Deák-Sárosi László:

1. Deák-Sárosi László: „AZ ÜRES TEREKTŐL VALÓ FÉLELEM” A Bibliothèque Pascal látványvilága

2. A vetítés Hajdu SzabolcsBibliothèque Pascal című filmjének Szilágyi Lenke által készített sajtófotói, Esztán Mónika látványtervei, illetve Nagy András helyszínfotói felhasználásával készült.

3. EGY MAI BETYÁR ÁLTAL TÚSZUL EJTETT MAI LÁNY: VIOREL ÉS MONA, A FŐSZEREPLŐ A film erőssége a mese és a mesélés, illetve a mágikus realizmusban és a képzőművészeti élményanyagban gyökerező képi világ.

4. A DORIAN GRAY-SZOBA A BIBLIOTHÈQUE PASCAL NEVŰ ANGLIAI LUXUSBORDÉLYBAN A címre utaló „intézmény” nem valódi könyvtár, hanem luxusbordély, ahol a felső tízezer tagjai jeles irodalmi művek kellékeivel berendezett szobákban élik ki perverz vágyaikat. Ez a morbid „könyvtár” az európai kultúrát jelképezi, amely hiába tart görbe tükröt az embereknek, azok nem veszik észre saját torz képüket a műalkotásokban. Oscar Wilde regényének üzenete a maga kifordítottságában mutatkozik meg. A film kételyt fogalmaz meg, akárcsak Vörösmarty a Gondolatok a könyvtárban című versében, „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”

5. A „VACUUM BED” - JELENET A DESDEMONA-SZOBÁBAN A könyvtár nem véletlenül kapta nevét Blaise Pascalról (1623–1662), aki az utolsó nagy enciklopédikus műveltségű tudós volt, és aki egyaránt maradandót alkotott a természettudományok, a filozófia és az irodalom területén. Pascal neve és munkássága az egész európai kultúrát szimbolizálja. Pascalt foglalkoztatta fizikai és filozófiai értelemben is a „horror vacui”, vagyis az üres terektől való félelem. A luxusbordély vendégei is ennek a félelemnek a feloldását keresik: a minél nagyobb gyönyört és kielégülést akarják elérni a halálfélelem előidézésével, illetve fokozásával. Ahogy a film konkretizálja és egyben ki is fordítja a természettudományos és a filozófiai elgondolást, több mint félelmetes: a bordélyban a rabságba vetett prostituáltak kínzásával akarnak minél erőteljesebb orgazmust elérni. A légzéshez szükséges levegőt porszívókkal vonják el úgy, hogy közben a maszk vákuumot képezzen a testen.

6. A Bibliothèque Pascal vendégeinek motivációiról semmit sem tudunk meg, ezért kulcsfontosságú lenne megérteni legalább a főszereplőt, Monát, akit eladtak külföldi lánykereskedőknek, és így került ebbe a kegyetlen bordélyba. A filmnek van egy kerettörténete, amelyből az derül ki, hogy Mona vissza szeretné kapni a kislányát, akit a nagynénjénél hagyott, amíg külföldön volt, de aki közben állami gondozásba került. A gyámügyi előadónak maga meséli el a történetét. MONA A gyámügyis nem hiszi el Mona történetét. Lehet, hogy az egészet a lány találta ki? Lehet, hogy egyszerűen kalandvágyból maga ment el prostituáltnak, és amikor megunta, fogta magát és visszajött? Mindezt nem válaszolja meg a film, a lehetséges változatokat függőben hagyja, így Monáról sem tudunk meg mást, minthogy titokzatossága és ellentmondásossága ellenére rokonszenves ember.

7. MONA MINT PROSTITUÁLT A JEANNE D’ARC-SZOBÁBAN Mona mintha Bodor Ádám novelláiból lépett volna elő. Ő nem a jámbor Lilja vagy Iszka, de nem is az öntudatos Maria, akit Paulo Coelho Tizenegy perc című regényéből ismerhetünk meg. Ő egy vásári (egyszerű) mutatványos, aki utcabálokon lép fel zenész társaival. Később pedig egyszemélyes bábszínházzal járja a vásárokat. Mutatványos volta később is visszaköszön, a luxusbordélyban úgy változik át Jeanne d’Arc-ká, hogy megőriz valami lényegit korábbi életéből. (Az átváltozás képessége önmagában is ilyen lényegi tulajdonság.) Ezt a párhuzamot vizuálisan erősíti keleties, balkánias hajviselete is.

8. MR. PASCAL, A MUTATVÁNYOS ÉS A TÜKRÖZÖTT ÁRNYKÉPE NEGATÍVBAN, AMI NAGYON HASONLÍT EGY ISMERT OSCAR WILDE-FOTÓRA Mona mellett csupán Mr. Pascalról tudunk meg egy keveset. A spanyol anyanyelvű mutatványos és bordély-üzemeltető annyit mond csupán magáról, hogy ha a Bibliothèque Pascalt ő nem hozta volna létre, akkor megtette volna más, csak gyengébb színvonalon. Nem ez a jellemábrázolás a film fő erőssége. A montázs alapján Mr. Pascal lenne napjaink Oscar Wilde-ja?

9. NAGY ANDRÁS OPERATŐR HELYSZÍNFOTÓJA: A TÉR, AHONNAN INDUL A MONA ÁLTAL ELŐADOTT TÖRTÉNET Ahogyan Mona jelleme megközelíthetetlen, a történetmesélésben is folyton a kettősség vagy többértelműség dominál. Az utcabál egy féltékenységi jelenet ÉSa hirtelen jött nyári zápor miatt fullad botrányba. Mona elmenekül egy macsóval. De nem feltétlenül kellene lelépnie, hiszen később mindenféle következmények nélkül hazatérhet a szülővárosába.

10. FORGATÁSON KÉSZÜLT FOTÓ MOTÍVUMGYŰJTÉS SORÁN KÉSZÜLT HELYSZÍNFOTÓ Mona a tenger felé veszi az irányt, de útközben otthagyja a macsót (nem tudni, miért), és stoppal megy tovább. Amikor egy kis időre megáll, fürdőző gyerekeket lát. A fönti fénykép forgatási dokumentáció, az alsó pedig korábban készült helyszínfotó. Megfigyelhető, hogyan válik egy helyszín a filmen az enyhén színes szűrőkkel különös, mesés hangulatúvá.

11. A SZÍNES, SZÉLESVÁSZNÚ ÁLOM: A TENGERPART Az elvágyódás célja és tárgya gyakran a tengerpart. A tengerhez való utazás visszatérő toposza az eladott lányok történeteinek is. Bollók Csaba filmjének főszereplője, Iszka is oda igyekezett. A lányoknak (csalóka) ígéret a fény, a víz, a tágas tér, a gondtalan pihenés, a szerencse, a szép szál fiatalemberekkel és a gazdag pasikkal való találkozás lehetősége. A tenger mitologikusan és szimbolikusan a nőiség (víz) közege. Hajdu Szabolcs ebben a filmjében erőteljesen visszanyúlt az első filmje, a Tamara képi világához. Az érzékletes, mesés realizmus mellett visszatérnek a keretezéssel kapcsolatos játékok is. A rendező képi stílusa felismerhető az új operatőr keze nyomán is. Igaz, a látvány- és díszlettervező, Esztán Mónika ugyanaz.

12. A BUNGALÓ LÁTVÁNYTERVE HELYSZÍNFOTÓ A FILMHEZ ÉPÍTETT BUNGALÓ, AHOL VIOREL TÚSZUL EJTI MONÁT Ez az a hely, ahol folytatódhat és kibontakozhat a keretekkel való játék; ahol természetes és egyben mesés a sejtelmesen sárgás fény, ahol a valóság is olyan, mint egy ikon.

13. MONA MEGRAGADHATATLAN JELLEMÉNEK KÉTARARCÚSÁGÁRA RÍMEL AZ ŐT KÖRÜLVEVŐ VILÁG BIPOLARITÁSA IS: A VALÓSÁG ÉS FANTASZTIKUM ÁLLANDÓ EGYMÁSBA JÁTSZATÁSA A kis faház belsejét úgy tervezték meg, hogy könnyen megoldható legyen az átmenet a valóságból a fantáziavilágba. Ezzel a kettősséggel végig játszik a film, a legerőteljesebben ezen a helyszínen. Mona elbeszélése szerint Viorel, a kommandósok elől menekülő piti (vagy nagy?) gengszter paranormális képességekkel bír. Álmai valósággá válnak, így mindenki látja őket.

14. VIOREL TORREÁDORRUHÁBAN MINT MESEBELI HERCEG ÉS MINT SAROKBA SZORÍTOTT FEGYVERES RABLÓ Valóság és a fantasztikum akár egyetlen képkivágáson belül is találkozhat. Itt döntse el a kedves néző, hogy az álmon (fantasztikumon) belül vagy kívül van ez a jelenet! Viorel átálmodja magát mesebeli herceggé, Mona viszont ráfogja az ő saját stukkerét.

15. MONA MINT MENYASSZONY ÉS VIOREL MINT VŐLEGÉNY AZ ÁLOMBAN A jelmezek és a díszletek pazar ornamentikája a román (keleti, balkáni) népi motívumvilágban gyökerezik. Jellegzetes az, ahogyan az ábrázolásban a jelmez és a díszlet összevegyül. Mona lágy színekkel komponált közegbe kerül. Ez jelzi boldogságát, hiszen anyává teszik. Viorel vöröses koszorúja, éles megvilágítása pedig előrevetíti az ő közeli halálát. A szerelembeesés pillanatában a száraz rózsakoszorúk kinyílnak és megszépülnek. Ez jelzi azt, hogy valami megállította, sőt visszapörgette az időt.

16. SORTŰZ A PARAFENOMÉNRA Viorel hiába nagy dumás és parafenomén, elkapják a kommandósok. Ha akarná – mondja – mind elvarázsolhatná őket, de hát nem akarja. Inkább menekülni próbál. Mona elbeszélésében nagyon erőteljes valóság és fantasztikum egymásba alakulása, összemosódása.

17. LÁTVÁNY- ÉS KIVITELI TERV ÉS A MEGVALÓSULÁS A hol valóságosnak tűnő, hol varázsmesébe hajló történet akciófilmbe illő jelenetet is rejteget számunkra. Ez fontos stíluselem Mona elbeszélésében, hiszen a tények eltúlzását és kiszínezését hitelesítő, vagy inkább meggyőző effektusoknak szánja. Mint kiderült, ez a mesélői és meggyőzőképessége összességében eredménnyel járt, hiszen visszakapja a korábban állami gondozásba vett kislányát!

18. MONA BEVÁLLALJA A SZÉLHÁMOS ÉS / VAGY PARAFENOMÉN GYEREKÉT A szociografikus valószerűség és a mesés képtelenség bizonyos esetekben speciális filmnyelvi játékokban találkozik: Mona sétál terhesen, és ugyanabban a (vágatlan) snittben visszatér lapos hassal, ugyanabban a csíkos pulóverben, de már a kislánya kezét fogva.

19. HOGY EGYSZERRE JÁRJUNK A VALÓSÁGBAN ÉS A MESÉBEN, AHHOZ ELEGENDŐ A SEJTELMES VILÁGÍTÁS ÉS EGY JÓSNŐ SZOBÁJA Mona nagynénje kártyajós. Rodica valóságos, mindennapi személy, de a jövőbe lát. Ugyanakkor nem igazán megbízható a tudománya, mert a mellette ülő maffiózónak nem tudja biztosra megjósolni, hogy egy adott ügyletbe beletegye-e a pénzét, vagy sem. Az anyagiakat illetően nincs mellébeszélés! ESZTÁN MÓNIKA HELYSZÍNFOTÓJA A JÓSDA KÜLSEJÉHEZ (MAROSVÁSÁRHELY)

20. MONA BÁBSZÍNHÁZA (A KELLÉKEKET MAGDALENA MITEVA BOLGÁR BÁBMŰVÉSZNŐ KÉSZÍTETTE) A valóság és a mese összedolgozása folytatódik a vásári mutatvány (bábjáték) területén.Mona mesélői és színészi képességei, a valós és az abszurd dolgok összekeverésével együtt folyton azt a gyanút élesztgetik a nézőben, hogy a saját történetét részben vagy teljesen maga találta ki.

21. ANGLIA KÉT ARCA NAGY ANDRÁS HELYSZÍNFOTÓIN: A CSILLOGÁS ÉS A BIBLIOTHÈQUE PASCAL NEVŰ LUXUSBORDÉLY ÁLCÁZOTT BEJÁRATA Pedig akár igaz is lehet(ne) a morbid könyvtárbordélyról szóló meséje, hiszen hallunk ilyen történeteket ismerőseinktől, olvasunk róluk a sajtóban, és több regényben, filmben bemutattak hasonló „intézményeket”. Egyik jellegzetes példaként Stanley Kubrick Tágra zárt szemek (1999) című filmjét említeném.

22. Ha Mona motivációit, döntéseit nem ismerjük, és főként állításainak valódiságáról nem tudunk elegendő mértékben meggyőződni, mégis miért tudjuk őt elfogadni? Miért rokonszenves nekünk, nézőknek? Ráadásul a gyámügyi előadónak is! Ez a rokonszenv, azon túl, hogy a körülmények ellenére ragaszkodik a gyerekéhez, a mesélés világában, a képek megragadó, szerethető hangulatfestő voltában gyökerezik. MONA MINT DESDEMONA VENDÉG A BORDÉLYHÁZ FOLYOSÓJÁN A filmben mindenki rokonszenves, mindenki elfogadható, megérthető, szerethető a hibái ellenére is. Ez alól csak a bizarr „könyvtár” vendégei és alkalmazottai a kivételek, akik eltárgyiasítottan, eltávolítottan jelennek meg, szinte egybeolvadnak a tárgyi környezetükkel.

23. A BIBLIOTHÈQUE PASCAL VENDÉGEI ÉS GAZDÁI A KULTÚRA SZELLEMÉVEL (SHAKESPEARE ÁRNYKÉPE) Talán azt akarja sugallni a film, hogy nem az egyes emberek a rosszak, hanem a kultúra tehetetlen, amelyben élünk, mert nem képes feloldani az üres terektől való félelmünket. Mindenki csak egyensúlyozik, akárcsak Mr. Pascal, és van, aki le tud szállni a magas monocikliről, és van, aki nem. Hogy ki bukik el, az csupán a pillanatnyi egyensúly és egy hajszálnyi rossz mozdulat kérdése.

24. ESZTÁN MÓNIKA VÉGSŐ, ELFOGADOTT LÁTVÁNYTERVE A KÖNYVTÁR KÖZPONTI HEYISÉGÉHEZ (BALRA) ÉS AZ ÁTALAKÍTOTT, BERENDEZETT, BEVILÁGÍTOTT HELYSZÍN FORGATÁSI FOTÓN Mr. Pascalnak tehát sikerül megtartania az egyensúlyát, hiszen a vibráló neonvilágításbanle tud ugrani a közönsége előtt, no nem a magas lóról, hanem a magas monociklijéről. Teljes kívülállását és sértetlenségét azonban nem képes megőrizni…

25. VÁZLATOK A BIBLIOTHÈQUE PASCAL MŰTEREMBEN VALÓ MEGÉPÍTÉSÉHEZ Nagy András operatőr helyszínfotóján szintén feltűnnek olyan vizuális elemek, amelyek nem, vagy csak részben érvényesültek a kész moziváltozatban. A könyvtár itt egy antropomorf közegként jelenik meg. A sötét, de szemeivel és szájával világító arc felfalja a lakóit és a látogatóit. Ezeken a díszletterveken a krómrudas, fekete üvegől készült könyvtárasztal egyben a sztriptíztánc terepe is. Az asztalok is multifunkcionálisak: bárpultként és ágyként is szolgálnak egyben. Fölöttük krómozott tollakból kialakított, megsüllyedt, kristályszerű csillár lóg, ami elsősorban fényforrás, de egyben íróeszköz is. A szobák felé mutató irányvonalak itt a metrókocsik kapaszkodóira emlékeztetnek. Hajdu Szabolcs grandiózusabb könyvtárat vizionált. Esztán Mónika ceruzával készített látványtervei szűkös büdzsé tudatában készültek, aztán végül mégis egy tágasabb, meglévő helyszín átalakítása mellett döntöttek – a Vízművek elhagyott gyárépületében.

26. ELIT, KLASSZIKUS „PRIVATE MEMBER’S CLUB” PUNK KÖNYVTÁR, DIGITÁLIS KÖNYVESPOLCOKKAL A könyvtár látványtervei közül több természettudományos jellegű. A párhuzam indokolt, hiszen Pascal leginkább fizikusként él a köztudatban. A csövek és nyomtatott áramkörök az agy mikrovilágának a kivetítései. Több helyen megjelenik a fényvonal, ami a könyvtár látványának a központi eleme. DAFT PUNK ELEKTRONIKUS ZENÉHEZ, ILL.KÖNYVTÁR ÚJRAHASZNOSÍTOTT HULLADÉKOKKAL (JUNK ART) OPTIKAI SZÁLAKAT FELHASZNÁLÓ KORLÁTHÁLÓ

27. FOLYOSÓTERV FÉNNYEL RAZOLT DÍSZELETEKKEL ÉS AMI MEGMARADT BELŐLE Ezen a folyosóterven a világ kultúrtörténetéből válogatott műkincsgyűjteményt látunk: erotikus vonatkozású antik szobrokat és festményeket. A kilincsek kódexiniciálé formájú ötvösmunkák. Ami ebből végül megmaradt, a fénybetűk és a bőrhurkás elemek, amelyek ajtópárnákként jelennek meg a filmen. A szűk folyosókról nyíló kis szobák mikrouniverzumok, amelyek a kiválasztott művek és azok központi személyisége köré épülnek. Mindegyik szoba egy-egy könyv a Bibliothèque Pascal polcain. TETOVÁLT KÖLDÖKAJTÓ TERVE A BIBLIOTHÈQUE PASCAL BEJÁRATÁHOZ

28. A JEANNE D’ARC-SZOBA LÁTVÁNYTERVEIBŐL A Jeanne d’Arc-szoba, ahol Mona idejét tölti a „könyvtárban”, szintén sokat alakult a tervezés során. A máglyából parasztágy lett, de a vörös és a bíbor szín, a harciasság (lásd a kardokat), a nőiség és a spiritualitás szimbólumai, illetve az egyes motívumok adekvát módon kerültek át a filmbe.

29. KÉPEK A FILMBŐL: A JEANNE D’ARC-SZOBA TÖBB NÉZŐSZÖGBŐL Nem csupán a Johanna történetét feldolgozó művek motivikus, tárgyi anyagát dolgozták fel, hanem más képzőművészeti utalásokat is felfedezhetünk a képeken. A barokkos tollakba öltöztetett angyal Lorenzo Bernini (1598-1680) Szent Teréz extázis című szobrára emlékeztet.

30. LÁTVÁNYTERVEK A KIS HERCEG-SZOBÁHOZ Mindegyik tematikus szoba, az alapjául szolgáló mű és valós vagy fiktív szereplőjének a feltűnése a Bibliothèque Pascalban külön hosszabb epizódot érdemelne. Az egyes helyszínek felvillantása és képi kidolgozottsága lehetőséget ad a nézőnek a művészet, a tudomány és a filozófia alapján a téma továbbgondolására. KÉPEK A FORGATÁSRÓL – A KIS HERCEG SZEREPÉBEN ORION RADIES, HAJDU SZABOLCS FEHÉR TENYÉR CÍMŰ FILMJÉNEK FŐSZEREPLŐJE

31. LÁTVÁNYTERV A LOLITA-SZOBÁHOZ FÉNYKÉP A FORGATÁSRÓL A képek érzékletesen mesélnek. A kellékek itt csupán illúziókeltésre jók, mert a vendég a kontextus díszletekkel való megidézésével nem jut el ahhoz az élményhez, ami egy másik élet részesévé tehetné őt. Kubrick itt úgy is felidéztetik, mint aki Nabokov regényét feldolgozta híres, azonos című filmjében 1962-ben. A Két Lotti- és a Lolita-szobák terveinek összeolvasztásából született meg a Lolita-szoba díszlete. LÁTVÁNYTERV A KÉT LOTTI-SZOBÁHOZ FOTÓ A LOTTI-SZOBA DÍSZLETÉRŐL

32. LÁTVÁNYTERV ÉS FOTÓ A DORIAN GRAY-SZOBÁRÓL Ha már egy nagy kört megtettünk Mona önmagáról mesélt története által, a kérdést újból feltehetjünk: ment-e a világ előrébb a tudomány, a művészet, a mesélés, a tapasztalat, az esztétikum vagy bármi által. Vagy éppen e film által…

33. MEGÉRKEZIK A FELMENTŐ SEREG A BIBLIOTHÈQUE PASCALBA ÉS A DESDEMONA-SZOBÁBA A mesében megérkezik a felmentő sereg, Mona kislányának, Vioricának a valóságra kivetülő álmaként. A kérdés viszont az, hogy az „üres terektől való félelemből” felszabadíthatnak-e?

34. A LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZ HELYSZÍNFOTÓN A film utolsó képsora idézi Antonioni Nagyítás (1957) című filmjének a végét. Mona visszakapja a kislányát, és eljátsszák egy lakberendezési áruház kiállított bútorai közt, hogy van hol lakniuk, van mit enniük. Ami akár igaz is lehet, de a korábban látottak alapján nem valószínű. A Nagyításban, ha nem is működött a tények általi bizonyítás algoritmusa, a játékosság és a bizalom kitölthette a szorongás tárgyát, a „Semmit”. A Bibliothèque Pascalis kínál alternatívát a horror vákuumának betöltésére. Ha a tudomány, a művészet, a szex, a mesélés és bármiféle esztétikum nem, akkor már tényleg csak a gyerekkórus által énekelt záró dallam refrénjében említett Krisztus segít..

35. VÉGE