DEPRESSZIÓ ÉS KRÓNIKUS FÁJDALOM (Ok vagy okozat) Dr. Pető Zoltán (SZTE – ÁOK, Szeged) A neurológia aktuális kérdései

1. DEPRESSZIÓ ÉSKRÓNIKUS FÁJDALOM (Ok vagy okozat) Dr. Pető Zoltán (SZTE – ÁOK, Szeged) A neurológia aktuális kérdései

2. A KRÓNIKUS BETEG SÉG: Korlátoz: ·  időben: akut: - belátható idő? krónikus: - beláthatatlan idő! ·  autonómiában: - önálló lét - részben önálló - korlátozott - függő ·  térben: - helyzetváltoztatás - helyváltoztatás - elérhetőség - instrumentumok

3. A KRÓNIKUS FÁJDALOMBETEGEK KÖZÖS VONÁSAI I.* - A betegség időtartamát hónapokra, évekre teszik. - Legtöbbjük fájdalma rendszerint akut balesethez, sérüléshez, orvosi problémához kötött, de sok eddigi orvosi beavatkozás hatására: csak rosszabbodott. - A kórelőzményt és a sikertelen kezeléseket gyakran spontán, és élvezettel mondják el. - Többségük számtalan kezelést kipróbált, és sokan már rászoktak a fájdalomcsillapítókra, narkotiumokra, tranquillansokra, ennek ellenére tartós javulást nem értek el. * Philip L. Gildenberg-Richard A. DeVaul: „A krónikus fájdalomban szenvedő beteg” Medicina, Budapest, 1989.

4. A KRÓNIKUS FÁJDALOMBETEGEK KÖZÖS VONÁSAI II.* • A gyógyszerekhez való hozzászokásukért az egészségügyet • okolják. • - Fájdalmukat úgy kezelik, hogy az sürgősségi, azonnali ellátást • követel meg. • - Sokan abban bíznak, hogy betegségüknek még fel nem ismert • oka van. Az ok azonban szervi eredetű lehet. • - Hangsúlyozzák, hogy minden bajuk a betegség miatti, bármi • más lehetőséget érintünk, azonnal hárítanak. * Philip L. Gildenberg-Richard A. DeVaul: „A krónikus fájdalomban szenvedő beteg” Medicina, Budapest, 1989.

5. MEGGYŐZŐDÉSÜK I.* - Hogy fájdalmuk a szokásos orvosi kezeléssel feltehetően nem befolyásolható. - A kezelésre nincs javulás, feladatukat elvégezni nem tudják: már csak a gyógy-szeres kezelés miatt sem. - Munkaképtelenségüket számtalan orvosi, fizikális lelettel támasztják alá. - Fájdalmuk döntően meghatározza a saját magukhoz, környezetükhöz és egészségükhöz való viszonyát. * Philip L. Gildenberg-Richard A. DeVaul: „A krónikus fájdalomban szenvedő beteg” Medicina, Budapest, 1989.

6. MEGGYŐZŐDÉSÜK II.* - Újabb és újabb orvosi, sebészi beavatkozások kellenek, de „azok sem biztos, hogy segítenek”. - A lélektani és szociális zavarokat a fájda-lom-betegség hozta létre, ennek fordított-ját el sem tudják képzelni. - A fájdalomtól független betegséget, más zavart el sem ismernek. - Minden figyelem erre az egyetlen pontra centrálódik. * Philip L. Gildenberg-Richard A. DeVaul: „A krónikus fájdalomban szenvedő beteg” Medicina, Budapest, 1989.

7. A HÁROM TENDENCIA: A betegséget végre nevezzék nevén, és kezdjék meg az annak megfelelő gyógykezelést. A szenvedés evidens és bebizonyított, de attól nem szabadította még senki sem meg őket. A rokkantság, a tehetetlenség, a hátrányos helyzet a betegségnek, és a tehetetlen egészségügynek köszönhető.

8. KRÓNIKUS FÁJDALOM, LÉLEKTANI TÉNYEZŐK állandósuló „szenvedésnyomás” állandó betegségtudat tűrőképesség csökkenése reménytelenség kialakulása vádlások és önvádlások depresszió, szuicídium

9. LÉLEKTANI CSAPDÁK: A páciens: Az orvos: - áldozat - - mártír - - kiszolgáltatott - - tehetetlen - OKOK: - a csapdák (státusz, felelősség, betegség, gondoskodás) - a hiányos információk - az érzelmi torzítások (affektív dísztorzió)

10. A CSAPDÁK HÁTTERE I. pszichológiai jellegű fájdalom sympathicus reflex dystrophia fantomfájdalom egyéb fejfájás migrén tumoros fájdalom neuropathiás fájdalom csont- / izületi fájdalom 0 5 10 15 20 előzetes kezelés időtartama (év) Michael Zenz: A fájdalomterápia kézikönyve (Golden Book, Budapest, 1999)

11. pszichológiai jellegű fájdalom sympathicus reflex dystrophia fantomfájdalom egyéb fejfájás migrén tumoros fájdalom neuropathiás fájdalom csont- / izületi fájdalom n = 11 n = 11 n = 19 n = 34 n = 23 n = 66 n = 75 n = 140 0 5 10 15 A CSAPDÁK HÁTTERE II. Az előzetes kezelést végző orvosok száma Michael Zenz: A fájdalomterápia kézikönyve (Golden Book, Budapest, 1999)

12. A/Depressziós kísérő tünet - Centrális neurogén fájdalmak (post-stroke, agysérülés, gerincoszlop sérülések, fejfájások) - Perifériás neurogén fájdalmak (neuralgiák, neuropátiák, atipikus arc-fájdalmak) - Posztoperatív fájdalmak (agyműtét, gerincműtét, hangszalag- műtét, V. agyideg műtétje, fantomfáj- dalom) - Pszichogén fájdalmak +++ ++++ ++ ++++ LEGGYAKORIBB FÁJDALMAK:

13. B/Depressziós kísérő tünet - Mozgásszervi izomfájdalmak - Mozgásszervi izületi fájdalmak - Csontfájdalmak - Zsigeri fájdalmak 40-50 % 50-60 % 40-50 % ? LEGGYAKORIBB FÁJDALMAK: * Michael Zenz: A fájdalomterápia kézikönyve (Golden Book, Budapest, 1999.)

14. A FÁJDALOM KIALAKULÁSA A HÁROM „P” + „K” P a t h o l o g i a Physiologia+ Kultúra Psychologia

15. FÁJDALOM-ERŐSÍTŐ HATÁSOK: Depresszió Szorongás Hisztéria Személyiségzavar Pánikreakció Ismétlődés Többszöröződés Kondicionálódás

16. A FÁJDALOM KIALAKULÁSA A HÁROM „K” + „P” Korrekt információk Konzultációk+ Partnerség Konfrontációk

17. A GYÓGYKEZELÉS I. a)A kérdés (betegség) újrafogalmazása* b)A gyógyszeres beavatkozás - a kezelési terv - a reális cél - a manipulációk felismerése - a viselkedés változásai - a lélektani funkciók erősítése - az önkontroll kérdései - fájdalomcsillapítás - nyugtató - altató - antidepresszánsok - tranquillansok - placebo(?) * Ronald Melzack: „A fájdalom rejtélye” Gondolat, Budapest, 1977.

18. A GYÓGYKEZELÉS II. d)Az újra (mozgatás) kérdései -  az egyén aktivitása -  a közösségi visszajelzések -  a taktikák megismerése c)Az érzékenység csökkentése* -  relaxációs gyakorlatok -  támogató csoport-kezelések -  az önismereti csoportok -  az önsegítő csoportok e) Speciális kezelések* -  fizikoterápia -  biofeedback -  akupunktúra -  hidroterápia -  hipnózis - fájdalom-ambulanciák * * Ronald Melzack: „A fájdalom rejtélye” Gondolat, Budapest, 1977.

19. A GYÓGYKEZELÉS III. Az adjuváns „analgetikumok” Irányelvek*: • Nagyon körültekintően vizsgáljuk meg a beteget! • Speciális indikációnak megfelelően a speciális gyógyszert találjuk meg! • Figyeljük a polymedikáció kockázatait! • Az adjuváns kezelést integráljuk a fájdalom-terápia egészébe! • Ismerjük az adjuváns kezelés farmakológiáját! * Portenoy, Waldmann, 1994. (In: A fájdalomterápia kézikönyve)

20. A GYÓGYKEZELÉS IV.* Az adjuváns „analgetikumok” • Antidepresszánsok • Antikonvulzívumok • Kortikosteroidok • Antiarrhytmikumok • Centrális izomrelaxánsok • Neuroleptikumok • 2 -agonisták * Michael Zenz: „A fájdalomterápia kézikönyve” Golden Book, Budapest, 1999.

21. DEPRESSZIÓ ÉS FÁJDALOM Krónikus fájdalom-szindrómában a depresszió praevalentia: 18-30 % (Hitchcock, 1994) Depresszió krónikus derékfájdalomban: 3-5 x gyakoribb, mint átlagpopulációban. (Bartkó és Linka, 1997) Krónikus fájdalom és depresszió neuro-biológiája, pszichoszociális faktorai közös gyökerűek lehetnek. A szerotoninerg és noradrenerg rendszer diszfunkciója (Magni, 1987)

22. FÁJDALOMBETEGSÉG ÉS SZEMÉLYISÉGVONÁSOK – I.(MMPI-vizsgálatok) NŐK: Irodalmi adatok:* -hipochondria, -depresszió, -hisztéria. Magyar vizsgálatok:** -szkizoidia, -szociális introverzió, -pszichaszténia. * Sarafino EP. Helath Psychology. Biopsychosocial interactions. Wiley, New York, 1990. * Kudrow L. Muscle contraction headaches. In: Handbook of Clinical Neurology 1986; Vol.4(48): 343-352. * Williams DE, Raczynski JM, Domino J, Davig JP. Psychophysiological and MMPI Personality Assesment of Headaches: An Integrative Approach. Headache 1993; 33: 149-154. ** Rudisch T, Traue HC, Kessler M, Pető Z. Myogén fájdalmak etiológiája: Összefoglaló. Lege Artis Medicinae 1998; 3:164-170. ** Rudisch T, Traue HC, Kessler M, Pető Z., Tajti J. Pszichés eredetű krónikus myogén fájdalmak diagnosztikája EMG-Scanning segítségével. Lege Artis Medicinae 1998.

23. FÁJDALOMBETEGSÉG ÉS SZEMÉLYISÉGVONÁSOK – II. (MMPI-vizsgálatok) FÉRFIAK: Irodalmi adatok:* -hipochondria, -depresszió, -hisztéria. Magyar vizsgálatok:** -szociális introverzió, -paranoiditás, - szenzitív – hiperszenzitív * Sarafino EP. Helath Psychology. Biopsychosocial interactions. Wiley, New York, 1990. * Kudrow L. Muscle contraction headaches. In: Handbook of Clinical Neurology 1986; Vol.4(48): 343-352. * Williams DE, Raczynski JM, Domino J, Davig JP. Psychophysiological and MMPI Personality Assesment of Headaches: An Integrative Approach. Headache 1993; 33: 149-154. ** Rudisch T, Traue HC, Kessler M, Pető Z. Myogén fájdalmak etiológiája: Összefoglaló. Lege Artis Medicinae 1998; 3:164-170. ** Rudisch T, Traue HC, Kessler M, Pető Z., Tajti J. Pszichés eredetű krónikus myogén fájdalmak diagnosztikája EMG-Scanning segítségével. Lege Artis Medicinae 1998.

24. Adaptatív rendszer A SZEMÉLYISÉGJEGYEK JELENTŐSÉGE 1. Vannak közös vonások, melyek nemtől és országhatároktól függet- lenek, és amelyek akut és krónikus fájdalomban is kimutathatók. 2. Vannak nemekre „jellemző” sajátosságok (nők: skizoidia; férfiak: paranoiditás) 3. Vannak a kronicitásra jellemzőek: pszichaszténia, szociális introverzió. 4. Vannak a tartós fájdalomra jellemző jegyek (neurotikus „triász”, új jelenségként: szociális introverzió). 5. Vannak figyelemfelkeltő jegyek (magas depressziós és magas szorongásindex).

25. A KRÓNIKUS FÁJDALOM, SZEMÉLYISÉG, TÜNETKÉPZŐDÉS FÁJDALOM STRESSZ SZEMÉLYISÉG  PSZICHOSZOMATIKA KRÓNIKUS FÁJDALOM