Együtt Koroncóért Program 2010-2014

„Nem csak az számít, ki hova született, hanem legalább annyira fontos, ki mit tesz a közösség érdekében, ahol él.” • Együtt Koroncóért Program • 2010-2014 Az Együtt Koroncóért Program célja, hogy bemutassa azt a szemléletet, jövőképet, fejlődési irányt, amelyre építve polgármesterként egységes közösséggé szeretném kovácsolni a koroncóiakat. Megvalósítása által a meglévő értékeket megőrizve, új lendületet kaphat településünk fejlődése. Készítette: Gyertyás János, FIDESZ-KDNP polgármesterjelölt 2010. www.gyertyasjanos.blog.hu

Bemutatkozás A személyes bemutatkozást azért tartom fontosnak, mert a megvalósításért felelős személy eddigi tettei, eredményei, szakmai tapasztalatai a program hitelességének alapvető feltétele.

Közgazdász Pályázatok, közigazgatás, energetika, közszolgáltatások Megyei Pénzügyi Bizottság és Esélyegyenlőségi Tanács tag Szakpolitikai alapképzés, EU jog, mezőgazdaság Karrier Tanulmányok Koroncói pénzügyi bizottság elnök (2006-2010) Civil pályázatok: judo, polgárőr, horgász, sport egyesületek Önkéntes társadalmi feladatvállalás Család Sport NOE Régióközpont, egyesület és táborok vezetése, országos elnökség tag

Család Gyertyás János vagyok 33 éves 3 gyermekes nagycsaládos apa. Somogy megyében, Barcson születtem, egy 1300 fős kis faluból kerültem Győrbe főiskolára. 2002-ben Koroncón a „Baka dombra” építettünk egy ikerházat feleségem szüleivel. Azóta aktívan részt veszünk a helyi közösség életében. Számomra a természethez közeli környezet fontos volt a lakhely megválasztásánál. Koroncó mellett szólt az is, hogy minden közmű rendelkezésre áll, még a falu legszélén lévő kis utcában is. Az iskola, óvoda, posta megléte szintén előny azoknak, akik itt szeretnének letelepedni, vagy akik itt nőnek fel és helyben akarnak maradni, családot alapítani. Feleségemmel, Noémivel mindketten nagycsaládban nőttünk fel, így természetes volt, hogy legalább három gyermekünk lesz. Bár a Győri Városházán dolgozva számos iskola vezetőjével napi munkakapcsolatban vagyok, ismerve a lehetőségeket úgy döntöttünk, hogy a gyerekeknek a helyi óvodában, iskolában jó helyük lesz. Róza harmadikas, Réka most ősszel kezdte az iskolát, Csaba pedig itt jár oviba. A gyerekek nevelésében fontosnak tartjuk az egészséges életmódot, a fenntartható életre nevelést, és a történelmünk, múltunk megismerését, a hagyományos keresztény értékrend továbbadását. Mindhárman judóznak, Róza már negyedik éve küzd sikeresen Koroncó hírnevének öregbítéséért. Több mint egy éve veretlen a régióban, múlt hétvégén 30. alkalommal állt a dobogó élére. Noémi Győrben született, jelenleg az E.ON IT-nál informatikus fejlesztő. Munka és a gyerekek után, teljesen ingyenesen, néha akár hajnalig dolgozik azért, hogy a Koroncó Hírmondó elkészüljön, és már egy éve besegít a helyi civil szervezetek pályázatainak megírásába, elszámolásába is. Szabadidőnk jelentős részét civil szervezetekben végzett önkéntes feladatokra fordítjuk. Meglehetősen szerény körülmények között nőttem fel, így ismerem és megértem az emberek mindennapjait, problémáit. A más emberekért végzett rengeteg önkéntes civil munkához ebből a múltból tudok újra és újra erőt meríteni. Ha minden mellett mégis marad egy kis idő, akkor a gyerekekkel szívesen túrázunk, íjászkodunk.

Tanulmányok • A Széchenyi István Főiskolán 1998-ban szereztem közgazdász diplomát. • Nagyatádon jártam kereskedelmi szakközépiskolába, ahol 1995-ben érettségiztem. • Munkám során projekt menedzsment és informatikai rendszerfejlesztő szaktanfolyamokat végeztem. • 2006-2010. között a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett szakpolitikai alapképzésen, EU jog, mezőgazdaság és településfejlesztés képzéseken vettem részt. • Közigazgatási szakvizsgát is megszereztem 2009-ben, ez azért is nagyon fontos, mert a napi feladatokhoz elengedhetetlen, hogy a közigazgatás rendszerében eligazodjon a leendő polgármester.

Karrier, szakmai tapasztalatok 1. Főiskola után a GYESEV Rt-nél kezdem el dolgozni kereskedelmi koordinátorként. 2001-től az ÉDÁSZ-nál, majd E.ON-nál gazdasági kontrolling, és vezetői információs rendszer fejlesztő, oktató voltam. Ezt követően két évig egy magyar tulajdonú kisvállalkozásnál megtapasztaltam a megmaradásért küzdő hazai vállalkozások farkastörvényeit. 2006-tól Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában dolgozom, a Városépítési Osztályon. Energia megtakarítást eredményező beruházásokkal, közbeszerzésekkel, bizottsági és közgyűlési anyagok előkészítésével foglalkozom, valamint környezetvédelmet elősegítő EMAS környezetirányítási rendszer belső auditora vagyok. Az elmúlt három évben 38 győri oktatási intézmény fűtéskorszerűsítését szerveztem meg EU-s pályázati támogatással, összesen több mint 1 milliárd Ft értékben. A pályázatok sikeresen lezárásra kerültek, a megvalósításban és az utólagos ellenőrzéskor egyetlen kifogás, hiba nem merült fel. A győri képviselői javaslatra elkészült beruházások (utak, járdák, játszóterek, közterek, stb.) ügyintézőjeként az egyéni képviselőkkel jó személyes kapcsolatom alakult ki. Ez a kapcsolat Koroncó szempontjából is fontos, a szomszédos Ménfőcsanak és Gyirmót városrészek miatt. Az elmúlt négy évben a Koroncói Önkormányzatban települési képviselőként a pénzügyekért felelős bizottságot vezettem. Ez jó lehetőség volt arra, hogy Koroncót, a helyi ügyeket, az itt élők problémáit, elvárásait megismerjem. A legfontosabb eredménynek tartom az iskola megmentését, valamint az egyre csökkenő központi költségvetési támogatások mellett a gazdálkodás stabilitásának megőrzését. Talán ez volt az első négy éves ciklus, amikor az önkormányzat nem értékesítette egyetlen ingatlanvagyonát sem, törlesztettük a korábbi testületek által felvett hiteleket, és a szűkös források ellenére számos fejlesztés történt.

Karrier, szakmai tapasztalatok 2. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság valamint a Megyei Esélyegyenlőségi Tanács tagjaként az elmúlt négy évben a pénzügyi és a szociális területen szereztem tapasztalatot és kapcsolatokat kistérségi, megyei, regionális és országos szinten. A Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács elnöke vagyok két éve, feladatom a régióban működő ifjúsági szervezetek számára pályázatok kiírása, bírálata, ifjúság segítő szakemberek munkájának támogatása, valamint kapcsolattartás az Európai Szociális Alap Nonprofit Kft. programvezetőivel. 2009-ben berlini tanulmányúton vettem részt, melynek a célja a legújabb energetikai fejlesztések, köztük a megújuló energiaforrások gazdaságos felhasználásának, lakossági és vállalkozói szintű alkalmazásának megismerése volt. Idén májusban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyar vezetőjénél, és az Európa Parlament magyar képviselőinél voltam érdekegyeztető találkozón Brüsszelben. Az áprilisban több mint kétharmados többséggel megválasztott Fidesz-KDNP kormány Nemzeti Fejlesztési Minisztériuma által, a következő négy évre szóló energiapolitika megalkotására létrehozott bizottság tagjának neveztek ki idén augusztusban. Ennek a munkának a tétje, hogy milyen árképzés lesz az energiaszolgáltatásban, mely energetikai területek kapnak nagyobb pályázati támogatást, elérhető lesz-e a lakosság és a kisvállalkozások számára a megújuló energia, lehet-e a vidéki kistelepüléseken a megújuló energiaforrásokra épülő munkahelyeket teremteni, stb.

Társadalmi önkéntes munka 1. A Koroncói Tutti Judo Klubnak három, a polgárőr és a horgász egyesületeknek kettő, a sport egyesületnek idén első alkalommal írtam meg nyertes működési pályázatokat, ezzel összesen már 2,5 millió Ft-ot szerezve a helyi civil szervezeteknek. A pályázatok megnyerése mellett a szakmai és pénzügyi elszámolás elkészítésével is segítem a helyi civil szervezeteket. Civil szervezetekben vezetőként több éves közösségszervező tapasztalatom van, a családok érdekképviselete érdekében rendszeresen hallattam a hangom helyi és országos sajtóban, rádióban, TV-kben. 2007-óta a Família Nagycsaládosok Egyesületének elnöke vagyok, több mint 300 Győr és Győr környéki, ‑köztük már 11 koroncói- család számára szervezünk programokat, adományokat, pályázatokat, nyári táborokat. Részt veszünk az Élelmiszerbank Adományelosztó rendszerében, amelyhez szigorú számadás, elszámolás kapcsolódik. Mióta a Famíliát vezetem, a tagság közel háromszorosára nőtt, 2008-ban nagycsaládos régióközpontra sikeresen pályáztunk. Régió központként 30 nagycsaládos egyesületet fogunk össze, segítjük munkájukat képzésekkel, pályázatokban. A vezetői munkám további elismeréseként 2010. áprilisában a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) elnökségi tagjává választottak, ahol az energiapolitikai területtel, valamint a NOE Ifjúsági Tagozatának országos szintű vezetésével bíztak meg.

Társadalmi önkéntes munka 2. A szabadidőm terhére végzett önkéntes feladatok természetesen a lakhelyünkön élők számára is több lehetőséget nyújtanak. Erre volt példa, hogy az elmúlt két évben koroncóiakat is táboroztattunk. Tavaly egy pályakezdés előtt álló koroncói fiatal két hetes bentlakásos intenzív nyelvtanfolyamon vehetett részt. Az ifjúsági tagozaton belül többen ingyenesen eljuthattak Püspökladányba, Orosházára, Vajdaságba egész hétvégés ifjúsági találkozókra, készségfejlesztő és csapatépítő programokra. De sokaknak élményt jelenthetett, hogy több koroncói osztály jutott el a Győri élményfürdőbe az elmúlt években. Ovisoknak, iskolásoknak városházi torony, illetve a kevesek által ismert Győri kazamatába látogatást szerveztem. A Széchenyi István Egyetemmel harmadik éve van együttműködésünk önkéntes gyakornokok fogadására. Az egyetemisták „terep tanáraként” azt próbálom elérni, hogy a diplomát megszerző pályakezdők a szakmai ismereteken túl tapasztalatot szerezzenek abban, hogy a leendő munkatársaikkal, beosztottaikkal emberként tudjanak bánni.

Pályázati tapasztalatok • Sikeresen megírt, megvalósított és elszámolt pályázatok:

Együtt Koroncóért Program Meglévő adottságok, helyi értékek, elvárások állapotfelmérése A kétirányú kommunikáció javítása a lakosság, a helyi közösségek és a település vezetése között Lakossági, civil szolgáltató iroda, ifjúsági, idősügyi koncepció Pályázatok záloga a sikeres megvalósításhoz Helyi vállalkozások, gazdálkodók esélyegyenlőségének megteremtése Közpénzek felhasználásának nyilvánossá, átláthatóvá tétele Társadalmi felelősségvállalás, társadalmi szervezetek, egyházi és civil közösségek erősítése Közrend, közbiztonság Közszolgáltatások fejlesztésének irányai: nevelés, oktatás, egészségügy, közművek, közterületek, közösségi terek Koroncó érdekképviselete kistérségi, megyei, regionális és országos szinten (gazdasági, civil, szakmai, közigazgatási, hatósági, politikai és média kapcsolatok)

1. Meglévő adottságok, helyi értékek, elvárások állapotfelmérése Koroncó és az itt élők jövőjét meghatározó stratégiai kérdésekben nem lehet a helyiek feje felett, nélkülük dönteni. A következő 4 éves gazdasági program megalkotása során fel kell mérni a lakosság elvárásait. A legfontosabb fejlesztések esetében be kell vonni a döntés előkészítésébe az érintetteket. Az állapotfelmérés legfontosabb lépései: • Természeti és épített környezetünk felmérése • A település vagyonleltárának aktualizálása • Önkormányzat kapcsolatrendszerének, és • Helyi erőforrások feltérképezése • Demográfiai és munkaerő elemzés • Közszolgáltatások, és • Közbiztonság állapotfelmérése • Társadalmi egyeztetés

2.1 A kétirányú kommunikáció javítása a lakosság, a helyi közösségek és a település vezetése között A település vérkeringésében részt vevő érintettek közötti kommunikáció alapvető feltétele annak, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek alapján lehető legtöbbet érjük el együtt. 2006. évi önkormányzati választást követően tettünk már komoly lépéseket, elkészült a falu TV, Koroncó honlapja, és hivatalosan bejegyzésre került a rendszeres Koroncó Hírmondó. Ezzel az alapvető egyirányú tájékoztatást meg tudtuk oldani. Ahhoz, hogy az érintettek között a kommunikáció mindkét irányban megvalósulhasson, meg kell oldani a lakossági vélemények, javaslatok szervezett, folyamatos befogadását, döntésekbe történő beépítését.

2.2 A kétirányú kommunikáció javítása a lakosság, a helyi közösségek és a település vezetése között Kommunikáció tervezett fejlesztése: • Polgármesteri fogadóóra tényleges tartalommal való megtöltése • Testületi ülések élő közvetítése a falu TV-n • Őszi és tavaszi nyilvános településszemle • Nagy volumenű fejlesztések előtt társadalmi igényfelmérés, vita, egyeztetés megszervezése • Internetes fórum, élő fogadóóra működtetése • Konkrét feladat és felelősség felosztása a képviselő-testület tagjai között a lakossági, civil, vállalkozói, intézményi kapcsolattartásra, érdekképviseletre • Lakossági, civil, ifjúsági szolgáltató iroda megnyitása

3.1 Lakossági, civil, ifjúsági szolgáltató iroda megnyitása Az Önkormányzat és a lakosság, civil szervezetek, vállalkozások közötti napi szintű kapcsolattartás és segítségnyújtás hatékony módja egy mindenki által felkereshető állandó szolgáltató iroda. Rendelkezésre álló és elérhető források a megvalósításhoz: • Önkormányzat épületében a lezárt régi ifjúsági helyiség rendelkezésre áll, plusz rezsiköltséggel nem jár az iroda megnyitása. • Bértámogatásra történő pályázással első lépésként egy fő alkalmazása megoldható.

3.2 Lakossági, civil, ifjúsági szolgáltató iroda megnyitása Tervezett szolgáltatások: • Lakossági tájékoztatás, és visszajelzések fogadása • Elektronikus ügyintézésben segítségnyújtás • Lakossági pályázatok beadásának megszervezése, segítése:Lakóházak energetikai felújítása (ZBR, NEP)Szociális támogatási pályázatok szervezett beadása (korábban pl.: Izzócsere, Háztartásigép csere, Krízisalap) • Civil szervezetek számára pályázat figyelés, megírás, segítségnyújtás • Helyi vállalkozások és gazdálkodók számára pályázati források felkutatása • Együttműködés megszervezése önkormányzat, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások, lakosság között a külső források hatékonyabb elérése érdekében • Kisebbségi Önkormányzat ügyintézésének támogatása • Ifjúsági és közösségi programok szervezése • Helyi kiadványok elkészítése

3.3 Lakossági, civil, ifjúsági szolgáltató iroda megnyitása Önkormányzat számára a megtérülést biztosítja: • Ha falu érdekében megvalósuló fejlesztésekre civil szervezetek pályáznak, az önkormányzat megnyeri a támogatásra jutó ÁFÁ-t. • Egy településről több szervezet is pályázhat ugyanarra a forrásra (pl. NCA), ezzel erősítjük a helyi szervezeteket. • Az iroda alkalmazottja a pályázatokon saját bérköltségét is meg tudja teremteni a jövőben

3.4 Ifjúsági, család- és idősügyi koncepció Generációk közötti együttműködés előmozdítása azért fontos, mert: • az ember életkora meglehetősen gyorsan változó pillanatnyi állapot • gyermekek, ifjúság számára a szülők támogatása szükséges • család alapítást követően a gyermekes szülők egymást segítő közössége fontos • a nagyszülők részvétele az unokák életében meghatározó, és lehetőség a dolgozó szülők számára • aki szép kort él meg, végül gyermekei, unokái segítségére támaszkodhat Cél a családbarát település: • az itt felnövekvő és a letelepedő fiatalok támogatási rendszerének kidolgozása • játszóterek, közparkok létesítése, fejlesztése • akadálymentesítés a középületekben, közlekedésben(sérült emberek, idősek és a kisgyermekes szülők közös érdeke) • ifjúsági közösségi terek (pl. táborhelyek, sport park) kialakítása • egészséges környezet biztosítása • helyi szolgáltatások lakossági igényekhez igazításának ösztönzése (nyitva tartás)

4.1 Pályázatok záloga a sikeres megvalósításhoz,forrásteremtési alternatívák A pályázatok esetében sosem szabad szem elől téveszteni, hogy nem a pályázatok megírása a cél, hanem csak egy eszköz a céljaink megvalósításához, a külső források bevonásához. A külső források bevonására azonban a pályázatok mellett más lehetőségek is vannak, erre jó példa volt a koroncói iskola, kultúrház és az óvoda világításkorszerűsítésének megszervezése. Szakmai kapcsolatoknak köszönhetően ezért a beruházásért a koroncói önkormányzatnak nem kellett előre egy forintot sem fizetnie, a kivitelező cég előfinanszírozta, az elért energia megtakarításból pedig évente megtérül a felújításért utólag fizetendő összeg. Rendelkezésre álló források növelésének lehetséges megoldásai a lakosság és a helyi vállalkozások terheinek növelése nélkül: • Pályázatok: önkormányzati, civil, lakossági és vállalkozói • Adófizető vállalkozások letelepedésének ösztönzése • Lakosságszám növekedésének elősegítése • Harmadik feles finanszírozás • Fix alacsony kamatozású fejlesztési hitelek

4.2 Pályázatok záloga a sikeres megvalósításhoz,forrásteremtési alternatívák Forrásteremtés alapelvei: Pályázatokat nem csak megnyerni kell tudni. Olyan pályázatokat kell összeállítani, amelynek a műszaki tartalma és a finanszírozhatósága megalapozott előkészítő tanulmány alapján készül el, valós helyi igényekre épül, és a jövőbeni üzemeltetési költségeket is előre felmérjük. A helyi adóbevételek növelését nem az adózók terheinek növelésével, hanem kizárólag az adófizetők számának növelése árán lehet célként kitűzni. (üres építési telkek és ipari területek benépesítése) Harmadik feles finanszírozást és fejlesztési hiteleket kizárólag olyan pályázatok önrészéhez, illetve sajáterős beruházásokhoz célszerű igénybe venni, amelyekkel az önkormányzatnak megtakarítása vagy többlet bevétele keletkezik, hogy legyen miből finanszírozni a visszatörlesztést. Ilyenek például az energia megtakarítást eredményező korszerűsítések. Természetesen ezek a megoldások is csak akkor hozzák az elvárt eredményt, ha megfelelő szakmai színvonalon és hozzáértő felügyelettel készül el a munka. Átgondolt, hosszú távú forrásteremtési, fejlesztési stratégia csak akkor hajtható végre, ha a leendő polgármesternek tapasztalata van a pályázatokban, pénzügyekben, közbeszerzésekben, kivitelezésben. A munkákat elvégző vállalkozásokat határozott hozzáállással szigorúan el kell tudni számoltatni, ismerve a jogszabály adta lehetőségek gyakorlati alkalmazását, a jó minőségű munkát kell megkövetelni.

5. Helyi vállalkozások, gazdálkodók esélyegyenlőségének megteremtése A helyi vállalkozásokkal, gazdálkodókkal szemben gyökeres szemléletváltásra van szükség. El kell érnünk: megítélésükkor ne csak azt lássák bennük, hogy feltárcsázzák az aszfaltozott utakat, kellemetlen szagok terjengnek a környéken, szennyezik a környezetünket, szabálytalanul parkolnak, stb. Azt is figyelembe kell venni, hogy adót fizetnek, munkát adnak a helyi családoknak, szolgáltatásaikkal a közösség, a falu értékét emelik. A vállalkozásaink versenyképességének megőrzése, javítása közös érdekünk. Az elismerés növelése érdekében a vállalkozások együttműködése is szükséges az önkormányzattal, lakossággal és főként egymással.

5. Helyi vállalkozások, gazdálkodók esélyegyenlőségének megteremtése A vállalkozásaink versenyképességének megőrzése, javítása közös érdekünk: • Önkormányzati beruházásoknál egyenlő esélyt kell adni a helyi vállalkozásoknak, termelőknek • Hivatali, intézményi beszerzéseknél helyi szállítók előnyben részesítése • Társadalmi munkák mellett a támogatott, fizetős projektekben is lehetőséget kell adni • Jogszabályi kötelezettségek szükséges, de minimális szinten tartása, betartatása egyenlő módon • Jövőbeni helyi és Koroncón kívüli projektekben a helyi vállalkozók részvételének elősegítése (pl.: tervezett Marcal-Bakony ér töltés megerősítés) • Civil, lakossági iroda szolgáltatásait igénybe vehessék • Koroncó környezeti adottságainak (természeti környezet, sportolási lehetőségek) jobb kiaknázására pályázati támogatások, fizető igénybevétel elősegítése

6. Közpénzek felhasználásának nyilvánossá, átláthatóvá tétele 2010. áprilisi választáson a magyar emberek több mint kétharmados többsége kimondta, hogy visszautasítja a közpénzekkel való visszaélések bármiféle, akár törvényes, akár törvénytelen formáját. Erre adott választ a Fidesz vezetésű önkormányzatok többsége, és értékhatártól függetlenül az összes közpénz felhasználásra kötött szerződést rendszeresen nyilvánosságra hozza! Ezt a példát követni fogjuk.

6. Közpénzek felhasználásának nyilvánossá, átláthatóvá tétele 2010. október 3. után új önkormányzati beszerzési szabályzatot alkotunk: • Az államháztartásról szóló1992. évi XXXVIII. törvény 15/B. § eredeti célját figyelembe véve minden közpénz elköltésére kötött szerződéstnyilvánosságra fogunk hozni elektronikusan • Minimális értékhatár felett, illetve az önkormányzat költségvetésében nem tervezett összes beszerzés esetén saját hatáskörben egyszerű nyilvános pályáztatás szükséges • Közeli hozzátartozók nem írhatnak alá egymás között közpénzek felhasználásáról szerződést, és nem rendelhetik el a számlák kifizetését • A költségvetésben, illetve a képviselő-testület határozatában elfogadott keretösszeg felett, fedezet nélküli kötelezettségvállalás, szerződéskötés gyakorlatának megszűntetése További alapelvek a település vagyongazdálkodására vonatkozóan: • Önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevétel működésre nem, kizárólag felhalmozási célra fordítható • Legalább egy éves előrelátó gördülő likviditás tervezése • Hiányos, vagy nem első osztályú kivitelezés, szolgáltatás esetén a teljesítés igazolás elfogadásának visszautasítása, a kifizetések részbeni, vagy teljes megtagadása • Cél szerinti bevételek meghatározott célra fordítása (temető, kommunális adó) • Rendezvények önálló költségvetés alapján, a közfeladatoktól közpénz elvonása nélkül

7. Társadalmi felelősségvállalás, társadalmi szervezetek, egyházi és civil közösségek erősítése Nem várhatjuk egyetlen szomszédos település lakóitól sem, hogy helyettünk közösségé szervezzék a koroncóiakat. Koroncón csak a koroncóiak képesek jól működő, együttműködő helyi közösséget kialakítani! Civil társadalom fejlesztésének irányai I. • Az elmúlt 4 évben megteremtettük, hogy pályázati alapon, minden civil szervezet támogatásban részesülhessen, ennek megtartása kiemelt cél. • A lakossági, civil, ifjúsági szolgáltató iroda megnyitása megalapozza a helyi civil szervezetek további erősítését, forrásszerzésének fejlesztését, valamint közösségi térként szolgál találkozásokhoz, az emberi kapcsolatok és az együttműködés javításához. • Az önkormányzati képviselők számának csökkentése következtében a jelenlegi bizottsági szerkezetet célszerű átalakítani. A döntések előzetes véleményezésébe civil szervezetek delegáltjaiból álló bizottság felállításával lehet erősíteni a helyi közösségek érdekképviseletet, együttműködését.

7. Társadalmi felelősségvállalás, társadalmi szervezetek, egyházi és civil közösségek erősítése Civil társadalom fejlesztésének irányai II. • Koroncón több mint 800 éve keresztény értékrendet felvállaló emberek élnek, az oktatási intézményekben jelenleg is jelentős egyházi közösségi élet működik. Az anyaság és az élet tisztelete, családi életre nevelés, egymást segítő közösség megszervezése és a környezetünk megóvása érdekében vállalt felelősség tudatosítása mind olyan értéket jelentenek, amelyek továbbadása a következő generációk számára vallástól, politikai nézettől függetlenül a magyarság megmaradásának alapvető feltétele. Ezért az egyházközösség ez irányú tevékenységét szorosabban be kell vonni közösségi életbe. • Napjainkban egyre több család, idős ember marad saját magára a problémáival. Célként kell kitűznünk, hogy legalább minden családból egyvalaki tartozzon egy helyi közösséghez. Erősíteni kell a társadalmi felelősségérzetet, nem engedhető meg, hogy bárkit magára hagyjon a falu közössége.

8. Közrend, közbiztonság Az itt élők nyugalmának és biztonság érzetének megóvása, a közrend és közbiztonság megszervezése kiemelt feladat, együttműködve a hatóságokkal, helyi polgárőrséggel, lakossággal. Közrend javításához tervezett lépések: • Közlekedési helyzet felülvizsgálata, veszélyes helyek feltérképezése, hiányosságok pótlása és fejlesztési ragsor felállítása • Köztisztasági program indítása, a lakosság, diákok, civilek bevonása szemléletformáló programokba Közbiztonság javításához tervezett lépések: • Polgárőrség működésiének további pályázati támogatása • Kamerarendszer üzembe helyezése, jogszabályi feltételek megteremtése • Körzeti megbízottal gyakoribb egyeztetés • Megelőzés erősítése és az idősek, egyedülállók megóvása érdekében lakossági jelzőrendszer kialakítása • Bűncselekmény, károkozás esetén következetes felelősségre vonás, az ügyek eltusolásának, szőnyeg alá söprésének megszűntetése a közösség megóvása érdekében

9. Közszolgáltatások fejlesztésének irányai Az önkormányzatnak elsősorban a kötelező feladatait kell ellátnia, azonban vannak további közfeladatai, amelyeket a lakosság igényei alapján, a rendelkezésre álló források ütemében el kell végeznie. A település megtartó erejének megmaradásához, javításához nélkülözhetetlen: • a lakossági elvárásoknak megfelelő helyi iskola, óvoda megtartása, fejlesztése • alapvető egészségügyi ellátás működtetése • közutak, közvilágítás karbantartása • sport és szabadidős lehetőségek biztosítása • közösségi terek, játszóterek, közparkok, táborhely kialakítása • állandó helytörténeti kiállítás • posta, pénzintézet megtartása • önkormányzat által összefogott helyi érdekképviselet a szolgáltatók, hatóságok felé • környezeti adottságaink, értékeink megóvása, megismertetése helyiekkel és a nagyvilággal

10. Koroncó érdekképviselete kistérségi, megyei, regionális és országos szinten A helyi ügyek ismerete mellett, Koroncó versenyképessége szempontjából ma már nélkülözhetetlen a település vezetőjének jó személyes kapcsolata a külvilággal. Koroncó polgármestere számára szükséges külső kapcsolatok: • Beruházások, pályázati és központi költségvetési támogatások felhasználása során elengedhetetlen a környező települések vezetőivel, megyei önkormányzattal, kistérségi társulásokkal, regionális tanácsokkal, országgyűlési képviselőinkkel az együttműködés. • A koroncói bekötőútért szervezett tüntetés is bebizonyította a nyilvánosság, a média erejét. • Szakmai és felügyeleti hatósági szervek (pl. építésügy, közigazgatási hivatal, megyei önkormányzat, Környezetvédelmi Főfelügyelőség) • Kormányzati, politikai kapcsolatok (szakminisztériumok, pályázatkezelő szervek) • Térségi és országos média kapcsolatok • Térségben működő társadalmi és érdekképviseleti szervezetek • Közép és felsőfokú oktatási intézmények • Háziorvoson felüli egészségügyi és szociális ellátó intézmények

Miért fontos, hogy a következő négy évi gazdasági programot együtt alkossuk meg minden koroncóival? A csapatmunkának, az együttműködésnek a lényege: Ha ketten összeállnak, annak nem két embernyi "következménye" lesz. A csapatmunka nem matek, a 2*2 nem 4! Néha öt, ahogy a film címben is szerepel, de inkább 6 vagy 7. De az is igaz, hogy ha a csapatmunkánál 5-ből elveszünk 1-et, lehet, hogy nem marad semmi! Ezért van szükség mindenkire!

Miért kell a csapat élére tettre kész, tapasztalt vezetőt választani? Még ha eddig azt hittük, nincs aki jobban vezetné Koroncót, akkor is érdemes meggondolni, mikor, miért, hogyan kell változtatni, és kié legyen a jövőben a felelősség, kit válasszanak meg polgármesternek, képviselőknek a közös jövőnk érdekében! Henry Ford a T-Ford és a futószalagon történő gyártás "feltalálója" mondta: "Ha megkérdeztem volna mit szeretnének, azt mondták volna: Gyorsabb lovas kocsikat."

Köszönöm a figyelmüket! Gyertyás János Polgármesterjelölt Koroncó 2010. október 3. www.gyertyasjanos.blog.hu

Együtt Koroncóért Program 2010-2014