E N D
1. Non verbális kommunikáció Társadalom - Pszichológia 9.
2. Kommunikáció A kommunikáció történetében négy forradalomról beszélhetünk:
ˇ a beszéd forradalma, amelyet tulajdonképpen az emberré válás forradalmának is nevezhetnénk;
ˇ az írás forradalma, melynek kulminációs pontja a fonetikus írás megjelenése volt;
ˇ a könyvnyomtatás forradalma, amely bizonyos szempontból elokészítoje volt a polgári forradalomnak;
ˇ az elektromos hírközlo eszközök - távíró, telefon, rádió, televízió - forradalma,
Információs informatikai forraadalom napjainkban. Internet, CD, DVD,
3. Kommunikáció A kommunikáció az emberek közötti kapcsolatteremtés formája, lényege az ismeretközlés, tárgya a hír. Meghatározza a kommunikációban résztvevok viszonyát, bizonyos viselkedésmódot sugall s mindenféle viselkedésnek üzenet értéke van. Az ember minden szituációban kommunikál. Ehhez kifejezoeszközre, kódra van szükség, melyet mindkét félnek ismernie kell.
A kommunikáció lehet közvetett vagy közvetlen. Közvetett kommunikációnak hívjuk, ha a kommunikáló felek nincsenek egyidejuleg jelen. Közvetlen kommunikáció a felek egyideju jelenlétében történik; ilyen a beszéd (mint verbális elem) és a tekintet, gesztus, mimika (non-verbális elemek).
4. Kommunikáció A kommunikáció alapfunkcióit :
- érzelmi funkció: a beszélonek az üzenettel kapcsolatos érzelmeit, indulatait, hangulatát fejezi ki.
- felszívó funkció: a címzett befolyásolására szolgál (megszólítás, felszólítás, meghívás).
- fatikus funkció: a kommunikáció létrehozására, fenntartására vonatkozik (köszönés, megszólítás, bemutatás).
- poétikai funkció: esztétikai hatást érünk el vele.
- referenciális (közlo, tájékoztató) funkció (útbaigazítás, hirdetés, üzenetközvetítés).
- metanyelvi funkció: a kódra utal, a nyelv segítségével magáról a nyelvrol szól a kommunikáció.
5. Kommunikáció Az információ-áramlásnak 2 csatornája van:
verbális: mely a nyelvvel, mint digitális kóddal kifejezheto beszédet, írást jelenti
nem-verbális: mely magában foglal minden olyan üzenetet, amely analógiás kódok által fejezheto ki (mimika, gesztus, mozgás, térköz, öltözködés).
A nem-verbális kommunikációnak egyre nagyobb jelentoséget tulajdonítunk, hiszen a gesztusok, mozdulatok, a mimika egy egész kommunikációs rendszert alkotnak. A nyelvi kommunikációt kíséro nem-verbális csatorna jeleit nevezzük testbeszédnek. Ez a szavakban történo közlést kíséro, többé-kevésbé nem szándékos és nem tudatos kommunikáció. A személyes kommunikáció verbális eleme a teljes közlésrendszer 35%-át, a nem szavakkal való közlés pedig 65%-át teszi ki. A verbális közlést elsosorban információ átadására használjuk, míg a non-verbalitás az emberek egymás iránti magatartását fejezi ki, vagy a verbális közlés helyettesítését szolgálja. A szavak nélküli kommunikáció ismerete, tudatos használata egyszerubbé teszi az emberek közötti megértést.
6. Kommunikáció A nem-verbális jelek csoportosítása eredetük alapján történik:
örökölt (ontogenetikus) jelek: a velünk született jelek (öröm, harag, szomorúság, undor, érdeklodés, mosoly)
ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek: az adott kultúrától függnek (fejbólintás, OK jelzés, V- a gyozelem jele)
egyezményes (konvencionális) jelek: tudatosan tanult, ismert eredetu, meghatározott céllal használt jelek (siket-néma abc).
7. Kommunikáció
A vokális jelek a nyelv mellé rendelt jelzések (nevetés, sírás, ásítás, fütty), melyek önmagukban is üzeneteket továbbítanak. Kiváltképpen érzelmek és hangulatok kifejezésére alkalmasak, bár ez kultúránként változó. A nevetés képessége már az élet korai szakaszában kialakul. A humor szintén egyetemes, amint az például Charlie Chaplin filmjeinek világsikerébol jól látható.
8. Kommunikáció Testbeszéd
Területek és zónák
- a tudósok régóta foglalkoznak az állatok területjelölo és -védelmezo szokásaival- azonban csak mostanában fedezték fel, hogy az embernek is megvan a saját területeTerületnek tekintendo az olyan térség vagy hely, amelyet az egyén sajátjának tart, mintha testének meghosszabbodása lenne. Mindenkinek megvan a maga személyes területe, mint pl.: az otthon, az autó belseje, a hálószoba, és egy meghatározott légtér a teste körül.
Személyes térség
- az állatokhoz hasonlóan, az embernek is van saját, egyéni légbuboréka, amit magával hord.- nagysága annak a helynek a népsuruségétol függ, ahol felnevelkedett.- a személyes zónatávolságot az illeto kultúrák szabják meg (zsúfoltság - Japán)- a társadalmi helyzet is befolyásolja, milyen távolságot tart az egyén másokkal szemben
9. Kommunikáció Zónatávolságok - a légbuborék 4 különbözo zónatávolságra osztható:
1. Intim zóna - 15-45 cm között:- a legfontosabb- az érzelmileg közelállók hatolhatnak csak be ide- létezik "szoros intim" zóna is, legfeljebb 15 cm-re terjed, és csupán fizikai érintkezés során érheto el
2. Személyes zóna - 46 cm - 1,2 m között:- koktélpartikon, hivatalos és társas összejöveteleken, baráti találkozókon
3. Társadalmi zóna - 1,2 - 3,6 m között:- idegenektol (a házhoz érkezo mesteremberektol), és mindazoktól, akiket nem ismerünk eléggé
4. Nyilvános zóna - 3,6 m felett:- ha nagy létszámú csoporthoz beszélünk
A zónatávolságok gyakorlati alkalmazása - intim zónánkba általában 2 okból szoktak behatolni
1. hozzátartozó vagy barát közeledik, esetleg szexuális kezdeményezésrol van szó
2. ellenséges érzület vezérli a betolakodót
10. Kommunikáció - személyes és társadalmi zónánkba engedünk idegeneket behatolni, de az intim zónába való behatolásuk fiziológiai változásokat idéz elo- tehát: ha valaki olyat érintünk meg barátságosan, akit épp most ismertünk meg, tettünkkel negatív érzést válthatunk ki belole kövessük az aranyszabályt: "Tarts 3 lépés távolságot!"- minél meghittebb kapcsolatba kerülünk másokkal, annál beljebb hatolhatunk zónáikba- ha ketten megcsókolják egymást, viszonyukról az árulkodik, hogy mekkora távolságban tartják csípojüket egymástól - kivétel a távolság-bizalmasság szabály alól, amikor az egyén pozíciója követeli meg a térbeli távolságot- zsúfolt helyeken (moziban, liftben, buszon, stb.) elkerülhetetlen a befurakodás mások intim zónáiba. Ilyen helyzetekben bizonyos íratlan szabályok lépnek életbe. - a közös célért küzdo felboszült tömeg nem úgy reagál, mint az egyén, ha megsértik a területét: kevesebb területhez jut, amitol ellenséges lesz, így egyre jobban felboszül. Ilyenkor a rendorség megpróbálja szétoszlatni a tömeget, hogy minden ember visszanyerhesse személyes területét, és lecsillapodhasson- a tudósok mostanában kezdenek rájönni, hogy a zsúfoltságnak milyen következményei lehetnek. Megfigyelések bizonyítják, hogy a csökkeno terület stresszállapotot okoz, ami a mellékvesék túlmuködéséhez vezet. A mellékvesék kihatnak a növekedésre, szaporodásra, a védekezoképességre- nagy népsuruség - magas bunözés
11.
A helyválasztás szertartása
- amikor valaki idegenek között helyet igényel, könnyen kiszámítható módon teszi: kikeresi a 2 ülohely közé eso legtágasabb helyet, és annak közepét szemeli ki magának- a mesterkedés célja, hogy ne bántson meg másokat, akár azzal, hogy túl közel kerül, vagy túl távol marad, tehát igyekszik megorizni az egyetértést- egyetlen kivétel: a nyilvános illemhelyen a fülke kiválasztása. Az esetek 90%-ban a leghátsó fülkét szemelik ki, és ha az foglalt, akkor életbe lép a félutas elv
A zónatávolságot befolyásoló kulturális tényezok - az intim távolság számos európainál mindössze 20-30 cm, egyes kultúrákban még ennél is kevesebb- az ellenkezo nemhez tartozó egyén intim zónájába való benyomulás az érdeklodés jele, ezt általában "kikezdésnek" nevezik- ha ezt a másik fél elutasítja, hátralépéssel orzi a zónatávolságot- a különbözo kultúrák intim zónáinak távolsága nem közismert, ennek következtében egyik kultúra helytelenül értelmezheti a másikat
Vidéki zónatávok - városi zónatávok - a gyéren lakott vidéki tájakon nevelkedett emberek nagyobb teret igényelnek- ha megfigyeljük, mekkora távolságra nyújtja ki egy ember kézfogásnál a karját, azonnal megtudjuk honnan jött- a nagyvárosiaknak 46 cm-es "légbuborékuk" van, ilyen távolságba nyújtják ki a karjukat kézfogásnál, ilyenkor a két kéz semleges területen találkozhat- a vidékieknek ezzel szemben 100 cm-es vagy annál is nagyobb lehet a "légbuborékuk", így ok szilárdan megvetett lábbal, a leheto legmesszebbre hajolnak elore, míg a városi elorelépve üdvözli a másikat- a távoli vagy nagyon gyéren lakott vidékrol valók szívesebben intenek némi távolságból egymásnak
12.
Magánterület és tulajdon
- mi a magánterület? Valakinek a saját tulajdonú vagy rendszeresen használt birtoka, pl.: az otthon, az autó, a hivatal. Mindnek van világosan megjelölt határa.- az egyes területeknek több alapterülete lehet, pl.: egy lakáson belül a különbözo helyiségek- ezeket a területeket általában gyakori használattal jelzik, vagy pedig oly módon, hogy valamilyen személyes tárgyat hagynak rajta vagy mellette- ha a házigazda hellyel kínál egy idegent, és az véletlenül pont az o székébe ül, az illetot ez idegesíteni fogja, és védekezésre készteti, hogy a magánterületébe behatoltak ------ "Melyik az Ön széke?"
Az autó, mint magánterület - az autó sokszor túlzottan megnöveli a vezeto személyes térségét- egyes esetekben a normális méret 10-szeresére is nagyítja a kívánt térközt- pl.: amikor valaki elénk vág, fiziológiai változáson megyünk át, és dühbe jövünk- egyes emberek védoburoknak tekintik autójukat, amelyben elrejtozhetnek a külvilág elol
Összefoglalás
- olyan mértékben fogadnak be, vagy utasítanak el bennünket az emberek, amennyire tiszteletben tartjuk személyes területüket- pl.: a gondtalan embert, aki mindenkit átkarol vagy hátba vág, tulajdonképpen senki sem szereti
13.
Szemjelzések
- minden emberi kommunikációs jelzés közül a szem adja a leghívebb és legpontosabb jeladásokat, mivel központi helyet foglal el a testen, és pupillái önállóan muködnek- amikor valaki izgalomba jön, pupillája a normális nagyság négyszeresére tágulhat- a dühös, elutasító ember pupillája viszont összeszukül ------ "kígyószem"- nagy szerepe van az udvarlásban (szemfesték ------ figyelem felhívása)- ha egy no szerelmes egy férfiba, kitágult pupillával néz rá, ezért kedvelik a szerelmesek a gyengén meg világított helyeket, ahol a pupillák kitágulnak- a szerelmesek tudtukon kívül a pupilla tágulását figyelik: izgalomba hozza oket a másik pupillájának megnövekedése- a csecsemok és a kisgyerekek szembogara nagyobb a felnottekénél, és a pupillájuk állandóan tágul felnottek jelenlétében, így magár irányítja a figyelmet- gyakorlott kártyások tanulmányozása azt mutatja, hogy sötét szemüveget viselo partnerrel szemben általában kevesebbet nyernek
14. Nézésmódok
- tényleges alap a kommunikációra csak akkor létesítheto valakivel, ha egymás szemébe néznek- ha valaki hazudik, vagy elhallgat valami fontosat, tekintete az együtt töltött ido alig 1/3 részében találkozik a miénkkel- ha az illeto az ido több mint 2/3-ában a szemünkbe néz, az két dolgot jelenthet: tág pupilla esetén érdeklodést, szuk pupilla esetén ellenségességet- tehát: ha jó kapcsolatot akarunk kiépíteni valakivel, pillantásunknak az ido 60-70%-ban találkoznia kell az övével- tárgyalásokon mindig kerüljük a sötét szemüveg használatát, mert azt az érzést kelti a másik félben, hogy bámulják ot az üveg mögül- kultúránként meghatározott az az idotartam, ameddig egy egyén néz más valakire (dél-európaiak)- nem csak az idotartamnak van jelentosége, hanem annak is, hogy az illeto arcának és testének mely részére irányítjuk a tekintetünket
15. Hivatalos nézés - amikor tárgyalunk, képzeljünk egy háromszöget a másik fél homlokára- szigorúan hivatalos légkört teremtünk, és partnerünk érzi, hogy komolyan vesszük a szóban forgó ügyet
Társasági nézés - ha pillantásunkat a másik egyén szemmagassága alá irányítjuk, társadalmi légkör alakul ki- a szemlélo egy háromszögterületet néz a másik ember arcán, ezúttal a szem és a száj között
Bizalmas nézés - a tekintet a szemvonaltól az áll alá haladva, a test más részeire szegezodik (minél messzebbrol, annál lejjebb)- a férfiak-nok a másik fél iránti érdeklodésük kinyilvánítására alkalmazzák ezt a pillantást
Oldalpillantás - érdeklodés vagy ellenséges érzület kifejezésére szolgál- kissé felvont szemöldökkel és mosollyal: érdeklodés, udvarlás- összehúzott szemöldökkel, redos homlokkal, lefelé biggyesztett ajakkal: gyanakvás, ellenséges vagy kritikus magatartás
"Szemzár"-gesztus - öntudatlan: az egyén próbálkozása, hogy kirekessze a másik felet saját látómezejébol, mert megunta, közönyös lett iránta, vagy magasabb rendunek tartja magát- ha valaki fölöttünk állónak tartja magát, a szemlehunyáshoz a fej hátravetése járul ("végigmérés")
16. A tekintet irányítása
- itt érdemes elmondani, hogy miként irányítsuk az egyén tekintetét, amikor könyveket, térképeket, grafikonokat mutatunk be neki- tegyünk egy tollat vagy mutatópálcát a vizuális eszközre, és ugyanakkor mondjuk el szóban is, hogy mit lát- ezután emeljük fel a tollat, és tartsuk kettonk szeme között- szavaink közben a másik tenyerünk látható legyen- ily módon maximálisan magába szívja közlésünket
A testmagasság és a társadalmi rang
- ellentétben azzal, amit sokan szeretnének hinni, a magas embereknek többnyire nagyobb tekintélyük van, mint az alacsonyaknak- minél alsóbbrendunek, minél alárendeltebbnek érzi magát az ember valakinél, annál mélyebben hajol meg elotte- ha nem akarunk megfélemlíteni valakit, igyekezzünk tudatosan kisebbnek látszani- pl.: hogyan lehet egy ingerült vevot megnyugtatni, aki hibás árut hoz vissza a boltba? A pult korlátot képez a kereskedo és a vevo között, így a legmegfelelobb eljárás az, ha a kereskedo megkerüli a pultot, a vevo oldalára megy, és elorehajolva, széttárt tenyérrel mentegetozik. Kisebbítse magát a vevo elott, kérjen elnézést a kellemetlenségért.- azonban léteznek olyan helyzetek, amikor a testmagasság csökkentése domináns magatartást jelent. Pl.: amikor a fotelbe süppedve, kényelmesen elhelyezkedünk másnak a lakásán, miközben a házigazda állva marad. Ez a fesztelenség az, ami domináns vagy agresszív magatartásról árulkodik.- ugyanakkor az egyén saját területén mindig fölényes helyzetben van, de behódoló gesztusokkal, alázatosan szerény viselkedéssel a magunk oldalára állíthatjuk
17. Tárgyalást segítő gestusok
A tárgyalópartnernél a pozitív gesztusokat nekünk kell kiváltani. Régen rossz, ha várunk a megjelenésükre!
A legelső lépés, hogy a minimumra csökkentsük a partner bizalmatlanságát és ne késztessük védekező helyzetbe. Itt talán a legfontosabb, amire figyelnünk kell, a megfelelő fizikai távolság. Ezalatt azt a két tárgyalófél közötti távolságot értem, amelyben jól érzik magukat. Ez országonként, kultúránkét változik. Például Budapesten kb. 1-2 m. Ha már régebbi a kapcsolatunk az ügyféllel, akkor 0,5-1,2 m-re is csökkenthetjük a távolságot.
A kézfogásról
Egy üzletkötő ne nyújtsa elsőként a kezét az ügyfelének, mert ezzel esetleg a másikra rá-kényszeríti önmagát (pláne ha hívatlanul érkezett). Ha a másik fél nem nyújtja a kezét, akkor egyszerűen csak biccentsünk.
Sok emberben kelt visszatetszést az, ha egy izzadós kezű emberrel kell kezet fognia. Ezért ha valakinek izzadásra hajlamos a keze, vagy nagyon izgulós, és ezért izzad a tenyere, akkor bizony érdemes gondoskodni arról, hogy a kézfogás előtt a tenyér száraz legyen. (A gyógyszertárakban kapható megfelelő szer erre, de ha más nincs, akkor egy kéztörlés is megteszi).
A kézfejünket mindig lapjával függőleges helyzetben nyújtsuk oda, ez egyenlő partneri viszonyt jelent. A felfelé néző tenyér alárendeltséget, alázatot takar, míg a lefelé néző tenyér agresszivitásra utal.
A legjobb, ha a tárgyalóasztalnál "sarokpozíciót" foglalunk el úgy, hogy a partnerünk tőlünk jobbra legyen. Ennél rosszabb, ha a másik fél tőlünk balra ül le, és még inkább az, ha egyenesen szemben foglal helyet.
18. Kommunikáció 4. Ha a tárgyalópartnerünk keresztezi a karját és hátradől, ezzel azt jelzi, hogy számára nemkívánatos dolgot észlel, és mintegy kirekeszti önmagát ebből a helyzetből. Ez a pozíció megnehezíti számára a megértés, azaz ilyenkor "süket fülekhez" beszélünk. Tehát az ilyen helyzetben elmondott információ nem éri el a kívánt hatást.
5. Boka összekulcsolása a tárgyalás alatt: a partner visszafojtja érzelmeit, ideges. Ez tapasztalható a vizsgázó egyetemi hallgatóknál, állásra pályázóknál stb. is. Ha ezt a tárgyalás alatt tapasztaljuk, nagy esély van arra, hogy a másik elhallgat valamit, pl. egy számunkra kedvező tényt, vagy azt, hogy csak udvariasságból hallgat meg minket, egyébként nem érdekli az, amiről mi beszélünk.
19. 6. Szemkontaktus. A szemünk mindent elárul rólunk, ezért a profik hamar megtanulják, hogy hogyan olvassanak a partnerük tekintetéből. Például, ha a másik nem néz a szemünkbe amikor hozzánk beszél, akkor két eset lehetséges:6.1. ha lefelé néz, valószínűleg hazudik;6.2. ha felfelé néz, akkor rögtönöz, vagyis most találja ki azt, amiről beszél.
Fontos, hogy megtanuljunk úgy beszélni, beszéd közben gondolkodni, hogy állandóan a partner szemébe nézünk. Ezt állandóan gyakorolnunk kell, eleinte vagy nagyon merev lesz a tekintetünk, vagy gyakran pislogunk Ez idővel elmúlik, feltéve ha nem adjuk fel a gyakorlást túl korán.
7. Milyen hatást tudunk elérni a szemkontaktussal?7.1. Ha le akarunk szidni valakit és ennek erősebb nyomatékot akarunk adni, vagy azt akarjuk sugallni, hogy mi nem adunk engedményeket, akkor a másik két szemöldöke közé szegezzük a tekintetünket, amikor hozzá beszélünk.7.2. Ha a másik bizalmatlanságát akarjuk csökkenteni, akkor nézzünk gyakran a másik fél orrára, szájára, állára.
20. 10 gondolat arról, hogyan tárgyaljunk a másik nemmel:
Ha férfival tárgyalunk, akkor mindig várjunk addig, amíg befejezi a mondandóját, addig csak bólogassunk vagy mosolyogjunk.
Ha nővel tárgyalunk, akkor előnyös a női érzésvilág tükrözése, közbevetett "Na ne mondd!" vagy "Tényleg?!" beszólásokkal, gesztusokkal.
Fontos szabály a prezentációhoz: ha férfit akarunk meggyőzni, egyszerre csak egy témát vezessünk elő, csak ha ezt már megértette, akkor lépjünk a következő témára.
Ha tárgyalópartnerünk nő és néha csapong a témák között, akkor ne figyelmeztessük arra, hogy "Most nem erről van szó!", hanem finoman hozzuk szóba az eredeti témát.
Prospektusok, grafikonok stb. bemutatásakor, ha férfi a döntéshozó, egyszerre csak egy ábra legyen látható. Nőknél pont ellenkezőleg: egyszerre 2-3 vagy akár több ábrát mutassunk, mert pont ezzel kötjük le a figyelmüket.
A nők kb. háromszor annyit beszélnek, mint a férfiak. Ha ebben akadályozzák őket, akkor nem érzik jól magukat, ezért törekedjünk arra, hogy az üzletkötés alatt is fennálljon ez az arány! Férfiak, vigyázat! Ha lehengereljük a nőket az üzleti tárgyalás alatt, akkor ők cserében nem vesznek semmit!
21. Ha egyszerre kell megmutatnunk egy brosúrát, ábrát férfinek és nőnek, akkor úgy tartsuk, hogy a nő felé egyenesen álljon, mert a férfiak akkor is tökéletesen értik, ha fejjel lefelé vagy oldalvást áll.
Ha telefonon hívunk egy ügyfelet, akkor férfi ügyfélnél szinte csak információcserére törekedjünk, azaz legyünk frappánsak, rövidek, míg a nőkkel beszélgessünk (hagyjuk őket beszélni). Vigyázat, hölgyeim: a férfiak idegesek lesznek, ha hosszan beszélünk velük telefonon. Ne "tartsuk fel" őket!
A férfiak agya problémamegoldásra van programozva, ezért ha a nők problémákat vetnek fel, a férfiak hajlamosak ezeket egymás után megoldani és tanácsot adni. Pedig a nők gyakran csak a társalgás kedvéért beszélnek, és korántsem olyan fontos, hogy minden "problémájukat" megoldják. Ez sokszor vezethet munkahelyi konfliktusokhoz.
A férfiak mindig egyenesen megmondják, hogy mit akarnak; míg a nők ugyanezt indirekten teszik. Ezt az alábbi példa illusztrálja: Egy házaspár autózik együtt. Ha a nő szomjas, akkor azt mondja: "Drágám, nem vagy szomjas?" Ezzel jelzi a férfinek, hogy álljanak meg meginni egy pohár üdítőt. Ha a férfi szomjas, azt mondja: "Szomjas vagyok, álljunk meg!" és a legközelebbi büfénél megáll.Ezért az okos üzletember figyel a nők indirekt jelzéseire. Például:"Milyen referenciáik vannak?" - Ha ezt a kérdést egy nő teszi föl, akkor arra kíváncsi, hogy egyáltalán más is megveszi-e a terméket, míg a férfiakat konkrétan az érdekli, hogy kik vették meg.