1 / 15

Az óceáni cirkuláció

Az óceáni cirkuláció. A földi vízmennyiség megoszlása (%). Szárazföldi felszíni vizek 0,017 Szárazföldi felszín alatti vizek 0,625 Jégtakaró és gleccserek 2,15 Légkör 0,001

alexander-mooney
Download Presentation

Az óceáni cirkuláció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az óceáni cirkuláció

  2. A földi vízmennyiség megoszlása (%) • Szárazföldi felszíni vizek 0,017 • Szárazföldi felszín alatti vizek 0,625 • Jégtakaró és gleccserek 2,15 • Légkör 0,001 • Óceánok 97,2 • Összesen 1,364·109 km3 100 %

  3. A globális vízmérleg összetevői (103 km3/év) • Párolgás (óceánok) 433 • Párolgás (szárazföld) 71 504 • Csapadék (óceánok) 395 • Csapadék (szárazföld) 109 504 • Lefolyás 38

  4. Óceáni cirkuláció • Jelentős szerepe van az éghajlat szabályozásában. • Hőcsere: óceánok - légkör • A cirkulációt közvetetten a Napból érkező energia vezérli (sűrűség-változás). • Lényeges különbség: • A légkör esetében: sűrűség-különbség – nyomás-különbség • Óceánok: sűrűség-különbség nem jár együtt nyomás-változással. Nem a nyomás okozza az összeáramlást!

  5. Óceáni cirkuláció • Fontos felszíni áramlatok: közvetetten a napsugárzás következményei. • Légköri cirkuláció oka a légkör melegítése. A szélrendszerek: az óceánok felszíne felett. • A levegő súrlódása hozza mozgásba a felszíni víztestet. • A legtöbb felszíni áramlás nem mélyebb 100 m-nél, kivétel: Golf és a Kuroshio áramlatok. • A légköri cirkuláció végül „körmozgás”-sá válik, ez megnyilvánul az óceánok áramlásában is.

  6. Golf-ármlat

  7. Óceáni cirkuláció • A Coriolis hatás erre is hat • Az Ekman-spirál kialakulása a következménye (lásd még légkörnél is). • Hozzávetőlegesen 100 m-ként megfordul az áramlás iránya • Az áramlás a súrlódás miatt jelentősen lelassul, a súrlódás a víz melegedésével jár (energiaelnyelés) • Mindez összeáramláshoz vezet: szubtrópusi örvények. A víz további melegedését okozza.

  8. Az óceánok függőleges szerkezete • Felszíni keveredési réteg: T=áll. • Termoklin réteg: összeköti a felszínt és a mélyóceánt • Sűrűség lefelé nő (T-csökkenés) • Áramlás: azonos sűrűségű felületek mentén • Egyenlítői 200-1000m felületek a sarkok közelében a felszínre kerülhetnek. • Következmény: sarkok felé a sűrűség nő, leáramlás • Egyenlítő: feláramlás

  9. Óceáni cirkuláció, áramlatok

  10. A felszíni tengeráramlások

  11. Óceáni cirkuláció • Az Egyenlítő közelében a víz feláramlik (a szétáramló víz utánpótlása). A szétáramlást a légköri nyomási és áramlási rendszerek okozzák. • A mélytengeri víz tápanyagban gazdag, ezért a feláramlási helyek ökológiai és gazdasági szempontból is nagyon fontosak. • A „nettó” óceáni hatás: pólusok felé hőszállítás, jelentősen hozzájárul a légkör által szállított hőmennyiséghez.

  12. Óceáni cirkuláció • A víz sűrűségét a vízhőmérséklet és az óceánok sótartalma határozza meg. • A nyomás nem befolyásolja a sűrűséget! • Az óceáni cirkulációt a sűrűségkülönbségek vezérlik, termohalin cirkulációnak nevezik. • Az áramlás „kulcsa”: a meleg víz észak felé áramlik, hőmérséklete csökken, párolog, és egyre sósabbá válik. Bizonyos hely(ek)en a sűrűség megnövekedése miatt lesüllyed és visszaáramlik az egyenlítő felé (mélytengeri áramlások)

  13. A nagy óceáni szállítószalag

  14. A nagy óceáni szállítószalag

  15. Az El Niño jelenség

More Related