Kiskunhalas környékének talajai

1. Kiskunhalas környékének talajai Talajtani vizsgálatok a Szent József Katolikus Általános Iskola diákjaival

2. Vizsgálódásunk célkitűzései, módszerei Kiskunhalas környékének talajait vizsgáltuk meg a projekt keretében. Az alábbi kérdésekre keresve a választ : Hogyan veszünk mintát a talajokból? Milyen típusú talajok vannak városunk közelében? Melyek a legfontosabb jellemzői e talajoknak? Hol található meg ez a terület Kiskunhalas közelében? Hogyan keressük meg ezt a területet különböző térképeken, földgömbön? Melyek az előforduló növények rajta?

3. A talajmintavétel • Egy októberi délelőttön az osztállyal biciklire pattantunk és elindultunk városunk határába megvizsgálni talajainkat és mintát venni. • Utunk során a következőket tanultuk meg: • Talajmintát legelők esetében 2-20cm-es rétegből veszünk. • Szántóföld esetében pedig 0-30cm-ese mélységből. • 5ha-onként 30 ponton vegyünk azonos tömegű mintát, keverjük össze, majd egy egységnyit (1-1,5kg) tegyünk nejlonzsákba és címkézzük fel. • Mi ilyen sok mintát nem vettünk, de ezzel a kevéssel is megküzdöttünk.

4. Kiskunhalas környékének talajai • Városunk környékének leggyakoribb talajtípusai a következők voltak: • Homoktalajok • Humuszos homoktalajok • Szikes talajok • Mezőségi talajok • Mi ezek közül a szikes talajokat vizsgáltuk meg tüzetesebben is. Szikes talaj metszete Homoktalaj metszete

5. A talajok legfontosabb jellemzőinek vizsgálata • A természettudományi termünkben kísérleteink során megvizsgáltuk: • A talaj kémhatását (pH). • A talaj víztartalmát. • A talaj szervesanyag-tartalmát. • A talaj mésztartalmát. • Arany-féle kötöttségét. • Végre kedvünkre kísérletezhettünk a kémiai eszközökkel!

6. Kísérleteink eredményei A talaj víztartalmát egyszerű hevítéssel mutattuk ki. Ugyanígy mutattuk ki a humusztartalmat. A talaj pH vizsgálata Talajoldatot készítettünk és univerzális indikátor papírral mértük az értékét. A mi talajunk esetében ez 8,8 volt. Vagyis a talajuk lúgos kémhatású. Arany –féle kötöttség vizsgálata Arany‐féle kötöttség vizsgálatánál 100g légszáraz talajhoz vizet kell csepegtetni az adott állapot eléréséhez. A mi talajunk 58 ml vizet vett fel. Ennek segítségével a víz és levegőgazdálkodásra kaptunk utalást. Mésztartalom vizsgálata Sósavval CO2 keletkezése közben reagál. A pezsgés (CO2 keletkezés intenzitása) alapján következtetünk a minta mésztartalmára. A pezsgés mértéke A mésztartalom (% ban) - A mi talajunk esetében erőteljes rövid pezsgést tapasztaltunk. = 5‐10% (erősen meszes)

7. Hol találhatók meg ezek a talajok? Azt, hogy merre is menjünk először megterveztük az órán és Kiskunhalas térképén gondolatban végigjártuk az utat. Egyúttal megkerestük azt is, melyik kontinensen, a földgömb mely pontján találhatjuk meg ezt a tájat. Mivel ráértünk azt is kikerestük, hogy a projektben résztvevő partnereink városai hol találhatók.

8. A szikeseken előforduló növények Sajnos a területünk kissé bolygatott volt. Ezért elsősorban gyakori gyomokat találtunk. Íme közülük néhány: bókoló bogács (Carduus nutans) közönséges cickafark (Achillemillefolium) vadmurok (Daucus carota) mezei katáng (Cichorium intybus)

9. Mi mindent tanultunk? Főbb talajtípusok Szikes, homok, mezőségi Leggyakoribb növények Vadmurok, katáng, bókoló bogáncs Hogyan jutottunk ki a területre? biciklivel A talajmintánk kémhatása 8,8