Zrínyi Miklós :Szigeti veszedelem

1. Zrínyi Miklós :Szigeti veszedelem

2. A barokk • 17.századi kultúra, korstílus(irodalom,festészet, építészet, zene) • A katolikus megújulás reprezentatív kultúrája • Jellemzői: -mély vallásosság -a földi lét és a transzcendens világ kapcsolata -érzelmi telítettség, szenvedélyesség -színpadiasság(illúziókeltés) -dekorativitás, festőiség, lenyűgöző látványelemek -monumentalitás -mozgalmasság -ellentétek(fény-árnyékhatások),diszharmónia -pátosz -bonyolult kompozíció

3. Zrínyi Miklós(1620-1664) • Költő, államférfi, hadvezér; művelt főúr • Célja: a török kiűzése, a nemzeti egység megteremtése • „eszközei”: „szablya”(törökellenes harcok), „penna” (prózai és lírai művek) • Művei: -Tábori kis tracta -Vitéz hadnagy -Mátyás király életéről való elmélkedések -Az török áfium ellen való orvosság -Az adriai tengernek syrenája gróf Zrini Miklós * 1651, Bécs * Szigeti veszedelem(1645-46;1647-48)+versek

4. Szigeti veszedelem= barokk eposz 1. • Antik forma(eposz)+barokk szellemiség • Antik forma(műfaji konvenciók) -hős(ök) sorsfordító cselekedete(i) -eposzi kellékek * propozíció:”Fegyvert s vitézt éneklek,török hatalmát,/Ki meg merte várni Szulimán haragját,/Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját,/Az, kinek Európa rettegte szablyáját.” * invokáció:”Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt,/Arról, ki fiad szent nevéért bátran holt” * enumeráció: a török, majd a magyar sereg bemutatása * deus ex machina: Isten haragja teszi „ostorrá” Szulimán seregét * verselése eltér az antik mintától: négyütemű tizenkettes sorok

5. Szigeti veszedelem= barokk eposz 2. • Barokk szemléletmód: - hősiesség - mártíromság - a három világ kapcsolata(ég, föld, alvilág) - a Jó és a Rossz küzdelme; a Jó morális fölénye, győzelme(l.paradox tétel) - a költő múzsája Szűz Mária - a vallásos hit mint erős „pajzs”

6. Szigeti veszedelem- történet • Szigetvár ostroma, 1566(ugyanennyi strófából áll) • Főhős: Zrínyi Miklós, a költő dédnagyapja • Ellenfele:Szulimán(Nagy Szulejmán) • Cselekmény(röviden): - Szulimán támadásának okai: Isten haragja, Arszlán levele - a szigetvári kapitány híre, imája - Mehmet veresége Siklós alatt( Eger helyett Szigetvár ellen indul a szultán) - a szigetiek készülődése, esküje - Zrínyi levele a királynak(Miksa) - Szulimán követei, az alku elutasítása - magyar hőstettek: Juranics, Radivoj, Deli Vid - Delimán és Cumilla - Borbála megmenti Deli Videt - a hadiszerencse fordul: galambposta - Alderán és az alvilági szellemek - Zrínyi és ötszáz ember kitörésre készül - Gábriel harca a démonokkal - Zrínyi megöli Szulimánt és Delimánt is - a hősök lelkét angyalok viszik az égbe

7. Eszmei üzenet • Paradox tétel • Kontrasztok a két sereg között: a magyarok egységét eszményíti a török széthúzással szemben • A magyar hősök a legkiválóbb erényeket testesítik meg: bajtársiasság, hazaszeretet, önfeláldozás, erkölcsi tisztaság-”Harcolnunk peniglen nem akarmi okért /Kell,hanem keresztény szerelmes hazánkért,/ Urunkért, feleségünkért, gyermekinkért,/ A magunk tisztességéért és életünkért.” • Sorsszerűség • Változó hadi szerencse(„Sors bona, nihil aliud.”) • Az eposz embereszménye Zrínyi Miklós - mitikussá növelt hős, alakja felnagyított (barokkos túlzás) - athleta Christi: Krisztus követője, életáldozat, sorsának tudatában is buzdítani képes katonáit - tiszteli ellenfeleit