1 / 56

A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele

A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele. A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása. A munkabalesetek bejelentése. A sérült, ill. a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni

Download Presentation

A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

  2. A munkabalesetek bejelentése • A sérült, ill. a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni • A munkáltatónak minden bejelentett ill. tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinthető-e. • A súlyos balesetet a munkáltatónak (telefonon, személyesen) azonnal be kell jelentenie a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségének.

  3. Munkaügyi szervezet • Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött aNemzeti Munkaügyi Hivatal.

  4. Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami: • A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta. • Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta. • Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott • Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése) • Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.

  5. A munkabaleset nyilvántartása • Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni. • A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei: • A munkabaleset sorszáma • A sérült személyes adatai • A sérült munkaköre • A sérülés időpontja, helyszíne • A sérült ellátására tett intézkedés • A sérült folytatta-e a munkát

  6. A munkabaleset nyilvántartása • A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni.

  7. A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani: • A létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket. • A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását • A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.) • A balesetet kiváltó okokat • Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet

  8. A kivizsgálás utáni teendők • A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet: • A sérültnek, vagy halála esetén a hozzátartozójának • A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott.

  9. Foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása • Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, foglalkozás gyakorlása közben, azzal összefüggésben bekövetkező minden heveny és idült egészségkárosodás.

  10. Foglalkozási megbetegedések bejelentése • A bejelentést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének kell megtenni: • A diagnózis felállítását követő 24 órán belül • Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban 24 órán belül • A bejelentés az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni és a bejelentőlapot zárt borítékban postára kell adni. • A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a bejelentést nyilvántartásba veszi és 3 napon belül a bejelentőt értesíti.

  11. Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása • A kivizsgálást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékességgel rendelkező szervei vizsgálják ki. • A vizsgálatokba az érdekképviseleti szervek bevonhatók (szakszervezet, üzemi tanács) • A vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben összesítik, melynek célja a tapasztalatok szűrése.

  12. Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása • A jegyzőkönyv tartalmi elemei: • A bejelentés azonosítása • A munkavállaló előző munkahelyein előforduló kóroki tényezők • A betegséget kiváltó tényezők műszeres vizsgálatának eredményei • Valószínűsíthető okok • A munkavállaló magatartása hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához • A kivizsgálást követő intézkedések • A kivizsgálás tapasztalatainak részletezése

  13. A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai a munkavédelemmel kapcsolatban

  14. A munkáltató kötelességei és jogai • Középfokú végzettségű munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatnia a munkaadónak : • - heti 1 órában, legfeljebb 9 főt alkalmazó vállalkozás esetén • - napi 1 órában, 10-49 főt foglalkoztató vállalkozás esetén

  15. A munkáltató kötelességei • A munkavállaló egészséges és biztonságos munkafeltételeit megteremteni • A munkavállalókat időben tájékoztatni, utasítani • Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok utánpótlását biztosítani • Új gépek és berendezések használata előtt ill. évente egyszer munka- és tűzvédelmi oktatásban részesíteni az alkalmazottakat • A munka- és foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni és nyilvántartani

  16. A munkavállalók kötelezettségei • A munkavállaló köteles munkaképes állapotban megjelenni és a legjobb szakmai tudásának megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot • Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni, a védőruházatot hordani • A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani • Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni • A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni

  17. A munkavállalók jogai • Az egészséges és biztonságos munkafeltételekhez • Az egészség védelmére és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretek rendelkezésre bocsátására • A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelésekhez, védőitalhoz, tisztálkodó szerekhez

  18. Egyéni védőeszköz fogalma • Minden olyan készülék, berendezés, felszerelés, eszköz, amelynek a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.

  19. Az egyéni védőeszközök kategóriái • Az egyéni védőeszközöket jogszabályi keretek között szakember segítségével a munkáltató sorolja be kategóriákba a fennálló kockázatok alapján

  20. I. kategória • Azok a védőeszközök amelyeknél a gyártó feltételezheti, hogy kellő időben meg tudja majd állapítani a felhasználó szükséges-e a védőfelszerelés • Felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (szúrt seb, horzsolások elleni védelem – kéz- ujj- fejvédők • Gyengén agresszív hatású tisztító ill. karbantartó szerek elleni védelem –kesztyű

  21. II. kategória • Azok az eszközök tartoznak ide amelyek sem az I. sem a III. kat.-ba sem tartoznak: • Védősisakok • Arcvédők • Szem-, fényvédők • Kar-, kézvédők

  22. III. kategória • Kiemelt veszélyességű munkafolyamatokban használandó védőeszközök (a szépségiparra ez nem jellemző) Pl: • védőeszközök, amelyek erősebb kémiai hatások és ionizáló sugárzás ellen korlátozott védelmet jelentenek • Amelyek a villamosság által okozott kockázati tényezők ellen biztosítanak védelmet

  23. Elsősegélynyújtó eszközök • A védőeszközök használata mellett is előfordulhatnak balesetek • Minden munkahelyen elsősegélydobozt, gyorskötést, 8-10 cm3 orvosi jódot ill. bőrfertőtlenítő szert kell tartani. • Már egyetlen foglalkoztatott esetén kötelező a mentőláda • 10 fő felett 2 mentőláda kötelező minden további 50 fő felett újabb mentőláda beszerzése kötelező

  24. Mentőláda típusai a MSZ (Magyar Szabvány)szerint • I. típ. 30 főig • II. típ. 31-50 főig • III. típ. 51-100 főig • IV. típ. 101-200 főig

  25. Magatartási szabályok a nevelési és oktatási intézményekben

  26. Általános magatartási szabályok az oktatási intézményekben • Az intézmény épületét, helyiségeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni • Tilos az épületben szaladgálni, csúszást okozó anyagot eldobni, szemetelni • Pihenni az óraközi szünetekben az erre kijelölt helyiségekben mások zavarása nélkül szabad • A tantermekben a terem re ndjétől eltérő tevékenységet folytatni TILOS! • A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak a tanteremben, baleset okozására alkalmas eszközöket csak tanári irányítással kezelhetnek

  27. Elsősegélynyújtás

  28. Égési sérülések • Első teendők: • Szüntessük meg az égés okát • Kezdjük meg az égett testrész hűtését • Égési sebek gyógyítására soha ne használjunk krémeket vagy kenőcsöt

  29. Égési sérülések- kisebb égések forrázások • A sérülés kis területet érint, bőrpír hólyagosodás jelentkezik • Első teendők: • Kezdjük meg az égett testrész hűtését • Égési sebek gyógyítására soha ne használjunk krémeket vagy kenőcsöt kivéve napozás utáni enyhe leégés esetén: bőrnyugtató krémek használata

  30. Az égési sérülések ellátása • A ruhadarabokat óvatosan távolítsuk el az égett testrészről • Merítsük az égett testrészt legalább 10 percre hideg vízbe • Ha a testrész lehült és a fájdalom enyhült az égett területet fedjük be száraz, puha kötéssel. Ne használjunk vattát vagy rojtosodó kötszert • Polcoljuk fel az égett végtagot ha eszméleténél van itassunk a sérülttel kortyokban hideg vizet

  31. Mérgezések • Általában 5 év alatti gyermekeknél fordul elő, vagy felnőttek esetében szándékos vagy véletlen gyógyszer túladagolás fordul elő • Mérgezés esetén azonnal hívjunk orvost • Az orvosi segítség érkezéséig a teendőnk: • Ha a mérgezett eszméleténél van hánytassuk • Légzésleállás esetén szájból szájba kell lélegeztetni, egyébként stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük

  32. Mérgezés esetén az orvossal közölni kell: • Mit vett be a mérgezett • Mennyit vett be • Mikor vette be • Kórházba szállításkor magunkkal kell vinni azt az üveget, poharat amely feltehetően a mérget tartalmazta

  33. Vegyszermérgezés • A leggyakoribb mérgezést okozó anyagok: • Háztartási tisztítószerek • Paraffin • Petróleum • Polírozó szerek • Oldószerek és festékek

  34. Vegyi anyag okozta sérülések – szembe jutott vegyszer • A szembe jutott vegyszer erős égető fájdalmat okoz • Teendők: a szemet azonnal ki kell mosni (desztillált vízzel vagy szemöblítő folyadékkal végzik a szemre szorítják és a sérült belepislog így kimossa a szemhéj alá került vegyszert. Ezt többször is meg kell ismételni!

  35. Vegyi anyag okozta sérülések – lenyelt vegyszer • A lenyelt mérgező anyag egy ideig a gyomorból hánytatással, gyomormosással eltávolítható • Kivétel!!!: • Erős sav vagy lúg lenyelésekor NE HÁNYTASSUNK MERT A VISSZAFOLYÓ ANYAG ÚJABB SÉRÜLÉST OKOZ A NYELŐCSŐBEN!- ORVOSI SEGÍTSÉG! • Eszméletlen sérültnél soha ne próbáljuk meg a hánytatást!

  36. Vérzések

  37. A vérzések fajtái • Orrvérzés • Súlyos vérzés • Vénás vérzés • Artériás vérzés • Kisebb vágások, horzsolások

  38. Orrvérzés • Többnyire kisebb sérülések következménye • Magas vérnyomás esetében, vagy sérült érfalú személyeknél is gyakran előfordul • Ellátása: • Leülni és kissé előrehajolni • Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be közben az orrát kb. 10 percig • Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a beteg az orrát • Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk orvosi segítséget

  39. Vénás (visszeres) vérzés • A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom miatt sötétpiros • A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a nyomás kisebb) • A vénás vérzés csillapítása: • A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a magasba emelem • A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást • A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani • Hívjunk mentőt

  40. Artériás vérzés • A vér oxigéntartalma nagy ezért a színe élénkpiros • A vér az érben lévő nagy nyomás miatt spriccelve távozik a szívműködéssel azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált okozhat • Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása

  41. Artériás (ütőeres) vérzés csillapítása • a sérült lefektetése (ha ül, akkor is); • a sérült végtag (fej, láb, kéz) felemelése, • az artériás nyomópont elnyomása; • artériás nyomókötés alkalmazása; • ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés alkalmazása (de az előzőt ekkor sem szabad levenni); • ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szí­v feletti magasságban fel kell polcolni, és rögzí­teni kell (ne vérezzen át); • sokk-fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek vérellátásának biztosí­tására.

  42. Artériás nyomópontok

  43. Súlyos vérzés • Súlyos vérzések: • Erőteljes sugárban ömlő(spriccelő vérzés) • Több mint 250 ml-es vérveszteség • 5 perc után sem szűnő vérzés Sürgős orvosi ellátás szükséges! (mentő, orvos hívása)

  44. Súlyos vérzés ellátása • Fektessük le a sérültet és emeljük magasra a vérző végtagot • A könnyen eltávolítható idegen testeket (szilánk)távolítsuk el a sebből • A sebszéleket egymáshoz közelítve helyezzük el a nyomókötést (ha a sebben mélyen idegen test van ne nyomjuk meg) • A sebet szorosan kössük be gézzel vagy valamilyen ruhadarabbal, hogy a sebre állandó nyomás nehezedjen • Ha a kötés átüt ne cseréljük ki hanem tegyünk rá újabb kötést!

  45. Kisebb vágások, horzsolások • A vérzés kimossa a sebet és magától megszűnik • Gyorsabban elállítható ha a sebre tiszta kötszert nyomunk • Ha a vérzés megszűnt tisztítsuk meg a seb környékét tiszta vattával, kendővel a sebtől távolodó mozdulatokkal

  46. Szúrt sebek • Hegyes szerszámok használata során fordulhat elő • A seb elfertőződése fennállhat • A kis vérzés nem mossa ki a sebet így teendők: • A seb fertőtlenítése • Mély seb esetén orvos felkeresése-antibiotikum, tetanusz

  47. Eszméletlenség

  48. Eszméletlenség fogalma • Az a személy amely öntudatlan, nem tudjuk felébreszteni, magához téríteni aluszékony, zavart, nem reagál a külvilág ingereire: kérdésekre, felszólításra , fájdalomingerre

  49. Teendők eszméletlenség esetén • Állapítsuk meg a beteg lélegzik-e • Távolítsuk el a szájüregéből ha van benne idegen anyag • Szájból szájba lélegeztetés megkezdése • Ha a légzés visszaáll lazítsuk meg a szorosabb ruhadarabjait • Tegyük a sérültet stabil oldalfekvésbe

  50. Stabil oldalfekvés

More Related