160 likes | 229 Views
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács. Létrehozásának körülményei és céljai Schmuck Erzsébet NFFT titkára. NFFT létrehozásának körülményei. Alapvető ok: Az ökológiai válság mélyülése és az erre válaszként megjelent nemzetközi folyamatok.
E N D
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Létrehozásának körülményei és céljai Schmuck Erzsébet NFFT titkára
NFFT létrehozásának körülményei Alapvető ok: • Az ökológiai válság mélyülése és az erre válaszként megjelent nemzetközi folyamatok. • Az ökológiai lábnyom és Élőbolygó jelentés szerint ma már meghaladtuk az egy bolygónyi földhasználatot.
NFFT létrehozásának körülményei A közelmúltban mutatta be a WWF a legújabb Élő bolygó jelentését, mely szerint • 30 százalékkal nagyobb lábon élünk, mint amennyit a Föld kiszolgálni képes • a Föld országainak háromnegyede ökológiai adós • A bolygó biokapacitásának felét 8 állam (Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Kína, India, Kanada, Argentína és Ausztrália) használja
Élőbolygó jelentés • A Föld lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma jelenleg 2,7 hektár, ha fenntartható módon élnénk és igazságosan lennének elosztva a javak minden egyes földlakóra 2,1 hektár jutna. • Ha mindenki úgy élne, mint az Egyesült Államok lakói, akkor a Földnél négy és félszer nagyobb planéta tudná az igényeket kielégíteni. • Magyarország 40. a sorban, kicsit jobb, mint az előző jelentésben. Ez csupán annyit jelent, hogy más országok fogyasztása a miénknél gyorsabban nőtt.
Élőbolygó jelentésÚj index: VÍZLÁBNYOM • A VÍZLÁBNYOM azt mutatja, hogy az egyes nemzetek lakói mennyi édesvizet használnak fel, beleértve azt , hogy az életszínvonaluk biztosításához szükséges termékek előállításához hány liter víz szükségeltetik. • Átlagosan egy ember 1,24 millió liter édesvizet fogyaszt évente, az Egyesült Államok lakói ennek dupláját, Magyarország a 126. helyen található évi 750 ezer literrel. • Jelenleg már 50 ország küzd vízhiánnyal.
Fontosabb mérdföldkövek • 1971.Római Klub jelentése: A növekedés határai • 1972. Stockholm: Első Környezetvédelmi Világkonferencia • 1983. Brundtland Bizottságlétrehozása • 1987. “Közös jövőnk” c. Jelentés elfogadása • 1992.Környezet és Fejlődés Világkonferencia - Rióicsúcs (Éghajlatváltozási Keretegyezmény, Biológiai Sokféleség Egyezmény, Agenda 21) • 2002.Fenntartható Fejlődési Világkonferencia - Johannesburg
Fontosabb mérdföldkövek - EU • 1997 – Amsterdami Egyezmény - az EU környezetpolitikája fő célkitűzése a fenntartható fejlődésre való törekvés • 2001 – Göteborg: EU Fenntartható Fejlődésért Stratégiája • 2005 – Megújult Fenntartható Fejlődésért Stratégia
NFFT létrehozásának körülményei • A Megújult Stratégiában az EU felkérte tagországait, hogy amelyeknek nincs még nemzeti stratégiájuk, azt 2007. június 30-ig készítsék el • Javasolta, hogy az elkészítés folyamatát, és azt követően a végrehajtást segítendően hozzanak létre Fenntartható Fejlődési Tanácsot a társadalmi szereplők bevonásával.
NFFT létrehozásának körülményei • 2007-ben az MTA Elnöki Környezettudományi Bizottsága az MTVSZ- szel közösen, a FES támogatásával vitasorozatot szervezett a fenntartható fejlődés koncepciójának, főbb tartalmi elemeinek értelmezéséről. Tapasztalat: az FF sokféle értelmezése. • E sorozat keretében fórum a parlamenti pártok szakpolitikusaival. Egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy létre kell hozni a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot.
NFFT létrehozása • A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot a 100/2007-es és az 58/2008-as OGY határozatok hozták létre. • Fő tevékenységi területe a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése.
NFFT összetétele • A tanács elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke • Tagjai: a parlamenti pártok képviselőcsoportjai, az MTA, a gazdasági kamarák, az egyházak,a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a MTESZ, a Magyar Rektori Konferencia, a civil szervezetek és a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői. • A tanács négy társelnökét a magyar kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a parlament ellenzéki pártjai, és a civil szervezetek adják.
Az NFFT tevékenységének irányai • A NFFS megújításának kezdeményezése, a fenntartható társadalom megvalósítását célzó hosszú távú program kialakítása széleskörű társadalmi párbeszédben • Az OGY elé kerülő egyes programok, jogszabály-tervezetek fenntarthatósági szempontú véleményezése • A társadalom ismereteinek bővítése, tudatosságának növelése a fenntartható fejlődésről • A fenntartható fejlődést elősegítő nemzetközi folyamatokba való bekapcsolódás
Fenntarthatósági Jelentés Magyarországról • A Tanács 2008. október 10-én alakult meg 32 fővel. A Tanács mellett munkabizottságok és munkacsoportok alakulhatnak, amelyekben külső szakértők is részt vehetnek. • Eddig megalakult a Szakmai- Tudományos Munkabizottság és az Energia és Klímamunkacsoport. • Tanács döntött arról, hogy Fenntarthatósági Jelentést készít Magyarországról, amelyet jövő év őszén fog nyilvánosságra hozni
2009. évi konkrét tevékenységek • Klíma kerettörvény kezdeményezése • A nemzeti energiapolitikai stratégia felülvizsgálatának kezdeményezése • Önkormányzati FF stratégiák készítésével kapcsolatos program • Az agrár-és vidékfejlesztés irányai a fenntartható fejlődés érdekében.
2009. évi konkrét tevékenységek • A fenntarthatósággal kapcsolatos társadalmi tudatosságra vonatkozó elképzelések, ezek etikai vonatkozásai, a Tanács javaslatainak kialakítása a társadalmi tudatosság növelésére • A lakosság egészségi állapota alakulásának szociális, környezeti és gazdasági vonatkozásai • Országos és helyi konferenciák, fórumok szervezése
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Köszönöm a figyelmet!