, pozitív megerősítés

30. Források: • goclenaus.freeblog.hu/ [DOC] • A serdülőkor (pubertás: www.eduline.hu/segedanyagtalalatok.aspx/letolt/4968 • sugi.uni.hu/Pszichopatologia.doc