1 / 141

Az európai integráció története

Az európai integráció története. Pax Romana. Gondolkodók, filozófusok. 1693, William Penn : „An Essay Towards the Present and Future Peace in Europe” Montesquieu , Rousseau , Emmanuel Kant 1849, Victor Hugo: „Európai Egyesült Államok” 1923, Calgeri : „ Páneurópa ”.

abra
Download Presentation

Az európai integráció története

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az európai integráció története

  2. Pax Romana

  3. Gondolkodók, filozófusok • 1693, William Penn: „An EssayTowardsthePresent and FuturePeacein Europe” • Montesquieu,Rousseau, EmmanuelKant • 1849, Victor Hugo: „Európai Egyesült Államok” • 1923,Calgeri: „Páneurópa”

  4. Miért nem az az első világháború után? • Széthullottak a nagy közép-kelet-európai birodalmak - nacionalizmus felerősödése • Az újonnan alakult államok, - pl. Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország - nem akarták feladni frissen szerzett függetlenségüket • A gazdasági válság, a fasizmus térhódítása és a fenyegető újabb háborús veszély miatt az államoknak saját gondjaikkal kellett törődniük.

  5. A második világháború után • Németország kérdése • Megromlik a viszony a szövetségesek között - hidegháború • Európa csak egységesen fellépve kompenzálhatja lecsökkent gazdasági súlyát az USA-val és a politikai súlyát a Szovjetunióval szemben (Churchill, 1946) • Korábbi laza kormányközi kapcsolatok kudarca (Népszövetség)

  6. 1944: Benelux Unió • Cél: közös érdekeket megvalósító gazdasági együttműködés • Vámunión is túlmutatott, valódi integrációs tömörülésként jött létre

  7. 1949, Európa Tanács (Council of Europe) • 10 alapító tagország • ma 46 tag • kormányközi szervezet • fő céljai: • pluralista demokrácia • jogállamiság • társadalmi problémák kezelése • emberi jogok védelme • az európai kulturális identitás támogatása és fejlesztése

  8. Gazdasági együttműködés kezdeti lépései • 1947: Marshall terv • 1948: OEEC (Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete) – 1961:OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) • 1949: KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) • 1952: ESZAK (Európai Szén- és Acélipari Közösség)

  9. Az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) • Robert Schumann - Jean Monneta kitervelők (1950) • 1951. április. 18: Európai Szén- és Acélközösség (NSZK, Franciaország, Olaszország, Benelux Államok) (Nagy-Britannia távol marad) • Létrehozásának háttere: gazdasági egymásra utaltság • Szervezete: • Főhatóság • Tanács • Közgyűlés • Bíróság • 50 évre kötötték (2002-ben hatályát vesztette)

  10. Katonai együttműködés lépései • 1949: Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) • 1952: Európai Védelmi Közösség • 1954: Nyugat-európai Unió • 1955: Varsói Szerződés

  11. 1958: Római Szerződések • Európai Gazdasági Közösség • Euratom

  12. Európai Gazdasági Közösség (EGK) • 6 alapító tagállam (NSZK, Franciaország, Olaszország, Benelux államok) • célok: • vámok, mennyiségi korlátozások megszüntetése • vámunió, közös kereskedelempolitika • áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása („négy szabadság”) • közös mezőgazdasági-, közlekedési-, és versenypolitika • jogharmonizáció • közös szociálpolitika • Európai Beruházási Bank (EBRD) felállítása

  13. Euratom • célja az atomenergia-ipar gyors megteremtése és békés célú fejlesztése • konkrét feladatok: • közös kutatások • atomenergia hatékony felhasználása • nukleáris biztonság megteremtése • egészségvédelem, stb. • létrejön: • Közös Nukleáris Kutatóközpont • Európai Egyetemi Intézet

  14. Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (EFTA - European Free Trade Association) • 1960 - Nagy-Britannia kezdeményezésre írják alá a tagok • alapítók: Nagy-Britannia, Dánia, Ausztria, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország, később cstalakozik Izland, Finnország, Liechtenstein • EGK vetélytársának indult • Legjelentősebb tagok később csatlakoztak az EGK-hoz - EFTA csekély jelentőségű szervvé apadt

  15. Az EGK és az EFTA • 1977: ipari termékek szabad kereskedelme EFTA és EGK között • 1994. 01.01: Európai Gazdasági Térség: • Tagok: EGK 12 tagja, EFTA 6 tagja • Az egységes piac szabályainak 80%-t átvették • EGT tagállamok konzultációs lehetőséggel rendelkeztek az egységes piacot érintő közösségi jogszabályok kidolgozásánál

  16. Az integrációs hajlandóság alakulása • ’60-as évtized: „Aranykor” • ’70-es évtized: euro-szkepticizmus, pénzügyi válság, olajválság, gazdasági válság • ’80-as évtized: Integráció elmélyítése a cél • ‚90-es évtized – látványos felzárkózás – sikerek • 2000-es évek – válság, széthullás veszélye

  17. Az EGK első 15 éve: „Aranykor”(1958-1973) • Gyors belső integráció • Dinamikus belső kereskedelem • GDP növekedés: 5% • 1961: UK jelezte csatlakozási szándékát (majd 1967-ben ismét) • 1962: Közgyűlésből EP • 1962: döntés közös agrárpolitikáról • 1968: VÁMUNIÓ (de a tőke és a munkaerő teljesen szabad áramlását nem sikerült megvalósítani)

  18. 1973: Az EK bővítése A 9-ek Európája • Nagy Britannia (EFTA tag) • Írország: 83%-os támogatottság • Dánia: (EFTA tag) 63%-os támogatottság • Norvégia: kudarc a népszavazáson 1973. január 1-én a Szerződés életbe lépett. Megszületett a Kilencek (erős) Európája. Triád (USA, Európai Közösségek, Japán)

  19. A 9-ek Európája

  20. 1970-es évek: Euroszekpticizmus Eredmények: • Közös kereskedelempolitika teljesen kiépül • Intenzív mikro- és makrogazdasági kapcsolatok • 1974-től Európai Tanács (rendszeres állam- és kormányfői egyeztetések) • 1979-től: Európai Monetáris Rendszer (EMS) útnak indul Kudarcok: • A 9 tag kevésbé összetartó, mint a 6 • 1973: arab-izraeli háború – olajválság – protekcionista politikák – közös piac teljes megvalósítása elhúzódott • Gazdasági recesszió

  21. 1980-as évek • Mediterrán bővítés megvalósul • 1985: Cockfield-Bizottság: „Fehér Könyv” • 1985: Schengeni egyezmény • 1986: Egységes Európai Okmány

  22. A „mediterrán bővítés” • Görögország: 1981 • Spanyolország: 1986 • Portugália: 1986 Sokszínű Európa Jelentős fejlettségbeli eltérések

  23. 1985: Cockfield-Bizottság: „Fehér Könyv” • Fehér Könyv: • nagyobb jogalkotási programcsomagra vonatkozó terv • Javaslatként adja ki a Bizottság • Célja: az egységes piac megvalósítása 1992-re • Ehhez • pénzügyi (adózási szabályok), • fizikai (határellenőrzés), • technikai (szabványok, más előírások) akadályokat ( kb. 300) kellett lebontani

  24. Schengeni Egyezmények Rendszere • 1985. Schengeni Megállapodás (33 cikk): a közös határokon történő ellenőrzés fokozatos megszüntetése (Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) • Rövid távú intézkedések: rendszeres ellenőrzések megszűntetése, formalitások könnyítése, vízumszabályok közelítése, stb. • Hosszú távú intézkedések: külső határok erősítése, hozzáadott-érték adó és jövedéki adók harmonizációja, stb. • 1990.Schengeni Végrehajtási Egyezmény (142 cikk): részletesen kifejti a megállapodás alkalmazásának és a viták megoldásának módját, kényes kérdések szabályozása (kiadatás, menekültügy, kábítószerek és fegyverek ellenőrzése, stb.) • A Schengeni vívmányoknak az EU keretébe történő beillesztéséről szóló egyezményt az Amszterdami Szerződéshez csatolták. • Hatályba lépés: 1995.

  25. Schengeni övezet 2007. december 21-től • 24 tag            • az Európai Unió 27 tagja közül 22 ország: • valamint Norvégia és Izland.

  26. A 3. bővítési kör: A 15-ök Európája(„Északi bővítés” vagy ”EFTA bővítés”) • Egyre több csatlakozási kérelem az EU-hoz: • A.) EFTA országok: Ausztria, Finnország, Svédország • B.) Svájc, Norvégia • C.) volt szocialista KKE-i országok • 3. bővítési kör:Ausztria, Finnország, Svédország 1993-1995 (Norvégia ismét kimarad az újabb sikertelen népszavazás /1972/ után; Svájc szintén leszavazta, itt meg sem kezdődtek a tárgyalások.) 1995. január 1.: A 15-ök Európája

  27. A 25-ök Európája: az első lépés Koppenhágai kritériumok (1993, Európai Tanács): • Politikai kritériumok:stabilan működő demokratikus intézményrendszer, amely garantálja a jogállam és az emberi jogok tényleges érvényesülését és biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását; • Gazdasági kritériumok:működő piacgazdaság, képesnek kell lenni az Unióban meglévő piaci erőkkel versenyezni; • Jogi, intézményi kritériumok:képesnek kell lenni eleget tenni a tagságból származó kötelezettségeknek, beleértve a politikai, valamint a gazdasági és monetáris unió céljait is. EU jogrendszerét el kell fogadni.

  28. A 25-ök Európája: további lépések • 2000. dec. Nizzai csúcs - bővítési menetrend elfogadása, bővítési feltételek • 2001. jún.: Göteborgi Csúcs – a csatlakozások lezárása 2002-ig • 2001. dec. Laekeni csúcs - 10 csatlakozó ország nevesítése • 2002. dec. Koppenhágai csúcs - 10 ország meghívása az EU-ba 2004. május 1-jén • 2003. április 16. Athén: Csatlakozási szerződések aláírása

  29. A 25-ök Európája 2004. Május 1-jén csatlakozik az EU-hoz: Ciprus Csehország Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta Szlovénia Szlovákia

  30. A 27-ek Európája 2007. január 1-jén Románia és Bulgária is csatlakozott az EU-hoz.

  31. Tagsági feltételeket teljesítő, de nem EU tag országok Svájc Liechtenstein (valuta- és vámunió Svájccal) Izland Norvégia Ezekben az országokban jelenleg csatlakozásellenes a közvélemény.

  32. Közösségi jog – uniós jog

  33. Közösségi vívmányok Közösségi vívmányok = Közösség joganyaga „Acquis communautaire” Kötelező érvényű joganyagok Nem kötelező érvényű joganyagok JOGFORRÁSOK A csatlakozási folyamat az acquis átvételéről szól.

  34. Jogforrások • Elsődleges jogforrások: • Alkotmányszerződés (nem lépett hatályba!!) • EU alapszerződései és módosításai • Költségvetési és pü-i szerződések (1970, 1975) • Csatlakozási szerződések • Általános jogelvek (pl. diszkrimináció tilalma, jóhiszeműség) • Másodlagos jogforrások: Közösségi intézmények által létrehozott jogszabályok • Európai Bíróság esetjoga • Közösségek és tagállamok által kötött nemzetközi egyezmények

  35. I/1. Alkotmányszerződés Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén egyetlen szerződésbe vonta volna össze a Római Szerződést és a Maastrichti Szerződést. Az Euratom Szerződés továbbra is megmaradt volna önálló szerződésként.

  36. I/2. Alapszerződések Római Szerződések • ESZAK alapító szerződés (2002. júl. 23-án hatályát vesztette) • EGK alapító szerződés (később EK) • Euratom alapító szerződés • Maastricthi Szerződés* Ezek a korábban aláírt szerződéseket módosították és felülírták annak érdekében, hogy lépést tartsanak a társadalmi változásokkal.

  37. Maastrichti Szerződés • EU létrehozása • EGK helyett EK • Létrejön az ún. 3 pilléres szerkezet • 1999-ig: Gazdasági- és monetáris unió és közös valuta létrehozása • Megállapodás közös kül-, és biztonságpolitika, valamint bel- és igazságügy kérdéseiben • Bevezették az uniós polgárságot • Kimondták az áruk, szolgáltatások, tőke és a személyek szabad mozgását • Megnövelte az EP hatáskörét • A Tanácsban növelte a többségi szavazást • Bevezette a szubszidiaritás elvét

  38. Az Európai Unió 3 pillére Európai Unió *Amszterdam után: „Rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben” I. pillér II. pillér III. pillér Európai Közösségek -ESZAK/Montánunió -EURATOM -EK (EGK) -Gazdasági és mon. unió -Környezet -Mezőgazdasági politika -Polgárjogok -Regionális politika -4 alapszabadság -3. pillérből áthelyezett témák Közös Kül- és Biztonságpolitika Bel- és Igazságügyi Együttműködés*

  39. Az Európai Unió 3 pillére • I. pillér: Európai Közösségek – SZUPRANACIONALITÁS • „Felségjog” a tagállamok felett • Széles és mélyreható hatáskörök • Egyes közösségi szervek tagállami függetlensége (EP, Európai Bíróság) • Kötelező erejű, széles körű többségi döntéshozatali és jogalkotási mechanizmusok • A közösségi szervek által alkotott jogszabályok közvetlen alkalmazandósága, közösségi jogrendszer autonómiája • Európai Bíróság kötelező joghatósága • II. pillér: Közös kül- és biztonságpolitika – KORMÁNYKÖZISÉG • „Felségjog” gyakorlói a tagállamok • Megteremtette az egységes fellépés jogi feltételeit • Fő célok: a tagállamok biztonságának erősítése; a világ békéjének és biztonságának megőrzése az ENSZ alapelvei szerint; a nemzetközi együttműködés fejlesztése

  40. Az Európai Unió 3 pillére 4. • III. pillér: Bel-és igazságügyi együttműködés (később Rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben) – KORMÁNYKÖZISÉG • „Felségjog” gyakorlói a tagállamok • Létrehozásának okai: A nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális migráció • Fő célok: a személyek ellenőrzése az Unió külső határain: bevándorlás, menedékjog, vízumok; küzdelem a nemzetközi bűnözés ellen: drogkereskedelem, terrorizmus; EUROPOL (Európai Rendőri Hivatal); bírósági együttműködés • A harmadik pillérből később több terület átkerült az elsőbe az Amszterdami Szerződés miatt, ezért átnevezték Rendőrségi és Igazságügyi együttműködésre

  41. III. Pillér együttműködése • EUROPOL • Illegális kábítószer kereskedelem • Nukleáris és radioaktív anyagok csempészése • Embercsempészet • Emberkereskedelem • Gépjárműbűnözés • Élet-, testi épség, személyi szabadság , tulajdon elleni bűncselekmények • Együttműködés az igazságszolgáltatási szervek között • Kiadatás megkönnyítése • Együttműködés, végrehajtás megkönnyítése • Stb.

  42. Az Európai Unió 3 pillére Két alapvető különbség: • Az 1. pillér az ún. közösségi modellen nyugszik, a másik 2 pillérkormányköziegyüttműködésen alapul. A 2. és a 3. pillér területén a tagállamoké és az EurópaiTanácsé a főszerep; • Az 1. pillérnek saját jogrendszere van, míg a másik 2 pillér esetén a nemzetközi jog szabályai az irányadók.

  43. Az uniós polgárság Mindenki, aki valamely tagállam állampolgára, egyben az Unió polgára is. Az uniós polgárság nem helyettesíti, hanem kiegészíti azt, többletjogokat biztosít.

  44. Az uniós polgárság - többletjogok • EU tagországban szabad mozgás, utazás, tartózkodás • Lakóhely szerinti tagállamban helyhatósági és EP választáson aktív és passzív választójog • EU-n kívüli országokban bármely más EU tagállam diplomáciai képviseletének igénybe vétele • Petíció joga az EP-hez • Panasz joga az európai ombudsmanhoz

  45. Maastrichti Szerződés- az EU helye • Az EU nem lépett a korábbi 3 Közösség helyébe és nem is szüntette meg azokat. • Az EU továbbra sem kapott önálló jogalanyiságot, azzal továbbra is a 3 Közösség rendelkezik. • Az EU inkább politikai, mintsem jogi kategória. • Az EU az integráció minden elemét, annak kiteljesedését jelenti. Maastricht óta: európai integráció = Európai Unió

  46. I/2. Alapszerződések módosításai • ESZAK szerződést (1952) és a Római Szerződést (1958) módosító: • Egyesülési Szerződés (1967) • Egységes Európai Okmány (1987). • Maastrichti Szerződést (1993) módosító: • Amszterdami Szerződés (1999), • Nizzai Szerződés (2003) • Lisszaboni Szerződés (2007).

  47. Egyesülési Szerződés – Európai Közösségek(Merger Treaty – European Communities) • Hatályba lépés: 1967. július 1. • Új név: Európai Közösségek (EK) • Összevonták: • ESZAK • EGK párhuzamos szervezeteit • Euratom • Fontos: a 3 szervezet megőrizte önálló jogalanyiságát, csak az intézmények váltak közössé!

More Related