1 / 94

50.

ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI FIZIKATANÁRI ANKÉT ÉS ESZKÖZBEMUTATÓ. 50. SZEGED 2007. 03. 14. – 2007. 03. 18. Elektromágneses hullámok. Molnár Miklós: . A skót Maxwell, meg a többiek …. Pillanatképek az elektromágneses hullámok tudománytörténetéből. Az elektromágneses

Rita
Download Presentation

50.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI FIZIKATANÁRI ANKÉT ÉS ESZKÖZBEMUTATÓ 50. SZEGED 2007. 03. 14. – 2007. 03. 18. Elektromágneses hullámok

  2. Molnár Miklós: A skót Maxwell,meg a többiek … Pillanatképek az elektromágneses hullámok tudománytörténetéből

  3. Az elektromágneses hullámok megjósolásától az első alkalmazásokig

  4. ELŐZMÉNYEK

  5. Armand Hippolyte Louis Fizeau(francia)(1819 – 1896) A fény terjedési sebességének meghatározása, 1849-ben (az éter kimutatása) c = 313 000 km/s

  6. Jean Bernard Léon Foucault(francia)(1819 – 1868) A fény terjedési sebességének meghatározása, 1862-ben c = 298 000 km/s A skót Maxwell, meg a többiek ...

  7. Wilhelm Eduard Weber(német)(1804 – 1891) Rudolf Kohlrausch(német) (1809 – 1858) A skót Maxwell, meg a többiek ...

  8. F = k Q1Q2/r2 ,ésha k =1 , akkor [Q]e.st.CGS = 1 Fr = 1(gcms-2cm2)½és • [I]e.st.CGS = 1 Fr/s = 1 g1/2cm3/2s-2 • [I]e.m.CGS = 1 Oe1 cm =1 g1/2cm1/2s-1 A skót Maxwell, meg a többiek ...

  9. 1852 : Az ún. Weber-féle szám Hányadosuk sebesség egységet (cm/s) ad 1 e.st.e. = 1 cm3/2g1/2s-2 1 e.m.e. = 1 cm1/2 g1/2s-1 A skót Maxwell, meg a többiek ...

  10. Daniel Henry Ruhmkorff(német)(1803 -1877) A szikrainduktor megkonstruálása 1850-ben A skót Maxwell, meg a többiek ...

  11. Ruhmkorff-féle szikrainduktor(1850) 25 cm-es szikrák A skót Maxwell, meg a többiek ...

  12. Berend Wilhelm Feddersen(német)(1832 – 1918) A skót Maxwell, meg a többiek ...

  13. Feddersen forgótükör alkalmazásával fényképet készít a szikráról A skót Maxwell, meg a többiek ...

  14. Johann Friedrich Wilhelm von Bezold(német)(1837 – 1907) Felismerte a rezgéseket egy szabad végű vezetékben, majd pedig a drótkarikákba iktatott szikraközök segítségével. A skót Maxwell, meg a többiek ...

  15. William Thomson(ír) (1824 – 1907) Lord Kelvin of Largs Thomson formula: „Lecsengő elektromos áramokról” 1853-ban nyilvánosságra hozza az elektromos rezgőkörökről szóló elméletét. A skót Maxwell, meg a többiek ...

  16. Megszületik a jóslat…

  17. James Clerk Maxwell(skót)(1831 – 1879)

  18. 30 30 James Clerk Maxwell 40 40 A skót Maxwell, meg a többiek ...

  19. Életéről röviden A skót Maxwell, meg a többiek ...

  20. Maxwell szülőházának helye (Edinburgh, India str. 14.) A skót Maxwell, meg a többiek ...

  21. A skót Maxwell, meg a többiek ...

  22. A szülőház belülről (ma) A skót Maxwell, meg a többiek ...

  23. Glenlair-i gyermekkor A skót Maxwell, meg a többiek ...

  24. 6 - 10 éves korában,1837- 1841 táján „Kedden és tegnap is egy teknőben csónakáztunk. Javulunk, nekem már forgás nélkül is megy. De szerdán mosás volt, és nem hajózhattunk”. (1841) Játék Tobyval, a terrierrel A skót Maxwell, meg a többiek ...

  25. Maxwell követi a lovon „poroszkáló” édesapját (John Clerk Maxwell-t) Szeretett póniháton lovagolni A skót Maxwell, meg a többiek ...

  26. 1841-ben megkezdi tanulmányaitEdinburgh Academy-ben Gúnyneve: Dafty (bolondos) A skót Maxwell, meg a többiek ...

  27. 14 éves korában közlik„A több fókusszal rendelkező oválisok leírása”c. dolgozatát A skót Maxwell, meg a többiek ...

  28. 1847-ben beiratkozik az Edinburghi Egyetemre • 1850-ben Cambridge-i egyetemen tanul, „BSc” • 1854. januárjától a Trinity College tagja • 1855. dec. 11.: felolvassa „On Faraday’s Lines of Force” című dolgozatát • 1856. februárjától az Aberdeeni Egyetemen dolgozik • 1858-ban megnősül, felesége Katherina Dewar A skót Maxwell, meg a többiek ...

  29. 1860 – 1865 között Londonban a Kings College professzora 1860: levezeti a gázok sebességeloszlására vonatkozó formulát 1862: befejezi a Fizikai erővonalakról c. dolgozatát, készen áll a négy Maxwell-egyenlet 1864: felolvassa „Az elektromágneses tér dinamikai elméletéről” c. munkáját A skót Maxwell, meg a többiek ...

  30. 1865-ben lemond tanszékéről, Glenlairbe megy vissza • 1871-ben a Cambridge-i Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetője • 1871: megjelenik a Hőelmélet (Theory of Heat) c. könyve 1873-ban megjelenik „A Treatise on Electricity and Magnetism” c. műve A skót Maxwell, meg a többiek ...

  31. A Cavendish Laboratórium építése, berendezése • Feldolgozza Henry Cavendish húszkötetnyi feljegyzéseit (A munkájának eredményeit 1879-ben könyv formájában jelenteti meg) A skót Maxwell, meg a többiek ...

  32. Maxwell és felesége, valamint Toby nevű kutyájuk 1869 A skót Maxwell, meg a többiek ...

  33. Toby kutyája a laboratóriumba is bejáratos volt, türelmesen viselte el, hogy macskaszőrrel dörzsöljék (pozitív töltést kapott a tévhitet cáfolva, miszerint a macskaszőr mindenhez képest pozitív) „…egy élő kutya értékesebb egy döglött oroszlánnál.” A skót Maxwell, meg a többiek ...

  34. 1879. november 5-én meghal Cambridge-ben. Az előzetes gyászszertartást a Trinity College kápolnájában tartják, majd testét Glenlair-be viszik és a Parton temetőben helyezik örök nyugalomra (Einstein megszületik 1879. március 14-én Ulmban.)

  35. A Parton temető Glenlair-ben A skót Maxwell, meg a többiek ...

  36. 1862-ben írja: „Kohlrausch és Weber urak elektromágneses kísérleteiből számítva, feltételezett közegünkben a keresztirányú hullámzások sebessége oly pontosan egyezik a fény sebességével, amely Fizeau úr optikai kísérleteiből következik, hogy aligha kerülhetjük el azt a következtetést, miszerint a fény ugyanannak a közegnek a keresztirányú hullámzása, ami az elektromos és mágneses jelenségnek is oka.”

  37. Maxwell ezért abból indul ki, hogy az elektromos rezgéseket és a fényhullámokat ugyanaz a közeg („éter”) vezeti. A fényt mint a terjedési irányra merőleges, transzverzális elektromos rezgést magyarázza. A skót Maxwell, meg a többiek ...

  38. A híres Maxwell-egyenletek William Thomson (lord Kelvin): „Megkapó és ötletes, de nem teljesen megingathatatlan feltevés.” A skót Maxwell, meg a többiek ...

  39. Az elektromágneses hullámok létezésének kísérleti bizonyítása A skót Maxwell, meg a többiek ...

  40. David Edward Hughes (angol)(1831 – 1900) A betűnyomó távíró és a mikrofonelv feltalálója 1879. decemberben a háza előtt sétál, amikor mágneses fejhallgatóján a laboratóriumában működő szikraköz szikrái keltette kattanásokat hallotta A skót Maxwell, meg a többiek ...

  41. William Henry Preece (angol)(1834 – 1913) A skót Maxwell, meg a többiek ...

  42. A skót Maxwell, meg a többiek ...

  43. Heinrich Rudolf Hertz (német)(1857 – 1894) A skót Maxwell, meg a többiek ...

  44. Életéről pár szóban A skót Maxwell, meg a többiek ...

  45. 150 évvel ezelőtt • 1857. február 22-én Hamburgban született • Igazi nyelvtehetség volt (olasz, angol, francia, görög, latin, arab) • Kitanulta az asztalosságot, dolgozott esztergapadon is • 18 éves korában befejezte középiskolai tanulmányait • Beíratkozik a müncheni műszaki egyetemre, majd matematikát és fizikát tanul Berlinben az egyetemen A skót Maxwell, meg a többiek ...

  46. Helmholtz mellett, annak laboratóriumában is dolgozik • 1879-ben doktorál („Über die Induction in rotirenden Kugeln”) • 1883- 1885 között Kielben privát-docens • 1885-1889 között a fizika professzora a kalsruhei műszaki egyetemen • (Ó, milyen kár! Micsoda esztergályos lett volna belőle! ...) • 1889-től Bonnban a fizika professzora (R. Clausius utóda) • Két éves betegség után (ún. Wegner-féle betegségben) 37 éves korában 1894-ben elhalálozik A skót Maxwell, meg a többiek ...

  47. A hamburgi Ohlsdorf-i temetőben található a sírja A skót Maxwell, meg a többiek ...

  48. Kísérleti munkájáról 1887-ben számolt be az Akadémián 1889-ben jelenik meg Az elektromos energia sugarairól című könyve A skót Maxwell, meg a többiek ...

  49. 1887 „Elektromos erejű sugarak” A rezgések frekvenciája elérte a 3108 1/s –os értéket (a hullámhossz ≈ 1 m) Sikerült a rezgéseket, a hullámokat mintegy 10 m távolságra továbbítania A skót Maxwell, meg a többiek ...

More Related