Az eg szs g gyi rendszer muk d s nek alapelvei

1. Az eg�szs�g�gyi rendszer muk�d�s�nek alapelvei Gyorffy Zsuzsa

2. Eg�szs�gi �llapot alakul�sa Melyek az eg�szs�gi �llapot meghat�roz� t�nyezoi, determin�nsai? Milyen t�nyezoktol f�gg egy orsz�g lakoss�g�nak eg�szs�gi �llapota?

3. Az eg�szs�gi �llapot meghat�roz� t�nyezoi Az egy�n genetikai �llom�nya az �letm�d meghat�roz� t�nyezoi: gazdas�gi fejletts�g (GDP/fo) a t�rsadalmi egyenlotlens�g m�rt�ke, a k�rnyezeti k�ros hat�sok m�rt�ke, t�rsadalmi mint�k, elv�r�sok, szok�sok, egy�ni stressztur�s, probl�makezel�s, t�rsas kapcsolatok �s inform�lts�g.

4. Lalonde - modell

5. Eg�szs�get meghat�roz� t�nyezok

6. A salutogeneteikus modell A salutogenetikus probl�ma tengely�ben �ll� k�rd�s az, hogy �hogy vajon n�melyek mik�nt maradnak eg�szs�gesek annak ellen�re, hogy oly sok k�ros�t� t�nyezonek vannak kit�ve �let�k sor�n. Hogyan �oldj�k meg�, hogy felgy�gyulnak betegs�geikbol? Milyen speci�lis attrib�tumokkal rendelkeznek, hogy a legsz�lsos�gesebb nyom�s �s neh�zs�gek ellen�re is meg tudj�k orizni eg�szs�g�ket?

7. A. Antonovsky elgondol�sai Mi a k�l�nbs�g a salutogenetikus �s a patogenetikus modell k�z�tt? A patogenetikus megk�zel�t�s nagy erofesz�t�sek �s k�lts�gek �r�n arra t�rekszik, hogy kimentse az embereket egy nagy sodr�s� foly�b�l an�lk�l, hogy megvizsg�ln�: ugyan hogy ker�ltek a v�zbe, �s vajon mi�rt nem tudnak jobban �szni?

8. A sz�let�skor v�rhat� �lettartam �s az 1 fore jut� GDP kapcsolata

9. Hogyan �rtelmezhetj�k mindezt? Hasonl� egy fore jut� j�vedelemmel rendelkezo tagorsz�gok k�z�tt sz�mottevo v�rhat� �lettartambeli elt�r�sek is lehetnek, ami az �letm�ddal, k�rnyezeti t�nyezokkel, szok�sokkal, hagyom�nyokkal, az eg�szs�g�gyi rendszer muk�d�s�vel vagy �ppen a n�peg�szs�g�gyi programok eredm�nyeivel is magyar�zhat�.

10. Eg�szs�g�gyi rendszer WHO szerint: az eg�szs�gi rendszerbe tartoznak mindazok a tev�kenys�gek, amelynek elsodleges c�lja az eg�szs�g elomozd�t�sa, az eg�szs�gi �llapot helyre�ll�t�sa vagy stabiliz�l�sa. Mi tartozik az eg�szs�g�gyi ell�t�rendszer hat�sk�r�be?

11. Az eg�szs�g�gyi ell�t�rendszer legfobb krit�riumai Hozz�f�r�s, igazs�goss�g az e�. rendszer fejletts�ge, minos�ge. Finansz�rozhat�s�g, fenntarthat�s�g

12. Az eg�szs�g�gyi ell�t�rendszer tov�bbi fontos krit�riumai Emberi m�lt�s�g tiszteletben tart�sa, igazs�goss�g, m�lt�nyoss�g (equity) Finansz�rozhat�s�g, Hat�konys�g, nyilv�noss�g, elsz�moltathat�s�g, �tl�that�s�g, minos�g, a v�laszt�s szabads�ga.

14. Melyek az eg�szs�g�gyi rendszer, az eg�szs�g�gyi piac legfontosabb saj�toss�gai?

15. Az eg�szs�g�gyi rendszer, mint k�l�nleges piac I. Kereslet �s k�n�lat k�rd�se-potyautasok! T�rsadalmi szolidarit�s p�ld�ul: A fiatalok fizetnek az �regek�rt, Az eg�szs�gesek fizetnek a betegek�rt, A gazdagok fizetnek a szeg�nyek�rt, Az egyed�l�ll�k vagy kev�s gyerekkel rendelkezok fizetnek a nagycsal�dosok�rt.

16. Eg�szs�g�gyi rendszerek t�pusai T�rsadalombiztos�t�s szolidarit�s elv: az egy�nek teherviselo k�pess�g�k alapj�n vesznek r�szt a finansz�roz�sban (biztos�t�si j�rul�k), �s sz�ks�glet�k szerint veszik ig�nybe a szolg�ltat�sokat. Mag�nbiztos�t�s ekvivalencia elv: az egy�n �ltal befizetett biztos�t�si d�jak �s a kapott szolg�ltat�sok k�zt egyenlos�g �ll fenn.

17. Az eg�szs�g�gyi rendszer, mint k�l�nleges piac II. Korl�tozott verseny, az e�. szolg�ltat�sok heterog�n term�kek, Inform�ci�s aszimmetria,a sz�ks�gleteket nem a vevo (beteg) hat�rozza meg. �gazdas�gi tot�lk�r� fogalma, E�. sz�ks�gletek nagy sz�r�d�sa, az e�. sz�ks�glet nem tervezheto �s nem halaszthat�.

18. Az eg�szs�g�gyi ell�t�rendszer legfobb krit�riumai Hozz�f�r�s, igazs�goss�g az e�. rendszer fejletts�ge, minos�ge. Finansz�rozhat�s�g, fenntarthat�s�g.

19. Hozz�f�r�s �s minos�g k�rd�se Hozz�f�r�s ( el�rhetos�g, minos�g, k�lts�gek, inform�ci�) �rt�kelj�k a magyar e�. rendszert a hozz�f�r�s fogalma alapj�n! Ritka eszk�z�k/elj�r�sok probl�m�ja Priorit�sok megfogalmaz�sa makroszinten is.

20. Finansz�roz�s �s a forr�steremt�s k�rd�sei Az eg�szs�g�gy alapprobl�m�ja a forr�shi�ny. A forr�shi�ny a rendszer l�nyeg�bol fakad� probl�ma, teh�t nem �tmeneti, nem helyi �s nem idoszakos.

21. Az eg�szs�g�gyi egyens�lytalans�g okai Melyek azok a t�nyezok, amelyek az eg�szs�g�gyi kiad�sok k�lts�gig�ny�t jelentosen megn�velik?

22. Az eg�szs�g�gyi ell�t�s alapprobl�m�i 1. A gazdas�g n�veked�se nem k�pes fedezni az eg�szs�g�gy k�lts�gig�ny�t. 2. Tudom�ny/technika fejlod�se exponenci�lis, a gazdas�g� line�ris. (j� esetben�) Az eg�szs�g�gyi kiad�sok a legt�bb orsz�gban gyorsabb �temben n�vekedtek, mint a gazdas�gi n�veked�s. 2004-ben az EU-15 tagorsz�gok GDP-j�k �tlag 9,27%-�t ford�tott�k eg�szs�g�gyi kiad�sokra, az 1990-es 7,1%-hoz �s az 1970-es alig t�bb, mint 5%-hoz k�pest.

23. Probl�m�k 3. Az eg�szs�g�gyi kiad�sok n�veked�se: a lakoss�g el�reged�se, a fokoz�d� fogyaszt�i elv�r�sok, a technika-technol�gia fejlod�se. Ig�nyekhez k�pest szuk�s forr�sok: cs�kkeno j�rul�k(ad�)bev�telek, a k�zkiad�sok m�rs�kl�s�re nehezedo gazdas�gi nyom�s.

24. Az eg�szs�g�gy legfontosabb k�lts�gn�velo t�nyezoi 4. Az �lettartam meghosszabbod�sa, ezzel a t�rsadalom korf�j�nak �talakul�sa; a t�rsadalom el�reged�se, a gazdas�gilag akt�vak �s passz�vak ar�ny�nak eltol�d�sa 5. Az egyes betegs�gek �lettel �sszeegyeztethetov� t�tele, ezzel a betegs�ggel, a fogyat�kkal �lok ar�ny�nak n�veked�se; Az orvostudom�ny, orvostechnika tov�bbi ugr�sszeru fejlod�se v�rhat� (g�n- �s egy�b biotechnol�gi�k). a technol�giai fejlod�s, a j� prevenci�, �letm�d fejlod�se, k�rnyezeti k�ros hat�sok cs�kken�se miatt jav�tj�k az �letminos�get, de n�velik a k�lts�geket.

25. Az eg�szs�g�gy k�lts�gn�velo t�nyezoi Sz�ks�gletek n�veked�se (v�rhat� �lettartam n�veked�se, kor�sszet�tel v�ltoz�sa) Ig�nyek n�veked�se: egyre t�bb betegs�g v�lik kezelhetov�. + medikaliz�ci� orvostudom�ny/technika fejlod�se -k�vetkezm�ny:�a technikailag lehets�ges ? gazdas�gilag megengedheto� konfliktusa

26. El�regedo t�rsadalom-fenntarthat� finansz�roz�s?

28. Egy fore jut� �tlagos �ves eg�szs�g�gyi kiad�s:�sszes kassza (2003)

29. Ig�nyek n�veked�se Az idos�do n�pess�g egyre t�bb betegs�get mutat fel (kieso akt�v prevenci�s politika hi�ny�ban m�g hatv�nyozottabban). 2. Az elszeg�nyed�s, a gazdas�gi probl�m�k a legfontosabb betegs�get okoz� faktorok, ezek idos korban �sszead�dnak.

30. �sszefoglal�sul a legfontosabb k�lts�gn�velo t�nyezok: Ig�nyek n�veked�se, innov�ci�, defenz�v medicina, biztos�t�k szerepe.

31. Hogyan lehetne az eg�szs�g�gyi finansz�roz�sban megteremteni az egyens�lyt?

32. Az egyens�ly megteremt�s�nek eszk�zei Bev�teli oldal (forr�sok) n�vel�se: J�rul�k n�vel�s/ kisz�les�t�s �llami hozz�j�rul�s n�vel�se co-payment (lakoss�gi t�r�t�s) Kiad�si oldal cs�kkent�se: kapacit�s-cs�kkent�s, szolg�ltat�si csomag cs�kkent�s, t�mogat�si rendszer �talak�t�sa.

33. Az egyens�ly megteremt�s�nek eszk�zei A szolg�ltatat�k forr�sfelhaszn�l�s�nak jav�t�sa: Technikai hat�konys�g n�vel�se (pazarl�s�) Szerkezetv�lt�s, priorit�sjav�t�s.

34. Az eg�szs�g�gyi ell�t�s alapelvei Fenntarthat�s�g, Hozz�f�r�s, Minos�g. Az eg�szs�g�gyi ell�t�s alapelvei egy adott teherb�r�k�pess�gu gazdas�gban, csak egym�s rov�s�ra maximaliz�lhat�k.

38. A hippokr�t�szi esk� �rtelmez�se Hagyom�nyos: az orvos a betegnek a beteg jav�t szolg�l� legjobb ell�t�st ny�jtja. Mai: az orvos a rendelkez�sre �ll� forr�sokkal gazd�lkodik.

39. Az eg�szs�g�gyi rendszerek t�pusai Bismarcki-modell (szolidarit�s, mint alapelv, 1883,N�metorsz�g) Beveridge-modell (1944, Anglia) USA-modell.

40. Bismarcki modell Biztos�tottak k�z�tti szolidarit�sra �s a munk�ltat�i hozz�j�rul�sra �p�l, Vertik�lis/horizont�lis szolidarit�s (gazdagok-szeg�nyek, fiatalok-idosek) Azonos es�lyu hozz�f�r�s �s j�vedelemar�nyos hozz�j�rul�s. Magyarorsz�g a rendszerv�lt�s ut�n, D�nia, Belgium, Norv�gia, Jap�n.

41. Beveridge-modell nemre �s anyagi helyzetre val� tekintet n�lk�l mindenkinek joga van a leheto legmagasabb szintu eg�szs�g�gyi ell�t�shoz. Megval�sul a kv�zi �ingyenes� eg�szs�g�gy. A rendszert tiszt�n ad�b�l finansz�rozz�k, szolidarit�s elv�nek maxim�lis �rv�nyes�l�s�vel, de teret enged a mag�nk�rh�zaknak is. Egyes�lt Kir�lys�g, �j-Z�land.

43. USA-modell Megval�sult a mag�nfinansz�roz�s�mag�nell�t�s m�dszere. Szabad verseny, szabad v�laszt�s, maxim�lis egy�ni feleloss�g, Nincs t�rsadalombiztos�t�s, domin�lnak az �zleti biztos�t�k. A modell fo vez�rloelve a hat�konys�g. A rendszer muk�d�se sor�n s�r�l a szolidarit�s elve.

47. Magyar eg�szs�g�gyi rendszer 1876.-elso e�. t�rv�ny 2 vh. k�z�tt a lakoss�g kb. 20%-a biztos�tott, 50-n�l t�bb biztos�t� muk�dik. 1951-re alakul �t teljesen az e�. rendszer:

48. Szocialista eg�szs�g�gy Szoci�lis medicina- milyenek az eg�szs�gmutat�k/�letkil�t�sok Ausztri�hoz viszony�tva? 1972: a mezogazd. dolg.+ a kisiparosok is �llampolg�ri jogon kapj�k az e�. ell�t�st.

49. Az eg�szs�g�gyi reform Magyarorsz�gon � 1990-1994 Az �llam �s az �nkorm�nyzatok szerep�nek t�rv�nyi tiszt�z�sa az eg�szs�g�gy muk�dtet�s�ben A k�rh�zak �j vezet�si rendszere Betegbiztos�t�s t�rsadalombiztos�t�si alapon T�rv�ny az Orsz�gos Eg�szs�gbiztos�t�si P�nzt�rr�l H�ziorvosi rendszer �j finansz�roz�ssal --- fejkv�ta! Teljes�tm�nyfinansz�roz�s a j�r�- �s a fekvobeteg szakell�t�sban N�met pontrendszer Homog�n Betegs�g Csoportok (DRGs) �pol�si nap alap� finansz�roz�s a kr�nikus betegell�t�sban Indul� privatiz�ci� (gy�gyszert�rak, h�ziorvosok)

50. Az eg�szs�g�gyi reform Magyarorsz�gon � 1994 - 2004 1994 - 1998 Eg�szs�g�gyi t�rv�ny N�h�ny technikai m�dos�t�s a finansz�roz�si rendszerben Adminisztrat�v �gysz�mcs�kkent�s a k�rh�zi szektorban t�rv�ny �tj�n. 1998 - 2002 Az eg�szs�gbiztos�t�s �talak�t�sa: megszuno �nkorm�nyzatis�g � �llami fel�gyelet Rezidens rendszer a p�lyakezdo orvosok sz�m�ra �llami forr�sokb�l Ir�ny�tott betegell�t�si k�s�rlet (a lakoss�g 5%-a k�r�ben) N�peg�szs�g�gyi Program a prevenci� eros�t�s��rt

51. Rendszerv�lt�s Mag�npraxis, e�. v�llalkoz�sok, gy�gyszergy�rak privatiz�ci�ja. (kb. 16%) Bismarcki szolidarit�selv- DE Potyautasok, Nincsenek egy�rtelmu ter�pi�s protokollok, nincs j�l defini�lt ell�t�si csomag, Az emberek nem tekintik biztos�t�nak a TB-t. Probl�m�s a j�rul�kok beszed�se �ingyenes �s legmagasabb szintu� e�. szolg. nem alkotm�nyos, �llampolg�ri jog.

55. Finansz�roz�s �talakul�sa Milyen alapelvek ment�n szervezheto meg a finansz�roz�s? FEJKV�TA K�LTS�GVET�S ESET �POL�SI NAP FEE FOR SERVICE

57. A magyar eg�szs�g�gyi rendszer alapjellemzoi Osztott feleloss�g �s feladatrendszer az �llam, az �nkorm�nyzatok �s az Eg�szs�gbiztos�t�s k�z�tt T�rsadalombiztos�t�s: �n�ll� eg�szs�gbiztos�t�si alap APEH �ltal gyujt�tt j�rul�k, �n�ll� gazd�lkod�s a lakoss�g eg�sz�t lefedi, gyakorlatilag teljes k�ru ell�t�st ny�jt, a kieg�sz�to vagy alternat�v biztos�t�sok szerepe margin�lis k�tszintu, a h�ziorvosra �p�lo ell�t�rendszer vegyes tulajdonforma, az �nkorm�nyzati �s �llami tulajdon dominanci�j�val dualisztikus finansz�roz�s inveszt�ci� : tulajdonos muk�d�si k�lts�g : Eg�szs�gbiztos�t�si P�nzt�r

58. Az eg�szs�g�gy fobb szereploi Szakmai ir�ny�t�s tulajdonosok finansz�roz� szakmai fel�gyelet szakmai �rdekv�delem szakmai szervezetek munkav�llal�i �rdek-k�pviseletek ell�tottak Eg�szs�g�gyi Miniszt�rium �llam, �nkorm�nyzat, beruh�z� muk�d�si k�lts�g: OEPinveszt�ci�: tulajdonos �NTSz Magyar Orvosi Kamara, szakmai koll�giumok MOTESZ, MKSZ, EGVE, stb. reprezentat�v szakszervezetek Beteg-egyes�letek, Nemzeti Eg�szs�g�gyi Tan�cs (NET)

61. A magyar eg�szs�g�gy forr�sai Eg�szs�gbiztos�t�s gy�gy�t� szolg�latok muk�d�si k�lts�gei �llam n�peg�szs�g�gyi feladatok, (kiemelt) fejleszt�sek, beruh�z�sok, �llampolg�ri jogon j�r� eg�szs�g�gyi ell�t�sok Tulajdonos inveszt�ci� (l�tes�t�s, p�tl�s) �llampolg�r j�rul�kfizet�s, �nr�sz-v�llal�s biztos�t�si szolg�ltat�sokn�l, k�szp�nzfizet�s a biztos�t�son k�v�l eso szolg�ltat�sok�rt. Munk�ltat� j�rul�kfizet�s, foglalkoz�s eg�szs�g�gy k�lts�gei

62. A magyar eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sok finansz�roz�si rendszere alapell�t�s (h�ziorvosi rendszer) korkorrig�lt fejkv�ta kieg�sz�t�sek ter�leti p�tl�k, az orvos szakk�pes�t�se, kieg�sz�to tev�kenys�gek j�r�beteg szakell�t�s t�teles elsz�mol�s (pontrendszer alap� tev�kenys�g-finansz�roz�s) alapja: WHO (ICPM - OENO) klasszifik�ci�, n�met pontrendszer adapt�lt �rt�kei fekvobeteg ell�t�s akt�v �gyak homog�n betegs�gcsoportok kr�nikus �gyak differenci�lt �pol�si nap

63. 1990-2007 k�zti reformok �nkorm�nyzati tulajdon:orvosi rendelok, szakrendelok, k�rh�zak. Kollegi�lis k�rh�zvezet�s, �NTSZ, MOK Betegjogi t�rv�ny.

64. Eg�szs�g�gy Magyarorsz�gon�Legfontosabb k�rd�sek Legmodernebb diagnosztika/ter�pia, Szem�lyi felt�telek/fluktu�ci�/b�rek, Muszerezetts�g/gy�gyszerell�t�s, K�rh�zi �gyak/ambul�ns betegell�t�s, Prevenci� szerepe, Minos�gi ellenorz�s, M�dia szerepe, H�lap�nz

67. �r�k h�l�nk? H�lap�nz vagy paraszolvencia? Paraszolvencia lehet

68. Egy m�sfajta feloszt�s�. A betegtol kapott paraszolvencia (r�utal� magatart�s?) Elv�rt, az orvos �ltal k�rt paraszolvencia

70. A h�lap�nz eg�szs�gpolitikai jelentos�ge Mikor tekintheto eg�szs�gpolitikai probl�m�nak a h�lap�nz? befoly�solja-e a rendszer teljes�tm�ny�t? rontja-e a hat�konys�got? vagy a hozz�f�r�s es�lyegyenlos�g�t? �llam term�szet�n�l fogva hatalmi strukt�ra, monopolhelyzetben van er�szak, ad�k�llam term�szet�n�l fogva hatalmi strukt�ra, monopolhelyzetben van er�szak, ad�k

71. �r�k h�l�nk? T�RKI H�lap�nz-kutat�s 2007. Becsl�sek szerint 20-100 milli�rd forint k�z�tt k�lt a lakoss�g �vente h�lap�nzre. Nem v�ltozott a h�lap�nz a sz�l�szek/seb�szek k�r�ben. (l�nyeg�ben k�telezo a h�lap�nz) Belgy�gy�sz/gyerekorvosok (a betegek �-e ad h�lap�nzt) A h�ziorvosoknak adott h�lap�nz kism�rt�kben no (betegek �-e ad )

72. Kik szoktak a leggyakrabban h�lap�nzt adni? Legnagyobb es�llyel a nok, a 60 �ven fel�liek �s a budapestiek fizetnek. Nem a legnagyobb j�vedelmuek adj�k a legt�bb h�lap�nzt!

73. Mi�rt adunk? Hi�ny�ban nem kapunk megfelelo szintu ell�t�st (55%) Val�ban h�l�sak vagyunk (25%) E k�t ok kevered�se (21%)

74. A h�lap�nz jelens�g meg�t�l�se Jogellenes 45% Helytelen 43% ugyanakkor az emberek 40%-a szerint a h�lap�nz nem tekintheto megveszteget�snek �s csak 27%-uk v�lekedik �gy, hogy csak az elore adott h�lap�nz korrupci�. 77% szerint a h�lap�nz egyfajta szolidarit�s az eg�szs�g�gyi dolgoz�k ir�ny�ba�.

75. Konzekvenci�k Uni�s monitoring-jelent�sek kiz�r�lag Mo. eset�ben h�vj�k fel a figyelmet a h�lap�nz jelentos�g�re. A lakoss�g kev�sb� a korrupci� r�sz�nek, ink�bb bevett jelens�gnek tekinti. Az emberek negat�van �t�lik meg, de amikor orvoshoz ker�lnek, m�gis fizetnek� 1999-hez k�pest kis m�rt�kben no a kifizetett h�lap�nz.

77. A h�lap�nz nagys�ga K�l�nb�zo felm�r�sekbol sz�rmaz� adatok: 1994 � KSH: 4.3 milli�rd; 7.3 mrd. 1997 � KSH: 5.8 milli�rd, 3 mrd (rejtett gazdas�g felm�r�s) 1998 � KSH: 5.9 milli�rd, 13.4 mrd. (NHA); 33 mrd. (T�RKI) Becsl�s 2001-re m�dszertani metaelemz�s alapj�n: Kiindul�si pont: KSH 2001-es adat � 17.2 milli�rd Felt�telez�sek: A v�laszmegtagad�k k�z�tt dupla annyian, �tlagosan dupla annyit fizettek (13.7 milli�rd) A v�laszad�k 20%-a letagadta a h�lap�nzt (19 milli�rd) Becsl�s felso hat�ra: 49.9 milli�rd A szakirodalom k�l�n szokta eml�teni ezeket, de a szab�lyoz�s fogalm�ba m�gis beletartoznak. Az egy�ttes megk�zel�t�s az�rt j�, mert mindk�t forma alapj�ban v�ve a piaci mechanizmusok korrig�l�s�ra szolg�l �s nem pedig azoknak teljes felad�s�ra. P�ld�k: b�ntet�s - pl. k�rnyezetszennyez�s ad�kedvezm�nyek - pl. a befektet�sekre vonatkoz� ad�kedvezm�nyek; tand�j levonhat� az ad�alapb�l; direkt t�mogat�s - pl. csal�di p�tl�k A szakirodalom k�l�n szokta eml�teni ezeket, de a szab�lyoz�s fogalm�ba m�gis beletartoznak. Az egy�ttes megk�zel�t�s az�rt j�, mert mindk�t forma alapj�ban v�ve a piaci mechanizmusok korrig�l�s�ra szolg�l �s nem pedig azoknak teljes felad�s�ra. P�ld�k: b�ntet�s - pl. k�rnyezetszennyez�s ad�kedvezm�nyek - pl. a befektet�sekre vonatkoz� ad�kedvezm�nyek; tand�j levonhat� az ad�alapb�l; direkt t�mogat�s - pl. csal�di p�tl�k

78. A h�lap�nz nagys�ga El�g jelentos ez? A teljes e�i. kiad�s 4.5%-a de elsosorban nem az �sszeg nagys�ga, hanem annak megoszl�sa a l�nyeges A h�lap�nz megoszl�sa: 10-90% orvos vs. e�i. szakdolgoz�k 1/3-2/3 alapell�t�s vs. szakell�t�s Mit jelent ez a nett� fizet�sekre vet�tve? min. 2/3 max. 2-2.5x Eloszt�s piaci �r el��ll�t�s k�lts�ge j�val alacsonyabb �r, mint az el��ll�t�s k�lts�ge ingyenes egyforma ell�t�s (uniform provision) pl. oktat�s sz�ks�gleteknek megfelel� (ki d�nti el? - orvos) Eloszt�s piaci �r el��ll�t�s k�lts�ge j�val alacsonyabb �r, mint az el��ll�t�s k�lts�ge ingyenes egyforma ell�t�s (uniform provision) pl. oktat�s sz�ks�gleteknek megfelel� (ki d�nti el? - orvos)

79. A betegek motiv�ci�i A k�nyszer megnyilv�nul�si form�i: k�nyszer, mint a rendszerbe vetett bizalom hi�ny�nak manifeszt�ci�ja k�nyszer, mint a tiszt�zatlan jogosults�gok �s extra szolg�ltat�sok manifeszt�ci�ja a szolg�ltat�kt�l j�vo direkt k�nyszer k�nyszer, mint a konvencion�lis helyzetek f�lre�rtelmez�se. (Ga�l P�ter: H�la-p�nz, h�la-k�nyszer, Eg�szs�g�gyi Gazdas�gi Szemle 42. k�l�nsz�m) A szakirodalom k�l�n szokta eml�teni ezeket, de a szab�lyoz�s fogalm�ba m�gis beletartoznak. Az egy�ttes megk�zel�t�s az�rt j�, mert mindk�t forma alapj�ban v�ve a piaci mechanizmusok korrig�l�s�ra szolg�l �s nem pedig azoknak teljes felad�s�ra. P�ld�k: b�ntet�s - pl. k�rnyezetszennyez�s ad�kedvezm�nyek - pl. a befektet�sekre vonatkoz� ad�kedvezm�nyek; tand�j levonhat� az ad�alapb�l; direkt t�mogat�s - pl. csal�di p�tl�k A szakirodalom k�l�n szokta eml�teni ezeket, de a szab�lyoz�s fogalm�ba m�gis beletartoznak. Az egy�ttes megk�zel�t�s az�rt j�, mert mindk�t forma alapj�ban v�ve a piaci mechanizmusok korrig�l�s�ra szolg�l �s nem pedig azoknak teljes felad�s�ra. P�ld�k: b�ntet�s - pl. k�rnyezetszennyez�s ad�kedvezm�nyek - pl. a befektet�sekre vonatkoz� ad�kedvezm�nyek; tand�j levonhat� az ad�alapb�l; direkt t�mogat�s - pl. csal�di p�tl�k

80. A betegek motiv�ci�i k�nyszer, mint a rendszerbe vetett bizalom hi�ny�nak manifeszt�ci�ja kor�bbi rossz tapasztalatok (k�zvetlen, vagy k�zvetett) bizalmatlans�g � �h�lap�nz n�lk�l nem lehet j� ell�t�st kapni� bizonytalans�g � �nem vagyok biztos benne, hogy h�lap�nz n�lk�l j� ell�t�st lehet kapni�, �nem tettem, meg mindent a gy�gyul�som�rt, ha nem adok p�nzt� A szakirodalom k�l�n szokta eml�teni ezeket, de a szab�lyoz�s fogalm�ba m�gis beletartoznak. Az egy�ttes megk�zel�t�s az�rt j�, mert mindk�t forma alapj�ban v�ve a piaci mechanizmusok korrig�l�s�ra szolg�l �s nem pedig azoknak teljes felad�s�ra. P�ld�k: b�ntet�s - pl. k�rnyezetszennyez�s ad�kedvezm�nyek - pl. a befektet�sekre vonatkoz� ad�kedvezm�nyek; tand�j levonhat� az ad�alapb�l; direkt t�mogat�s - pl. csal�di p�tl�k A szakirodalom k�l�n szokta eml�teni ezeket, de a szab�lyoz�s fogalm�ba m�gis beletartoznak. Az egy�ttes megk�zel�t�s az�rt j�, mert mindk�t forma alapj�ban v�ve a piaci mechanizmusok korrig�l�s�ra szolg�l �s nem pedig azoknak teljes felad�s�ra. P�ld�k: b�ntet�s - pl. k�rnyezetszennyez�s ad�kedvezm�nyek - pl. a befektet�sekre vonatkoz� ad�kedvezm�nyek; tand�j levonhat� az ad�alapb�l; direkt t�mogat�s - pl. csal�di p�tl�k

81. A betegek motiv�ci�i �V: �amikor itt voltam a nogy�gy�szaton akkor is �tudtam, hogy a f�rjem adott p�nzt �s akkor �gy �reztem, akkor �gy meg voltam nyugodva, biztos, hogy h�lyes�g, de komolyan �n �gy �reztem. H�t tulajdonk�ppen, a lelki �llapotom jobb volt.� (B03)

82. A betegek motiv�ci�i k�nyszer, mint a tiszt�zatlan jogosults�gok �s extra szolg�ltat�sok manifeszt�ci�ja: �h�l�tlan szakter�letek�: traumatol�gia, gyerekgy�gy�szat, neonatol�gia azonos szakter�leten bel�li elt�r�sek: elekt�v vs. s�rgoss�gi mut�t azonos szolg�ltat�sok eset�ben: az orvos h�zhoz megy v�lasztott orvos az orvos hierarchi�ban elfoglalt helye szerinti megk�l�nb�ztet�s lelkiismeretes munka (l�togat�sok, besz�lget�sek sz�ma, hozz��ll�s, stb.) A szakirodalom k�l�n szokta eml�teni ezeket, de a szab�lyoz�s fogalm�ba m�gis beletartoznak. Az egy�ttes megk�zel�t�s az�rt j�, mert mindk�t forma alapj�ban v�ve a piaci mechanizmusok korrig�l�s�ra szolg�l �s nem pedig azoknak teljes felad�s�ra. P�ld�k: b�ntet�s - pl. k�rnyezetszennyez�s ad�kedvezm�nyek - pl. a befektet�sekre vonatkoz� ad�kedvezm�nyek; tand�j levonhat� az ad�alapb�l; direkt t�mogat�s - pl. csal�di p�tl�k A szakirodalom k�l�n szokta eml�teni ezeket, de a szab�lyoz�s fogalm�ba m�gis beletartoznak. Az egy�ttes megk�zel�t�s az�rt j�, mert mindk�t forma alapj�ban v�ve a piaci mechanizmusok korrig�l�s�ra szolg�l �s nem pedig azoknak teljes felad�s�ra. P�ld�k: b�ntet�s - pl. k�rnyezetszennyez�s ad�kedvezm�nyek - pl. a befektet�sekre vonatkoz� ad�kedvezm�nyek; tand�j levonhat� az ad�alapb�l; direkt t�mogat�s - pl. csal�di p�tl�k

83. A betegek motiv�ci�i �V: Volt p�ld�ul egy �rdekes esetem, aki nagyon s�lyos �llapotban ker�lt be, politraumatiz�lt volt. Fel�p�lt, de nem adott semmit. �t �v m�lva visszaj�tt, �s k�rte, hogy mutsem meg a g�rbe ujj�t. Az�rt pedig adott.� (D06)

84. A betegek motiv�ci�i �V: �az orvos arra nagyon vigy�zott, a h�ziorvos, hogy nem mondott nevet, hogy ugye nem akarta elk�telezni mag�t senki mellett. B�r �n finoman k�rdeztem, �s azt mondta, hogy ez legyen az �n dolgom �s tal�ljam meg �s majd oda adja a beutal�t, ahova el k�v�nok menni. �s h�t azt tudom mondani, hogy nagyon �ldom a kez�t a mai napig is �s t�nyleg nagyon �r�l�k neki, mert az XY k�rh�zban tal�ltam meg a h�t nem is kis beoszt�s�t, de akkor ijedtem meg, majd eldoltem, amikor kider�lt, hogy nekem akit beaj�nlottak az csak �gy id�zojelben a a a [csend] milyen igazgat�, sz�val valamilyen igazgat�. Te j� �g h�t �nnekem enn�l egyszerubb orvost is aj�nlhattak volna, mert, mert h�t ha priv�tin k�ri f�l az ember nyilv�n, hogy akkor az j�r valamivel.� (B07)

85. A betegek motiv�ci�i

86. A betegek motiv�ci�i �V1: Eleve, m�r az ember fia �rengeteg orvost �gy ismer, majdnem �gy ahogy a tarifa �m�r mikor a mut�t elott bem�n egy nappal, m�r akkor mondj�k, hogy �maga kihez gy�tt, melyik az orvosa� V2 [a v�laszad� feles�ge k�zbev�g]: Nem azt mondj�k, hanem, hogy van orvosa? Mondom nincsen�Volt �egy kis mut�tem ...m�r bent voltam k�t nap, m�r bent voltam h�rom nap, h�t m�r �gy kezdtem unni a ban�nt �s j�ttek vizitelni. Azt mondja, k�rdi a doki, hogy hogy vagyok, h�t mondom ar�nylag, �gy ahogy bej�ttem, h�t �gy vagyok. H�t mondom m�r most az�rt nagyon szeretn�m ha valaki megvizsg�lna �s t�lesn�k a dolgokon. �s azt mondja ki az orvosa? H�t mondom ne haragudjon �nnekem nincsen orvosom �H�t ha nincs orvosa, akkor nem mutik meg. Negyedik napra fogtak hozz� a mut�temet megcsin�lni, mikor lett orvosom. H�t ha �n azt mondom neki, hogy legyen sz�ves akkor az meg nyilv�n, hogy az ezzel j�r [d�rzs�li az ujjait] K: Teh�t, hogy akkor annak m�r fizetni kell? V2: Akkor m�r kell jattolni.� (B15).

87. A betegek motiv�ci�i �V:��n v�g�l is adtam, de ezt ugye, �gy d�nti el az ember, hogy megcsin�lta a mut�tet, akkor �ltal�ban varratszed�s �t-hatodik nap van, teh�t az �t-hat nap alatt h�nyszor ment oda az orvos, meg ugye �ltal�ban min�l t�bbet foglalkozik az emberrel az orvos, akkor valahogy meg akarja h�l�lni.� (B12; B02 �s B09, valamint D07 is) �V: �Lehet az egy fogorvos is, akinek adok h�lap�nzt, mert h�l�s vagyok az�rt, hogy nekem mondjuk beadta azt a f�jdalomcsillap�t�t �s akkor nem f�jt az amit csin�lt. Mert nem mindegy az, �h�zt�k �gy a fogamat, hogy azt hittem, hogy az agyamat h�zza ki, p�ld�ul volt ilyen is.� (B11; valamint B10,B14)

88. A betegek motiv�ci�i A jogosults�gok �t�rt�kel�se: V1: �n�zze, ha �n plusz szolg�ltat�st ny�jtok, plusz fizets�get v�rok �rte. Ez egy�rtelmu, ez jogos, ez egy alapdolog. De ha �n nem v�rom el azt, hogy a foorvos �r �nhozz�m bej�jj�n, csak akkor mikor kell? Teh�t kis vizit, nagy vizit, egyebek, egyebek, de azt v�gezze el rendesen, teh�t ne legyen az, hogy �n nem adtam p�nzt, akkor csak bej�n �s r�m n�z, meg sem k�rdezi, hogy na hogy van a kedves beteg, �o az�rt kapja az alapfizet�s�t �Na most ha �n elv�rom azt, hogy a foorvos �r j�jj�n be munkaido ut�n ��s ny�jtsa nekem azt, hogy foorvos �r nekem most m�g plusz erre van sz�ks�gem, �n szeretn�k egy k�l�n szob�t, �n szeretn�k k�l�n gy�gyszert, mert most nekem minden �t percben f�j a fejem, akkor fizessem meg, mert ez nem alapszolg�ltat�s� K: �Tudja az ember, hogy mi az amit elv�rhat �s mi az ami e f�l�tt van�? V1: H�t lehet, hogy nincs meg a megfelelo t�j�koztat�s, �b�r ki van f�ggesztve a k�rh�zakban, az orvosi rendelokben, hogy �mikor van vizit, mikor j�n az orvos, mikor�[a feles�ge k�zbev�g] V2: J�, ki van, de a p�nz, az nincs kif�ggesztve�� (B20)

89. A betegek motiv�ci�i : 3. Direkt szolg�ltat�i k�nyszer V: Ezt is, ezt a kezemet is mut�tt�k. �Azt�n m�g nem volt rendben a kezem, odaj�tt vagy h�romszor, kimentem wc-re j�tt szembe, hogy van XY �r, mint van XY �r, meg �gy meg �gy, �na mondom ez biztos v�r p�nzt. Bementem az �gyhoz egy f�l �ra m�lva megint benn volt n�lam. J�l van, h�t mit csin�ljak, �volt n�lam k�tezer forint, azt beletettem a zseb�be�� (B15) V: �a nagyobbik fiamnak az orrmandul�j�t vett�k ki. �Amikor hazaadt�k volna a gyereket, a doktor �r abszol�t nem foglalkozott sem a gyerekkel, sem �nvelem, ��s a v�g�n megjegyezte, hogy elzavarhatott volna, hogy �n minden nap bent voltam a gyerekn�l. �Sz�val ez nem volt kellemes, l�nyeg az, hogy a v�g�n m�r �mindenki megkapta a z�r�jelent�st. J�tt-ment a doktor �r, k�rdeztem k�tszer-h�romszor, sokat kell m�g v�rni r� a z�r�jelent�sre. R�gt�n k�sz, r�gt�n k�sz, h�t valamikor d�lut�n kaptunk z�r�jelent�st. �s �rzod�tt, hogy az�rt s�t�lgat ott, hogy �n a zseb�be beledugjam a bor�t�kot.� (B11) A szakirodalom k�l�n szokta eml�teni ezeket, de a szab�lyoz�s fogalm�ba m�gis beletartoznak. Az egy�ttes megk�zel�t�s az�rt j�, mert mindk�t forma alapj�ban v�ve a piaci mechanizmusok korrig�l�s�ra szolg�l �s nem pedig azoknak teljes felad�s�ra. P�ld�k: b�ntet�s - pl. k�rnyezetszennyez�s ad�kedvezm�nyek - pl. a befektet�sekre vonatkoz� ad�kedvezm�nyek; tand�j levonhat� az ad�alapb�l; direkt t�mogat�s - pl. csal�di p�tl�k A szakirodalom k�l�n szokta eml�teni ezeket, de a szab�lyoz�s fogalm�ba m�gis beletartoznak. Az egy�ttes megk�zel�t�s az�rt j�, mert mindk�t forma alapj�ban v�ve a piaci mechanizmusok korrig�l�s�ra szolg�l �s nem pedig azoknak teljes felad�s�ra. P�ld�k: b�ntet�s - pl. k�rnyezetszennyez�s ad�kedvezm�nyek - pl. a befektet�sekre vonatkoz� ad�kedvezm�nyek; tand�j levonhat� az ad�alapb�l; direkt t�mogat�s - pl. csal�di p�tl�k

90. A betegek motiv�ci�i A paraszolvencia �elocsalogat�s�nak� muv�szete: �V: De �reztem egy�bk�nt, hogy �tal�n jobban r� lehetne j�tszani �s akkor jobban j�nne. �Ahogy az ember kezd be�gyaz�dni a k�rnyezet�be, akkor elkezdi �rezni, hogy mik azok a mot�vumok amik�rt tal�n jobban muk�dik ez a dolog. �Teh�t a Pavlovi reflexek, a val�s �rtelemben, amikor az ember a kaj�ra �s a p�nz szag�ra ugye bemozdul �s �rzi azokat a maniere-ket, azokat a fog�sokat kv�zi, amivel be lehet ind�tani a paraszolvenci�t.� (D03)

91. A betegek motiv�ci�i 4. K�nyszer, mint a konvencion�lis helyzetek, illetve viselked�s f�lre�rtelmez�se a betegek szenzitiviz�l�d�sa az orvost�l j�vo �jelz�sek� ir�nt az orvosok elv�rj�k a p�nzt az orvos viselked�s�nek f�lre�rtelmez�se a lelkiismeretes munka a paraszolvencia akaratlan kik�nyszer�t�s�nek eszk�z�v� v�lik: a h�la �t�rtelmez�se. A szakirodalom k�l�n szokta eml�teni ezeket, de a szab�lyoz�s fogalm�ba m�gis beletartoznak. Az egy�ttes megk�zel�t�s az�rt j�, mert mindk�t forma alapj�ban v�ve a piaci mechanizmusok korrig�l�s�ra szolg�l �s nem pedig azoknak teljes felad�s�ra. P�ld�k: b�ntet�s - pl. k�rnyezetszennyez�s ad�kedvezm�nyek - pl. a befektet�sekre vonatkoz� ad�kedvezm�nyek; tand�j levonhat� az ad�alapb�l; direkt t�mogat�s - pl. csal�di p�tl�k A szakirodalom k�l�n szokta eml�teni ezeket, de a szab�lyoz�s fogalm�ba m�gis beletartoznak. Az egy�ttes megk�zel�t�s az�rt j�, mert mindk�t forma alapj�ban v�ve a piaci mechanizmusok korrig�l�s�ra szolg�l �s nem pedig azoknak teljes felad�s�ra. P�ld�k: b�ntet�s - pl. k�rnyezetszennyez�s ad�kedvezm�nyek - pl. a befektet�sekre vonatkoz� ad�kedvezm�nyek; tand�j levonhat� az ad�alapb�l; direkt t�mogat�s - pl. csal�di p�tl�k

92. A betegek motiv�ci�i �V: Engem mindig is zavart a h�lap�nz, olyannyira, hogy ugye nagyon sokan �mondj�k, �p�ld�ul az idosek, hogy minden h�napban egyszer tess�k m�r elj�nni. ��s �n mindig mondtam, hogy ne haragudjon, ezt �gy nem, hanem ha be tetszik sz�lni �n m�g aznap mindig kimegyek. De nem �llapodok meg ebben. �Egyr�szt, nyilv�n akkor valami l�thatatlan sz�vets�get k�t�nk, �hogy �n megyek, valamit nekem fizetnem kell. Ketto, mi van ha o m�r teszem azt nem tud fizetni, de nem mer sz�lni, hogy ne menjek, �teh�t nem akartam semmik�ppen k�nos helyzetbe hozni. �s �azt mondom �logikus amit mond, �s van is benne r�ci�, h�t ez volna a h�ziorvos dolga, de nem meri megtenni.� �V: �n�ha mondj�k m�g, hogy aznap l�togasd meg, mikor oper�ltad, h�t k�pzeld h�t szakmailag k�ne megl�togatni, ne az, hogy nyitogassam az �jjeliszekr�nyt, h�t ilyen nincs. Ez egy vicc, hogy ott van valami, hanem �r�l�nk, hogy j�l van. ��s ut�na �nem m�sz abba a k�rterembe, vagy olyan megal�z�, mert �most j�ttem, h�t mi�rt is j�ttem��

93. A betegek motiv�ci�i �K: �ltal�ban, ahogy �n tapasztalta, az�rt az volt a jellemzo, hogy elfogadt�k? V: Mindig elfogadt�k, persze el is v�rj�k. K: �s az l�tszik valahogy, hogy elv�rj�k az orvosok, vagy a nov�rek, l�tszik rajtuk? V: Persze. K: �s ez miben mutatkozik meg? V: Miben? Nem tudom elmondani, valahogy r�juk van �rva. Egy-k�t kedvesebb mondat, vagy mit tudom �n k�tszer bej�n, �s akkor m�r �gy is �rzi az ember, hogy adni kell, mert mondjuk eggyel t�bbsz�r bej�tt hozz�m, mint a Rozi n�nihez.� (B02)

94. Lehets�ges megold�sok? B�remel�s (hi�ny?), Szigor, Ny�lts�g, �tl�that� szakmai szab�lyok, Bizonyos szolg�ltat�sokat leg�lisan, megv�s�rolhat�v� kell tenni, Int�zm�nyi �talakul�s, A betegek attitudjeinek megv�ltoz�sa.