Műszaki szabályozás az útépítésben

1. Műszaki szabályozás az útépítésben Tombor Sándorelnök Magyar Útügyi Társaság Tombor Sándor

2. A szabványosítás szintjei • Műszaki szabályozás • A műszaki szabályozás hierarchiája • A jogszabályok és a szabványok közötti különbség • Az útügyi szabályozás célja • EU-követelmények • A Magyar Útügyi Társaság működése • A szabályozás irányai • A rendszer elemei • Együttműködés a Magyar Cementipari Szövetség (MCSZ) és a Magyar Útügyi Társaság között Tombor Sándor

3. A szabványosítás szintjei Tombor Sándor

4. Műszaki szabályozás Az új európai szabványok szabályozási területei, elvei és megoldásai különböznek, gyakran alapvetően térnek el a korábbi magyar gyakorlattól. A véglegesített európai szabványok honosítását követően az útügyi műszaki szabályozási rendszer: • kidolgozza a nemzeti alkalmazási dokumentumként elfogadott útügyi előírásokat, • foglalkozik a nemzeti szabványosítás tárgyát nem képező szakmai specifikumokkal. A kidolgozás költségei a nemzeti szabványosítás költségeihez képest lényegesen alacsonyabbak, mert a szakterületen tevékenykedő cégek szakértőinek bevonása az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok kidolgozásába a közvetlen érdekeltség miatt könnyebb és gazdaságosabb. Tombor Sándor

5. Tombor Sándor

6. A jogszabályok és a szabványok A jogszabályok alkalmazása mindig kötelező! A szabványok alkalmazása alapvetően önkéntes. A kidolgozók köre és a kidolgozási eljárás miatt minden érdekeltnek érdekében áll az alkalmazás. Tombor Sándor

7. Az útügyi szabályozás célja Az útügy területén rendszeresen előforduló műszaki és gazdasági feladatokra egységes megoldási módok meghatározása és alkalmazása • az építtetői • az építéstervezési • a kivitelezési és • a kapcsolódó tevékenységek műszaki megalapozottsága, koordináltsága és biztonsága érdekében. Tombor Sándor

8. EU-követelmények Az EU irányelvei alapján az útügyi műszaki szabályozási rendszer elősegíti, hogy: • az építményekre olyan előírások vonatkozzanak, amelyek megfelelő, az előre látható hatásokat feltételező követelményeket tartalmaznak, • az útépítési termékekkel olyan építményeket lehessen megvalósítani, amelyek gazdaságosak, a rendeltetésszerű használatra alkalmasak. Alapvető követelmények: • mechanikai ellenállás és állékonyság, • tűzbiztonság, higiénia, egészség- és környezetvédelem, biztonságos használat, energiatakarékosság és hőszigetelés. Tombor Sándor

9. A Magyar Útügyi Társaság tevékenysége 1994-ben alakult, jelenleg 500 tagja van. Az útügyi előírások kidolgozásával, a meglevő szabályozások felülvizsgálatával, korszerűsítésével foglalkozó szakmai-társadalmi szervezet. Tagjai az útügy területén működő igazgatási intézmények, kutatóhelyek, tervező és konzultáns vállalkozások, építő és kivitelező vállalatok és az önkormányzatok. 30 munkabizottságban dolgozza ki műszaki-szabályozási anyagait és jóváhagyásra terjeszti elő az országos közúthálózaton való alkalmazás érdekében, valamint alkalmazásra ajánlja önkormányzatoknak. A kidolgozáson kívül kizárólagos joggal végzi az útügyi előírások kiadását és terjesztését. Tombor Sándor

10. A szabályozás irányai A Magyar Útügyi Társaság szabályozási tevékenysége: • a műszaki előírásokat gondozza, • a holland RAW rendszer átvételével az útépítési szerződések egységes műszaki feltételeit (USZEF) is kiadta. Az útügyi műszaki előírás összetétele és szemlélete: • az adott (építmény) szerkezet szakszerű elkészítését szolgálja, egy-egy szerkezetet külön tárgyal. A szerződési szabályok: • a felek számára kölcsönösen biztonságot nyújtó szerződés elkészítéséhez, valamint a megvalósítás folyamatában történő együttműködéshez. A kétféle szabályrendszert a szabályozási tárgyak azonossága összeköti, egymásra épülnek, fejlesztésük csak párhuzamosan történhet. Tombor Sándor

11. Az útügyi rendszer elemei 1. Útügyi műszaki szabályzat • A közúthálózat igénybevételével kapcsolatos jogok és kötelezettségek, igazgatási feladatok szabályozása jogszabályi formában (törvényben, kormányrendeletben, miniszteri rendeletben, illetve az utóbbi mellékleteként közzétett útügyi műszaki szabályzatban) történik. • Hatályát a közzétételét és alkalmazását elrendelő jogszabály határozza meg. Alkalmazása mindig kötelező, így a miniszteri rendelet mellékleteként kiadott útügyi műszaki szabályzatba foglalt műszaki követelményeké is, mert az állam a műszaki, gazdasági fejlettség szintjével összhangban lévő biztonsági szintet köteles garantálni az állampolgárok számára. Érvényben lévő útügyi szabályzat: 6 db (www.maut.hu illetve hírlevél) Tombor Sándor

12. Az útügyi rendszer elemei 2. Útügyi műszaki előírásA nemzeti szabványokat kiegészítő szakmai szabvány. Szakmai egyesület – az útügyi szakágban érdekelt szakembereket összefogó fórum: a Magyar Útügyi Társaság – bevonásával dolgozzák ki. A kidolgozásban – a közmegegyezés biztosítása érdekében – az összes érdekelt fél részt vesz a szakbizottság keretein belül. • Alkalmazás: az egységes szolgáltatási szint érdekében, az országos közutak kezelői számára – a közhasznú tevékenység ellátására kötött szerződés szerint – mind megrendelőként, mind saját tevékenységükre nézve kötelező. • Az önkormányzati tulajdonú helyi közutak, és a közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelői számára ajánlásul szolgál. Érvényben lévő útügyi műszaki előírás: 166 db (www.maut.hu) Tombor Sándor

13. Az útügyi rendszer elemei 3. Tervezési útmutató A Magyar Útügyi Társaság szakmai grémiuma a szakmai szabályzatok és előírások kiegészítésére javasolja a tervezési útmutatók alkalmazását. Témakörök: • a KTSZ (közutak tervezése) kiegészítése, • útüzemeltetés, • szerződéses feltételek, • környezetvédelem, • akadálymentes közlekedés stb. Megjelent: 14 tervezési útmutató (www.maut.hu) Tombor Sándor

14. Együttműködés a Magyar Cementipari Szövetséggel Az elmúlt években több út- és hídépítési útügyi műszaki előírás jelent meg az MCSZ támogatásával. Az Új utakon című kiadványban részletesen bemutatjuk az együttműködés eredményeit. A további sikeres együttműködés kulcsa a szakemberek közösségének megszervezése. Tombor Sándor

15. Köszönöm a figyelmet! Tombor Sándor