1 / 21

Miért érdemes sok kultúrában kutatni a Williams szindrómát?

Miért érdemes sok kultúrában kutatni a Williams szindrómát?. BME Kognitív Tudományi Tanszéke pleh@cogsci.bme.hu. Előadás a Magyar Williams Társaság országos konferenciáján 2006. November 25. Vázlat. A genetikai eredetű kognitív zavarok kutatási logikája

zaynah
Download Presentation

Miért érdemes sok kultúrában kutatni a Williams szindrómát?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Miért érdemes sok kultúrában kutatni a Williams szindrómát? BME Kognitív Tudományi Tanszéke pleh@cogsci.bme.hu Előadás a Magyar Williams Társaság országos konferenciáján 2006. November 25

  2. Vázlat • A genetikai eredetű kognitív zavarok kutatási logikája • Miért kiemelt téma a Williams szindróma? • A nyelvek összevetésének lehetséges szerepe • A magyar kutatások sajátos relevanciája: fejlődési zavar típusok elkülönítése • Szókincs, szabálykezelés, téri nyelv • Mit is támogat ez a fejlődés modelljeire nézve?

  3. A genetikai eredetű kognitív zavarok relevanciája • Klasszikus disszociációs logika • Modulok a kognitív építményben : megfelelnek a géneknek • Gén Agy Megismerési modul remények • Vagy éppen: átfogó gondolkodási zavar • A fejlődés még zavartan is kibontakozás

  4. Hogyan bontakozik ki viselkedésesen egy világosan genetikai eredetű zavar? • Kiindulás: disszociatív logika. Valami hiányzik a génekben, ami egy dolgot szabályoz, s ez hiányzik a megismerésben is. • E helyett: összetettebb meghatározottság, számos szabályozó gén van. Időzítések s fejlődési dinamika

  5. Mi a helyzet nyelvek és kultúrák között? • Kiindulás: ha van genetikai zavar, az minden kultúrában és nyelvben ugyanúgy kell megjelenjen a viselkedésben • Nyelvek közti összevetés mégis releváns • I. El tudjuk különíteni ami más nyelvben összekapcsolódik. Például gyakoriság és szabálytalanság az angolban. A szabálytalan gyakori go → went II. Alátámasztják a komplex utakat a megzavart fejlődésben

  6. A WS kapcsán felmerült néhány disszociáció • Jó nyelv – Rossz tér • Jó nyelvtan – Rossz szókincs • Jó szocialitás – Rossz végrehajtó működés

  7. Lehetséges mintázatok Lassabb, egyéni eltérések Normális Tipikus

  8. Eredményeink típusai

  9. Elmélet és nemzetközi eredmény Gyakoriság nem releváns a szókincsben Szókincs nem szokványosan szerveződik Nyelvtani szabályok jók, túláltalánosítás (Pinker, Clahsen) Téri nyelv nagyon gyenge Magyar „próbák és eredmények Gyakoriság fontos, nagy egyéni eltérések Több kategóriában szokványos Több tőtípusnál kiderül, hogy nem tér el a szabványtól Gyenge de nincsen minőségi eltérés Nyelvi adataink : Elméletek és a magyar ‘próbák’

  10. Teljesen tipikus: Másik tekintete szótanulásnál (Lukács-Pléh, Baron-Cohen et al.)

  11. Szabályos-kivételes ragozás, Lukács (Pinker-Clahsen kritika)

  12. A téri nyelv: lassabb, de azonos mintázatú

  13. Mi történik, ha téri és nem téri jelentést vetünk össze?Lukács Ágnes, 2004 • Az oroszlán megszökött a ketrecből. • Pisti tanult a balesetből • Mondatbefejezés • Három lehetőség • Téri mindig könnyebb • WS könnyebb a nem téri • Csökken az eltérés, mert nem kell kilépni a térbe

  14. Genetikai meghatározottság és plaszticitás: epigenetikus szabályok • A ‘genetikai determinizmus’ egészen 1980-ig a plaszticitás ellentéte • Ma plasztikusabb genetika. Ez együtt jár a genom rácsodálkozással. • Nincs oly sok gén, s javarészt állatiak. Csalódtunk a mendeli mechanikus képben: minden kognitív vonás egy sajátos gén által szabályozódna.

  15. Új megfontolások • egy többkomponensű rendszer elemei nem függetlenek, adaptív funkciójuk közös lehet. Vö. szürkületi és nappali látás • Különleges szerepe van a szabályozó géneknek • az idegrendszer adaptív, éppen genetikailag hajlékony • a genetikai kognitív zavarok is fejlődési úton válnak az ismert sérült képpé

  16. Kanalizáció Conrad Waddington • Többdimenziós epigenetikus térkép A fejlődés maga a golyó útja • A mély csatornák evolúciós eredetűek

  17. Tovább Waddington metaforáján: Fejlődési régiók vannak, sávok, s nem lineáris hatások Fejlődések és kompenzációk

  18. Mit jelent mindez a genetikai eredetű zavarokra? • Vannak szakadékok, de nem minden zavar mögött ez áll • A kritikus fejlődési ablakok meglétének következtében a lassabb fejlődés elvezethet oda, hogy a kritikus ablak bezárulásának idejére sem alakul ki egy stabil teljesítmény, s így az elmaradás egy adott területen véglegessé válhat. • Az egyéni különbségek a fejlődési zavarokon belül is igen nagyok.

  19. Köszönetnyilvánítás • Természetesen a gyerekeknek, fiataloknak és a szülőknek köszönünk mindent elsősorban • Magyar Williams Szindróma Társaság • NSF, OTKA és NKFP anyagi támogatása • Lukács Ágnes, Racsmány Mihály és Kovács Ilona

  20. Könyveink

More Related