1 / 120

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Készítette: Sámson Tímea főiskolai tanársegéd

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Készítette: Sámson Tímea főiskolai tanársegéd. I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE. 1711. I. József tutorokat nevezett ki 1715. évi LXVIII. törvénycikk árvaszékek létrehozása

aglaia
Download Presentation

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Készítette: Sámson Tímea főiskolai tanársegéd

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Készítette: Sámson Tímea főiskolai tanársegéd

  2. I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE • 1711. I. József tutorokat nevezett ki • 1715. évi LXVIII. törvénycikk árvaszékek létrehozása • 1729-es (III. Károly) rendelet szerint, „minden község köteles saját szegényeiről és árváiról gondoskodni.” • 1741. Nemcsó első árvaház • 1749. Kőszeg újabb árvaház

  3. I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE • 1824. Brunswick Teréz első óvoda • 1837. Festetics Leó birtokán első kisdedóvóképző • 1839. Schöpf-Mérei Ágost gyermekkórházat szervez • 1877. XX. törvénycikk gyámság kérdéséről • 1889. Gyermekvédő Egyesület • 1898. Betegápolási Alap

  4. I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE • 1901. Széll Kálmán I. Gyermekvédelmi törvény • 1913. fiatalkorúak bírósága • 1915. Madzser József Stefánia Szövetség (anya - csecsemővédelem) • 1925. erkölcsi elhagyatottság fogalmának bevezetése • 1925. Zöldkereszt Egyesület a komplex segítés és a szociális munka máig használható modellje

  5. I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE • 1930-ig alapvető probléma, hogy koncepció nélküli a gyermekvédelem • 1945. Nemzeti Segély Országos Hálózata • 1945. községi szociálpolitikai bizottságok létrehozása • 1945. a megyeszékhelyeken törvényhatósági bizottságokat hoztak létre • 1948-ban fogalmazták újra a gyermekvédelem kereteit

  6. I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE • 1950. I. tv. a gyámhatósági feladatokat a tanácsok látták el • 1952. évi IV. tv. (Családjogi törvény) eltörölte az ,,elhagyott gyermek” fogalmat és az „állami gondozott” elnevezést vezette be • 1954. átfogó gyermekvédelmi rendszer létrehozása • 1957. Fóti Gyermekváros

  7. I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE • 1968. Nevelési Tanácsadók megjelenése • 1969-70. védő-óvó intézkedések rendszere • 1986. Családsegítő Központok létrehozása • 1997. XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

  8. II. A GYERMEKVÉDELEM FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA • A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA: • A gyermekvédelem elméleti megközelítésben történeti-társadalmi meghatározottságú és szerveződésű összetett segítő tevékenység, amely arra irányul, hogy az adott társadalom gyermek- és ifjúsági korúnak tekintett népessége kielégíthesse az élete fenntartásához és társadalmi érvényesüléséhez nélkülözhetetlen szükségleteit.

  9. A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA: • Olyan szervezett beavatkozási módokat (intézményeket, foglalkozásokat, módszereket) sorolunk ide, amelyek ezeket a szükségletkielégítő funkciókat a családon belül vagy azon kívül segítik, támogatják, zavar esetén korrigálják, helyreállítják vagy ezek eredménytelensége esetén átveszik.

  10. A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA: • A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerült gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

  11. III. A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE • ÁLTALÁNOS GYERMEKVÉDELEM • A gyermekvédelem hatáskörébe –tágabb értelemben- lényegében beletartozik a gyermek születésétől felnőtté válásig minden, ami az ő érdekében vele és körülötte, a családban, az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, a társadalom bármely területén történik.

  12. ÁLTALÁNOS GYERMEKVÉDELEM TERÜLETEI • Terhesség előtti genetikai vizsgálat • Magzatvédő vitamin • A várandóság alatti egészségügyi vizsgálat • A várandós anya és a gyógyszerek • A várandós anya és a táplálkozás • A várandós anya és a stressz

  13. ÁLTALÁNOS GYERMEKVÉDELEM TERÜLETEI • A szülés szakszerűsége és az anya-gyermek találkozása • A villanófény-emlék • A gyermek testi-lelki gondozása • A gyermek iskoláztatása • Az iskolai tantárgyak ismeretanyaga

  14. A GYERMEKEK VÉDELEMÉNEK RENDSZERE • pénzbeli ellátások • személyes gondoskodást nyújtó ellátások • gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések • javítóintézeti nevelés

  15. PÉNZBELI ELLÁTÁSOK • rendszeres gyermekvédelmi támogatás • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • otthonteremtési támogatás • gyermektartásdíj megelőlegezése • (a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is adhatóak pl. étkeztetés, ingyenes tankönyv, utazási térítés)

  16. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK • GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS • gyermekjóléti szolgáltatás: szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a veszélyeztetettség megelőzését, ha kell megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését

  17. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK • GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS • gyermekek napközbeni ellátása: • bölcsőde • családi napközi • házi gyermekfelügyelet

  18. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK • GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS • gyermekek átmeneti gondozása: • helyettes szülő • gyermekek átmeneti otthona • családok átmeneti otthona • átmeneti házi gondozás • ideiglenes gondozás: otthonról szökött gyerekeknek nyújt átmeneti gondozást, védettséget

  19. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK • GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS • otthont nyújtó ellátás • nevelőszülő; hivatásos nevelőszülő; speciális nevelőszülő • gyermekotthon; speciális gyermekotthon; lakásotthon; utógondozó otthon

  20. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK • GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS • területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás • ideiglenes hatállyal beutalt gyermekeket fogad be • vizsgálati csoport • elhelyezési csoport • nevelőszülői tanácsadók • örökbefogadási eljárásokban vesz részt • gyámi tanácsadás

  21. A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS KÖRÉBE TARTOZÓ HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK • jegyzői hatáskör: • védelembe vétel ideiglenes hatályú elhelyezés • gyámhivatali hatáskör: • ideiglenes hatályú elhelyezés utógondozás elrendelése • családba fogadás utógondozói ellátás elrendelése • átmeneti nevelésbe vétel tartós nevelésbe vétel • nevelési felügyelet elrendelése • örökbefogadás

  22. JAVÍTÓINTÉZETI NEVELÉS • olyan intézmény, ahol a bűncselekmény elkövetése miatt elítélt fiatalok speciális képzésben, terápiában és oktatásban részesülnek • célja, hogy a bűncselekményt elkövetett fiatalt olyan pedagógiai program alapján működő intézményben helyezze el, amely segíti a közösségbe való be- és visszailleszkedést, és amely elkerülhetővé teszi az újabb bűncselekmények elkövetését. • a javítóintézeti nevelés nem von maga után büntetett előéletet • a javítóintézeti nevelés 14 éves kortól alkalmazható

  23. FIATALKORÚAK PÁRTFOGÓI FELÜGYELETE • Pártfogó: pártfogó felügyelet hatálya alatt álló, vagy börtönből szabadult elítélt számára segítséget nyújtó szakember • ellátja a fiatalkorú bűnelkövetők -bíróság vagy ügyészség által elrendelt- felügyeletét • feladata a pártfogolt ellenőrzése és segítése

  24. FIATALKORÚAK PÁRTFOGÓI FELÜGYELETE • Pártfogó felügyelet: fiatalkorú pártfogolt az, aki a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a 18. életévét • feladata a segítségnyújtás és a magatartási szabályok betartásának ellenőrzése • célja, hogy a fiatal tartózkodjon a további bűncselekmények elkövetésétől, és a társadalom hasznos tagjává váljon

  25. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA • a gyermekek védelme helyi ellátórendszerének kiépítése és működtetése • a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése • Ennek megfelelően biztosítja: • a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében: a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását,

  26. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA • a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást • szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást • Lakosságszám arányában: • 10 ezernél több lakos esetén- bölcsődét • 20 ezernél több lakos esetén – az előzőt és gyermekek átmeneti otthonát

  27. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA • 30 ezernél több lakos esetén- az előzőeket és családok átmeneti otthonát, • 40 ezernél több lakos esetén- az előzőeket és gyermekjóléti központot köteles működtetni. (2005. július 1-jén lép hatályba)

  28. A MEGYEI, MEGYEI JOGÚ VÁROSI, FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATA • A szakellátás keretébe tartozó • otthont nyújtó ellátás • utógondozói ellátás • illetőleg a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás megszervezése

  29. KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ELLÁTÓI (az alaptevékenység keretében) • egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnő, háziorvos, házi gyermekorvos) • személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (pl. családsegítő szolgálat) • közoktatási intézmények (nevelési-oktatási intézmények és nevelési tanácsadók) • rendőrség, ügyészség, bíróság • menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása • társadalmi szervezetek, egyházak és alapítványok

  30. III. HÁTRÁNYOS ÉS VESZÉLYEZTETT HELYZET FOGALMA, KIALAKULÁSA A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA • A/ HARMONIKUSAN FEJLŐDŐK: akik nem igényelnek beavatkozást. • B/ HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK: • akik családjuk csökkenő jövedelme, a munkanélküliség, a kedvezőtlen lakáskörülmények és az egészségügyi problémák miatt az átlagostól eltérő támogatásra szorulnak, de megfelelően működő prevenció, illetve beavatkozás esetén a családjukban hosszú távon megtarthatók

  31. A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA • azok, a családok, illetve személyek élnek, akiknek szükséglet-kielégítési lehetőségei, életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb, és a státuszt meghatározó tényezők közül –fogyasztás; kultúra, életmód; érdekérvényesítés; lakás; anyagi színvonal; munkamegosztás– egynél több hátrány jelentkezik, amit nem tudnak kompenzálni, és élethelyzetük javítására önmaguk nem képesek.

  32. A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA • C/ VESZÉLYEZTETETTEK: • velük kapcsolatban - a családi élet tartós működési zavaraiból adódóan- a gyermekvédelem ellátórendszerének működtetése, és gyakran hatósági intézkedés szükséges, mert testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük nem biztosított

  33. A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA • az a gyermek, aki családjában vagy környezetében, ismétlődő vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak, erőszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy fejlődésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja • okozza minden olyan -magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult- állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza

  34. A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA • súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat

  35. A VESZÉLYEZTETETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI • ANYAGI OK: amikor a családban anyagi ill. jövedelmi problémák hátrányosan hatnak a gyermek fejlődésére, és esetenként veszélyeztető tényezőként is jelentkezhetnek. • KÖRNYEZETI OK: a szülők életvitelében, nevelési tevékenységében felmerülő negatívumok, amelyek a gyermek megfelelő fejlődését gátolják, vagy akadályozzák.

  36. A VESZÉLYEZTETETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI • MAGATARTÁSI OK: a gyermeknél általában a korábbi veszélyeztetettség következtében kialakult agresszivitás, bűnözés vagy szorongás, csavargás, pszichés problémák kialakulása. • EGÉSZSÉGI OK: beteg személy a családban vagy a gyermek betegsége, ami miatt a kiskorú megfelelő fejlődése a családban nem biztosítható.

  37. A VESZÉLYEZTETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK RIZIKÓFAKTORAI • saját személyiségben rejlő rizikófaktorok • antiszociális viselkedés • droggal való rokonszenvezés, drogos barátok • iskolai kudarcok, iskolai tevékenységekben való részvétel hiánya, kimaradás az iskolából • barátok befolyása

  38. A VESZÉLYEZTETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK RIZIKÓFAKTORAIHOZ JÁRULÓ NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSOK • családi problémák, családi előzmény - családtagok érintettsége • erős befolyásolhatóság, labilis személyiség • könnyű hozzáférés a drogokhoz

  39. IV. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK • ADATOK: • 1996-2001-ig 181 fő vált a vérszerinti hozzátartozók és a házastársak sérelmére elkövetett emberölés áldozatává. • 2001-ben minden harmadik súlyos testi sértés elkövetője hozzátartozóját, vagy házastársát támadta. • A szexuális bűncselekmények 60%-át a sértettel rokoni kapcsolatban lévő elkövető valósította meg.

  40. IV. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK • Gyermekbántalmazás: évente kb. 15 ezer fő az egészségügyi szolgáltatók adatai alapján. • Évente 10 ezer kiskorú személy válik bűncselekmény áldozatává. • Az ismertté vált rablások majdnem 1/4-ét gyermekek és fiatalkorúak sérelmére követik el. • A személy elleni erőszakos bűncselekmények 10 százalékának gyermek és fiatalkorú a sértettje.

  41. IV. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK • Az élet elleni cselekmények 8,5 százalékának áldozata kiskorú. • 1997-1999 között az ismertté vált szexuális bűncselekmények áldozatainak majdnem fele gyermek és fiatalkorú • 2000-2001 évben ez az arány már 60 %.

  42. A GYERMEKEK BÁNTALMAZÁSA = a gyermekkel való rossz bánásmód(A WHO definíciója) • Magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.

  43. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Testi sértés: Btk. 170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti (…) • ha a sérülés vagy a betegség 8 napon belül gyógyul, a könnyű testi sértésről beszélünk, • amennyiben 8 napon túl gyógyul, súlyos testi sértésnek minősül

  44. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Kényszerítés: Btk. 174. §. Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel érdeksérelmet okoz (…) • Emberkereskedelem: Btk. 175/B. §. (1) Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez (…)

  45. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Rágalmazás: Btk.179. §. (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ

  46. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Becsületsértés: Btk. 180. §. (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben • a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, • nagy nyilvánosság előtt • becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el (…)

  47. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Családi állás megváltoztatása: Btk. 193. §. (1) Aki más családi állását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész (…) • Kiskorú elhelyezésének megváltozása: Btk. 194. §. Aki végrehajtó hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, avagy a kiskorút rejtve vagy titokban tartja (…)

  48. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Kiskorú veszélyeztetése: Btk. 195. §. (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti (…) • Tartás elmulasztása: Btk. 196. §. (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtó hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti (…)

  49. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Erőszakos közösülés: Btk. 197. §. (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel (…) • Szemérem elleni erőszak: Btk. 198. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel

  50. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Megrontás: Btk. 201. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik (…) • Vérfertőzés: Btk. 203. §. (1) Aki egyenesági rokonával közösül vagy fajtalankodik (…)

More Related