Dr. Kovács Árpád elnök

1. „A helyi önkormányzati gazdálkodás időszerű kérdései” Dr. Kovács Árpád elnök 2009. szeptember 18.

2. A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális probléma jellemzi • Korszerűtlen állam, magas kiadási szint • Alacsony foglalkoztatottság • Egészségtelen reálgazdasági szerkezet • Magas finanszírozási igény

3. A szerkezeti problémák által meghatározott ördögi kör

4. Az államadósság alakulása az év végén (Mrd Ft-ban) Forrás: PM, MÁK

5. Magyarország lakosságának 2008. évi foglalkoztatottsági összetétele ezer fő • Egyes felmérések szerint ebből a „kényszer-vállalkozók” számossága a meghatározó, mely várhatón 2015. • évtől a „szociális háló” részeként is megjelenik. • ** Egyes kutatások szerint mintegy 700 ezer fő 12008. évi átlaglétszám 22008. december 31.

6. Non profit szervezetek száma(75 000 szervezet) A non-profit szektorban foglalkoztatottak létszáma ca. 71 000 fő

7. A non profit szervezetek állami támogatása 2003-2009. évek között A non-profit szektor felé irányuló állami támogatás 2003-ban 310 milliárd, 2004-ben 345 milliárd, 2005-ben 370 milliárd Ft, 2006. évben 429 milliárd Ft volt, 2008. évi törvényi előirányzata 467 milliárd Ft, 2009. évi törvényi előirányzata 260 milliárd Ft. Megjegyzés: A 2009. évi előirányzat nem tartalmazza az Önkormányzati alrendszertől származó támogatásokat

8. GDP≈ 27 379 Mrd FtKiadás: 63,8% ∑ 17 487,5 Mrd Ft Hiány:660,8 Mrd Ft ! A magyar államháztartás(alrendszerei a 2009. évi költségvetési törvényben) Bevétel: 8 300,2 Kiadás: 8 960,9 Bevétel: 3 476,9 Kiadás: 3 610,9 Bevétel: 4 408,0 Kiadás: 4 416,8 Bevétel: 517,9 Kiadás: 498,9 Központiköltségvetés* Helyiönkormányzatok Társadalom-biztosítás Elkülönített államipénzalapok *ebből: 913,6 MrdFt közvetlen *ebből: 1 289,9 Mrd Ft közvetlen *ebből: 39,8 MrdFt közvetlen Nyugdíjbiztosítási Alap (2 999) Egészségbiztosítási Alap (1 418) • Munkaerőpiaci Alapok ( 419,2) • Szülőföld Alap ( 1,0) • Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (13,9) • Nemzeti Kulturális Alap (8,8) • Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalamítási Alap ( 23,4 ) • Kutatási és Technológiai Innovációs • Alap (55,9) Fejezetek (minisztériumok) Fejezeti előirányzatok Országos hatáskörű szervek ~ 450 költségvetési intézmény Tartalékok 3194 Polgármesteri Hivatal ~1850 helyi kisebbségi önkormányzat ~13000 költségvetési intézmény Pénzügyi - Transzferek Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok Támogatások, hozzájárulások, adósságszolgálat Állami vagyon működtetése Hozzájárulás az EU költségvetéshez Országos-, helyi kisebbségi és helyi önkormányzatok és intézményei Non profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak) Forrás: 2009. évi költségvetési tv./ PM

9. A magyar önkormányzati modell karakterisztikus jellemzői • Nagy alkotmányos önállóság, a szereplők de jure egymás mellé rendeltsége • Széles körű feladat ellátási kompetencia, igen eltérő méretgazdaságossági jellemzőkkel • Jelentős vagyonhalmaz felett gyakorol tulajdonosi jogosítványokat • Az önkormányzati feladat ellátásban jelentős szerepe van az „alternatív” feladat ellátási módoknak • A szereplők (polgármesteri hivatalok, intézmények) magas száma

10. A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti megoszlása • * ebből: 10 000 fő feletti 118 • 5 000 – 10 000 fő közötti 103 • 5 000 fő alatti 61 • ** ebből: 5 000 fő feletti 44 • 2 000 – 5 000 fő közötti 625 • 1 000 – 2 000 fő közötti 477 • 500 – 1 000 fő közötti 681 • 200 – 500 fő közötti 698 • 200 fő alatti 321 Forrás: MÁK; KSH

11. Helyi önkormányzati költségvetési szervek száma megyénként Forrás: MÁK

12. A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona (1991-2008) Forrás: PM, MÁK

13. Átengedett SZJA alakulása (országos összesen, millió Ft-ban) Forrás: PM Megjegyzés: A zárójelben szereplő számok közül az első a lakhelyen maradó, a második a normatívan elosztott részt jelzi.

14. A helyi önkormányzatok bevételei (1991-2008 között) * Saját bevételek (intézményi tevékenységek bevételei ÁFA-val együtt, kamatbevételek, illetékek, helyi adók, osztalékok, koncessziós díjak, egyéb sajátos bevételek, bírságok) ** Helyi adók (iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, építményadó, telekadó) Forrás: MÁK

15. Helyi adóbevételek alakulása Forrás: MÁK

16. Helyi adóbevételek alakulása (országos összesen, millió Ft-ban) Forrás: MÁK

17. A forrásszabályozási rendszer (néhány jellemzője) * Nem tartalmazz az Egészségbiztosítási Alapból származó forrásokat. Forrás: Vigvári András: Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben

18. A helyi önkormányzatok költségvetési hozzájárulásainak, támogatási jogcímeinek száma Forrás: 1991-2007 között az évenkénti költségvetés végrehajtásáról szóló törvény, 2008-2009 évek esetében a költségvetési törvény fejezeti színtű összegzése.

19. Óvoda fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005)

20. Az óvoda fajlagos kiadásainak forrása Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet (1991-2002. évi adat) Költségvetési beszámoló (2003-2006. évi adat)

21. Oktatás fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005) MEGJEGYZÉS: A 2005-2007. évi adat csak az alapfokú oktatásra vonatkozik

22. Az oktatás fajlagos kiadásainak forrása Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet (1991-2002. évi adat) Költségvetési beszámoló (2003-2006. évi adat)

23. Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: ÁSZ jelentések

24. Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak finanszírozása Forrás: ÁSZ jelentések

25. Hosszú lejáratú felhalmozási célú hitel és kötvényállomány* milliárd Ft Forrás: MÁK * (Következő évi törlesztő részlettel együtt)

26. Helyi önkormányzatok kötvénykibocsátása a 2005-2008. években

27. Készpénz likviditási mutató* Forrás: MÁK * Pénzeszközök / rövid lej. köt.-ek

28. Likviditási gyorsráta* Forrás: MÁK * (Követelések + ért.pap.-ok +pénzeszk.) / rövid lej. köv.-ek

29. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszéki tapasztalatai I. • Jellemzően a működési bevételek, illetve a pénzmaradvány alultervezettek. • A működési célú költségvetési többletbevételeket többnyire a felhalmozási és tőkejellegű kiadásokra fordítják, ennek ellenére jelentős a felhalmozási célú hitel igénybe vétele is (községeknél minden fordítva!). • Középiskolai és általános iskolai oktatási intézményrendszer túlméretezett, • alacsony kihasználtságú (a hosszú távon fenntartható intézményrendszert kell kialakítani). • 4. Felülvizsgálandó a helyi adó kedvezmények fenntartása és az önkormányzati • szolgáltatások díjmértéke (az intézményi saját bevételek növekedése elmarad • az infláció mértékétől). • A közigazgatásban betöltött szerepük az „e-közigazgatásban” érvényesül • (az országos átlag „a 2. szint”).

30. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszéki tapasztalatai II. • Felülvizsgálandó a céljelleggel nyújtott (működési célú) támogatások indokoltsága (elaprózott, ugyanakkor összegszerűségében nagy, és a száma-dási kötelezettséget sem kérik számon). • Az Ötv. 92. § (7) bek. 2007. január 1-től előírta, hogy a megyei jogú városok önkormányzatánál kötelező a belső ellenőrzési egység létrehozása (kivéve, ha társulás keretében látja el) a nagyszámú intézmények miatt a feladatellátás saját szervezettel történő biztosítása célszerűbb. • Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok eredménytelen gazdál-kodása rendszeresen tőkeemelést igényel a tulajdonostól (esetenként támogatást is nyújtanak!). Jellemző az is, hogy a gazdasági társaságok hitelfelvételében az önkormányzatok készfizető kezességet vállalnak (kozkázat!). • Az EU-s pályázati rendszer jellemzően kiépült, de a döntési és ellenőrzési mechanizmus szervezeti keretei még nem minden „helyszínen” épült ki. • Szakszerűbbé vált a képviselő-testületi döntések előkészítése

31. Az önkormányzatok felkészültsége az európai uniós források igénybevételére és felhasználására Szabályozottság terén nem készültek fel Szervezettség terén felkészültek Okai: Pályázatfigyelés, pályázatkészítés, fejlesztési feladat lebonyolítás személyi, szervezeti feltételeit kialakították • Nem határozták meg: • pályázatkoordinálás feladatait, felelősét; • pályázat-nyilvántartás felelősét; • a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója (projektmenedzser) közötti kapcsolattartás rendjét; • az ellenőrzés kötelezettségét, feladatait és a végrehajtás felelőseit. • Módja: • pályázatfigyelés Polgármesteri hivatal • szervezetén belül • pályázatkészítés Polgármesteri hivatalon • belül, esetenként külső • fejlesztési feladat személy/ szervezet • lebonyolítása megbízásával

32. Az EU-s pályázatok elutasításának okai

33. Kockázat növelő tényezők • Stabilizációs intézkedések növelhetik a forráshiányt, az államháztartás helyi szintjén („normatívák”!), • EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi inszolvencia problémákat vetíthet előre, • Forráshiányos (ÖNHIKI-s) kör. • PPP-k látens inszolvenciát okozhatnak, • Intézményfenntartó megyék eladósodása, • Ágazati törvényekben előírt feladatok és az éves költségvetés előirányzata, • A saját források (főleg a helyi adók) bővítésének korlátai.

34. A helyi önkormányzatok versenyképességét befolyásoló tényezők • költségvetés • infrastruktúra • munkaerő • oktatás, tudományok helyzete • informatika • intézményrendszer • kultúra • turisztika

35. Önkormányzatok Európában Forrás: OECD

36. Az önkormányzati rendszer szükséges reformlépései • Az alkotmányos berendezkedést érintő kérdések • Kormányzati feladatok kormányzati szintek közötti elosztásának újragondolása • A feladatellátás szervezési és szervezeti kérdései • A pénzügyi- támogatási rendszer egyszerűsítése és ösztönzővé tétele

37. Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források között évek óta fennálló feszültségek oldását a költségvetés 2005-ben sem tudta biztosítani. A feladatok és hatáskörök kormányhatározatokban elrendelt felülvizsgálata nem történt meg. Az ÁSZ által több mint 10 éve szorgalmazott finanszírozási reform előkészítésében – politikai és szakmai konszenzus hiányában – nem volt érdemi előrelépés. Nem valósult meg a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak áttekintése, az önkormány- zati feladatok és hatáskörök differenciált telepítése, átfogó módosítása, elmaradt a forrásszabályozás ezzel összehangolt továbbfejlesztése. Változatlanul jellemző, hogy az önkormányzatok számára előírt új felada- tokhoz (pl. közszféra bérintézkedéseihez) a költségvetés nem biztosítja teljeskörűen a szükséges fedezetet. Jelentés az ÁSZ 2006. évi tevékenységéről (0705. sz. jelentés)

38. A modern társadalmakban a legfontosabb dolog a pénz. A demokratikus társadalomban ennél egy komolyabb dolog van: a közpénz Köszönöm megtisztelő figyelmüket!