1 / 46

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia. 3. A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: a kihalás. Ritkaság és Veszélyeztetettség. A kihalás formái. 1. Kihalt (extinct) – az a faj, melynek sehol a világon nem maradt fenn élő egyede.

zeph-nieves
Download Presentation

Természetvédelmi biológia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Természetvédelmibiológia

  2. 3. A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: a kihalás. Ritkaság és Veszélyeztetettség

  3. A kihalás formái 1. Kihalt (extinct) – az a faj, melynek sehol a világon nem maradt fenn élő egyede. 2. Vadon kihalt (extinct in the wild) – az a faj, melynek csak fogságban élő egyedei maradtak. 3. Helyileg kihalt (locally extinct) – az a faj, melynek bizonyos populációi elpusztultak, de a Földön másutt maradtak fenn vadon élő populációi. 4. Ökológiai értelemben kihalt (ecologically extinct) – az a faj, melynek bár él néhány egyede akár vadon is, de olyan kicsi az egyedszáma, hogy eredeti szerepét nem tölti be, más fajokra gyakorolt hatása elhanyagolható.

  4. Speciáció és extinkció a földtörténeti korokban A fajszám az élet keletkezése óta nő

  5. Speciáció és extinkció a földtörténeti korokban 5 nagy kihalási hullám

  6. Az ember okozta kihalások Történelmi korok • természeti erőforrások hasznosítása, élőhelyek átalakítása • nagytestű emlősök kihalása – megafauna 74-86% • csak a madarak és emlősök esetén rendelkezünk viszonylag pontos adatokkal a kihalás sebességére vonatkozóan, a fajok 99%-ról legfeljebb durva becslésünk van.

  7. Az ember okozta kihalások 1600-tól dokumentált fajkihalások

  8. Az ember okozta kihalások • A kihalás üteme fokozódik • A fajok jelentős része az utóbbi 150 évben pusztult ki • XVII. században évtizedenként, 1750-1800 között évenként kihalt 1-1 emlős és madárfaj

  9. Az ember okozta kihalások Jelenkor

  10. Kihalások sebessége • Természetes kihalási sebesség, ember nélkül –1 faj 1-10 m évig él, tegyük fel 10 m faj van, így évente 1-10 faj kihalását jósolhatnánk • Jelenleg madaraknál ill. emlősöknél kihalási ráta 1% évszázadonként, kb. 100-1000 szerese. (1850-1950 között 100 faj halt ki, természetes ráta 1-et indokol, a többiért az ember felelős) • Kihalások sebessége, meghaladja a fajkeletkezés sebességét, amire korábban nem volt példa.

  11. Endemizmusok jelentőssége Endemizmus – bennszülött faj, olyan faj, melynek természetes előfordulása szűk földrajzi régiókra szorítkozik. Különböző nagyságú földrajzi régiókra értelmezhetjük. • Pinussylvestris – Eurázsia mérsékeltövi területein endemikus • pannon endemizmus – pl. Thlaspijankae, Armoraciamacrocarpa

  12. Endemizmusok jelentőssége 3. lokális bennszülöttek • csak egyes területeken, de több populáció Dianthusdiutinus, Onosmatornensis • egyetlen lelőhely ismert Linumdolomiticum

  13. Endemizmus gócpontok Bennszülött elemek aránya elsősorban az elszigetelt területeken magas. • földrajzilag elszigetelt területek (szigetek, magashegységek, öreg tavak) • geológiai értelemben idős, elszigetelt mediterrán klímájú területeken • Madagaszkár – 28 főemlős 93%-a, 144 békafaj 99%, növények 65% endemizmus

  14. Bennszülött elemek a Kárpát-medencében Edényes növények • 2% pannóniai bennszülött Mo-on • 1,5% kárpáti (szub)endemizmus • 9,1% bennszülött faj történelmi Magyarország területén

  15. Bennszülött elemek a Kárpát-medencében Állatok – Változó az endemikus fajok aránya az egyes állatcsoportokban. • Szárazföldi csigák több, mint 30%-a endemikus • Rovarok esetében 5% alatti, közülük sok röpképtelen magashegységi faj

  16. Kihalás a szigeteken – behurcolt fajok hatása • Kihalás szempontjából fontosak, veszélyeztetettek a szigetek, área gyakran kicsi, sok endemizmus • Óceáni szigeteken élő bennszülött fajok több mint 80% kihalt, vagy kihalással veszélyezettet • 1600 óta kihalt növényfajok legtöbbje szigeteken élt

  17. Kihalás a szigeteken – behurcolt fajok hatása Okok • Eredendően hiányzó versenytársak, ragadozók, betegségek • Fajok az evolúció során nem alkalmazkodtak, hiányzó védekező mechanizmusok • Kontinensekről betelepülő idegenhonos fajok nagy károkat okoznak • Ember átalakítja az élőhelyeket (szántóvá, erdőirtás, stb.) elsősorban a növényeket veszélyezteti • Idegenhonos fajok pedig kiszorítják, kipusztítják az őshonos fajokat (pl. röpképtelen madarak)

  18. Becslési módszerek a jelenkori kihalások sebességére • szigetbiogeográfia elméletén alapuló becslés – Erdőirtás mértéke alapján amerikai trópusi esőerdőkben 1986 és 2000 között a növények 15, a madarak 12%-ának kipusztulása valószínűsíthető. • 10 millió faj él a Földön, évente 1% esőerdő pusztul el, évente a fajok 0,2-0,3%-át kihalásra késztetve (20-30 ezer faj/év, naponta 68, óránként 3) • Teljes földi fajkészlet évtizedenkénti 2-11%-a a kihalás mértéke • Módszertől függetlenül valószínűsíthető, hogy fajok százezrei pusztulnak ki a következő 50 évben. Nagyobb a kihalások sebessége, mint a földtörténet során bármikor.

  19. Magyarországon kihalt állatok és növények Vörös könyv: 5 emlős, 13 madár, 34 rovar, 35 zárvatermő

  20. A ritkaság formái • tömegesség – a faj kevés egyedből álló kis populáció(k)ból áll • földrajzilag ritka faj – a faj áreája kicsi, szűk földrajzi régióban fordul elő • ökológiailag ritka (specialista fajok) – speciális ökológiai igényű fajok

  21. A ritkaság formái

  22. A veszélyeztetettség okai • kis áreájú – szűk földrajzi terület egy-két pontján fordul elő • egy vagy kevés populációval rendelkező fajok – véletlenszerű természeti katasztrófa könnyen kipusztulásba sodorhatja • kis populációméretű fajok – környezeti, demográfiai fluktuációknak véletlenszerű hatásainak jobban kitett, genetikai változatosság könnyen csökken, pl. nagytestű ragadozók • csökkenő populációméretű fajok – pusztuló tendenciát mutató populációk nagy valószínűséggel halnak ki • kis egyedsűrűségű populációval rendelkező fajok – élőhelyek pusztulásával, fragmentálódásával gyorsan a kihalás közelébe sodródhatnak

  23. A veszélyeztetettség okai 6. nagy territóriumigényű fajok – élőhelypusztulás nagyobb valószínűséggel érinti 7. nagy testméretű állatok – nagy territóriumigény, nagy táplálékigény, gyakori célpontjai a vadászatnak, pl. ragadozók 8. rosszul terjedő fajok – környezet változásaira élőlények alkalmazkodással válaszolnak, vagy elvándorolnak, 9. vándorló fajok – életben maradásuk legalább 2 élőhelytől függ, ill. a vonulási útvonal tulajdonságaitól 10. kis genetikai változatosságú fajok – genetikai változatosság az alapja a változó környezethez való alkalmazkodásnak

  24. A veszélyeztetettség okai 11. speciális élőhelyigényű fajok – specialista fajok általában ritkábbak 12. zavartalan élőhelyek K-stratégista fajai – bolygatásmentes élőhelyekhez adaptálódott fajok nem tudják tolerálni a változásokat 13. ideiglenesen vagy állandóan kolóniát képező fajok –pl. denevérek, bölénycsordák, lazacok, tengeri teknősök 14. elszigetelten, emberrel való találkozás nélkül fejlődött fajok 15. ember által közvetlenül hasznosított fajok – túlhasználat, vadászat, begyűjtés

  25. IUCN – Természetvédelmi kategóriák Kipusztult – Adott taxont akkor tekinthetünk kihaltnak, ha utolsó egyede is biztosan meghalt; ill. alapos, az elterjedés terület egészére ezen belül az ismert vagy feltételezett élőhelyekre kiterjedő kutatások során egyetlen egyedet sem lehet kimutatni. Vadon kipusztult – Adott taxont akkor tekinthetünk természetben kihaltnak, ha kizárólag termesztésben vagy fogságban él, vagy a valamikori elterjedési területén kívüli telepített populációja(i) van(nak); ill. alapos, az elterjedés terület egészére ezen belül az ismert vagy feltételezett élőhelyekre kiterjedő kutatások során egyetlen egyedet sem lehet kimutatni.

  26. IUCN – Természetvédelmi kategóriák Különösen veszélyeztetett – Egy taxon különösen veszélyeztetett akkor, ha az legjobb információk szerint a kategóriára vonatkozó A-E kritériumok bármelyike igaz rá, és ezért természetes környezetében a kihalás veszélyének különösen nagy valószínűséggel kitett. Veszélyeztetett – Egy taxon veszélyeztetett akkor, ha az legjobb információk szerint a kategóriára vonatkozó A-E kritériumok bármelyike igaz rá, és ezért természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínűséggel kitett. Sebezhető – Egy taxon sebezhető akkor, ha az legjobb információk szerint a kategóriára vonatkozó A-E kritériumok bármelyike igaz rá, és ezért természetes környezetében a kihalás veszélyének elég nagy valószínűséggel kitett.

  27. Természetvédelmi kategóriák • Fenyegetettség közeli – Fenyegetettség közeli az a taxon, amelyet értékeltek a fenti kritériumok alapján, és nem felet meg a súlyosan veszélyeztetett, a veszélyeztetett és a sebezhető kategóriának sem, de közel áll ahhoz, vagy valószínű, hogy a közeli jövőben valamelyik kategória kritériumainak meg fog felelni. • Legkevésbé veszélyeztetett – Legkevésbé veszélyeztetett az a taxon, amelyet értékeltek a fenti kritériumok alapján, és nem felet meg a súlyosan veszélyeztetett, a veszélyeztetett, a sebezhető (potenciálisan veszélyeztetett) és a fenyegetettség közeli kategóriának sem. Széles elterjedésű, nagy egyedszámú taxonok tartoznak ebbe a csoportba. • Hiányos adat – Adathiányos az a taxon, amelynek elterjedéséről vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, s emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Ebbe a kategóriába tartozó taxonok jól kutatottak, biológiájuk jól ismert, de egyedszámukra és elterjedésükre vonatkozó információk hiányoznak. Emiatt az adathiányos kategória nem fenyegetettségi kategória. A lista csak azt jelzi, hogy az idetartozó taxonokról több információra van szükség, ill. elismeri a lehetőséget, hogy a jövőbeli kutatások alapján eldönthető, hogy fenyegetett taxonról van-e szó. • Be nem sorolt – Be nem sorolt az a taxon, amelyet még nem értékeltek a fenti kritériumok alapján.

  28. Kritériumrendszer Becslésekhez az alábbi információk egyikével rendelkezni kell • egyedszám megfigyelt csökkenése • elterjedési területének mérete, létező populációk száma • összes és szaporodóképes egyedek száma • a populáció jelenlegi és várható méretének csökkenési trendje és az élőhelypusztulási trend mellett az adott időpontra becsülhető populációméret • bizonyos generációsidőn vagy megadott időponton belül a kihalás valószínűsége

  29. Ez alapján különösen veszélyeztetett minősítést az a faj kaphat, amelyikre 1 vagy több ráillik az alábbiak közül: • Legalább 90%-os (CR) állománycsökkenés. • Az elterjedési terület kevesebb mint 10 km2, az élőhely nagyon fragmentált, szélsőségesen ingadozik, vagy folyamatosan csökken. • Populáció létszámát kevesebb, mint 250 egyed alkotja és legalább 25 %-os a becsült csökkenés, vagy egyetlen populáció sem számlál 50 ivarérett egyednél többet, vagy legalább az egyedek 90%-a egy populációba tömörül. • A populáció létszáma kevesebb mint 50 ivarérett egyed. • Olyan mennyiségi elemzés alapján, amely a természeti környezetben vadon élő populáció kihalási valószínűségét legalább 50 %-os.

  30. Kéklista • Azon vörös listás taxonokat mutatja be, amelyeknél az elmúlt időszakban – az aktív védelemnek köszönhetően – csökkent a veszélyeztetettség mértéke, adott területen tartós állománystabilizálódást vagy -növekedést lehetett tapasztalni. • Hazánkban a ritka fa- és cserjefajok megőrzésére, állományaik gyarapítására csak mostanában indult feltáró munka, védelmi beavatkozás. A kéklistán ezért 2 faj, a Populus nigra, Quercus frainetto szerepel.

  31. Hazai veszélyeztetettségi kategóriák 1. Kipusztult és eltűnt K – kipusztult = az utóbbi ötven évben többszöri keresés ellenére sem került elő, eltűnt = az elmúlt tíz évben nem találták. (pl. Arnica montana, Salix nigricans, Ligularia sibirica)

  32. Magyarországról kipusztult és eltűnt edényes növényfajok

  33. Hazai veszélyeztetettségi kategóriák 2. Kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett KV – Egyetlen, önfennmaradásra képes populációja sincs (kis egyedszám, elszigetelt populációk, erős visszaszorulás), illetve a termőhelyeken állandó, nem vagy csak nagy költséggel kivédhető veszélyforrások működnek. (Botrychium multifidum, Plantago maxima, Pyrus magyarica)

  34. Hazai veszélyeztetettségi kategóriák 3. Aktuálisan veszélyeztetett AV – Valamennyi állománya csökkenőben ill. eltűnőben van, majdnem minden élőhelyét veszély fenyegeti, védelem nélkül a kipusztulástól nem menthető meg. (Ajuga laxmannii, Parnassia palustris, Senecio ovirensis, Linum dolomiticum, Aster oleifolius, Onosma tonensis)

  35. Hazai veszélyeztetettségi kategóriák 4. Potenciálisan veszélyeztetett PV – Populációik általában gyengék, pillanatnyilag nem fenyegeti őket ugyan a kipusztulás veszélye, de bármikor veszélybe kerülhetnek. (Sternbergia colchiciflora, Spirantes spiralis, Cotoneaster niger) • létében egyelőre nem veszélyeztetetett (Dictamnus albus, Centaurea sadleriana, Adonis vernalis, Doronicum hungaricum) • ismeretlen veszélyeztetettségű (Lathyrus pallescens, Hypericum barbatum)

  36. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők A termőhelyet érintő veszélyeztető tényezők 1. Területi igénybevétel – Ipari létesítmény, település, utak, autópályák, bányák, víztározó, szeméttelepek megsemmisül az élőhely, és életközösségeket. 2. Művelési ág megváltozása • bányászat

  37. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők • gyepek feltörése • gyümölcsösök és szőlők telepítése –hegylábi sztyeprétek helyén • sziklagyepek, láprétek, sztyepprétek beerdősítése –kopárfásítás • halastavak létesítése – mélyebb fekvésű nedves helyeken

  38. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők 3. A termőhelyi viszonyok megváltozása • alullegeltetés és túllegeltetés • libatartás és -legeltetés • intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés

  39. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők • csatornázás, lecsapolás, tőzegkitermelés • karsztvíz- és talajvíz-kiemelés

  40. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők • erdők tarvágásos üzemmódja • vágásterület tuskózása, mélyszántása

  41. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők • tájidegen fafajokkal végzett erdősítés

  42. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők • túlzott létszámú vadállomány

  43. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők • tájidegen növények és gyomok terjedése

  44. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők 4. A termőhely és a növényzet mechanikus károsítása • intenzív turizmus • katonai tevékenység • járművek okozta taposás

  45. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők Közvetlenül a növényeket veszélyeztető tényezők • virágszedés, növénygyűjtés, kereskedelem • túlzott létszámú vadállomány

  46. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők

More Related