Ökoturizmus

1. Ökoturizmus KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. VADÁSZTURIZMUS HEFOP 3.3.1.

3. Előadás áttekintése-vázlat • A vadászati turizmus fogalma • A magyarországi vadászati turizmus története • A vadászati turizmus motivációja, feltételei • A vadászat jogi környezete • Vadászati turizmus napjainkban (kereslet-kínálat…) • Európai kitekintés • A Magyarországi vadászturizmus SWOT-analízise HEFOP 3.3.1.

4. A vadászati turizmus fogalma • A vadászati lexikon szerint külföldi utazás vadászati céllal.( Seilmeier, G. 1997) • A turizmus egyik speciálisnak tekintett területe. A vadászat ma – a gazdasági jelentősége mellett - az ember és a természet viszonyának sajátos megnyilvánulása, melynek végső célja az élményszerzés. A vadászatot a zsákmányszerzés kényszere és vágya hozta létre és tartja fenn … fontos, hogy megváltozott a „zsákmány” fogalmának tartalma is, hiszen a kulturált és modern ember igazi zsákmánya ma már az élmény. (Lukács O. 2003) HEFOP 3.3.1.

5. A magyarországi vadászati turizmus története • A vadászat egyidős az emberiséggel, úgy is mondhatnánk, hogy ősfoglalkozás. Eredeti funkciója a létfenntartás volt, hiszen az embernek védenie kellett magát a veszélyes ragadozóktól, valamint a táplálékot és a „ruházatot” is a vadászat biztosította számára. • A gazdaság fejlődésének eredményeképpen a vadászat létfenntartó szerepe fokozatosan csökkent. Kiegészítő gazdasági ágazattá, sporttá illetve társadalmi kiváltsággá vált. • Emellett a mező- és erdőgazdálkodástól elkülönülve önálló szakmává is alakult. HEFOP 3.3.1.

6. Vadászat és vadgazdálkodás a II. világháború előtt 1. • Mindig is kiváló vadállomány (magyarság eredetét szimbolizáló szarvas, sólyom). • Első szabályozás: II. Ulászló (1504) (ekkor lett a gazdagok kiváltsága ). • Mátyás korában volt egyik fénykora. • III. Károly adta ki az első vadászati dekrétumot (1729). • 1883. Országház: vadászati tv. • A két vh. között a földbirtokosok, hogy bevételeiket növeljék, eladták vadászataikat a gazdag arisztokratáknak és külföldi vendégeknek. HEFOP 3.3.1.

7. Vadászat és vadgazdálkodás a II. világháború előtt 2. „ Vadászatra szóló meghívás olykor a politikában a hivatalos látogatásnál is több eredménnyel jár. Ha az ember szenvedélyes vadászt lát vendégül, szinte magától adódik az érintkezés feszélyezetlen volta. Ilyen körülmények között a politikai megbeszélés is könnyebbé és nyíltabbá válik, mint egy értekezleten.” (Horty Miklós : Emlékirataim) • 1934. MAVAD megalakulása (Magyar Vadtenyésztők Kiviteli és Kereskedelmi Rt.). • 1941-44: Az arisztokrácia képviselői gyakran felkeresték a visszacsatolt erdélyi és felvidéki vadászbirtokokat. HEFOP 3.3.1.

8. Vadászat a „nyitás” éveiben 1. • A vadállományt erősen megtizedelte a háború pusztítása. • 1945-tól a vadászati jog az államé lett, felosztották az országot 3000 ha-t meghaladó vadászterületekre. • A politikai rendszer szinte teljesen megszüntette a bérvadászatot. • Elterjedt az orvvadászat. • Csak a vezető politikusok, pártemberek és azok vendégei vadászhattak az állami területeken. • Az első külföldi vadászok 1956-ban jöttek Mo-ra.(1956:28 trófea; 1959:441 trófea). Ezzelmegkezdődött a Magyarországi vadászati turizmus. Az ötlet szülőatyja: dr. Studinka László volt. A vendégek többsége Nyugat-Európából érkezett. • 1957-ben újra felosztották a területeket, a minimális méret 4000 ha lett. HEFOP 3.3.1.

9. Vadászat a „nyitás” éveiben 2. • Európában egyre nőtt az érdeklődés a magyar vadászatok iránt. (Szóbeli propaganda, Kölni trófeabemutató) . • A 60-as évekig csak az erdő-és vadgazdaságok, az állami gazdaságok fogadhattak külföldi vendégeket, innentől azonban a vadásztársaságok is. (Új vadászházak ,magaslesek, fuvareszközök). • A 60-as évektől egyre több világrekord esett magyar földön (gím, dám, őz) de népszerűek voltak a disznó- és apróvadvadászatok is. • 1971-ben Magyarország megkapta az első Nemzetközi Vadászati Világkiállítás megrendezési jogát!!! A világkiállítás soha nem látott sikerrel járt. Rengeteg program, nem csak Bp-en, és a világ neves vadászati szakemberei mind itt voltak → ezek után ugrásszerűen megnőtt a kereslet a magyar vadászatokra. (német, osztrák, olasz, svájci és francia vadászok). HEFOP 3.3.1.

10. Vadászat a „nyitás” éveiben 3. • A 70-es évek végén, 80-as évek elején erőteljes visszaesés következett. Okok: • A külföldi vendégek a szolgáltatások színvonalával kapcsolatos megnövekedett igényeit nem tudták kielégíteni • A hazai apróvadállomány erősen megfogyatkozott • 1983-ben a MAVAD mellett megjelent a : • VADEX (az állami erdő-és vadgazdaságok vadászati irodája) • HUNOR (Nagybereki állami gazdaság vadászati osztálya) • PEGAZUS szövetkezeti vállalat vadászatszervező irodája • Új helyzet állt elő: • Osztódott a vendégkör és az árualap • Nőtt a külföldi vadászatszervezők manőverezési lehetősége HEFOP 3.3.1.

11. Vadászat a rendszerváltástól napjainkig 1. • Magántulajdonú vadászati irodák létrejöttének lehetősége. Gombamód szaporodtak, de nagyrészük csak bevette kínálatába. • 90-es évek elején teljes káosz. A 150 iroda tevékenysége ellenőrizhetetlen lett. • Megalakult a Magyar Vadkereskedelmi Szövetség, mely 95-ben a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsává vált. (Feladata: külső piacok figyelemmel kísérése, nemzetközi kapcsolatok teremtése, információnyújtás, szakmai bizottságok kialakítása). • 1996. évi LV. tv. : új vadászterületek, 10 éves üzemtervek, gazdálkodó tevékenység. HEFOP 3.3.1.

12. Vadászat a rendszerváltástól napjainkig 2. • Sikerült egy európai hírű természeti kincsként értékelhető vadállományt és a szakszerű vadgazdálkodást megteremteni. • 2000-ben Magyarországra, Budakeszire költözött a nemzetközi Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) központja. • 2002-ben megalakult a Budapesti Agrárkamarán belül a Vadászatszervező Irodák Osztálya. • 2003-ban a MAVAD beszüntette vadászatszervező tevékenységét. HEFOP 3.3.1.

13. Napjaink • Napjainkban évente 20-22 000 külföldi vadász érkezik (2002). • A külföldi vendégek között a politikai, gazdasági élet fontos szereplői rendszeresen megtalálhatók. • Sajnos némileg csökken a vendégek száma. Okok: • Nő a vadászellenesség • Szigorúbb szabályok, törvények • Szomszédos országok vadászati tevékenysége • A belföldi bérvadászatokból származó bevételek azonban növekednek (1990: 0, 02 % ; 2001: 30%). HEFOP 3.3.1.

14. A vadászati turizmus motivációja • Fő motiváció : • a vad megfigyelése, • elejtése, • tiszteletben tartása • és megóvása. • Mindemellett a belföldi és külföldi vadászok a hagyományos értelemben vett turisztikai szolgáltatásokat is igénybe veszik. HEFOP 3.3.1.

15. A vendégfogadás legfontosabb feltételei • Megfelelő vadállomány (10 éves tervek) • Országba való zökkenőmentes érkezés és távozás (fegyver ki/behozatal, okmányok, trófeakivitel…) • Szállás (vadászkastély, vadászház…) • Szolgáltatások (más turizmusformákkal összekapcsolás pl.lovaglás, lövész-verseny, kocsikázás, borkóstoló, vadászkutya-bemutató…) HEFOP 3.3.1.

16. Nagyvadak: Gímszarvas Dámszarvas Őz Muflon Vaddisznó Szikaszarvas Apróvadak: Mezei nyúl Üregi nyúl Fácán Fogoly Vetési lúd, nagylilik Tőkés-, csörgő-, barát-, böjti-, kerceréce Szárcsa Erdei szalonka Örvös galamb, balkáni gerle A vadállományhelyzete Vadászható fajok • Egyéb apróvadak: • Róka • Pézsmapocok • Nyestkutya • Mosómedve • Házi görény, nyest • Borz, aranysakál • Dolmányos varjú • Szarka • Szajkó HEFOP 3.3.1.

17. Egyéni vadászati módok: Barkácsolás Cserkelés Csapázás/nyomkövetés Hívás Lesvadászat Egyebek (kotorékozás, csapdázás…) Társas vadászati módok: Nyúl vadászatok Fácán vadászatok „Kacsázás” Vaddisznó hajtás Vadászati módok HEFOP 3.3.1.

18. A vadászat jogi környezete • 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről • 1996. évi LIV. tv az erdőről és az erdő védelméről • 1996. évi LV. tv a vad védelméről, a vadgazdálkodásról valamint a vadászatról(a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és élőhelyük védelmének, a vadgazdálkodásnak, vadászatnak, okozott károk… szabályai, feladatok, hatáskörök) HEFOP 3.3.1.

19. A vadászati turizmus szereplői • A terület, vagyis a vadászatra jogosult • Vadászati, vagy vadászatszervező iroda • Külföldi bérvadász • Külföldi partneriroda (esetleges) • A vadászati turizmus értékláncának nem, de rendszerének elemei még: FVM, GKM és a VPOP HEFOP 3.3.1.

20. A vadászati turizmus sajátosságai • A vadászati idények miatt érvényesül a szezonalitás • Speciális vendégkört, kis réteget érint • A vadászturisták fajlagos költsége magas • Általában konvertibilis valutával fizetnek (Euró) • A döntő többség férfi • Átlagos itt tartózkodási idő 3-5 nap • Kiegészíthető egyéb szolgáltatásokkal • Reklám és propaganda szerepe van  A gazdaság egészét élénkíti, termelési, foglalkoztatási és jövedelmi multiplikátor hatása van. HEFOP 3.3.1.

21. Keresletet meghatározó tényezők • Szükséglet (Maslow) • Fiziológiai igények (élelemszerzés, fizikai és szellemi kikapcsolódás) • Magasabb szintű szükségletek (regeneráció, tekintély, státusz, önmegvalósítás, belső vágyak, ismeretszerzés…) • Jövedelem • A vadászati turizmus minőségi turizmus, melyhez magas diszkrecionális jövedelem kell • Szabadidő • A vadászok szabadidejük nagy részét hobbijuknak szentelik • Egyéb: Közlekedés, földrajzi helyzet, települési viszonyok, propaganda, reklám.. HEFOP 3.3.1.

22. A vadászati kínálat • A turisztikai termék 3 részből áll: 1.Vadászati áruértékesítés (trófea) 2.Vadászati szolgáltatás (kíséret) 3.Általános szolgáltatások (vadászati engedély, szállás, tolmács…) • A turisztikai termék elemei: • Vonzerő • Közlekedés • Infrastruktúra • Szálláshelyek • Étkezés • Kultúra, sport • Egyéb kikapcsolódási lehetőségek • Biztonság • Vendégszeretet, professzionalizmus • Árak • Szervezetek HEFOP 3.3.1.

23. Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár HEFOP 3.3.1.

24. A vadászati turizmus jelentősége • Turisztikai jelentőség • jelentős exportbevétel • Idegenforgalmi infrastruktúra használat • Szezonalitás csökkentő • Vidékfejlesztési tényező • Igényesebb, minőségi szolgáltatások • Minőségi turizmus gazdagítása • Vadgazdálkodási jelentőség • Az összes bevétel ~ 50 %-át adja • Az éves terítékre került vad ~50 %-át adja • Vadászati kultúra terjedése HEFOP 3.3.1.

25. Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár HEFOP 3.3.1.

26. A vadászati turizmus fejlődését befolyásoló tényezők • A természet • A vadgazdálkodás • A társadalom és vadásztársadalom • A tudomány • A vadászati kultúra • A politika, törvényi szabályozás • A technika HEFOP 3.3.1.

27. A Mo-ivadász-turizmus SWOTanalízise HEFOP 3.3.1.

28. A Mo-ivadász-turizmus SWOTanalízise HEFOP 3.3.1. Forrás: Gereczi T. (2004)

29. Európai kitekintés • Európában ~ 7 millió fő hódol a vadászat szenvedélyének • A tagországok 4 csoportba oszthatók a vadászati hagyományok és kultúra tekintetében: • Német vadászati rendszer ( No., Belgium, Ausztria, Hollandia, Luxemburg, Magyarország) • Skandináv vadászati rendszer ( Dánia, Finnor., Svédor. ) • Angolszász rendszer ( Egyesült királyság, Írország) • Latin vadászati rendszer (Fr.or., Görögor., Olaszor., Sp.or., Portugália) • Önálló tv-k szabályozzák a vadászatot a tagországokban (kivétel: Fr.,Ausztria, Görögor.) • Általában a vad uratlan jószág (rex nullius) (Kivéve: Mo., Görögor.,Portugália és Olaszország) HEFOP 3.3.1.

30. HEFOP 3.3.1. Forrás: Deutscher Jagdschutz – Verband Handbuch (2003)

31. Vadgazdálkodásra alkalmas területek aránya az • Eu-tagországaiban: 75-85 % . Magyarországé: 88% Vadászatra alkalmas területek néhány tagországban: Forrás: Csányi S. (2002) HEFOP 3.3.1.

32. A vadászturizmus az ökoturizmuson belül Összefoglalás A vadászok többsége- a híresztelésekkel ellentétben – aktív természetvédő, ínséges időszakban, kora tavasszal gondoskodnak a vadállományról és a vadfajok élőhelyéről, az élőhelyfejlesztések pedig nem csak a vadállománynak, hanem a védett állatoknak is kedveznek. Sokan nem tudják, de a vadászok javaslatára sok természeti érték került természetvédelmi oltalom alá. HEFOP 3.3.1.

33. A vadászati turizmus • Az idegenforgalom egyik legkülönlegesebb helyzetben lévő ágazata. Alapja egy szenvedély, az ember egyik legősibb ösztöne: a ZSÁKMÁNYSZERZÉS. Van, akit magával ragad, pénzt, fáradságot, ízületeket nem kímélve hódol szenvedélyének. • A magyar vadgazdálkodás éves árbevételének jelentős része a külföldi vendégek vadásztatásából származik. • Drága mulatság lévén erősödik státuszszimbólum szerepe. • A vakációs turizmus egyik motívuma, a hobbiturizmus kategóriába sorolható. HEFOP 3.3.1.

34. Vadász himnusz Vadász vagyok Hunor s Magor nyománSok kincset őrzök, mit rejt szép hazámNádas berek és erdős rengetegSok vadja várja jöttömet Szent a családi tűzhely, mint hitem és hazámHozzájuk húz a vágyam magányos éjszakánVadász vagyok erdőn, mezőn, tavonJó ló visz úton és vadnyomonTavasz ragyog s az est jó csendesenSzalonka pár, ó, suhan nesztelen Szent a családi tűzhely, mint hitem és hazámHozzájuk húz a vágyam magányos éjszakán A verset Dr. Kőhalmy Tamás írta, míg zenéjét Balázs Árpád szerezte. HEFOP 3.3.1.

35. Ellenőrző kérdések, feladatok • Ismertesse a vadászati turizmus fogalmát, motivációját, feltételeit és jelentőségét! • Ismertesse a vadászat jogi környezetét! • Mutassa be hazánk vadászati turizmusát a II. vh. előtti időszakban! • Mutassa be hazánk vadászati turizmusát a II. vh. és a rendszerváltás közti időszakban! • Mutassa be hazánk vadászati turizmusát a rendszerváltás utáni időszakban! • Mutassa be hazánk vadászati turizmusát napjainkban! • Ismertesse a vadászati turizmus sajátosságait, illetve a keresleti és kínálati oldal elemeit! • Elemezze a magyar vadászati turizmus SWOT-analízisét • Mi jellemzi az európai vadászati turizmust? HEFOP 3.3.1.

36. Források • 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről • 1996. évi LIV. tv az erdőről és az erdő védelméről • 1996. évi LV. tv a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról • Bálint Sarolta: A vadászati turizmus helyzete és fejlesztésének lehetőségei Magyarországon, Budapest, 2002 • Csányi Sándor – Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az Eu csatlakozás során. SZIE, Környzetgazdálkodási Intézet, 2002 • Deutscher Jagdschutz – Verband Handbuch , 2003 • Gereczi Tamás: A magyarországi vadászati turizmus az Európai Unió küszöbén „Vadászvadászat” NYME- Erdővagyon-gazdálkodási Intézet, 2004 • Heltay István : Vadkereskedelem (kézirat) 2002 • Lukács Orsolya : Vadászati turizmus Magyarországom, Budapest, 2003 • Országos Vadgazdálkodási Adattár • Rakonczay Zoltán: Természetvédelem és vadgazdálkodás, Sopron, 1995 • Seilmeier, Gerhard (szerk.): Vadászati lexikon. Méliusz, Debrecen, 1997 • www.vadaszlap.hu HEFOP 3.3.1.

37. Köszönöm a figyelmüket! Következő előadás címe: Falusi turizmus Ehhez szükséges kulcsszavak: Falusi vendéglátás, környezetbarát vendéglátás, környezetbarát település Az előadás anyagát készítették: Dr. habil Kocsondi József, egyetemi tanár Tóth Éva okl. gazdasági agrármérnök, PhD hallgató HEFOP 3.3.1.