…és az ERA ( E ngem R ettentően A ggaszt ) folytatódik

1. …és az ERA (EngemRettentőenAggaszt) folytatódik Dr. Fleit Ernő fleit@vcst.bme.hu Környezeti kockázatbecslés … (Environmental Risk Assessment)

2. Az ERA konceptuális szerkezete • Expozíció becslésHatásbecslés • Emissziós ráták Toxicitás adatok • Megoszlás (fate) Extrapoláció • Exp. szintek (bevitel) No effects level • PEC/PNEC

3. PNEC– predicted no effect concentrations PEC– predicted environmental concentrations Mennyi a káros? Mennyi jut belénk?

4. Az oksági láncolat nehéz kérdései Emissziók Környezeti megoszlás Expozíció Hatások

5. Expozíciós utak és mechanizmusok Expozíciós utak – sorselemzés (environmental fate assessment) A folyamatparaméterek, fluxusok, mechanizmusok nagyrészt ISMERETLENEK – itt az ábrán: a peszticidek egy megoszlási modellje http://www.pesticideinfo.org/ http://www.epa.gov/pesticides/ http://www.pmac.net/pestenv.htm

6. Emissziók –befogadó közegek (dumping grounds) • Pontszerű vagy diffúz • Folytonos vagy ismétlődő (intermittent -seasonal) • Levegő (közlekedés, ipar, peszticidek) • Felszíni vizek (ipari és kommunális) • Felszínalatti vizek (pl. hulladéklerakók) • Talaj és üledékek

7. Emissziós határértékek (end-of-pipe control) • Új hazai vízvédelmi jogszabály http://www.ktm.hu/jogsz/kv/04034.htm • Holland PU (pollution unit) megközelítés „Polluter pays” alapelv (előnyök-hátrányok) • Budgeting (felosztási és időzítési) problémák • Globálisan (pl. CO2, metán) • Lokálisan (pl. ipari holdingok –megasite-ok területén) • Vízgyűjtő szintű felosztás (trade-of-loads)

8. Környezeti sors modellezés a „viselkedés” előrejelzése(environmental fate assessment) • Miért érdekes az, hogy egy kibocsátott anyag hogyan oszlik meg az egyes környezeti kompartmentek (víz, levegő, talaj) között? • Hogyan és miért jelöljünk ki prioritásokat a megoszlások alapján? • Milyen eszközeink vannak a megoszlások előrejelzésére?

9. Mi határozza meg egy anyag környezeti sorsát és végső soron hatásait? • Tartózkodási idő az egyes kompartmentekben (víz, levegő, talaj, biológiai szövetek) • Bonthatóság (degradability) • Zsíroldékonyság (Ko/w) – bioakkumulációs hajlam • Fizikai és kémiai (intrinsic) paraméterek (Henry konstans, old. szorzatok, hidrolizálhatóság, stb.)

10. Tartózkodási idő (residence time) az egyes környezeti közegekben • Példa – a szennyezések atmoszferikus terjedéshez kapcsolható időállandók: • 20 mikronnál kisebb részecskék a troposzférában <1 nap • Oldható és reaktív gázok 1 nap • A vertikális keveredés ideje 10 nap • 1 mikronnál kisebb részecskék >100 nap • Sztratoszférában a keveredési idő 10 év • CO2 tartózkodási ideje (troposzféra) 10 év

11. Az atmoszférikus tartózkodási idők néhány következménye • Globális távolságra szállított szennyezőanyagok Hg, Cd, és szerves mikroszennyező anyagok (POPs) • A referencia helyek kijelölésének problémái – hol maradtak még szűz helyek a Földön?? • Az expozíciós idők nagyságrendjei

12. Néhány arktikus adat (és tanulság) a sarkkörön túli területek szennyezettségéről A helyszín:

13. Az atmoszféra átlagos ólom koncentrációja 3000 m magasságban (szimulációs eredmények)

14. Kadmium koncentrációk a jegesmedvék májszövetében

15. 137 Cs koncentrációk a zuzmókban, rénszarvasban és az emberben (BIOMAGNIFIKÁCIÓ) Észak Finnország – az 1960-1995 évek átlagai (1985 Csernobil!)

16. Bonthatóság (biodegradability) Aerob Anaerob Anoxikus Folytonos Szakaszos Egylépcsős Többlépcsős ISO, MSz szabványok Bonthatósági tesztek

17. Bioakkumuláció – a kulcs:a zsíroldékonyság - log Kow • A bioakkumulációt befolyásoló tényezők: • Felvétel (expozíció) (élettartam) • Tárolás/leadás (Ko/w) (szöveti zsírtartalom) • Dinamikus (steady-state) egyensúly (ürítés-leadás) Bioakkumuláció ≠ biomagnifikáció

18. DDT a táplálékláncolatban Csúcsragadozónak lenni veszélyes! Kerecsensólyom fiókák (Hazánkban már csak 120 pár fészkel)

19. Instrinsic paraméterek • Molekulasúly • Poláris szerkezet • Töltés sűrűség • Lipofilitás • Kvantumhozam • Henry konstans • Oldékonyság (vízben)

20. Expozíciók - bevitel • A „food basket” fogalma – WHO értékek • A kadmium – a sárkányfog vetemény (Vörösmarty, 1844) - a „kadmia” a görög kadmeian ge, "Kadmoszhoz tartozó (thébai) föld„ kifejezésből ered • Megengedett napi bevitel (ADI) fogalma

21. Kadmium felhasználás a fejlett ipari országokban Ezekben már nincs! http://www.cadmium.org/introduction.html

22. A környezeti kadmium szint 140 éve folyamatosan növekszik, de már csökken Kadmium koncentráció változások Grönland jegében 1800 és napjaink között (Boutron et al. 1995 nyomán)

23. A különböző kadmium források relatív aránya a humán expozíciókban http://www.ktm.hu/jogsz/va/02006.htm http://www.ktm.hu/jogsz/va/0700103.htm http://gisserver1.date.hu/thyll/vizszenny-vizmin/3resz.html

24. Az „átlagos” humán populáció napi kadmium felvétele http://www.cadmium.org/introduction.html

25. A hazánkban leülepedett szennyezõ anyagok származási helye (Baranka, 1996)

26. Kadmium beviteli utak és egyensúlyi koncentrációk Táplálék Tej 10 µg/L Gyümölcs 50 µg/kg Hús 10 -100 µg/kg Máj, vese 4000 µg/kg Levegő 0,005 µg/m3 Cigaretta füst 30-50 µg per 20 cigaretta Ivóvíz1 µg/L Az emberi test: Vér: 0,03 mg Máj: 5 mg Vese: 10 mg Faeces 30-50 µg/d Terhelés (body burden) 20-30 mg Vizelet 1-2 µg/d

27. EU határérték: 10 µg/L Magyar (régi) határérték: 50 µg/L Arzén az ivóvízben Ellentmondás oka: a food basket különbsége http://www.joboki.hu/nekap/oki_nekapb_5.htm

28. Akkor most jöjjenek az izgalmas és szorító dilemmák…(esettanulmányok) • 1. A WHO folyami vakság programja (Nyugat- Afrika) http://www.who.int/ocp/apoc/index.htm • 2. Ipari „megaszennyezések” hazai és EU projektek http://europa.eu.int/comm/environment/ippc/index.htm • 3. Nagy szennyezések (Sandoz, Chinoin, Tisza cianid) • 4. A peszticidek szüksége és átka (a fenntartható agroökológiai potenciál) • 6. Általános következtetések (hogyan kezeljük a pozitív környezeti visszacsatolásokat???)