840 likes | 1.01k Views
Iszlamizmus. Iszlám és iszlamizmus különbsége. iszlám = vallás és civilizáció iszlamizmus (iszlám fundamentalizmus) = politikai ideológia, átpolitizált iszlám eszmetörténeti áramlat szervezett, aktivista, cselekvő mozgalom (“iszlám mozgalom”). Eltérő álláspontok.
E N D
Iszlám és iszlamizmus különbsége • iszlám = vallás és civilizáció • iszlamizmus (iszlám fundamentalizmus) = politikai ideológia, átpolitizált iszlám • eszmetörténeti áramlat • szervezett, aktivista, cselekvő mozgalom (“iszlám mozgalom”)
Eltérő álláspontok • iszlamizmus - modernitás/modernizáció • okok: szegénység - demokrácia hiánya • legnagyobb fenyegetés a Nyugat számára (“fő ellenség”) • differenciáltság • működőképes modell vagy ellenség • hanyatlik vagy fejlődik
Az iszlám differenciálódása • Iszlám fundamentalizmus (politikai hatalmat támadó) • Intézményes iszlám (politikai hatalmat legitimáló) • Liberális iszlám (iszlám modernizmus)
Iszlám fundamentalizmus • “első generációs” szervezetek (Testvérek) • “második generációs” (neo-fundamentalizmus), 70-es - 80-as évek, “iszlám mozgalom” - “iszlamizmus” • “harmadik generációs” - “neo-iszlamizmus” • mérsékelt • radikális (nemzetközi iszlamizmus, dzsihádista szalafizmus) • “sivatagi iszlám”, tálibok - iszlamizmus határa • konzervatív “intézményes iszlám” (szaudi vahhábizmus)
A fundamentalizmus értelmezései • “Egy embercsoport abszolút igazsággá nyilvánít egy credót, egy tézist vagy dogmagyűjteményt és ragaszkodik ahhoz, hogy az igazi politikát ezekre kell alapozni” (Heller Ágnes) • “A vallás kierőszakolt visszatérése a politikába” (Heller Ágnes)
“Olyan magatartás, amely menekül vagy kitér az igazról és helyesről folytatott diskurzus elől és ehelyett vélt vagy állított igazságokat megingathatatlan és vitathatatlan fundamentumnak nyilvánít” (Heinz Holley)
“Jelzős” fundamentalizmusok • piaci • kulturális • a “modernség fundamentalizmusa” • vallási • iszlám • protestáns • zsidó
Iszlám fundamentalizmus: fogalmi zűrzavar • fund. = tradicionalizmus • fund. = reformizmus • fund. = tradicionalista reformizmus • fund. = integrizmus • fund. = revivalizmus • fund. = iszlamizmus • fund. = radikális/aktivista iszlamizmus
Eltérő értelmezések • vallási: az alapvető hitelvekhez való visszatérés • politikai: aktivista/extremista csoportok törekvése az iszlám állam megvalósításáért • egyéb: tradicionalizmussal, fejlődésképtelenséggel való azonosítás
Fő célok • fundamentum = alapzat, alapelv • az iszlám eredeti, “tiszta” forrásaihoz, alapelveihez való visszatérés • “uszúlíja” - uszúl ad-dín, a vallás gyökerei • aranykor: első négy “igaz úton járó” kalifa (al-khulafá ar-rásidún) • az iszlám hassa át az élet valamennyi aspektusát (politikát, társadalmat, gazdaságot is) - “iszlám állam” • szervezett, aktivista tevékenység, “élcsapat” • iszlám eleve organikus vallás - minden hívő muszlim “fundamentalista” - totalitás
Az “igaz úton járó” kalifák • 632: Mohamed halála • Abu Bakr (632-634) • Omar (634-644) • Oszmán (644-656) • Ali (656-661) - síiták • 661-749: Omajjáda dinasztia - mulk
Modern fundamentalizmus történelmi gyökerei • az iszlám története fundamentalista mozgalmak története • “belső indíttatású” reformtörekvések • Muhammad ibn Abd al-Wahháb (1703-1792) - vahhábizmus • 1798-tól válasz-kísérletek a Nyugat kihívásaira
Abd al-Wahháb és a vahhábizmus • Ibn Tajmíjja • forrás csak Korán és szunna • középkori idzsmá és kijász eltávolodás az eredeti iszlámtól - morális süllyedés • idzstihád nagy szerepe • Wahháb - Szaúd szövetség • hanbalita jogi iskola • konzervativizmus - liberalizmus
Az iszlám (jog)rendszerének forrásai • Korán • Szunna (és hadísz) • Konszenzus (idzsmá) • Analógia (kijász) • (idzstihád - ?)
Dzsamál ad-Dín al-Afghání (1839-1897) • a modern iszlám reformmozgalom “atyja” • iszlám modernizálása = eredeti alapelvekhez való visszatérés • iszlám és modern tudományok összeegyeztethetősége • szembenállás a kolonializmussal
19. sz-i iszlám reformmozgalom kettéválása • Fundamentalizmus • kiindulópont az iszlám (“saját”) • társadalmi-gazdasági viszonyok megváltoztatása • “iszlám” fejlődési út • Modernizmus • kiindulópont a modernizáció (“idegen”) • az iszlám megváltoztatása • nyugati minták és modellek
Első teoretikusok • Muhammad Abduh (1845-1905) • az iszlám megtisztítása • Muhammad Rasíd Ridá (1865-1935) • 1923: A kalifátus vagy a legfelső imamátus
Első szervezet: a Muszlim Testvérek • Dzsamáat al-Ikhván al-Muszlimín • 1928, Iszmáílíja, Egyiptom • Ahmed Haszan al-Banná
“A muszlimok késettségének oka a vallástól való eltávolodásban rejlik. A valóságos újjászületés egyetlen lehetséges útja … ha visszatérnek az iszlámhoz.” Ahmed Haszan al-Banná
A Muszlim Testvérek • először vallási mozgalom • társadalom és politika megváltoztatása • komoly társadalmi program • 40-es évek végén 1 millió fő • együttműködés Szabad Tisztekkel • erőszak alkalmazása • kormány kemény fellépése
Szajjid Kutb (1906-1966) • tradicionális vallási nevelés • két év USA-ban • Testvérek vezető teoretikusa • több mint 20 könyv • radikalizálódás (“kutbizmus”)
Kutb fő nézetei • iszlám komplex, integráns rendszer • nyugati civilizáció hegemóniája, negatívumai • Jó vs. Rossz - Isten pártja vs. Sátán pártja • ami nem iszlám - dzsáhilíja • elkülönülés, “élcsapat”, állandó dzsihád • cél: Isten törvényén alapuló társadalom létrehozása • Isten abszolút szuverenitása • a hit és a materiális szféra elválasztása - erőszak
emberek felszabadítása • társadalmi igazságosság megteremtése • lelkiismeret, lélek szabadsága • emberek egyenlősége • társadalmi szolidaritás
Rúh Alláh al-Múszáví al-Khomeini (1902-1989) • 1924: sah ellenes demonstráció • 60-as évek: sah ellenes ellenzék vezetője • 1963: letartóztatják, majdnem kivégzik • 1964: száműzetés: Irak • 1979-től iráni iszlám forradalom vezetője
Vilájat-e fakíh • vallásjogi tudósok vezetése • politikai (váli-e fakíh) • spirituális (mardzsa-e taklíd) • feladat felügyelet, isteni törvény végrehajtása • vezető: törvény ismerete + igazságosság • vallás és politika szerves egysége • nyugatosítás okozta károk • iszlám politikai forradalom • elnyomás, kizsákmányolás, zsarnokság, korrupció elleni küzdelem • dzsihád
Abú’l Alá Mawdúdí (1903-1979) • tradicionális vallási nevelés • Dzsamáat-i-Iszlámí - pakisztáni szárny • 138 mű, több mint 1000 beszéd és cikk, 700 kazetta
Mawdúdí fő nézetei • iszlám mindent átfogó univerzális jellege • isteni törvény, Allah kizárólagos szuverenitása • lassú, fokozatos, intellektuális változás • idzstihád • “iszlám demokrácia” - “teo-demokrácia”, “isteni demokratikus kormányzás” • népszuverenitás h. isteni szuverenitás • nép nem hoz törvényt, az isteni törvényt követi • kormány nem a nép akaratát valósítja meg, h. a kormány és a nép Isten akaratát teljesíti
1967: re-iszlamizáció kezdete • függetlenné válástól nacionalizmus/szocializmus a vezető ideológia • nasszerizmus, baathizmus, algériai szocializmus • ezekre épülő társadalmi-politikai rendszerek • nyugati minták követése • kudarc • 1967-es vereség tudatosítja • modernizációs válság • fő ok: “idegen” minták követése • megoldás: “saját” modell: iszlám
Iszlamista konjunktúra • 1973-as háború, “olajfegyver” - monarchiák • támadások államhatalom + konzervatív vallási vezetés ellen: “kétfrontos harc” • 1974 Egyiptom: al-Fanníja al-Aszkaríja: Műszaki Katonai Akadémia elfoglalása • 1977 Egyiptom: at-Takfír va’l-Hidzsra: Dhahabi sejk megölése • 1979 Szíria: Testvérek: aleppói tüzérségi iskola 30 növendék meggyilkolása • mozgalom kettéválása: “első generáció” mérsékelt (Testvérek) • aktivista “neofundamentalista” (“kutbista”) szervezetek kiválása
1979. november 20 - h.sz. 1400 első napja • Dzsuhajman ibn Muhammad ibn Szajf al-Utajbi • szaúdi monarchia heves bírálata • két hétig Nagymecset megszállása • szaúdi+pakisztáni+francia erők • Dzsuhajman + 67 tag kivégzése
1979: Iráni Iszlám Forradalom győzelme • 1979: Afganisztán szovjet megszállása, iszlamista ellenállás kezdete • Hetvenes évek vége Irak: ad-Daava párt szervezte megmozdulások, Bákir asz-Szadr ajatollah meggyilkolása • 1981 Egyiptom: Dzsihád: Szadat megölése • 1982 Szíria: Testvérek: Hama megszállása • 1982 Libanon: Hezbollah megalakulása
Iszlamizmus okai • Modernizációs válság • kiútkeresés - nativista indíttatású tiltakozó mozgalom • Egyes társadalmi csoportok frusztráltsága: heterogén társadalmi háttér, iszlamizmus a közös nevező • Városi szegénység - marginalizálódás, periferizálódás • Középrétegek - politikai hatalomhoz való hozzájutás hiánya • Műszaki-természettudományi értelmiségiek - ideológia átvétele és alkalmazás
Iszlamista konjunktúra okai • Társadalmi-gazdasági • Gazdaságok korszerűtlensége • Népességrobbanás • Szociális problémák
Okok 2 • Politikai-ideológiai • Nacionalista ideológiák kudarca • Ideológiai és vezetési vákuum • “intézményes iszlám” erősödése • Autokrata, szekularizált politikai vezetések • Civilizációs-kulturális • “idegen” modellekkel szemben nativista • Nyugati dominancia ellen • Amerika-ellenesség
Okok 3 • Pszichikai - kollektív tudat • Történelmi igazságtalanság • Nyugat (USA, Izrael) áltlai alávetettség és megalázottság, elnyomás, erőszak • Vallásba vetett remény
Okok 4 • Külső ok: nemzetközi rendszer változásai • Hetvenes években “harmadikutas” modellek • Kilencvenes évek: alternatívák hiánya • Globalizáció • Civilizáció és kultúra “felértékelődése” • Poszt-vesztfáliai rendszer paradoxonjai • Társadalomfilozófiai: modernitás külső és belső kritikája
Okok 5 • Regionális ok: • Szaúd-Arábia és Irán harca az iszlamizmus vezetéséért • Helyi kormányok iszlamizmust támogatják letűnő szocializmussal szemben • Tömegek iszlamizmust támogatják korrupt rezsimekkel szemben
Nyolcvanas évek • Szaúd-Arábia és Irán küzdelme • “forradalmi iszlám” feltartóztatása: iraki-iráni háború • konfliktus új terepe: Afganisztán - átveszi a palesztin ügy helyét • Évtized vége: Hamász, Iszlám Üdvfront (Algéria), Haszan at-Turábi (Szudán), SZU kivonulása Afganisztánból • Umma kiterjesztése Közép-Ázsiára, Boszniára
Kifulladás • 80-as évek végétől • eredeti célokat (iszlám állam) nem érték el • politikai vezetések heves fellépései • belső konfliktusok, mozgalom megosztottsága • mainstream egyre mérsékeltebb • radikálisok leválása • 90-es Öböl-háború hatásai • mozgalom radikális szárnya szaúdi vezetés és az általa támogatottak ellen fordul
Kifulladás 2 • “afgánok” radikalizálódása • USA + Szaúd ellen • szétszéledés • Bosznia • Algéria • Egyiptom • helyi konfliktusokból dzsihád • konfliktus mélyül iszlamizmuson belül • radikalizmus elidegenít sok társadalmi réteget