1 / 36

Az Európai Unió oktatáspolitikája

Dr. Máthé Ilona BME Műszaki Pedagógia Tanszék Közoktatási Vezető és Pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak 1. évfolyam 2012. Az Európai Unió oktatáspolitikája. Az EU oktatáspolitikája Tartalom. EU oktatáspolitikai elvek EU oktatási és képzési közösségi programok

afram
Download Presentation

Az Európai Unió oktatáspolitikája

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Dr. Máthé Ilona BME Műszaki Pedagógia Tanszék Közoktatási Vezető és Pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak 1. évfolyam 2012 Az Európai Unió oktatáspolitikája

  2. Az EU oktatáspolitikájaTartalom • EU oktatáspolitikai elvek • EU oktatási és képzési közösségi programok • EU fogalmak/rövidítések • A bolognai folyamat • „The Perfect European”

  3. Az EU oktatáspolitikájaElvek, prioritások, célok • Magas színvonalú oktatás megvalósítása • Az oktatás európai dimenziójának kialakítása • Hallgatók és oktatók mobilitásának növelése megfelelő csereprogramokkal • A távoktatás és új képzési módszerek fejlesztése • Az egész életen át tartó tanulás meghonosítása (LLL)

  4. Az EU oktatáspolitikájaElvek, prioritások, célok • Karrierlehetőségek javítása alapozó, ráképzések és továbbképzések segítségével • Oktatási intézmények és a gazdasági szféra együttműködésének ösztönzése • Részvétel közösségi programokban és szervezetekben az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika terén (pl. Socrates, Leonardo da Vinci, Fiatalok Európáért stb.)

  5. Az EU oktatáspolitikájaElvek, prioritások, célok • Közösségi szabályok átvétele a nemzeti oktatási és szakképzési politika alakításában (egységes belső piac kialakítása, munkaerő szabad mozgása, egyenlő bánásmód, külső gazdasági versenyképesség erősítése, migráns szülők gyerekeinek oktatása céljából) • Egyenlő esélyek biztosítása a belső munkaerőpiacon (!?)

  6. Az EU oktatáspolitikájaoktatási acquiscommunautaire = általános uniós jogi normák • munkaerő szabad áramlása • egyenlő elbírálás • más tagállamokból érkezett munkavállalók gyerekeinek iskoláztatása • közoktatás • EB döntések →oktatási intézmények bekapcsolódhatnak EU programokba

  7. Az EU oktatáspolitikájaoktatási acquiscommunautaire • elsődleges jog (szerződések: 1951 Párizs ECSC, 1957 Róma /EEC, EAEC/, 1986 Egységes Európai Okmány, 1992 Maastricht, 1997 Amsterdam) • másodlagos jog • tagállamokra kötelező „kemény jog” (általános jogszabályok „regulations”, utasítások „directives”) • Tanács nyilatkozatai /”statements”/ →”decisions” →közösségi akciók és programok (pl. Socrates, Leonardo stb.)

  8. Az EU oktatáspolitikájaoktatási acquiscommunautaire –elsődleges jog Tanácsi jogszabályok: • 1968- munkavállalók szabad áramlása • 1975-CEDEFOP/European Centre fortheDevelopment of VocationalTraining/közösségi szakképzési kutató-fejlesztő intézet létrehozása (szociálpolitika-szakképzés, szakképesítések megfeleltetése, újra munkába álló nők újraképzése) • 1990-Európai (Szak)képzési Alapítvány /European TrainingFoundation/létrehozása (tagjelölt, dél-kaukázusi, nyugat-balkán, dél-mediterrán, kelet-európai partnerek szakoktatási rendszerének fejlesztése )

  9. Az EU oktatáspolitikájaoktatási acquiscommunautaire –elsődleges jog Tanácsi utasítások →szakmai képesítések kölcsönös elismerése (1988, 1993)-7 szakma automatikus elismerése (általános orvos, nővér, szülésznő, gyógyszerész, állatorvos, fogorvos, építész ) • Diplomák elismerése →oktatási értelmezés („academicrecognition”): más országokban folytatott tanulmányok beszámítása az iskolai előrehaladásban; →foglalkoztatási értelmezés („professionalrecognition”):egyik országban szerzett szakmai végzettséget más országban foglalkozás gyakorlásában elismerni;

  10. Az EU oktatáspolitikájaoktatási acquiscommunautaire –elsődleges jog Római Szerződés →munkaerő szabad áramlásának elve →szektoriális direktívák (képzés tartalmi egyezése) →1975 orvosi diplomák, még hat szakma 1985-ig: • tagállamok megegyeznek az egyes szakmák tartalmát illetően → • a közösen elfogadott követelmények szerint szervezik meg az adott szakmai képzést → • más országban szerzett diplomákat automatikusan elismerik →ma-bizalmi elv:saját jogrendszeren belüli elismerés szabályozás (1988 min.3 éves felsőfokú képzés, 1991 középfokú oktatás utáni min. 2 éves képzések)

  11. Az EU oktatáspolitikájaoktatási és képzési közösségi programok • Socrates+Leonardo → 2007.-től Egész Életen Át Tartó Tanulás program • Közoktatás: Comenius • Felsőoktatás: Erasmus • Felnőttoktatás és más oktatási formák: Grundtvig • Szakmai képzés: Leonardo da Vinci

  12. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Comenius Az akció célja az óvodai, illetve az általános- és középiskolai oktatási intézmények     • együttműködésének kialakítása és támogatása; • az iskolák partnerkapcsolatainak kiépítése; • a munkájuk miatt folyamatos utazni kényszerülők, vándorló életmódúak, vendégmunkások és roma fiatalok oktatásának fejlesztése; • pedagógusok szakmai továbbképzése. 

  13. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Comenius • Comenius Hálózatok (oktatási intézmények és szervezetek közötti hálózatok kialakítása → oktatási innováció és a jó gyakorlatok megismertetése), • Többoldalú projektek (tanárok ,iskolai oktatási szektorban dolgozók alap- vagy továbbképzésének javítása, osztálytermi stratégiák kialakítása, az oktatás és tanítás minőségének javítása), • Kiegészítő tevékenységek (felhívni célcsoportok/közvélemény figyelmét az európai együttműködés fontosságára az iskolai oktatás területén) → közvetlenül az Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez kell benyújtani

  14. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Erasmus Rotterdami Erasmus 1465-1536 neves filozófus, teológus, humanista  Célja: felsőoktatási intézmények fejlesztési törekvéseinek és az ún. hallgatói mobilitás (egyetemi és főiskolai hallgatók EU tagállamokban való tanulása) elősegítése Felsőoktatási intézmények pályáznak • oktatói és hallgatói mobilitás szervezésére (eddig több mint 2,3 millió egyetemi hallgató → 2012.-ben 3 millió) • intenzív programok és közös egyetemi/főiskolai szakok, képzések kidolgozására   Erasmus költségvetési keretek • 3,1 Mrd euró 2007-2013 között • 3x több mint 2000-2006 között • Legalább 80%-ot mobilitásra kell fordítani

  15. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Erasmus Kötelező alapelvek: • Kétoldalú megállapodások megkötése • Nem lehet semmilyen jogcímen díjat szedni a beutazó hallgatóktól • Teljes beszámítási kötelezettség

  16. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Erasmus Irányelvek: • minőségi szervezés: • hallgatói és személyzeti mobilitásban • opció (szakmai gyakorlatok) • a kurzusinformáció aktuális és hozzáférhető • kreditrendszer használata • a hazai hallgatókkal azonos bánásmód és szolgáltatások a beutazó hallgatóknak • a beutazó Erasmus hallgatók integrációjának támogatása • Tanulmányi Átirat időben és tartalomban megfelelő kiállítása • az Erasmus oktatókat támogatja és elismeri az intézmény • az intézmény nyilvánosságot biztosít az Erasmusnak • az Erasmus Charter és az Erasmus Programnyilatkozat nyilvános és hozzáférhető a hallgatók és személyzet számára  • az intézmény betartja az Egész életen át tartó tanulás program diszkrimináció ellenes elveit és céljait

  17. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Erasmus Erasmus mobilitásra szánt 2010. évi teljes európai költségvetése 454 millió euró, centralizált projektekre szánt keret ~18 millió euró  (2009- 430 millió euró; 2008 - 431 millió euró; 2007 - 336,6 millió euró; 2006- 250 millió euró)

  18. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Erasmus

  19. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Grundtvig NikolajFrederikSeverinGrundtvig (1783 –1872) dán lelkész, költő, filozófus, történész, tanár, politikus Grundtvig program: Célja: • az európai dimenzió bevezetése az oktatásba • a felnőttoktatási szektor fejlesztése • az iskolarendszeren kívüli oktatás könnyebb elérése • a felnőtt tanuló teljes értékű, aktív tagja lehessen a társadalomnak, bővüljenek a más kultúrákról szóló ismeretei, életminősége, és munkaerő-piaci esélyei javuljanak. → elsősorban a szakmától független, általános ismeretek oktatását tűzi ki céljául Célcsoport: • felnőttek (25 év felettiek), • 25 év alatti fiatalok, akik nem részesülnek közép- vagy felsőfokú képzésben

  20. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Grundtvig A programban részt vevő országok: • az Európai Unió 27 tagállama (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus, Málta, Bulgária, Románia) • az EU-hoz társult ország (Törökország), • a 3 EFTA-ország (Izland, Liechtenstein, Norvégia) • Horvátország és Svájc.

  21. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Grundtvig Pályázati formák: • Tanulási kapcsolatok • Időskorú önkéntes projektek • Felnőtt tanulói műhelyek • Szakmai továbbképzés felnőtt oktatóknak • Látogatások és cserék • Asszisztensek • Előkészítő látogatások • Többoldalú projektek • Hálózatok

  22. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Leonardo da Vinci Leonardo da Vinci (1452-1519, polihisztor, szobrász, hadmérnök) Leonardo program -Európai Bizottság 1994-ben indult együttműködési programja a szakképzés területén • → 1999. december 31-ig első szakasz: az EU szakmai képzési politika megvalósítása, tagállamok szakképzési politikájának harmonizációja • 2000. január 1. → új, hétéves szakasz • 2007 →a program beépült az új Egész életen át tartó tanulás programba (2007-2013) →a Leonardo a felsőoktatáson kívüli szakképzés területére irányult

  23. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Leonardo da Vinci • Operatív célkitűzései: • a szakmai alapozó oktatásban és szakképzésben és továbbképzésben érintett személyek egész Európára kiterjedő mobilitása minőségének javítása és mennyiségének növelése azzal a céllal, hogy a vállalkozásokhoz történő gyakorlatok száma az egész partnerek és más érintett szervek közötti európai szintű együttműködés minőségének életen át tartó tanulás programjának végére legalább évi 80 000-re növekedjen; • az oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek, a vállalkozások, a szociális helyzet javítása és mennyiségének növelése; • az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felsőfokútól eltérő szintű szakoktatás és szakképzés terén, valamint e gyakorlatoknak - többek között egyik részt vevő országból a többi országba történő - átadása; • a képesítések és a kompetenciák - köztük a nem formális és informális tanulással szerzettek - átláthatóságának és elismerésének javítása; • a modern idegen nyelvek tanulásának ösztönzése; • az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztése

  24. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Leonardo da Vinci Általános célkitűzései:  • az ismeretek, készségek és képesítések megszerzése és felhasználása céljából tartott képzéseken és továbbképzéseken részt vevő személyek támogatása a személyes fejlődés, a munkavállalói esélyek és az európai munkaerőpiacon való érvényesülés megkönnyítése érdekében; • a szakoktatási és szakképzési rendszerek, intézmények és gyakorlatok minőségi javítása és az e téren megvalósuló innováció támogatása; • a szakoktatás, szakképzés és mobilitás vonzóbbá tétele a munkáltatók és magánszemélyek számára, valamint a szakképzésben részt vevő munkavállalók mobilitásának elősegítése.

  25. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Leonardo da Vinci Mobilitás = kulcsszerep- koppenhágai folyamat-szakképzés, vonzerő, színvonal növelés → mobilitás megszervezésének minősége ( külföldi tartózkodás pedagógiai, nyelvi és kulturális előkészítése az európai mobilitási minőségi chartában  meghatározott alapelvek alapján), Kétféle mobilitás:(1) a szakmai alapképzés bármely formájában részt vevő gyakornokok és a szakmai továbbképzésben részt vevő munkaerő-piaci szereplők mobilitása → duális gyakornoki rendszerben vagy más, az iskolai és a munkahelyi képzést vegyítő rendszerben vagy vállalatoknál szakoktatási rendszerben részt vevő személyek (2) a szakképzési szakemberek mobilitása-tanárok, trénerek és oktatók kompetenciáinak fejlesztése, KKV-kal való együttműködés

  26. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Leonardo da Vinci Partnerségek • A partnerségek célja a szakképzési intézmények, vállalatok és/vagy szociális partnerek közötti együttműködés a szakképzéssel kapcsolatos közös érdekeket érintő kérdésekben → nemzeti, regionális, helyi és ágazati szinten érdekelt felek közötti együttműködés annak érdekében, hogy biztosítsák aktív részvételüket a koppenhágai folyamat végrehajtásában, amint azt a helsinki közlemény előírja. Innováció transzfer • Az innováció transzfer a Magyarországon innovációnak számító, korábbi Leonardo vagy más közösségi projekt(ek), egyéb nemzeti vagy szektoronkénti fejlesztés eredményeként működő jól bevált gyakorlat (tananyag, módszer) átvétele, adaptálása és meghonosítása a szakképzésben. Innováció fejlesztés / Tematikus hálózatok / Kiegészítő tevékenységek • a szakmai oktatás és képzés keretében alkalmazandó újszerű tartalmak, módszerek és eljárások kialakításával fejlesztik a képzési rendszer minőségét, a szakképzésben érintett különböző szereplők közötti kapcsolatok erősítését szolgálják, a Leonardo da Vinci projektek céljait és eredményeit támogatják.

  27. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: Leonardo da Vinci Kik pályázhatnak • Minden olyan szervezet pályázhat, amely a szakképzés valamely szintjén tevékenykedik, a szakmai oktatásban – képzésben együttműködik, a felsőoktatás szintjétől eltekintve: • A szakképzés területén (a felsőoktatástól eltekintve) oktatást - képzést nyújtó intézmények, szervezetek • A szakképzésbe bekapcsolódó egyesületek, szövetségek (hallgatói – oktatói szövetségek, szülő-szervezetek stb.) • Vállalkozások, szociális partnerek és a munka világának egyéb képviselői, beleértve a kamarákat és más érdekképviseleti szervezeteket is (pl. munkaadói, munkavállalói szervezetek) • Az egész életen át tartó tanulás szempontjaihoz kapcsolódóan pályatanácsadással és információ-nyújtással foglalkozó szervezetek • Az egész életen át tartó tanulás szempontjait felölelő szakmapolitika és működési rend irányelveit alakító testületek helyi, regionális és nemzeti szinten • Kutatóintézetek, amelyek az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkoznak • Felsőoktatási intézmények - nem a felsőoktatásra, hanem felnőttképzési tevékenységükre fókuszálva. A programban részt vevő országok köre • Az Európai Unió 27 tagállama • 3 EFTA ország: Izland, Liechtenstein, Norvégia • Törökország, Horvátország, Svájc

  28. Az EU oktatáspolitikájaa bolognai folyamat =az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását célzó független, kormányközi reform folyamat (Bolognai Nyilatkozat -29 európai ország , Bologna, 1999. június 19.) • ma 46 ország (aláírói az Európa Tanács Európai Kulturális Egyezményének is, elkötelezettek az Európai Felsőoktatási Térség céljai mellett) + Európai Bizottság, az Európa Tanács, az UNESCO CEPES (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezetének Európai Felsőoktatási Központja), felsőoktatási intézmények, a hallgatók, a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók, a munkaadók és a minőségbiztosítási ügynökségek képviselői.

  29. Az EU oktatáspolitikájaa bolognai folyamat Célok: •megkönnyíteni a jelenlegi és a végzett hallgatók, valamint a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók mobilitását •felkészíteni a hallgatókat későbbi szakmai pályafutásukra, a demokratikus társadalmi életben aktív állampolgárként való részvételre, támogatni személyes fejlődésüket •széles hozzáférést biztosítani magas színvonalú, demokratikus alapelveken és tudomány szabadságán alapuló felsőoktatáshoz

  30. Az EU oktatáspolitikájaa bolognai folyamat-miről szól? • könnyen áttekinthető és összehasonlítható végzettségek, háromciklusú rendszerbe (Bachelor-Master-PhD) szervezve • nemzeti képesítési keretrendszerek kompatibilisek Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszerével, és tanulási eredményeket határoznak meg a három ciklus mindegyikében • minőségbiztosítás összhangban az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosítási Sztenderdjeivel és Irányelveivel • más országban szerzett végzettségek és egyéb, felsőoktatásban szerzett képesítések fair elismerése, az Európa Tanács/UNESCO Lisszaboni Elismerési Egyezményének megfelelően → a bolognai folyamat keretében olyan, a szélesebb társadalom szempontjából jelentős területeken is folyik munka, mint a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés/innováció közötti kapcsolatok, a méltányos részvétel a felsőoktatásban és az egész életen át tartó tanulás

  31. Az EU oktatáspolitikájaa bolognai folyamat-képzési szerkezet • az alapvető keretrendszer három szintre tagolódik, három egymásra épülő oklevéllel (diplomával), amelyek bachelor (alapképzés-180/240 kr.), masters (mesterképzés 60-120-150 kr.)) és doktori fokozathoz (180 kr.) vezetnek • ezek többnyire 3-4, 1,5-2, illetve 3 évet vesznek igénybe, az egyes szintek befejezése a megszerzett kreditek ( a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége =meghatározott ismeretek elsajátításának, követelmények teljesítésének becsült ideje; 1 ECTS kredit= 30 tanulmányi munkaóra) számától függ • Osztatlan képzés!

  32. Az EU oktatáspolitikájaa bolognai folyamat-képzési szerkezet Felsőfokú szakképzés (120 kr.) • sajátos, felsőfokú szakképesítést nyújtó, gyakorlat központú képzés (4 félév) • az alapképzésben a beszámítható kreditek száma a felsőfokú szakképzésben megszerezhető krediteknek legalább 1/3 • felsőfokú végzettséget nem ad • a jelentkezés feltétele: érettségi vizsga

  33. Az EU oktatáspolitikája oktatási és képzési közösségi programok: rövidítések European Higher Education Area (EHEA) ERA European Research Area ECTS European Credit Transfer System ECVET European Credit System forVocational Education and Training ISCED Unesco- International Standard Classification of Education 1997 IELTS, SAT, GRE, TOEFL CEFR Common European Framework of ReferenceforLanguages 1989-1996 Council of Europe →2001. november EU Tanács →javaslat minden tagországnak EUROPASS, PISA

  34. Az EU oktatáspolitikája Közös Európai Referenciakeret (KER) A Alapszintű nyelvhasználó (Basic User) • A1 Minimumszint (Breakthrough) • A2 Alapszint (Waystage) B Önálló nyelvhasználó (Independent User) • B1 Küszöbszint (Threshold) –alapfok • B2 Középszint (Vantage) –középfok C Mesterfokú nyelvhasználó (ProficientUser) • C1 Haladó (EffectiveOperationalProficiency) –felsőfok • C2 Mesterfok (Mastery)

  35. Köszönöm megtisztelő figyelmeteket!

More Related