330 likes | 466 Views
Elemzés az államháztartásról. Kivetítés a költségvetési egyenleg és az államadósság alakulásáról (2013 – 2027). Antal Judit. MNB-klub. 2013. február 22. Fő üzenetek.
E N D
Elemzés az államháztartásról Kivetítés a költségvetési egyenleg és az államadósság alakulásáról (2013 – 2027) Antal Judit MNB-klub 2013. február 22.
Fő üzenetek • Alapkérdésünk: középtávon milyen feszültségekkel szembesülhet a költségvetési politika a jelenleg ismert és érvényes intézkedések és szabályok mellett. • Elemzésünk nem előrejelzés, hanem technikai kivetítés: nem a várható pályát, hanem a változatlan gazdaságpolitika mellett megvalósuló hiány- és adósságtrendet mutatjuk be. • Az államadósság 2012. év végi 79 százalékos szintjéről 15 év alatt 66 százalékra csökkenhet, azaz az adósság fenntartható pályán halad. • Előző kivetítésünk óta mind az elsődleges egyenleg, mind az adósságpályánk kedvezőtlen irányba változott. Fő okok: • nyugdíjkiadások jelentős emelkedése, • kedvezőtlenebb növekedési pálya. • Az adósságpálya felfelé tolódása elsősorban az elsődleges egyenleg változására, másodsorban a kedvezőtlenebb növekedési pályára vezethető vissza.
Fő üzenetek • A jelenlegi pálya mentén az elsődleges többlet átmeneti csökkenését követően trendszerűen javul, és a horizont végén a GDP 2 százaléka körül alakulhat. • Rövid távú romlás okai: az EU források csökkenése, pedagógus életpálya-modell • Középtávú egyenlegjavulás okai: a nyugdíjrendszer reformjai következtében csökkenő nyugdíjkiadások. • Az MNB 2014 és 2016 között várhatóan magasabb vesztesége az egyenleget mérsékli, hosszabb távon a jegybanki nyereség tartós bevételt jelenthet a költségvetésben. • Az elsődleges egyenleg idővel képes ellensúlyozni a feltételezéseink szerint 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet csökkenő mértékben meghaladó finanszírozási költség adósságnövelő hatását. Így biztosítja az adósságráta fokozatos csökkenését.
Az elemzés célja, eszközei Célok • Milyen feszültségekkel szembesülhet a jelenleg ismert intézkedések, szabályok mellett a költségvetési politika középtávon? • Az államadósság és az államháztartás helyzetének bemutatása az MNB és a KT rendszeres elemzéseinél hosszabb időtávon. • Évente megjelenő elemzés eredményeinek összehasonlítása. Eszközök • Intézkedéseken túl változatlan költségvetési politika feltételezése. • Kiadások - változatlan szolgáltatási színvonal fenntartása (potenciális GDP arányában szinten tartva, demográfia figyelembe vétele). • Bevételek – az intézkedések „kifutása” után az effektív adókulcsok változatlanságát feltételezzük. • Egyenlegkivetítés tételenként, majd bruttó adósságpálya technikai kivetítése 2027-ig. • Eredmények összevetése az adósságszabályokkal, érzékenységvizsgálatok. Nem előrejelzés, hanem technikai kivetítés!
Kiinduló helyzet: 79 százalékos államadósság-ráta A magán-nyugdíjpénztáraktól átvett portfolió hatása az államadósságra (a 2012. évi GDP százalékában)
A kivetítés menete Demográfiai folyamatok Makrogazdasági pálya Elsődleges egyenleg Költségvetési intézkedések és alapfolyamatok + Adósságot befolyásoló tényezők Finanszírozási költség, reálárfolyam, reálnövekedés Adósságpálya, érzékenységvizsgálatok
Fokozatosan gyorsuló növekedés, emelkedő foglalkoztatottság
Mi változott az előző kivetítésünk óta? • Növekedési kép hosszú távon változatlan, de • rövid távon kedvezőtlenebb; • potenciális kibocsátás szintje, így a kibocsátási rés mértéke alacsonyabb; • nominális GDP revízió (2012). • A 2012-es markáns csökkenés hatására a kivetítés horizontján • a forint hozamok átlagosan 50 bázisponttal, • a devizahozamok pedig átlagosan 100 bázisponttal alacsonyabbak.
Meghatározó történetek • Demográfia-érzékeny tételek • Nyugdíjkiadások (nyugdíjreform) • Egészségügy • Oktatás (pedagógus életpálya-modell) • Beruházás korrekció • Csökkenő EU-transzferbevétel • MNB-eredmény alakulás • Növekedési pálya
Nyugdíjkiadások: GDP-arányosan jelentős egyenlegjavító hatás • Nyugdíjkiadások a GDP 2,7 %-kal mérséklődnek • A kiadáscsökkenés okai: • indexálási szabályok • létszámot érintő szigorítások • A nominális GDP növekedési üteme átlagosan 2 százalékponttal meghaladja a fogyasztói árindexet • Svájci indexálás esetén 2027-ben GDP-arányosan 1 százalékponttal magasabb kiadási szint adódna. • Létszám: a demográfiai hatásokat ellensúlyozzák az intézkedések (pl. korhatáremelés, rokkantnyugdíjak felülvizsgálata). • A 2013. évi kiinduló érték magasabb a tavalyi kivetítésben bemutatottnál
Egészségügyi közkiadások: demográfia-vezérelt növekedés • Demográfia – GDP 0,4%-a kiadás-növekmény: 50 évesnél idősebb korcsoportok aránya 4,5 százalékponttal nő. • Bérkorrekció – bruttó GDP 0,3%-a /nettó GDP 0,15%-a növekmény, már megkezdett bérintézkedések folytatódása (2015-17). • Az egészségügyi rendszer működési kiadásai középtávon a GDP 0,6%-ával emelkedhetnek. • Nettó egyenleghatás GDP - 0,4% • A kiadási szint 2027-ig historikusan és nemzetközi összehasonlításban is visszafogott.
Saját finanszírozású beruházások jelentősen emelkedhetnek Beruházások • Elmúlt években alacsony beruházási szint • Korrekció: beruházás az amortizáció szintjére emelkedik • Összetétele megváltozik (gép, berendezés arány visszaáll az átlagra) • Összhatás – GDP 0,3 %-a Uniós források • Keretek csökkenése • Magán/állami arány változása • EU - költségvetési ciklus hatása
MNB-eredmény hatása – időszak elején egyenlegcsökkentő, majd javító tétel lehet
Elsődleges egyenleg – átmeneti romlás után trendszerű javulás, elsősorban a kiadási folyamatokból adódóan
Elsődleges egyenleg dinamikája döntően a kiadási oldali folyamatokhoz köthető GDP-arányában, % Megjegyzés: Becsült nettó egyenleghatások
Nettó kiadásváltozás – dinamikát az intézkedések és a demográfiai folyamatok határozzák meg • Tartós egyenlegjavulás okai: • Nyugdíjkiadások (GDP 2,7%) – intézkedések, indexálási szabályok • Egyéb pénzbeli ellátások és transzferek (GDP 0,4%) - demográfia, foglalkoztatás növekedés • Tartós egyenlegromlást okozó főbb kiadási tételek: • Saját finanszírozású beruházások emelkedése (GDP 1,4%) • Pedagógus béremelés (GDP 0,6%) • Egészségügyi kiadások (GDP 0,4%) - bérkorrekció, demográfiai hatás • Átmeneti egyenlegrontó hatás: • MNB veszteségtérítés (2014-18 között átlagosan a GDP 0,2%-a) • Az egyenlegjavító tételek fokozatosan érvényesülnek, míg az egyenlegrontó hatások már rövid távon jelentkeznek
Bevételek: a kiadási elmozdulások adótartalmát kiszűrve a GDP 0,3 százalékával csökkennek • Egyedi bevételcsökkentő hatások • Bányajáradék: kitermelési trend (GDP – 0,2%); • Jövedéki adók: negatív keresleti hatás a dohánynál (GDP – 0,2%) • Más bevételek - semlegesítő hatások • E-útdíj: 2014-től teljes éves hatás • Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek: egyszeri tételek kiesése. • 2019-től MNB eredmény befizetése: GDP 0,1% bevétel
Az elsődleges egyenlegpálya az időszak elején kedvezőtlen irányba változott az előző kivetítésünk óta
Mi változott 2012 májusához képest? • Nyugdíjkiadások szintje jelentősen emelkedett (GDP 0,6%) • Reál-nyugdíjemelés (GDP 0,25%) • A szigorítás hatása még nem tükröződik a megváltozott munkaképességűek ellátásaira fordított kiadásokban • 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők – nyugdíjazási igény magasabb a vártnál (GDP 0,25%) • Kedvezőtlenebb növekedési pálya • Lassabb rövid távú növekedés, kibocsátási rés szűkülése • Ciklusból adódó javulás a GDP 0,2%-ával alacsonyabb • MNB eredményprognózis
Jelenlegi, historikus minimumáról átmenetileg növekedhet az adósság implicit kamata • Finanszírozási feltevések: • IMF/EU hitelek kifutása, piaci finanszírozás • Forintfinanszírozás arányának növekedése • Az átmenetileg emelkedő finanszírozási költség okai: • Jelenlegi szintben korlátozottan érződik a válság hatása, mert nagy az EU/IMF hitelek súlya • Forintfinanszírozás arányának növekedése • Emelkedő kockázatmentes hozam • Csökkenő, de tartósan magasabb prémium szint
Az adósságpálya közel áll az EU-Bizottság 2012–es elemzésében szereplő adósságalakuláshoz
2012-es kivetítésünknél magasabb adósság oka: elsődleges egyenleg és növekedési kép változása
Legyezőábra :45 százalék valószínűséggel elérhető a maastrichti adósságkritérium
Mennyi hiányzik a 60 százalékhoz? A maastrichti adósságkritérium eléréshez szükséges fiskális egyenlegjavulás mértéke (GDP százalékában)