1 / 16

A család

A család. Neveléselmélet. A családi életciklus modell ( Hill és Rodgers ). Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül. Csecsemős család Kisgyermekes család (2,5- 6 éves korig) Család iskolás korú gyermekkel (6- 12 éves korig) Család serdülő korú gyermekkel

alia
Download Presentation

A család

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A család Neveléselmélet

  2. A családi életciklus modell(Hill és Rodgers ) • Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül. • Csecsemős család • Kisgyermekes család (2,5- 6 éves korig) • Család iskolás korú gyermekkel (6- 12 éves korig) • Család serdülő korú gyermekkel • A felnövekedett gyermeket kibocsátó család • Magukra maradt, még aktív szülők családja • Inaktív öreg házaspár családja.

  3. A családi szocializáció • Társadalmi szeterotípiák, jogszabályok, szokások, ideológiák,normákbefolyásolják a szocializációt • Újszülöttek „barbár inváziója” - utánzás, azonosulás • Az én három formája (Whiting, 1963): • szubjektív (önértékelés) • optatív (vágyak) • tulajdonított (másoké) • A „fontos másik” - referenciaszemély és -csoport: azonosulási modellek

  4. A család működése • Család-típusok: nagycsalád, nukleáris, csonka • Konzekvens mintaadás - az azonosulás feltétele (anya!) • Internalizált magatartási minták: motiváció, érték-orientáció • APygmalion-effektus (önmagát beteljesítô jóslat) • A nevelés kölcsönös folyamat: „szülővé nevelés” • Családi „alku” - interakciós rendszer

  5. Az anya-gyermek kapcsolat változásai • A nő munkába állása - családfenntartó • „Gyes-szindróma”, depresszió • A gyermekintézmények felszámolása • Apa nélkül felnőtt generációk - családi „koalíciók” • Felhasználhatatlan nevelési emlékek • „Elutasító”, „csókoló-verő” anyanegatív énkép • Túl szoros anya-kötöttség: súlyos személyiségfejlődési korlát

  6. Család iskolás korú gyermekkel (6- 12 éves korig) • Iskolaérettség – a képességek fejlődésének egyéni üteme • Biológiai fejlődéssel járó személyiség- és magatartásváltozások • Tanulás-segítés, szülői „hozzáadott érték” • Lemaradás, felzárkóztatás • Akortárs referenciacsoportjelentősége nő: a szocializáció megjelenési stílusát befolyásolja, a család a tartalmát

  7. Család serdülő korú gyermekkel:a szülői elbizonytalanodás kora • Prepubertás-kori viselkedés-változások, hangulati, érzelmi labilitás • Gyermeki függőség lazulása, a kortárscsoportok megerősödése • Kortárs szubkultúranormái, értékei átvétele – szembenállás a családdal • De: családi identifikáció nyomai mélyek • Cél: aszimmetrikus kapcsolat helyett szimmetrikus irányba haladás, kommuni-kációs és viszonyulási mód változása

  8. A szülők és a gyermekek kapcsolatából fakadó problémák(Hansen, 1981 ) • Szimbiotikusházaspár hozzáférhetősége túl csekély  a gyermek figyelme a szülők felé fordul és elvonódik saját fejlődéséről • Alulmotivált házaspár  a gyermekek számára túlságosan hozzáférhetőek  a társtól hiányolt szeretet is a gyermekektől • Testvérekhelyzetéből adódó problémák: egykeség, középső helyzet, differenciálatlan nevelés, kivételezés • Belmont és Marolla, 1973: 19 év körüli egykék és testvérek, 386.000 adat: a családi intelligencia fokozatos felhígulása: az intelligenciaszint a testvérsorban folyamatosan csökken

  9. A család, mint veszélyforrás • Szülői bűntudat–túlkompenzáció (kényeztetés) ill. „leveri a gyereken” • „Bántalmazott gyermek” : pszichés retardáltság, szorongás,vegetatív neurózis, regresszió, meghunyászkodás • „Nem szeretve élni” - instabilitás, negatív énkép, torz értékrend • Túlkövetelés - saját gyermekkor kompenzációja vagy rossz képesség-megítélés.Gyermek reakciója: megfelelési kényszer, cinikus rezignázió • Érzelmi-indulati élet túlterhelése: „hideg-forró” légkör, parancsolt érzelem, „mártír szülő” • Ingerszegény környezet - hospitalizáció

  10. A családi kommunikáció • A kettős kötés: ha a metakom-munikáció ellentétes a nyílt közléssel (Bagdy, 1977; Komlósi, 2000) – gyanakvó felnőtt nevelődik • Játszmák: egyéni haszonért játszott, manőverjellegű viselkedés, forgatókönyvét életvezetési ítélet határozza meg. Merev, ezért rosszul alkalmazkodó viselkedés • Tranzakcióanalízis (Berne, 2000): szülői, gyermeki és felnőtt én

  11. Szülői nevelési stílusok 1. • Becker és Schaefer, in: Kósa, 2000: érzelmi melegség és a kontroll. • Az érzelmi dimenzió negatív végpontján állók a büntetés során a hatalmukat hangsúlyozzák, kiabálással, megszégyenítéssel, lekicsinyléssel; • A pozitív végponton levők a szeretetet hasznosítják. • Ranschburg (1993): meleg- engedékeny, meleg- korlátozó, hideg- engedékeny és hideg- korlátozó nevelői stílus

  12. Szülői nevelési stílusok 2.(Baumrind, in Cole, 1997) • Tekintélyelvű: • Engedelmesség, szülő kritikátlan elfogadása • Gyermekeik zömében visszahúzódóak • Engedékeny: • Elfogadja gyermeke kívánságait, nem követel • Gyerekeik főleg az éretlenek • Mérvadó /megkívánó/ irányító: • Elvárja a szabályok betartását, de alkura is hajlik. Érvel, és a jogokat, kötelességeket egyaránt fontosnak tartja. • Gyermekik jórészt kompetensek, nagyobb önállóságot és önkontrollt mutatnak.

  13. A család és az iskola kapcsolata • A kapcsolattartás hagyományos formái • A szülői értekezletek • A fogadóóra • A családlátogatás • Üzenetek • Új kapcsolattartási formák • A szülő, mint tudásforrás • Együttes szülői értekezlet • Közös programok, szabadidős tevékenységek

  14. Gyermekvédelem 1. • 1997: a New York- i ENSZ- egyezmény alapján gyermekvédelmi törvény • A gyermek inkább alanya a gyermekvédelemnek, mint tárgya • Csak akkor lehet csak beavatkozni a család életébe, ha a gyermek testi- erkölcsi fejlődése veszélyeztetett. • A gyermekvédelemben nemcsak állami, hanem a nonprofit szektor szervezetei, tagja is részt vesznek • A gyermeki jogok felértékelt szerepe

  15. Gyermekvédelem 2. • Prenatális korszak: szűrés, megelőzés Speciális gyermekvédelem: • Hátrányos helyzet:rossz szociokulturális státusz gyengébb iskolai teljesítményét vagy a tanulással kapcsolatos motivációjuk hiányát eredményezhetik. • A veszélyeztetett helyzet már a testi, a lelki és az erkölcsi fejlődést is akadályozza. A gyermek elhanyagolása, bántalmazása, a deviáns, alacsony erkölcsi nívójú környezet.

  16. A családi nevelést segítő és a gyermekvédelmi intézmények • Az egészségügyi szolgáltatást végző intézmények: védőnő, iskolaorvos • iskolai és családi védőnő • A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások • családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok (pl. átmeneti otthon családnak, gyermeknek) • Nevelési tanácsadó • Iskolapszichológus • Gyermek- ésifjúságvédelmi felelős tanár

More Related