zaszkaliczky.peter@barczi.elte.hu

1. zaszkaliczky.peter@barczi.elte.hu Életminőség – minőségi élet támogatott lakhatási keretek között

2. A gondoskodástól a támogatásig • Standard kínálat helyett segítő intézkedések • A végletekig differenciált speciális rendszer helyett integrált, közösségi alapú ellátások rendszere • Deficitorientált szemlélet helyett a fogyatékosság szociális konstrukcióként értelmezése, ennek következményeire, az individuális szükségletekre figyelés, a „sikeres hétköznapok” szociális-gazdasági keretfeltételeinek megteremtése

3. A gondoskodástól a támogatásig • Tartós elhelyezés helyett felkészítés az egyre kisebb támogatást igénylő következő, akár ambuláns szolgáltatásokra • Normatív támogatás helyett személyes költségvetés • A szakemberek irányítása helyett az érintettek rendelkezési kompetenciáinak elismerése és fejlesztése • Normalizáció helyett integráció / inklúzió

4. Az integráció szintjei • Téri integráció: a fogyatékos embereket ellátó intézmények földrajzi vagy fizikai értelemben vett közelsége a társadalom szokásos intézményeihez, szervezeteihez, közösségeihez • Funkcionális integráció: a fogyatékos ember különböző szükségleteit nem külön, speciális szolgáltatásokkal, hanem környezete megfelelő többségi intézményeiben és közösségeiben elégítheti ki • Szociális integráció: a fogyatékos ember közvetlen társas környezetének keretein belül zajló kapcsolatok kielégítő működése

5. Az integráció szintjei • Perszonális integráció: a fogyatékos ember számára különösen fontos személyekkel, családtagokkal, barátokkal együtt alkotott, az életkornak megfelelő privát szféra megléte • Társadalmi integráció: az önálló döntési jogok gyakorlásának lehetősége, a fogyatékos ember törvényes állampolgári jogainak, igényeinek és felelősségvállalásának biztosítása

6. Az integráció szintjei • Organizatorikus integráció: a fenti szintek megvalósulását elősegítő szervezeti formák és struktúrák összessége: általában a többségi ellátás szolgáltatásaihoz való hozzáférés, s csak ezek hiányában vagy különleges esetben a speciális, de a többségi intézmények mintájára kialakított szolgáltatások biztosítása (Nirje 1994)

7. Mit értünk minőségen? • a gyakorlatra vonatkozó minőségi standardok szükségessége • költségek csökkentése vs. szakmai standardok • szociális szolgáltatások folyamatos evaluációja és színvonalának javítása • a minőség megítélésének kritériumai, az egyes szereplők eltérő szempontjainak összeegyeztetése

8. Mit értünk minőségen? • hatástanulmány: azt vizsgálja, eléri-e az adott szolgáltatás a kitűzött célokat • költséghatékonyság-elemzés: hasonló típusba tartozó szolgáltatások egybevetése a költségigény és a megtérülő haszon mentén • elviselhetőségi tanulmány: a kínálatok és intézkedések lehetséges mellékhatásainak, a rendszer egyensúlyára gyakorolt következményeit nézi • minőségelemzés: mennyiben teljesíti az adott szolgáltatás az előzetesen leírt minőségi standardokat (Heiner 1986)

9. Mit értünk minőségen? • „…valamely termék vagy szolgáltatás tulajdonságainak vagy ismérveinek összessége abban a vonatkozásban, hogy az mennyire képes bizonyos lefektetett vagy előfeltételezett követelményeknek eleget tenni” (DIN-ISO 9004/8402)

10. Mit értünk minőségen? • struktúraminőség: a materiális és környezeti feltételek, illetve a személyi struktúra tulajdonságai: tárgyi, pénzügyi és technikai ellátottság, szervezeti folyamatok és adminisztratív szabályozások, a szolgáltatás beágyazódása a regionális infrastruktúrába, ingatlan és környezet jellemzői, személyi források, szakember-ellátottság, képzettség és fluktuáció

11. Mit értünk minőségen? • folyamatminőség: a strukturális feltételek nyújtotta keretek közti működés funkcionális vizsgálata az individuális életminőség szempontjából • eredményminőség: mennyiben nyújt az adott szolgáltatás a szakmai standardoknak megfelelő kínálatot, mennyiben szolgálja az individuális életminőséget, vagyis az objektív feltételekkel való szubjektív megelégedettséget

12. Szükségletek és kínálatok • Egy példa az önértékelésen alapuló minőségfejlesztésre:Schwarte – Oberste-Ufer: LEWOSoros Alapítvány, Kitagolás program 1999.

13. Szükségletorientáltság Önrendelkezés Az imázs javítása Életkornak és kultúrának való megfelelés Az integráció támogatása Partneri viszony és tisztelet Individualizáció A szerepkörök kitágítása A kompetenciák fejlesztése Fejlődésorientáltság Jogok és védelem A különleges sérülékenység figyelembe vétele A szociális rehabilitáció irányelvei

14. 7 munkaterület, 33 tárgykör

16. A legjelentősebbnek ítélt (<1,5) tárgykörök rangsora

17. Az önkormányzati és civil intézmények által legfontosabbnak tartott tárgykörök

18. Felhasználói mutatók

19. Kínálati mutatók

20. Profilok összehasonlítása

21. Változó szükségletek ↓ változó intenzitású segítség