Arktogea /Európa, Ázsia/

1. Arktogea/Európa, Ázsia/ FAUNABIRODALOM

2. Arktogea • Európa • Ázsia • Afrika • Észak-Amerika • Északi-sarkköri vidék

3. Endemizmusok(Bennszülött faj, amelynek elterjedése viszonylagkicsi,jól körülhatárolt területre)Rendek • Bőrszárnyúak (Dermoptera) repülő maki félék • Pikkelyesek (tobzoskák, Pholidota) • Csövesfogúak (Tubulidentata) • Struccok (Struthiones) szavannás területek, Ny -K- Dny Afrika • Pusztai tyúkok (Pteroclinea) • Kecsegealakúak (Chondroganoidea) • Bojtosúszósok (Brachioganoidea) • Mozaikpáncélosak (Rhomboganoidea) • Ál-csontoshalak (Cycloganoidea)

4. Alrendek • Előpatások (Hyracidea) • Ormányosok (Proboscidea) • Félmajmok (Lemurinea) • Négykarmos félmajmok (Tarsiinea) • Keskenyorrú majmok (Catarrhina • Kaméleonok (Rhiptoglossa)

5. Hiányok Kloákások, erszényesek, vendégizületesek, szélesorrú majmok, nanduk, kazuáralakúak, kivialakúak, felemás gyíkok, egytüdős halak, A hiányok az egész Arktogea teljes területén hiányoznak, az endemizmusok azonban egy- egy alacsonyabb szintű területegységre jellemzőek

6. Arktogea faunabirodalom • Holarktikus Etiópiai Madagaszkári Orientális faunaterület

7. Holarktikus faunaterület • Észak-Amerika • Európa • Ázsia • Afrika északi részei • Mérsékeltövi klíma • Hűvös, csapadékos • Lombhullató és örökzöld erdők, tajgaerdők • Meleg, száraz • Füves területek (prérik, sztyeppek • Mediterrán terület (legdélibb részen) -nagy hegyláncok magashegységi klímával (Alpok, Ural)

8. Endemizmusok • Renedek • Pusztai tyúkok (Pteroclinea) • Kecsegealakúak (Chondroganoidea) • Mozaikpáncélosok (Rhomboganoidea) • Ál-csontoshalak (Cycloganoidea)

9. Családok • Vakondok (Talpidae) • Pocoknyulak (Öchotonidae) • Hódok (Castoridae) • Ugróegerek (Dipodidae) • Fajdfélék (Tetraonidae) • Alkafélék (Alcidae) • Ökörszemfélék (Troglodytidae) • Csonttollúmadár-félék (Bombycillidae) • Kopoltyúsgőte-félék (Proteidae) • Tokfélék (Acipenseridae)

10. Holarktikus faunaterület nearktikus arktikus palearktikus faunatartomány

11. Plearktikus faunatartomány • Észak-Afrika • Európa • Ázsia • Hideg, mérsékeltövi klíma (északon) • Örökzöld tajgaerdők • Lombhullató erdők, melyeket a civilizáció megritkított (délebbre) • A terület belső részén nagy kiterjedésű füves területek, sztyeppek • Délen a Földközi- tenger környéke mediterrán klímájú, cserjékkel • Az etiópiai faunaterülettel határos része a sivatag (Szahara)

12. EndemizmusokVakond • Szervezete föld alatti életmódhoz alkalmazkodik • A föld alatt szerteágazó járatot készít,s túráskor a felesleges földet a felszínre dobálja • Tápláléka állati eredetű→ Cserebogár,giliszta

13. Vizicickány • Legnagyobb hazai cickányfaj • Lába,hasa,farka fehéres. • Lábain úszószőrök vannak→ Úszás közben evező mozgást végez • Lakásának egyik járata a vízben másik a víz felszíne felett nyílik a szabadba • Európa és Ázsia

14. Pele • Fákon élő,rövid lábú,szőrös far- kú rágcsáló • Dombos,erdős helyeken v. kertek ben fákon tanyázik • Csoportosan élnek • Téli álmot alszanak

15. Csíkos egér

16. Földikutya • Szeme a bőre alatt van. Vak. • Világos ezüstszürke feje jellegzetesen lapos • Föld alatti járatokban,sík vidéken, főleg Tiszántúlon él

17. Hörcsög • Teste zömök,háta barnássárga,lábai fehérek • A hímnek és a nősténynek külön háza van, csak párosodáskor élnek együtt • Mogorva természetű üldözőjével harcba száll • Ellensége a róka,menyét és a ragadozó madarak

18. Közönséges hód • Európában már igen kevés helyen él • Hazánkban egy időben meglehetősen gyakori volt, de az 50-es évek óta egyetlen példánya sem került elő • É-Amerikában meglehetősen gyakori

19. Ürge • Az ürge teljes hossza 30 cm, ebből a 6-7 cm a farka • A mély, agyagos talajt kedveli • Az állatok csoportosan élnek, de a meleg évszakban minden példány a saját üregében lakik • Téli álmot alvó állatok • Építményeik hosszúak ,néha 8 m kiterjedésűek

20. Őz • Nálunk a legkisebb ,karcsú testű-lábú szarvasféle • Szürkésvörös-sárgásvörös • Gidánál a háton pár hónapos korig vörös alapon kerek fehér v. sárgás foltok vannak • Tápláléka nedvdús fűfélék,felszedi a makkot

21. Borz • Nem olyan ügyes és mozgékony mint a többi nyestféle • Erdős vidéken él, szereti a magányt • Maga ásta üregekben tartózkodik • Ún. borzvárakat épít a föld alatt

22. Dámvad • Agancs koronája lapátos • Színét évszakonként és életkorok szerint változtatja • Társaságban él • É-Afrikában és Dk-Ázsiában vadon él, hozzánk betelepített faj

23. Tatár antilop • Ázsiai

24. Vörösbegy • Felsőteste olajbarna,torka-begye narancsszínbe hajló rozsdavörös • Hozzánk március közepe táján érkezik és szeptemberig marad • Fészkét fák,bokrok tövébe rakja • Hernyót,rovarokat,csigát eszik

25. Zerge • A kecske távoli rokona, Európa valamennyi magashegységében él • Nyáron hóhatár magasságában tartózkodik • 2 vagy több hétig is kibírja élelem nélkül • Biztos járású, hiszen patái a sziklán való járáshoz alkalmazkodtak

26. Fogoly • 3 paleartikus faja közül hazánkban a közönséges fogoly él • Sokat szenved télen a hideg és a táplálék hiány miatt, az emberek és a ragadozó madarak is nagyon üldözik, s csak szaporaságuknak köszönhető, hogy eddig nem pusztultak ki • 1941-42-es tél az állomány 85%-át elpusztította • Fészkét pillangósvirágú növények közé,rétekre rakja • A hím homloka és torka világosbarna begye szürke feketés harántcsíkokkal • Az alsótest közepén nagy rozsdabarna fehérrel szegett folt van • Alpokban, Kis- Ázsiában él

27. Poszáta • Költöző • Hozzánk április végén érkezik szeptember elején távozik • Ligetes erdőkben,erdőszélen él • Cseresznyét érési időben leeszi

28. Barkóscinege • A kantárrészről indulnak el a hosszabb fekete,barkószerű tollak,melyről a nevét kapta • Mocsaras helyen él • Rovarokkal,legyekkel táplálkozik • Állandó madár, a téli időszakban kóborol

29. Triturus fajok

30. Barlangi gőte • Vékony,hengeres test • Soha nem hagyja el a vizet • Testükben nincs pigment • Fehér,kissé átlátszó • Megőrizte külső kopoltyúit

31. Foltos szalamandra • 15-20cm • Fénylő fekete testén sárga pöttyök • Domb és hegyvidéki • Nedvesebb erdeinkben is ritka • Eső után jár táplálék után • Eleventojó • Aggteleki Nemzeti Park címerállata

32. Palearktikus faunatartomány • Euro-turáni • Mediterrán • Szibériai • Belső-ázsiai • Tibeti • Kelet-ázsiai faunavidék

34. Jellemző csoportok és fajokEmlősökCickányok, vizicickány

35. Sün • Eurázsiai • Régebben azt hittük, hogy több faj is tartozik a sünfélék családjába, de csak 1 faj van és egymásnak alfajai. • Ormány hosszabb mint az alsó ajka • Farokig széles tüskék borítják,,durva szőr fedi • Hazánkban mindenhol előfordul • Félénk,magányt kedvelő állat • Látása gyenge,szaglása kitűnő, hangra érzékenyen reagál • Ellenség közelében összegömbölyödik

36. Pocoknyúl

37. Havasi nyúl • Az európai Szovjetunió északi és észak nyugati részén őshonosak • Kisebbek, zömökebbek mint a mezei rokonaik • Megismerhetőek arról, hogy télen vakító fehér a bundájuk, kivéve a fülük hegyén található fekete folt • Kedvelt életterük az erdők, a tundra és a mocsaras helyek • Ellensége róka és a menyétfélék

38. Üregi nyúl • Füle előrehajtva nem éri el az orrhegyét • A fül hegye barna,széle fekete • Homokos talajú erdőkben,földi lyukakban él • Házi nyúl őse

39. Havasi marmota • 22 foguk van • Nincs pofazacskó • Alpesi növényeket eszik • Az emberen kívül kevés ellensége van, de ilyen a sas, róka ,holló • Nappali életet élő állatok • Alpokban elterjedt

40. Mezei pocok • Háta szürkésbarna,hadoldala fehér • Zárt erdők kivételével mindenhol él • Tömegekben nagy kártevő

41. Norvég lemming

42. Szíriai aranyhörcsög • Rendkívüli szaporodóképessége még a tudományos körökben is csodát váltott ki. 1 év alatta egy hímből és három nőstényből álló tenyészetben 150 utódot neveltek fel

43. Sivatagi róka • A legkisebb termetű és legfakóbb bundájú rókafaj • Hosszú ideig kibírja víz nélkül • Homokba vájt üregben él • Gyors mozgású • Hatalmas füléről, melynek mérete akár 15cm is lehet, viszonylag könnyen felismerhető • A sivatagi róka fülei sokak szerint azért nőttek nagyra, hogy asz állat fülein keresztül hőt adjon le. a sivatagi róka azonban a forróság elől kotorékába húzódik, s csak éjszaka merészkedik elő. A sivatagban viszont éjszaka a forróságot hideg váltja fel,a hidegben pedig a sarki róka sem akarja hűteni magát. Ráadásul a fülkagylóit bunda borítja, mely nehezíti a hőleadást. • Fülei tehát az irányhalláshoz kellenek, állatunk ugyanis az éj sötétjében leginkább füle segítségével kutatja fel zsákmányát

44. Cibetmacska Afrikai

45. Menyét • Farok egyszínű • Házak körül,nádasok körül • Hengeres testű • Jól úszik • Éjjel vadászik

46. Csíkos hiéna Afrikai

47. Ichneumon

48. Hiúz • Manapság Ázsiában, Alaszkában, Kanadában és Európában őshonos • Aktív ragadozó, magányosan élő állat • Napjainkra az ország hiúzállománya katasztrofálisan megritkult, de hasonló a helyzet Európa többi országában is

49. Vadmacska • Vannak teljesen fekete,de kivilágosodott fakó színűek is • Nagyobb erdőkben,,sziklarepedésekben tanyázik • Tápláléka kiterjed az egértől az őzig

50. Pusztai macska