1 / 84

Iszlamizmus

Iszlamizmus. Iszlám és iszlamizmus különbsége. iszlám = vallás és civilizáció iszlamizmus (iszlám fundamentalizmus) = politikai ideológia, átpolitizált iszlám eszmetörténeti áramlat szervezett, aktivista, cselekvő mozgalom (“iszlám mozgalom”). Eltérő álláspontok.

aitana
Download Presentation

Iszlamizmus

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Iszlamizmus

  2. Iszlám és iszlamizmus különbsége • iszlám = vallás és civilizáció • iszlamizmus (iszlám fundamentalizmus) = politikai ideológia, átpolitizált iszlám • eszmetörténeti áramlat • szervezett, aktivista, cselekvő mozgalom (“iszlám mozgalom”)

  3. Eltérő álláspontok • iszlamizmus - modernitás/modernizáció • okok: szegénység - demokrácia hiánya • legnagyobb fenyegetés a Nyugat számára (“fő ellenség”) • differenciáltság • működőképes modell vagy ellenség • hanyatlik vagy fejlődik

  4. Az iszlám differenciálódása • Iszlám fundamentalizmus (politikai hatalmat támadó) • Intézményes iszlám (politikai hatalmat legitimáló) • Liberális iszlám (iszlám modernizmus)

  5. Iszlám fundamentalizmus • “első generációs” szervezetek (Testvérek) • “második generációs” (neo-fundamentalizmus), 70-es - 80-as évek, “iszlám mozgalom” - “iszlamizmus” • “harmadik generációs” - “neo-iszlamizmus” • mérsékelt • radikális (nemzetközi iszlamizmus, dzsihádista szalafizmus) • “sivatagi iszlám”, tálibok - iszlamizmus határa • konzervatív “intézményes iszlám” (szaudi vahhábizmus)

  6. A fundamentalizmus értelmezései • “Egy embercsoport abszolút igazsággá nyilvánít egy credót, egy tézist vagy dogmagyűjteményt és ragaszkodik ahhoz, hogy az igazi politikát ezekre kell alapozni” (Heller Ágnes) • “A vallás kierőszakolt visszatérése a politikába” (Heller Ágnes)

  7. “Olyan magatartás, amely menekül vagy kitér az igazról és helyesről folytatott diskurzus elől és ehelyett vélt vagy állított igazságokat megingathatatlan és vitathatatlan fundamentumnak nyilvánít” (Heinz Holley)

  8. “Jelzős” fundamentalizmusok • piaci • kulturális • a “modernség fundamentalizmusa” • vallási • iszlám • protestáns • zsidó

  9. Iszlám fundamentalizmus: fogalmi zűrzavar • fund. = tradicionalizmus • fund. = reformizmus • fund. = tradicionalista reformizmus • fund. = integrizmus • fund. = revivalizmus • fund. = iszlamizmus • fund. = radikális/aktivista iszlamizmus

  10. Eltérő értelmezések • vallási: az alapvető hitelvekhez való visszatérés • politikai: aktivista/extremista csoportok törekvése az iszlám állam megvalósításáért • egyéb: tradicionalizmussal, fejlődésképtelenséggel való azonosítás

  11. Fő célok • fundamentum = alapzat, alapelv • az iszlám eredeti, “tiszta” forrásaihoz, alapelveihez való visszatérés • “uszúlíja” - uszúl ad-dín, a vallás gyökerei • aranykor: első négy “igaz úton járó” kalifa (al-khulafá ar-rásidún) • az iszlám hassa át az élet valamennyi aspektusát (politikát, társadalmat, gazdaságot is) - “iszlám állam” • szervezett, aktivista tevékenység, “élcsapat” • iszlám eleve organikus vallás - minden hívő muszlim “fundamentalista” - totalitás

  12. Az “igaz úton járó” kalifák • 632: Mohamed halála • Abu Bakr (632-634) • Omar (634-644) • Oszmán (644-656) • Ali (656-661) - síiták • 661-749: Omajjáda dinasztia - mulk

  13. Modern fundamentalizmus történelmi gyökerei • az iszlám története fundamentalista mozgalmak története • “belső indíttatású” reformtörekvések • Muhammad ibn Abd al-Wahháb (1703-1792) - vahhábizmus • 1798-tól válasz-kísérletek a Nyugat kihívásaira

  14. Abd al-Wahháb és a vahhábizmus • Ibn Tajmíjja • forrás csak Korán és szunna • középkori idzsmá és kijász eltávolodás az eredeti iszlámtól - morális süllyedés • idzstihád nagy szerepe • Wahháb - Szaúd szövetség • hanbalita jogi iskola • konzervativizmus - liberalizmus

  15. Az iszlám (jog)rendszerének forrásai • Korán • Szunna (és hadísz) • Konszenzus (idzsmá) • Analógia (kijász) • (idzstihád - ?)

  16. Dzsamál ad-Dín al-Afghání (1839-1897) • a modern iszlám reformmozgalom “atyja” • iszlám modernizálása = eredeti alapelvekhez való visszatérés • iszlám és modern tudományok összeegyeztethetősége • szembenállás a kolonializmussal

  17. 19. sz-i iszlám reformmozgalom kettéválása • Fundamentalizmus • kiindulópont az iszlám (“saját”) • társadalmi-gazdasági viszonyok megváltoztatása • “iszlám” fejlődési út • Modernizmus • kiindulópont a modernizáció (“idegen”) • az iszlám megváltoztatása • nyugati minták és modellek

  18. Első teoretikusok • Muhammad Abduh (1845-1905) • az iszlám megtisztítása • Muhammad Rasíd Ridá (1865-1935) • 1923: A kalifátus vagy a legfelső imamátus

  19. Első szervezet: a Muszlim Testvérek • Dzsamáat al-Ikhván al-Muszlimín • 1928, Iszmáílíja, Egyiptom • Ahmed Haszan al-Banná

  20. “A muszlimok késettségének oka a vallástól való eltávolodásban rejlik. A valóságos újjászületés egyetlen lehetséges útja … ha visszatérnek az iszlámhoz.” Ahmed Haszan al-Banná

  21. A Muszlim Testvérek • először vallási mozgalom • társadalom és politika megváltoztatása • komoly társadalmi program • 40-es évek végén 1 millió fő • együttműködés Szabad Tisztekkel • erőszak alkalmazása • kormány kemény fellépése

  22. Szajjid Kutb (1906-1966) • tradicionális vallási nevelés • két év USA-ban • Testvérek vezető teoretikusa • több mint 20 könyv • radikalizálódás (“kutbizmus”)

  23. Kutb fő nézetei • iszlám komplex, integráns rendszer • nyugati civilizáció hegemóniája, negatívumai • Jó vs. Rossz - Isten pártja vs. Sátán pártja • ami nem iszlám - dzsáhilíja • elkülönülés, “élcsapat”, állandó dzsihád • cél: Isten törvényén alapuló társadalom létrehozása • Isten abszolút szuverenitása • a hit és a materiális szféra elválasztása - erőszak

  24. emberek felszabadítása • társadalmi igazságosság megteremtése • lelkiismeret, lélek szabadsága • emberek egyenlősége • társadalmi szolidaritás

  25. Rúh Alláh al-Múszáví al-Khomeini (1902-1989) • 1924: sah ellenes demonstráció • 60-as évek: sah ellenes ellenzék vezetője • 1963: letartóztatják, majdnem kivégzik • 1964: száműzetés: Irak • 1979-től iráni iszlám forradalom vezetője

  26. Vilájat-e fakíh • vallásjogi tudósok vezetése • politikai (váli-e fakíh) • spirituális (mardzsa-e taklíd) • feladat felügyelet, isteni törvény végrehajtása • vezető: törvény ismerete + igazságosság • vallás és politika szerves egysége • nyugatosítás okozta károk • iszlám politikai forradalom • elnyomás, kizsákmányolás, zsarnokság, korrupció elleni küzdelem • dzsihád

  27. Abú’l Alá Mawdúdí (1903-1979) • tradicionális vallási nevelés • Dzsamáat-i-Iszlámí - pakisztáni szárny • 138 mű, több mint 1000 beszéd és cikk, 700 kazetta

  28. Mawdúdí fő nézetei • iszlám mindent átfogó univerzális jellege • isteni törvény, Allah kizárólagos szuverenitása • lassú, fokozatos, intellektuális változás • idzstihád • “iszlám demokrácia” - “teo-demokrácia”, “isteni demokratikus kormányzás” • népszuverenitás h. isteni szuverenitás • nép nem hoz törvényt, az isteni törvényt követi • kormány nem a nép akaratát valósítja meg, h. a kormány és a nép Isten akaratát teljesíti

  29. 1967: re-iszlamizáció kezdete • függetlenné válástól nacionalizmus/szocializmus a vezető ideológia • nasszerizmus, baathizmus, algériai szocializmus • ezekre épülő társadalmi-politikai rendszerek • nyugati minták követése • kudarc • 1967-es vereség tudatosítja • modernizációs válság • fő ok: “idegen” minták követése • megoldás: “saját” modell: iszlám

  30. Iszlamista konjunktúra • 1973-as háború, “olajfegyver” - monarchiák • támadások államhatalom + konzervatív vallási vezetés ellen: “kétfrontos harc” • 1974 Egyiptom: al-Fanníja al-Aszkaríja: Műszaki Katonai Akadémia elfoglalása • 1977 Egyiptom: at-Takfír va’l-Hidzsra: Dhahabi sejk megölése • 1979 Szíria: Testvérek: aleppói tüzérségi iskola 30 növendék meggyilkolása • mozgalom kettéválása: “első generáció” mérsékelt (Testvérek) • aktivista “neofundamentalista” (“kutbista”) szervezetek kiválása

  31. 1979 Mekka: Nagymecset elfoglalása

  32. 1979. november 20 - h.sz. 1400 első napja • Dzsuhajman ibn Muhammad ibn Szajf al-Utajbi • szaúdi monarchia heves bírálata • két hétig Nagymecset megszállása • szaúdi+pakisztáni+francia erők • Dzsuhajman + 67 tag kivégzése

  33. 1979: Iráni Iszlám Forradalom győzelme • 1979: Afganisztán szovjet megszállása, iszlamista ellenállás kezdete • Hetvenes évek vége Irak: ad-Daava párt szervezte megmozdulások, Bákir asz-Szadr ajatollah meggyilkolása • 1981 Egyiptom: Dzsihád: Szadat megölése • 1982 Szíria: Testvérek: Hama megszállása • 1982 Libanon: Hezbollah megalakulása

  34. A Szadat elleni merénylet

  35. A fő vádlott: Kháled el-Iszlambúlí

  36. Iszlamizmus okai • Modernizációs válság • kiútkeresés - nativista indíttatású tiltakozó mozgalom • Egyes társadalmi csoportok frusztráltsága: heterogén társadalmi háttér, iszlamizmus a közös nevező • Városi szegénység - marginalizálódás, periferizálódás • Középrétegek - politikai hatalomhoz való hozzájutás hiánya • Műszaki-természettudományi értelmiségiek - ideológia átvétele és alkalmazás

  37. Iszlamista konjunktúra okai • Társadalmi-gazdasági • Gazdaságok korszerűtlensége • Népességrobbanás • Szociális problémák

  38. Okok 2 • Politikai-ideológiai • Nacionalista ideológiák kudarca • Ideológiai és vezetési vákuum • “intézményes iszlám” erősödése • Autokrata, szekularizált politikai vezetések • Civilizációs-kulturális • “idegen” modellekkel szemben nativista • Nyugati dominancia ellen • Amerika-ellenesség

  39. Okok 3 • Pszichikai - kollektív tudat • Történelmi igazságtalanság • Nyugat (USA, Izrael) áltlai alávetettség és megalázottság, elnyomás, erőszak • Vallásba vetett remény

  40. Okok 4 • Külső ok: nemzetközi rendszer változásai • Hetvenes években “harmadikutas” modellek • Kilencvenes évek: alternatívák hiánya • Globalizáció • Civilizáció és kultúra “felértékelődése” • Poszt-vesztfáliai rendszer paradoxonjai • Társadalomfilozófiai: modernitás külső és belső kritikája

  41. Okok 5 • Regionális ok: • Szaúd-Arábia és Irán harca az iszlamizmus vezetéséért • Helyi kormányok iszlamizmust támogatják letűnő szocializmussal szemben • Tömegek iszlamizmust támogatják korrupt rezsimekkel szemben

  42. Nyolcvanas évek • Szaúd-Arábia és Irán küzdelme • “forradalmi iszlám” feltartóztatása: iraki-iráni háború • konfliktus új terepe: Afganisztán - átveszi a palesztin ügy helyét • Évtized vége: Hamász, Iszlám Üdvfront (Algéria), Haszan at-Turábi (Szudán), SZU kivonulása Afganisztánból • Umma kiterjesztése Közép-Ázsiára, Boszniára

  43. Kifulladás • 80-as évek végétől • eredeti célokat (iszlám állam) nem érték el • politikai vezetések heves fellépései • belső konfliktusok, mozgalom megosztottsága • mainstream egyre mérsékeltebb • radikálisok leválása • 90-es Öböl-háború hatásai • mozgalom radikális szárnya szaúdi vezetés és az általa támogatottak ellen fordul

  44. Kifulladás 2 • “afgánok” radikalizálódása • USA + Szaúd ellen • szétszéledés • Bosznia • Algéria • Egyiptom • helyi konfliktusokból dzsihád • konfliktus mélyül iszlamizmuson belül • radikalizmus elidegenít sok társadalmi réteget

More Related