1 / 38

Dr. Kovács Árpád elnök

„A helyi önkormányzati gazdálkodás időszerű kérdései”. Dr. Kovács Árpád elnök. 2009. szeptember 18. A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális probléma jellemzi. Korszerűtlen állam, magas kiadási szint Alacsony foglalkoztatottság Egészségtelen reálgazdasági szerkezet

abel-duran
Download Presentation

Dr. Kovács Árpád elnök

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „A helyi önkormányzati gazdálkodás időszerű kérdései” Dr. Kovács Árpád elnök 2009. szeptember 18.

  2. A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális probléma jellemzi • Korszerűtlen állam, magas kiadási szint • Alacsony foglalkoztatottság • Egészségtelen reálgazdasági szerkezet • Magas finanszírozási igény

  3. A szerkezeti problémák által meghatározott ördögi kör

  4. Az államadósság alakulása az év végén (Mrd Ft-ban) Forrás: PM, MÁK

  5. Magyarország lakosságának 2008. évi foglalkoztatottsági összetétele ezer fő • Egyes felmérések szerint ebből a „kényszer-vállalkozók” számossága a meghatározó, mely várhatón 2015. • évtől a „szociális háló” részeként is megjelenik. • ** Egyes kutatások szerint mintegy 700 ezer fő 12008. évi átlaglétszám 22008. december 31.

  6. Non profit szervezetek száma(75 000 szervezet) A non-profit szektorban foglalkoztatottak létszáma ca. 71 000 fő

  7. A non profit szervezetek állami támogatása 2003-2009. évek között A non-profit szektor felé irányuló állami támogatás 2003-ban 310 milliárd, 2004-ben 345 milliárd, 2005-ben 370 milliárd Ft, 2006. évben 429 milliárd Ft volt, 2008. évi törvényi előirányzata 467 milliárd Ft, 2009. évi törvényi előirányzata 260 milliárd Ft. Megjegyzés: A 2009. évi előirányzat nem tartalmazza az Önkormányzati alrendszertől származó támogatásokat

  8. GDP≈ 27 379 Mrd FtKiadás: 63,8% ∑ 17 487,5 Mrd Ft Hiány:660,8 Mrd Ft ! A magyar államháztartás(alrendszerei a 2009. évi költségvetési törvényben) Bevétel: 8 300,2 Kiadás: 8 960,9 Bevétel: 3 476,9 Kiadás: 3 610,9 Bevétel: 4 408,0 Kiadás: 4 416,8 Bevétel: 517,9 Kiadás: 498,9 Központiköltségvetés* Helyiönkormányzatok Társadalom-biztosítás Elkülönített államipénzalapok *ebből: 913,6 MrdFt közvetlen *ebből: 1 289,9 Mrd Ft közvetlen *ebből: 39,8 MrdFt közvetlen Nyugdíjbiztosítási Alap (2 999) Egészségbiztosítási Alap (1 418) • Munkaerőpiaci Alapok ( 419,2) • Szülőföld Alap ( 1,0) • Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (13,9) • Nemzeti Kulturális Alap (8,8) • Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalamítási Alap ( 23,4 ) • Kutatási és Technológiai Innovációs • Alap (55,9) Fejezetek (minisztériumok) Fejezeti előirányzatok Országos hatáskörű szervek ~ 450 költségvetési intézmény Tartalékok 3194 Polgármesteri Hivatal ~1850 helyi kisebbségi önkormányzat ~13000 költségvetési intézmény Pénzügyi - Transzferek Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok Támogatások, hozzájárulások, adósságszolgálat Állami vagyon működtetése Hozzájárulás az EU költségvetéshez Országos-, helyi kisebbségi és helyi önkormányzatok és intézményei Non profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak) Forrás: 2009. évi költségvetési tv./ PM

  9. A magyar önkormányzati modell karakterisztikus jellemzői • Nagy alkotmányos önállóság, a szereplők de jure egymás mellé rendeltsége • Széles körű feladat ellátási kompetencia, igen eltérő méretgazdaságossági jellemzőkkel • Jelentős vagyonhalmaz felett gyakorol tulajdonosi jogosítványokat • Az önkormányzati feladat ellátásban jelentős szerepe van az „alternatív” feladat ellátási módoknak • A szereplők (polgármesteri hivatalok, intézmények) magas száma

  10. A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti megoszlása • * ebből: 10 000 fő feletti 118 • 5 000 – 10 000 fő közötti 103 • 5 000 fő alatti 61 • ** ebből: 5 000 fő feletti 44 • 2 000 – 5 000 fő közötti 625 • 1 000 – 2 000 fő közötti 477 • 500 – 1 000 fő közötti 681 • 200 – 500 fő közötti 698 • 200 fő alatti 321 Forrás: MÁK; KSH

  11. Helyi önkormányzati költségvetési szervek száma megyénként Forrás: MÁK

  12. A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona (1991-2008) Forrás: PM, MÁK

  13. Átengedett SZJA alakulása (országos összesen, millió Ft-ban) Forrás: PM Megjegyzés: A zárójelben szereplő számok közül az első a lakhelyen maradó, a második a normatívan elosztott részt jelzi.

  14. A helyi önkormányzatok bevételei (1991-2008 között) * Saját bevételek (intézményi tevékenységek bevételei ÁFA-val együtt, kamatbevételek, illetékek, helyi adók, osztalékok, koncessziós díjak, egyéb sajátos bevételek, bírságok) ** Helyi adók (iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, építményadó, telekadó) Forrás: MÁK

  15. Helyi adóbevételek alakulása Forrás: MÁK

  16. Helyi adóbevételek alakulása (országos összesen, millió Ft-ban) Forrás: MÁK

  17. A forrásszabályozási rendszer (néhány jellemzője) * Nem tartalmazz az Egészségbiztosítási Alapból származó forrásokat. Forrás: Vigvári András: Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben

  18. A helyi önkormányzatok költségvetési hozzájárulásainak, támogatási jogcímeinek száma Forrás: 1991-2007 között az évenkénti költségvetés végrehajtásáról szóló törvény, 2008-2009 évek esetében a költségvetési törvény fejezeti színtű összegzése.

  19. Óvoda fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005)

  20. Az óvoda fajlagos kiadásainak forrása Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet (1991-2002. évi adat) Költségvetési beszámoló (2003-2006. évi adat)

  21. Oktatás fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005) MEGJEGYZÉS: A 2005-2007. évi adat csak az alapfokú oktatásra vonatkozik

  22. Az oktatás fajlagos kiadásainak forrása Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet (1991-2002. évi adat) Költségvetési beszámoló (2003-2006. évi adat)

  23. Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: ÁSZ jelentések

  24. Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak finanszírozása Forrás: ÁSZ jelentések

  25. Hosszú lejáratú felhalmozási célú hitel és kötvényállomány* milliárd Ft Forrás: MÁK * (Következő évi törlesztő részlettel együtt)

  26. Helyi önkormányzatok kötvénykibocsátása a 2005-2008. években

  27. Készpénz likviditási mutató* Forrás: MÁK * Pénzeszközök / rövid lej. köt.-ek

  28. Likviditási gyorsráta* Forrás: MÁK * (Követelések + ért.pap.-ok +pénzeszk.) / rövid lej. köv.-ek

  29. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszéki tapasztalatai I. • Jellemzően a működési bevételek, illetve a pénzmaradvány alultervezettek. • A működési célú költségvetési többletbevételeket többnyire a felhalmozási és tőkejellegű kiadásokra fordítják, ennek ellenére jelentős a felhalmozási célú hitel igénybe vétele is (községeknél minden fordítva!). • Középiskolai és általános iskolai oktatási intézményrendszer túlméretezett, • alacsony kihasználtságú (a hosszú távon fenntartható intézményrendszert kell kialakítani). • 4. Felülvizsgálandó a helyi adó kedvezmények fenntartása és az önkormányzati • szolgáltatások díjmértéke (az intézményi saját bevételek növekedése elmarad • az infláció mértékétől). • A közigazgatásban betöltött szerepük az „e-közigazgatásban” érvényesül • (az országos átlag „a 2. szint”).

  30. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszéki tapasztalatai II. • Felülvizsgálandó a céljelleggel nyújtott (működési célú) támogatások indokoltsága (elaprózott, ugyanakkor összegszerűségében nagy, és a száma-dási kötelezettséget sem kérik számon). • Az Ötv. 92. § (7) bek. 2007. január 1-től előírta, hogy a megyei jogú városok önkormányzatánál kötelező a belső ellenőrzési egység létrehozása (kivéve, ha társulás keretében látja el) a nagyszámú intézmények miatt a feladatellátás saját szervezettel történő biztosítása célszerűbb. • Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok eredménytelen gazdál-kodása rendszeresen tőkeemelést igényel a tulajdonostól (esetenként támogatást is nyújtanak!). Jellemző az is, hogy a gazdasági társaságok hitelfelvételében az önkormányzatok készfizető kezességet vállalnak (kozkázat!). • Az EU-s pályázati rendszer jellemzően kiépült, de a döntési és ellenőrzési mechanizmus szervezeti keretei még nem minden „helyszínen” épült ki. • Szakszerűbbé vált a képviselő-testületi döntések előkészítése

  31. Az önkormányzatok felkészültsége az európai uniós források igénybevételére és felhasználására Szabályozottság terén nem készültek fel Szervezettség terén felkészültek Okai: Pályázatfigyelés, pályázatkészítés, fejlesztési feladat lebonyolítás személyi, szervezeti feltételeit kialakították • Nem határozták meg: • pályázatkoordinálás feladatait, felelősét; • pályázat-nyilvántartás felelősét; • a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója (projektmenedzser) közötti kapcsolattartás rendjét; • az ellenőrzés kötelezettségét, feladatait és a végrehajtás felelőseit. • Módja: • pályázatfigyelés Polgármesteri hivatal • szervezetén belül • pályázatkészítés Polgármesteri hivatalon • belül, esetenként külső • fejlesztési feladat személy/ szervezet • lebonyolítása megbízásával

  32. Az EU-s pályázatok elutasításának okai

  33. Kockázat növelő tényezők • Stabilizációs intézkedések növelhetik a forráshiányt, az államháztartás helyi szintjén („normatívák”!), • EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi inszolvencia problémákat vetíthet előre, • Forráshiányos (ÖNHIKI-s) kör. • PPP-k látens inszolvenciát okozhatnak, • Intézményfenntartó megyék eladósodása, • Ágazati törvényekben előírt feladatok és az éves költségvetés előirányzata, • A saját források (főleg a helyi adók) bővítésének korlátai.

  34. A helyi önkormányzatok versenyképességét befolyásoló tényezők • költségvetés • infrastruktúra • munkaerő • oktatás, tudományok helyzete • informatika • intézményrendszer • kultúra • turisztika

  35. Önkormányzatok Európában Forrás: OECD

  36. Az önkormányzati rendszer szükséges reformlépései • Az alkotmányos berendezkedést érintő kérdések • Kormányzati feladatok kormányzati szintek közötti elosztásának újragondolása • A feladatellátás szervezési és szervezeti kérdései • A pénzügyi- támogatási rendszer egyszerűsítése és ösztönzővé tétele

  37. Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források között évek óta fennálló feszültségek oldását a költségvetés 2005-ben sem tudta biztosítani. A feladatok és hatáskörök kormányhatározatokban elrendelt felülvizsgálata nem történt meg. Az ÁSZ által több mint 10 éve szorgalmazott finanszírozási reform előkészítésében – politikai és szakmai konszenzus hiányában – nem volt érdemi előrelépés. Nem valósult meg a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak áttekintése, az önkormány- zati feladatok és hatáskörök differenciált telepítése, átfogó módosítása, elmaradt a forrásszabályozás ezzel összehangolt továbbfejlesztése. Változatlanul jellemző, hogy az önkormányzatok számára előírt új felada- tokhoz (pl. közszféra bérintézkedéseihez) a költségvetés nem biztosítja teljeskörűen a szükséges fedezetet. Jelentés az ÁSZ 2006. évi tevékenységéről (0705. sz. jelentés)

  38. A modern társadalmakban a legfontosabb dolog a pénz. A demokratikus társadalomban ennél egy komolyabb dolog van: a közpénz Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

More Related