A j áték pedagógiai és pszichológiai összetevői

1. A játékpedagógiai és pszichológiai összetevői Dr. Bakonyi Anna

2. A játék, mint természeti jelenség • A játék a természet „viselkedéséből” törvényszerűségéből ered. Sajátossága (definíciója): a véletlenszerű és szabályszerű egyszerre van jelen (látszólagos ellentmondás) • Példák a természet játékára:…(pl. vízesés, falevél hullása stb.) • Az állat – mint a természet része – szintén játszik. (Etológiai vita, mely fajok játszanak) példák az állatok játékára…(pl. hangyák, madarak, emlősök stb.) Az állatok játéka fajspecifikus. Előkészít a „felnőtti” életre (pl. társas-, élelemszerző-, fajfenntartást utánzó játékok) • Az ember(gyerek) játéka is előkészítő funkciót tölt be • Alaptevékenység: az a cselekvés, amely „benne van” a többi cselekvésben is, és amelyre épülve alakul ki a következő életszakasz alaptevékenysége – ez az óvodáskorban a játék - (nem lehet átlépni egyetlen óvodai programmal, annak gyakorlatával sem)

3. Homo Ludens • A játszó ember: a felnőtt mind az ember emberré fejlődése során, mind a jelenben egy sor olyan tevékenységet végez, ami hasonlít a játékra: - múltban: barlangrajzok, tánc a tűz ellen, stb.. - jelenben: tudomány, sport, színház- és egyéb művészetek stb…. de ez csak hasonlít • A játék= spontán, örömteli, szabad, önmagáért van, nincs célja, de annál nagyobb eredménye – fejlesztő hatása – van. Minden más, minden későbbi funkció előfeltétele • Mi van előbb: a játék, vagy a tanulás? -Piaget: asszimiláció- beépül a séma, akkomodáció- szimbolizálás (kognició, mozgás fejlődés) -Szociális tanulás- együttes élmény a szülővel (verbalitás, társas fejlődés, kommunikáció)

4. Játékelméletek 1. Ösztönelméletek: • Platón -hajlam • Coménius- anyaiskola – életkori felosztás • Frőbel - adományok, játékeszközök a tanulásban, a manipuláció szerepe • Schiller- játék és esztétika tevékenység „azonossága” • Lazarus- erőfelesleg elmélet • Lange – kiegészítés elmélet • Gross – begyakorláselmélet • Hall- átöröklési elmélet • Freud – élmények, fájdalmak, félelmek, vágyak a játékban

5. Játékelméletek 2. Szociálpszichológiai elméletek: • Piaget- asszimiláció-akkomodáció, a mozgás szerepe • Wallon – mintha szituáció, szimbolizálás, társas élmények • Vigotszkij- környezet, beszéd • Mérei- a szociálpszichológiai háttér befolyásoló hatása, társas élmények és a tanulás (utalás lélektana), az együttes játékok rendszere- hierarchiája, a tapasztalás és az élmény különbsége

6. A játék „eredményei”, személyiségfejlesztő hatása (a játék fajtái tükrében) • Érzelmi involváltságból külső irányíthatóság (játékból tanulás) • Kreativitás, alkotás (gyakorló játék, konstrukciós játék, barkácsolás) • Szocializáció (gyakorló játék, szimbolikus játék, szerepjáték, bábozás, dramatizálás, szabályjáték) • Erkölcsi fejlődés döntésképesség (szerepjáték, szabályjáték) • Mozgásfejlődés (ábrázoló játékok, barkácsolás, mozgásos szabályjáték) • Érzékszervek fejlődése - percepció (minden játékfajta) • Verbalitás fejlődése (minden játékfajta) • Értelmi képességek fejlődése (minden játékfajta)

7. Játék és tanulás 1. Elvárások XXI. században: • Kreatív, aktív, önérvényesítő, innovatív, kompetens Milyen a gyerek személyisége? • Kompetens, aktív, önérvényesítő, mindig cselekvő, fantáziadús, kreatív Nem kell mást tenni, mint a meglévő személyiségjegyeket „ápolni” A gyermeki tanulás jellemzői: • Erős érzelmi töltés, a felfedezés öröme • Saját tapasztalatira és saját élményeire támaszkodó - élménytájékozódás tér-idő-kommunikációban • Sajátos világkép • Páros szerkezetek • Egyszempontúság • Szinkretizmus hasonlóság a játékkal • Önkéntelentől halad a szándékosig • Egyedüli tevékenységtől halad az együttműködésig • Szabad választástól a felfedezés öröméig A fejlesztő játék és a szabad játék határozott megkülönböztetése!!!!

8. Játék és tanulás 2. A tanulás szervezése: • Képességek szerinti tervezés (cél, feladat, időkeret, módszer, eszköz, visszacsatolás- értékelési módok) • Tapasztalatok biztosítása (ebből lesz -vagy nem - az élmény! pozitív, vagy negatív) • Aktivitás, cselekvés, manipuláció biztosítása • Kiscsoportok és egyéni helyzetek megteremtése • Projektek, tématervek többféle megoldásban hasonlóság a játékkal • Párhuzamosan végezhető napirend • Sajátos, nyomon követésesmérés, egyénre bontva, minden funkcióra kiterjesztve • Építés a konstruktív tanuláselméletre (előzetes ismeretek figyelembe vétele, procedurális és dekleratív tudás egyenlő súlya) • A magyarázat szerepe (kisebb és nagyobb, mint az iskolában) A tudásalapú társadalom, az élethosszig tartó tanulás a partnerviszony nem egyenlő a „bármit taníthatunk, szolgáltathatunk” megfeleléssel Cél: képességfejlesztés (a konkrét tudás másodlagos, de nem elhanyagolható)

9. Játék és a normarendszer Erkölcs/norma: szabályok, minták, melyek az ember magatartását, viselkedését, viszonyulásait irányítják, önmaguk és mások biztonságos együttműködésének érdekében • Ki mondja meg, hogy mi a jó, mi a norma – pluralizmus és szabályok egyensúlya • Normakövetés kisgyermekkorban:- szokásrendszer, szoktatás, beszélgetés, együttműködés, mintakövetés (gyerekeké, felnőtteké) • Az egyén és a közösség viszonyának kérdése - csak az önmagában megerősödött személy képes a közért tenni- egyéni bánásmód • Döntés igényének és képességének kialakítása Mindez a játék során alakul ki elsőként, azáltal fejlődik

10. A játék irányítása • Direkt- közvetlen (pl. szabályjáték) • Indirekt – közvetett - Nem döntjük el előre a beavatkozás szintjét: - eszközadás - szerepvállalás - ötletadás - metakommunikatív jelzések - A légkör szabadsága - A szülők meggyőzése – mi a játék szerepe, aránya otthoni együttjátszás stb. - A játék és az eszközök: modern világ eszközei, hagyományos játékszerek, saját készítésű eszközök – mindezek megbecsülése és tárolása – polivalencia (mivel mit játszhatunk és hol) - A negatív tartalmú játék és agresszív játék közti különbség, mindkettő „kezelése” a játékban (az egyik nem agresszió, a másik nem feltétlenül elfojtandó. Átterelés, a hibák kiküszöbölése, szublimáció) - Az otthoni játék használata az óvodában (ezek szabályai)

11. A gyerek megismerése a játék által-mérés- Milyen tulajdonságokat és képességeket ismerhetünk meg a játékot megfigyelve? • Verbális képességek • Mozgásos képességek (kis-nagy) • Értelmi képességek – érzékszervi (percepció) szinten és a kognitív képességek szintjén (problémamegoldás stb.) • Megfigyelőképesség • Emlékezet és felidézés képessége • Tájékozottsági szint • Feladattudat és feladattartás • Elmélyültség, kitartás • Szocializációs képességek és a szociális helyzet Megfigyelés, nyomon követéses mérés a játék során, természetes élethelyzetben és folyamatosan („más” módszerek???)

12. Játék és integráció Inkluzív nevelés: mindenki más egymáshoz képest, senki sincs a többihez képest „külön kezelve”, de mindenki „külön van kezelve” egymáshoz képest = differenciálás Fő színtere a játék • Realizálódhat az önkéntes együttesség • Megvalósulhat a türelem, kitartás • Kialakulhat a segítés (ld. később: kortárssegítés az életvezetésben és a tanulásban • Közösen alakítják a szervezést, az egyes tevékenységekhez szükséges és minden gyereknek adekvát feltételeket • Létrejöhet a „húzóerő” hatás

13. Játék és az innováció • A játéktéma - újbóli – felvetését éppen a túlzott kognitív és mozgásos szolgáltatások terjedése indokolja • A fejlesztő játékok mindennek feletti terjedése kiszorítja a szabadjátékot (nem modern) De: 2 innovációs folyamat is kiemeli a játékot • Kompetencia alapú programcsomag: visszaadja a valódi játék valódi szerepét - 1.óvoda-iskola átmenet: mérés, cselekvéses tanulás, kiscsoportok, szintek, projektek - 2. integráció: szintek tervezése (minimum 3), inklúzió - 3.játék, érzelem, erkölcs – mint fő kategóriák • Bölcsőde – óvoda összevonások: melyek a közösen tervezhető, és egyeztethető elemek? • Játék (gyerek-gyerek) • Nevelés és gondozás összefüggése, melynek érzelmi alapját az együttjátszás adja meg (felnőtt-gyerek) • Játék és tanulás viszonya • Játék és erkölcs viszonya • Szokás, szoktatás minden, ami a játékkal függ össze

14. Játékfajták 1. • Exploráció: újszülöttkor:kikérdezés, fényre, hangra, hőre, anyagra való reakció-negatív ingerre átmenetileg leáll • Szenzomotoros manipuláció: csecsemőkor-kb. 8.-10. héttől kb.12.-18. hónapos korig: asszimiláció, akkomodáció, konstanciák kialakulása a mozgásformák által, egyúttal aktív interakciók, a cselekvéses kölcsönösség megnyilvánulásai, cirkuláris reakció, funkció öröm • Gyakorló játék:kb. 18. hótól kb. 3 éves korig:mozgásos, hanggal történő, vegyes ismétlés, funkció öröm, cirkuláis reakció, megjelenik a társ utánzása a gyakorlás szintjén • Szimbolikus játék: kb. 2.- 4- év: szerepjáték előtti stádium, még nem szükséges (igény/képesség nincs) a társ, de ha van, akkor sincs szerepkiosztás. A téma már a valós élet egyszerűbb mozzanatait tükrözi (etetés, fürdetés, autóvezetés stb.) Eszköze lehet baba, plüssállat, saját maga, vagy társ (aki nem aktív résztvevő még).

15. Játékfajták 2. • Szerepjáték: kb.2.-4.-6. év: szituáció vállalása partnerrel, együttműködés, szimmetrikus viszonyok, hierarchia, valódi barátságok (nem formális okokból), hanem az együttjátszás élményéből fakadó, fikció (rögtönzött szabály), a tapasztalás és az élmény közti különbség. A téma és tartalom közti különbség, az együttesség fokozatai, anticipálás, mintha szituáció, szimbólumképzés- térben, időben, kommunikációban, tárgyakkal, az utalás jelensége • Bábjáték és dramatizálás: kb. 3.-8. év- és még később is: ugyanaz, mint a szerepjáték, csak „beöltözik”, vagy bábot használ. (Nem a mesedramatizálásról, vagy adott mese bábozásáról van szó, az inkább a cselekvéses tanulás kategóriája) • Konstrukciós játék: kb. 3.-8. év és még később is: megadott elemekből új alkotása (minta, vagy szabad fantázia szerint), egyedül, vagy társsal, átmehet - az elkészített alkotással való mozgatás által • Szabályjáték:kb. 3.-8. év, és még később is: MÁS- kötött a játék menete, még akkor is, ha a gyerekek módosítják a szabályt, vagy ők találják ki. Együttes játék, mozgásos, vagy értelemfejlesztő változatai vannak.

16. Köszönöm a figyelmet! bakonyianna@gmail.com 30/284-32-40