A Gólem

1. A Gólem Útfüggőség és kockázat A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2. Miről lesz szó? • Esettanulmányok a gyermekmunka angliai, valamint a gőzkazánok amerikai szabályozásáról a 19. században, a QWERTY-billentyűzet kialakulásáról és a technológiai hatáselemzés történetéről • Kérdések: • Milyen módokon befolyásolja a társadalmi kontextus a technológiai fejlődést? Miért látszik ez utólag „belső logikának”? • Hogyan viszonyul a technológiai fejlődés saját kockázataihoz? Lehet-e mindezt szisztematikusan kezelni? • Fogalmak: • (In)determinizmus • Externáliák, trade-off szemlélet • Kockázat és hatáselemzés A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

3. Technológia és hatékonyság • A technológiai fejlődés, úgy tűnik, hogy nagy újítások, majd a hatékonyság növelésének a története: • Üzemanyag-takarékosabb autók • Könnyebb biciklik • Erősebb zárak • Olcsóbb gyártósorok • Gyorsabb processzorok • Nagyobb sávszélesség • Hosszabb akkumulátoridő • ... A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

4. Technológia és hatékonyság • Az ilyen példák alapján azt lehet gondolni, hogy a hatékonyság fokozásának, vagyis a technológia alakulásának van egy saját, önálló logikája • Vagyis a technológia a társadalom egyéb „szféráitól” (pl. kultúra, politika, gazdaság stb.) függetlenül fejlődik, egy belső logika alapján, ami tulajdonképpen csak a mérnököket érinti • Ezt a felfogást nevezzük úgy, hogy TECHNOLÓGIAIDETERMINIZMUS A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

5. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

6. A determinizmus hamis dilemmái • A technológiai determinizmus a hatékonyság belső logikáját tartja szem előtt, ami azon kívül van, azt nem tudja vagy nem akarja együtt kezelni • Ez utóbbiakat (pl. a technológiai fejlesztések társadalmi hatásait) ezért externáliáknak tekinti, hiszen ezek a technika világán kívül esnek, ezért ezekkel elsősorban másoknak (politikusoknak, üzletembereknek, a környezetvédőknek, a fogyasztóknak stb.) kellene törődnie • A szűken értelmezett hatékonyság ezért ún. trade-off szituációkat eredményez, a különböző dimenziók között eszerint alapvető konfliktus húzódik: • „túl drága víztisztító” • „időrabló szemétszelektálás” • „kényelmetlen biztonsági öv” • „idétlen gumióvszer” • „fárasztó gyereknevelés” stb. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

7. A determinizmus hamis dilemmái • A determinizmus trade-off szemléletéből adódik, hogy a technológiai fejlődést sokszor roppant kockázatosnak látjuk • ami látszólag dilemmákkal szembesít: • Be kell-e zárni az atomerőműveket? • Együnk-e a génkezelt élelmiszereket? • Szabad-e engedélyezni a klónozást? • Be kell-e/lehet-e tiltani a dopping-szereket? • Hogyan korlátozzuk az illegális internet-forgalmat? • Mit tegyünk a globális felmelegedés ellen? • A hatékonyság szűk értelmezéséből adódó trade-off dilemmák például, hogy • „A környezetvédelem túl drága” • „A minimálbér gazdaságilag nem hatékony” • „A szieszta bevezetése Magyarországon a nemzetközi versenyképességünk teljes elvesztését jelentené” stb. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

8. A determinizmus hamis dilemmái • Hogyan lehet ezt másként látni? • A technológia persze kockázatos, és lokális, jól definiált problémáknak lehetnek hatékonyabb és kevésbé hatékony megoldásai • A mérnöki fejlesztőmunka közelről valóban így néz ki sokszor • Miért ne volna igaz a technika egészére? • Egyrészt a műtárgyakhoz kapcsolt társadalmi jelentés folyamatosan, de főleg a kialakuláskor nagy mértékben változhat • (lásd az értelmezési flexibilitás fogalmát az előző órán) • Vagyis az optimalizálási feladat messze nem annyira jól definiált • Másrészt a szélesebb társadalmi környezet, a kulturális horizont is befolyásolja a folyamatokat • Erre nézünk meg most két esetet A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

9. Viták a gyermekmunka körül • Kérdés: Kell-e és lehet-e szabályozni a gyermekmunkát, és ha igen, miért és hogyan? • Anglia 1800 körül: a gyáripar születése • A munkafolyamatok gyári gépesítésének köszönhetően egyre egyszerűbb, egyre kisebb tudást igénylő és egyre kisebb testi erőt szükségessé tévő munka jön létre • Ami szép lassan lehetővé teszi a gyermekek tömeges alkalmazását • De helyes-e ez? • Felmerül a szabályozás kérdése • Az 1830-as, ‘40-es években folyik gyárakról szóló törvényjavaslatokvitája A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

10. Viták a gyermekmunka körül • A szabályozás fő szószólója Lord Anthony Ashley Cooper • Megállapítja, hogy a gyermekmunkával a férfiak feleslegessé váltak a gyárakban • Ez önmagában is veszélyes, de mi lesz a gyermekekkel? • “Mi lesz a hatása a későbbi generációkra, ha ezeket az érzékeny testeket, korlátozás és ellenőrzés nélkül, ilyen ártalmas tevékenységnek tesszük ki?” • A nők alkalmazása még súlyosabb hanyatláshoz fog vezetni • “Megzavarja a természet rendjét!”, hiszen “a nők nemcsak hogy elvégzik a munkát, de más tekintetben is a férfiak helyébe lépnek; klubokat, egyesületeket alakítanak, és fokozatosan birtokba vesznek minden privilégiumot, amelyet a férfiak osztályrészének tulajdonítottak eddig… találkoznak, hogy együtt igyanak, énekeljenek és dohányozzanak; köztudott, hogy az elképzelhető legalantasabb, legdurvább és legundorítóbb nyelvet használják“ A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

11. Viták a gyermekmunka körül • A szabályozás fő ellenzője Sir James Graham • Szerinte a gépesítés célja eleve az, hogy végre alkalmazni lehessen a kicsi munkásokat: ez a technológia ezért jött létre, ez az „imperatívusza” • A felnőtt munkások alkalmazása egyszerűen nélkülöz minden hatékonyságot • Ilyen egyszerű munkára a magasabb bérköltségű felnőtteket alkalmazni katasztrofális gazdasági következményekkel fog járni: növekvő szegénység és csökkenő versenyképességlesz a következménye • A munkaórák számának csökkentése is végzetes lenne ilyen szoros versenyben • Ráadásul ez a gépek amortizációs ciklusával is összeegyeztethetetlen • „A szabályozás az emberség hamis elvén nyugszik, amely végül megássa saját sírját” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

12. Viták a gyermekmunka körül • 1833: • 9 év alatti gyermekeket nem szabad alkalmazni a textiliparban • A 9 és 13 év közöttiek munkaidejét napi 8 órában maximalizálta • A 13 és 18 év közöttiek munkaidejét napi 12 órában maximalizálta • 1844: • Nőkre is a gyermekekkel megegyező szabályozást hozott • 1847: Factory Act („Ten Hours Act”) • 18 év alatti gyermekek és a nők esetében 10 órában maximálta a munkát (6 napon át) • 1901: • 12 év alatt tilos gyermekeket alkalmazni A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

13. Viták a gyermekmunka körül • Bár végül sorkerült a szabályozásra, mai szemmel mindkét oldal érvelése különösnek, tévesnek tűnik • A következmények sokkal bonyolultabbak és szerteágazóbbak voltak: mai szemmel bátran mondhatjuk, hogy nem volt önálló – belső – logikája sem a gépesítésnek, sem a nők és gyermekek emancipációjának • A szabályozás ugyanis, mint kiderült, hosszabb távon egyértelműen a termelés növekedéséhez vezetett • A gyermekek új társadalmi szerepet kaptak: tanulók és fogyasztók lettek • A tovább tartó iskolázás eredményeképpen komolyabb képességek és a fegyelem magasabb szintjére jutva léptek be a munkaerőpiacra • A gyárosok számára végül ez válik előfeltétellé – a gépsorok további fejlesztésénél már eleve erre alapoznak A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

14. A felrobbanó kazánok esete A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

15. A felrobbanó kazánok esete • A gőzkazán építésének szabályozása az USA-ban • A 19. sz. elejének meghatározó közlekedési és teherszállítási eszköze a gőzhajó • Az elterjedtség ellenére számtalan súlyos balesetre kerül sor Amerika- és világszerte, a kazánok elöregedéséből és túlterheléséből fakadóan • Ez a legelső szabályozott technológia az USA-ban • nagyon hosszú vita előzi meg, hiszen mindenki komolyan hisz a gazdasági szabadság fontosságában, és súlyos aggodalmak övezik az állami beavatkozás ötletét, még a szabályozást támogatók körében is A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

16. A felrobbanó kazánok esete • A szabályozás születése • Az első hivatalos szakértői felmérés a gőzkazánok felépítéséről 1816-ban születik Philadelphiában • 1837-ben már a kongresszus felkérésére készíti el ajánlásait a szabályozásról a Franklin Intézet • A valódi szabályozás csak 1852-ben születik meg • 1852-ig összesen közel 5000 haláleset, és legalább ugyanennyi súlyos sérülés • ennyi baleset az sok vagy kevés? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

17. A felrobbanó kazánok esete • Mitől kazán a kazán? • Milyen ötvözetekből készüljön? • Milyen vastag legyen a fala? • Kellenek-e rá biztonsági szelepek, és ha igen, hány darab? • A 19. század elején és végén egész más válaszok születtek ezekre a kérdésekre (ha felmerültek egyáltalán) • Vagyis az a kérdés, hogy mitől kazán egy kazán, nem önmagában technológiai kérdés! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

18. A felrobbanó kazánok esete A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

19. A felrobbanó kazánok esete • Egy kazán megbízhatósága, időtállósága, biztonságossága nem önmagában technológiai kérdés – és a válasz nem technikai szükségszerűségből adódik • Ez már abból is látszik, hogy törvényben szokás szabályozni • A kazánok gyártásának folyamata csak látszólag technikai kérdés: a kivitelezés a biztonságról alkotott társadalmi felfogásoktól függ! • A válasz arra a kérdésre, hogy „Milyen legyen egy kazán?”, sokat változott a 19. század során, és távolról sem csak a mérnökök vitatkoztak róla • A válasz alakulása egy hosszú és nehéz politikai küzdelem eredménye a hajózási vállalkozások álláspontjától az Amerikai Gépészeti Társaság egységes előírásáig A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

20. A felrobbanó kazánok esete • Ebben az esetben talán nem annyira a kazán fogalma, hanem a más dolgok felfogása változott meg • a biztonság, az emberélet és az elfogadható kockázat értékelése változott meg • A társas horizont és a technológia találkozásánál mindig kockázatokat és externáliákat látunk • Hosszabb távon a határok nagy mértékben elmozdulhatnak: • Az externáliák internalizálódnak • A kockázatok átértékelődnek • Az egész probléma teljesen más fényben mutatkozik meg később – mintha nem lettek volna racionálisak… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

21. Technika és kockázat • Hogy mit tekintünk egy adott technológiának nem csupán technikai kérdés, ez mindig szélesebb társadalmi kontextusba ágyazódik: • „A technikai kód képezi le a társadalom kulturális horizontját a technikai tervezés szintjén” • A hatékonyság logikája csak egy szűk tartományon belül érvényesül, a trade-off szemlélet dilemmája nagyobb léptékben hamis • Mai szemmel ha a biztonsági szelepet nem a kazán technológiájábak opciójaként tekintjük • annak kispórolása nem trade-off, hanem bűncselekmény! • Mai példa a személyautók biztonsága • Az erősebb karosszéria ma még extra, az első biztonsági öv már nem lehet opció A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

22. Technika és kockázat • A „veszélyes-e egy technológia?” kérdése nem definit (úgy is mondhatnánk, aluldeterminált): attól függ, hogy milyen kontextusba ágyazódik! • Veszélyesek-e a gőzkazánok? Attól függ mit tekintünk kazánnak… • A „veszélyes-e az atomenergia?” kérdése attól függ, hogy mit tekintünk atomenergiának! • Veszélyes-e az autó? A motor? A repülő? A géntechnológia? A klónozás? A torrentezés? • A kérdést másként feltéve: autó-e a Trabant? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

23. Technika és kockázat • A helyes döntések meghozatalához (egy jól működő demokráciához) látni kell a mélyebb kérdéseket (tájékozott állampolgárok kellenek) • Hányféle atomerőmű létezik? Milyen biztosítékok vannak beépítve? Milyen környezetszennyezési problémákkal társul? Milyen alternatívák vannak? … • Hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

24. A technológiai hatáselemzés története • A DDT nevű fertőtlenítőszert kiterjedten használták a 2. világháború után is – katasztrofális környezeti hatásaira csak a 60-as években mutattak rá A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

25. A technológiai hatáselemzés gyökerei • Problémák és konfliktusok a 60-as évek végén, a 70-es évek elején • 68-as diákmozgalmak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban • Nukleáris kísérletek az Amchitka szigeten, 1965-71 • A tiltakozás nyomán 1971-ben megalakul a Greenpeace • Az első olajválság, 1973 • Jelentés a savas esőkről a Science-ben, 1974 • Intézményes válaszok: • 1968-ban megalakul a Római Klub, egy globális, nem üzleti alapon működő tanácsadó szervezet, és 1972-ben kiadja A növekedés határai című dokumentumot • 1972-ben az amerikai Szenátus létrehozza a Technológiaértekelési Hivatalt (Office of Technology Assessment) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

26. A technológiák tesztelése • A tesztelésre azért van szükség, mert a szóban forgó rendszerek (modern táplálkozás, génmanipuláció, informatikai rendszer) túl bonyolultak • Amikor teszteljük egy technológia alkalmazásának káros/nem kívánt következményeit, a teszteléshez éppen az elkerülendő következményeket idézzük elő. A helyzet hasonlósága feltétele az eredmények megbízhatóságának • Ha a tesztelés túl közel megy a valóságos helyzethez, és a technológia veszélyes, akkor valóban katasztrófa történik – ételmérgezés, fajok pusztulása, informatikai rendszer összeomlása • Ha a tesztelés csak „kicsiben” modellezi az eseményeket, akkor hiába ment rendben minden, nem tudjuk, hogy a valós rendszerben is így fog-e működni – éppen azért teszteljük, mert túl bonyolult ahhoz, hogy előre tudjuk jelezni... A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

27. „Korai figyelmeztetés” • A technológiaelemzés Kongresszus által kitűzött egyik célja a „korai figyelmeztetés” (early warning) • A „korai figyelmeztetés” helyessége azonban közvetlenül nem ellenőrizhető • Ha a figyelmeztetés ellenére folytatjuk a technológia használatát, akkor a „korai figyelmeztetés” értelmét veszti, hiába derül ki később, hogy helyes volt • Ha viszont az előrejelzés nyomán megváltozik a technológia, akkor elkerüljük a katasztrófát – így viszont nem igazolható, hogy az valóban bekövetkezett volna A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

28. „Független” szakértői vélemények • A legújabb technológiák értékelése csak szakértők bevonásával történhet • de a technológia kifejlesztésében részt vevő kutatók ismerik a legjobban a technológia kockázatait, rendelkeznek a vizsgálatához szükséges tudással, eszközökkel stb. • A technológiákat ugyannak a tudományterületnek a szakértői értékelik ugyanazon tudományos szempontok szerint, mint akik létrehozták, esetenként ugyanabban a kutatóintézetben... • például egy új géntechnológia veszélyességét géntechnológiai laborban A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

29. Collingridge-dilemma • Egy alapvető, feloldhatatlan feszültség húzódik meg a technikai hatáselemzés logikája mögött • Az új technológiák a bevezetésük idején még könnyen módosíthatók, alakíthatók, a veszélyes irányok, hosszú távú problémák elkerülhetők, a veszélyek és a hosszú távú problémák azonban e korai szakaszban még nehezen láthatók • A tapasztalatok halmozódásával a technológiák alkalmazásának következményei egyre könnyebben felismerhetők (lásd pl. üvegházgázok és az üvegházhatás kapcsolata), a kifejlett technológiák azonban már nehezen módosíthatók – beágyazódtak a gyártástechnológia, a mérnöki oktatás és a társadalom mindennapjaiba (pl. a robbanómotor, a QWERTY, a Neumann-elv nem cserélhető le könnyen) • (David Collingridge: Social Control of Technology, 1980) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

30. A QWERTY története A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

31. Miért éppen QWERTY? • August Dvořak és W. L. Dealey 1932-ban szabadalmaztatták a Dvořak-féle egyszerűsített billentyűzetet (DSK) • A legtöbb gépírás sebességi világrekord birtokosa • Az 1940-es években, az Egyesült Államok haditengerészeténél végzett kutatások eredményei azt mutatták, hogy a DSK megnövelt hatékonysága miatt egy gépíró áttanításának költségei teljes idejű foglalkoztatás esetén tíz munkanap után megtérülnek • 1984-ben az Apple a IIC modellbe beépített egy kapcsolót, amellyel DSK-ra lehet váltani, és az APPle szerint 20-40%-kal gyorsabban lehet vele gépelni, de nem sokat használják • Miért nem terjedt el a DSK? • Pedig 1909 és 1924 között hét módosítást hajtottak végre a standard billentyűzeten A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

32. Az első „Író Gép” • 1867-ben Christopher Latham Sholes szabadalmat nyújtott be az írógépre • Mechanikus írógépeket a 18. század eleje óta készítettek, de az első kereskedelmi forgalomban sikeres írógépet a nyomdász és ezermester Sholes építette az 1860-as években, barátai, Carlos Glidden és Samuel W. Soule segítségével • Az írógép még számos problémával küszködött • A betűk alulról ütődtek a papírra, ezért az írás nem volt azonnal látható • A lapos papírtovábbítót idővel a maihoz hasonló hengerre cserélték, de a megírt szöveget továbbra sem lehetett látni • Gyors gépelésnél a betűkarok könnyen összeütköztek és összeakadtak. Ha ez írófelület közelében történt, akkor minden további billentyűmozdulat ugyanazt a betűt ütötte a papírra. A papírt viszont rendszerint csak a sor végén nézte meg a gépíró • A találmány még alkalmatlan volt a piaci forgalmazásra A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

33. A Remington-QWERTY • A mai kiosztás evolúciója • Az eredeti modellen még az ábécé szerint voltak elrendezve a betűk • 1867-ban Sholes társult a tőkés James Densmore-ral, és további hat éven át fejlesztette a gépet • Sholes az összeakadás gyakoriságát csökkentendő próba-szerencse alapon átrendezgette a billentyűket, így alakult ki a mai QWERTY szabványhoz közelítő négysoros, nagybetűs billentyűzet • 1873-ban Densmore-nak sikerült eladnia a Sholes-Glidden írógép gyártási jogait eladnia az E. Remington és Fiai fegyvergyártó cégnek • A Remingtonnál kicserélték a pontot az R-rel, ezzel a felső sorba a QWERTYUIOP került • Így lett az egyik legkönnyebben leírható szó a termék neve: „TYPE WRITER” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

34. A Remington-QWERTY • A Remington írógépének piaci helyzete a 1880-as évek elején rendkívül bizonytalan volt • Az 1870-es évek a gazdasági hanyatlás évei az Egyesült Államokban • A válság után megindult az értékesítés, és 1881-ben elérte az 1200 darabot, de a teljes állomány még néhány évvel később is alig érte el az 5000 darabot A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

35. A Remington versenytársai • Eközben azonban a Remingtonnak egyre komolyabb versenytársai akadtak • Megjelentek a nyomtatási pontot láthatóvá tévő, lefelé vagy szemből csapó billenőkarral ellátott szerkezetek • 1872-ben Thomas Edison szabadalmaztatta a villamos nyomtatókerekes szerkezetet, amely kiküszöbölte a billenőkarok összeakadását (ez lett a későbbi telex alapja) • 1879-ben piacra került a második írógép, feltalálója, Lucien Stephen Crandall a betűket egy hengerpaláston helyezte el A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

36. A Remington versenytársai • Hammond és Blickensderfer kialakította az „Ideal” billentyűzet: ezen a DHIATENSOR betűk kerültek az alsó sorba • Ez a tíz betű az, amelyekből az angol nyelv szavainak több mint 70%-a összeállítható A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

37. A QWERTY győzelme • Az 1880-as években kezdődött írógép-boom során több gyártó, modell és billentyűkiosztás állt versenyben a Sholes-Remington-féle QWERTY-vel • Az 1890-es évek közepére nyilvánvalóvá vált, hogy nincsensemmilyen technológiai érv, amely a QWERTY uralmát indokolná • Ennek ellenére az Egyesült Államok írógépiparában egyre inkább szabvánnyá vált a „Universal” néven emlegetett négysoros QWERTY billentyűzetkiosztás • 1895 és 1905 között a nem billenőkaros gépek főbb gyártói is átálltak az „Ideal” helyett „Universal”-ra A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

38. QWERTY-be zárva • A 20. század elejére az írógép technológia bezárult a QWERTY-kiosztásba (locked-in) • Ennek oka a gazdasági és technológiai rendszer összefonódása: • Technikai összekapcsoltság • Méretgazdaságosság • A beruházások kvázivisszafordíthatatlansága A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

39. Technikai összekapcsoltság • Az 1880-as évek vége felé megjelent a tízujjas vakírás • Ez a korábbi négyujjas „keres és leüt”-módszer helyére lépett, és lényegesen gyorsabb volt • Ezt kezdettől fogva a Remington QWERTY-jére fejlesztették, mivel ez volt a leginkább elterjedt • A gépírókat elsősorban vállalatok alkalmazták, akik a meglévő gépírástudással arányosan keresték a gépíróképességgel rendelkezőket • A vakírás tanítása viszont a gépírók iránti kereslet arányában alakult A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

40. Kvázivisszafordíthatatlan beruházások • A vakírási készségek egyfajta befektetések, amelyek csak a megfelelő billentyűzet-kiosztású írógép használatával térülnek meg • Az 1880-as évekre a nem-billenőkaros írógépek kiszabadították a technológiát a Remington egyeduralmából, ezzel a billentyűzet-átalakítás költsége lényegesen lecsökkent • A tízujjas vakírás elterjedésével azonban a gépírás-tudás átalakítása vált nagyon költségessé, és ez zárta be a technológiát a QWERTY-be A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

41. A technológia-előrejelzés problémái • Mindhárom probléma mögött az előrejelzés két funkciójának összekeveredése áll • Megalapozott döntéseket csak alaposan tesztelt elméletek alapján akarunk hozni • Az elméletek tesztelése azonban maga is döntés, ami gyakran emberi és pénzügyi erőforrásokat igényel, és kockázatokat jelent • A Technológiaértékelési Hivatal működésének tanulságai: • A technológia fejlődésében rejlő veszélyek sokkal kevésbé jósolhatók előre, mint a '70-es években feltételezték. A Technológiaértékelési Hivatalt 1994-ben megszüntették • A fejlesztés folyamatos követésével mérsékelhetők a lehetséges kockázatok – visszavonulás: ez mennyiben előrejelzés? • A technológiaértékelés azóta önálló szakterületté vált A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

42. A társadalom és a döntéshozók • A Collingridge-dilemma a társadalmat „felülről” néző társadalom-mérnök, technokrata szemléletéből adódik • A döntési helyzet más viszonyt jelent a politikus és a társadalom számára: • a társadalom többi része számára külső, passzív • a politikus számára belső, aktív • Azt is mondhatjuk, hogy a társadalom számára veszély, a döntéshozó számára kockázat • A gyakran kölcsönös meg nem értés nem csak az ismeretek, hanem a nézőpont eltéréséből is adódik A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

43. A társadalom és a döntéshozók • Megoldási lehetőségek • A szakértelem mibenlétének vizsgálata, jobb megértése, a szakértőség fokozatainak feltárása az ezekhez hasonló kérdések ügyesebb kezelésének érdekében • A civilek bevonásának technikái • Civil döntéshozatal (cityzenship jury) • Civilek szakértői tudása • Alulról szerveződő civil mozgalmak és szervezetek • Ezekről lesz szó a következő alkalommal A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék