Nyirokrendszer

1. Nyirokrendszer 2011 masszőr évfolyam

2. Nyirokrendszer • A nyirokerek: a szövetekből induló hajszálvékony, lezárt végű csövek. Szövetnedvek → nyirokhajszálerek, → nyirokerek, → főnyirokvezeték→alsó üres véna (VCI) → jobb pitvar • A nyirok áramlását segíti • A vénában áramló vér szívó hatása • A nyirokerek zsebes billentyűi • A vázizmok mozgása • A nyirokerek falának aktív összehúzódása • A nyirokerek aktív ozmózishatása • A nyirok: • fehérjementes vérplazma fehérvérsejtekkel.

3. Nyirokcsomók • Számuk, nagyságuk: 6-700 db mm-es, de fertőzés hatására 1-2 cm-re is duzzadhat • Működésük: az idegen anyagokkal kapcsolatba lépett fehérvérsejtek megtapadási és osztódási helye →megindítják az immunreakciót. • Nyiroktüszők: a legkisebb nyirokszervek. Kötőszöveti tokjuk nincs, a nyirokcsomókban vannak • Lép: páratlan szerv a hasüreg bal felső oldalán. • Működése: vörös állománya vérraktár, a vörösvértestek lebomlási helye, • fehér állományában fehérvérsejtek termelődnek. • Csecsemőmirigy: a szegycsont mögött található. • A T-limfociták beérési helye • Jellegzetessége, hogy serdülőkorig folyamatosan nő, majd fokozatosan elsorvad.

5. A nyirok a sejtek közötti folyadékból származik. Az emlősállatok testének 55–70%-a víz. Ennek nagyobb része (70%) a sejteken belül intracellularisan, kisebb része (30%) extracellularisan, a sejtek közötti térben található. A kettőt egymástól elválasztó sejthártya ozmotikus hártyaként működik; a sejtek és a sejtek közötti folyadék molekuláinak áramlási irányát a sejt anyagcsere-folyamatai határozzák meg. A vér és az interstitium között levő hajszálerek fala ún. dializálóhártyához hasonlítható, amely a víz és a benne levő oldott krisztalloidok számára többszörösen átjárható, viszont a vér alakos elemeit, a vérsejteket és a vérplazma nagy molekulájú alkotórészeit, elsősorban a fehérjéket, visszatartja.

7. A nyirok jellemzői: • lymphocytákat tartalmaz • áttetsző vagy tejfehér színű, viszkózus folyadék; • vízből, a benne oldott kristályos anyagokból és gázokból (szén-dioxid, nitrogén), valamint kisebb mennyiségben kolloidokból és elvétve különböző sejtekből áll • mennyisége függ a szövetek működési állapotától. • fibrinogéntartalma miatt alvadásra hajlamos. • az egyes szervekből elfolyó nyirok elszállítja az illető szerv – pl. a bélhám – által felvett tápanyagokat, illetve a szerv által termelt specifikus anyagokat is.

8. A nyirokképzésvakon végződő nyirokkapillárisokban megy végbe. Napi több mint 3 liter nyirok szűrődik át!!!!

9. A nyirok áramlása több tényezőtől függ: • a nyirok termelődésétől, • a felszaporodott nyirok hátulról jövő nyomásától • a szerveknek az áramlást elősegítő, azt biztosító mozgásától, amely lehet aktív és passzív; a nyirokerekben levő billentyűk biztosítják a nyirok egyirányú áramlását; a szív, a tüdő, a bélcső működése a nyirokkeringés legfontosabb tényezője • a nagy nyirokértörzseknek a vénákhoz hasonló működésétől; telődésük és kiürülésük a légzőmozgások függvénye. A vénás vér áramlása gyorsabb, mint a nyirokáramlás, s ez szívó hatást gyakorol a benyíló nagy nyirokértörzsekre. • A nyirokerek falának beidegzése, tónusa, a benne levő simaizomzat összehúzódása szintén befolyásolja a nyirok áramlását.

10. A nyirokerek A nyirokerek nagyságuk és szerkezetük szerint lehetnek: • nyirokkapillárisok, • nyirokerek, • nagy nyirokértörzsek. A nyirokerek révén a nyirokcsomókba juthat: • testnyílásokon át a szervek szöveteibe bejutott por (korom, mész, kő, fémpor stb.) • légzéssel a tüdőbe került porszemcsék ott lerakódnak. • bőr sérülésein át bejutott szemcsék • normális körülmények között igen kis mennyiségben, nagyobbrészt csupán gyulladások esetén kerülnek, főleg fehérjék, a sejt közötti térbe. Ennek folyamatos elszállítását döntően a nyirokhajszálerek végzik; a vér és a vérérkapilláris rendszer szerepe ebben csekély.

11. 2. A nyirokerek A vénákhoz hasonló szerkezetűek. Páros, tág állapotban tökéletlenül záró, szimmetrikusan helyeződő billentyűk vannak. Az ér falát simaizomsejt gyűrű övezi, amely segíti a billentyűk működését.

12. 3. Nagy nyirokértörzsek Az egy vagy több nyirokcsomón áthaladó nyirokerek a nyirkot a nagy vagy fő nyirokértörzsekbe vezetik, ahonnan az a vénarendszerbe jut. Két nagy nyirokértörzs van: a mellvezeték, ductus thoracicus, az aorta mentén halad. Össze gyűjti a nyirkot: • az alsó végtagokból, • a medencéből, a hasfalból, • a hasüreg és mellüreg szerveiből, • a mellkas falának nagyobb részéből. Ductus lymphaticus dexter.(jobb oldali nyaki nyirokértörzs) • a fej, • a nyak • a mellkas elülső részének • jobb elülső végtagnak a nyirkát gyűjti össze.

13. Mandula Ductus lymphaticus dexter Csecsemőmirigy Ductus thoracicus Lép Nyirokerek Nyirokcsomók Csontvelő

14. Nyirokszervek THYMUS – a csecsemőmirigy A vér őssejtjeiből nyiroksejtek is képződnek, ezek közül azok, amelyek a vérárammal bekerülnek a tímuszba, ott ún. tímusz-függő limfocitákká (röviden T limfocitákká vagy T sejtekké) alakulnak. Bár a születés után még sokáig képződnek T sejtek a tímuszban is, a képzés egyre inkább áttevődik a nyirokcsomókba, ahol e folyamat életünk végéig tart. A tímusz nagysága kb. 4×5 cm A születés után tovább növekszik pubertás korig, majd ettől kezdve fokozatosan csökken a mérete, és szerkezetében egyre több lesz a zsírszövet. A tímusz hiánya súlyos betegséget okoz, az így született gyermekek nem sokáig tudnak életben maradni, mert nem tud szervezetük ellenállni a fertőzéseknek. Ugyanakkor, ha felnőtt korban, bizonyos betegségekben (pl. miaszténiában) eltávolítják a tímuszt, az immunrendszer működésében komoly zavar már nem keletkezik.

15. A nyiroktüszők A tüszők lymphoid sejtek halmazai. A tüsző centrumában a csíraközpont, centrum germinativum, látható, amelyben szaporodnak a lymphoid sejtek. • nyiroktüszők • az emésztőcsatorna falában • nagy számban találhatók a légzőkészülék • a húgy- és nemi szervek falában • a kötőhártyában • az arachnoideában

16. ALÉPimmunreakciói lényegében a nyirokcsomókéhoz hasonlóak. A különbség csupán az, hogy: • a nyirokcsomó a nyirokárammal odajutott idegen anyagokra lokális, később általános immunválaszt produkál, • a lép- és a vérnyirokcsomók viszont csupán a vérbe került idegen anyagok elleni általános immunreakció helyei. A lép nélkülözhető szervünk A lép az elöregedett vörös vértesteket, trombocitákat bontja

17. A nyirokcsomók A nyirokerek hosszabb-rövidebb lefutás után borsónyi nagyságú nyiroktüszőkből álló szervekbe, a nyirokcsomókba, nyílnak. • vas afferensek - nyirokcsomók felé vezető nyirokerek • vas efferensek - kilépő nyirokerek A nyirokcsomók nyirkot több szakaszon megszűrik, a nyirokáramba került szemcsés anyagokat (baktérium, por) visszatartja („biológiai szűrők”).

19. Minden testtájéknak, szervnek, esetleg szervrészletnek van saját, ún. regionális nyirokcsomója, amelyhez az illető tájék, szerv vagy szervrészlet nyirokerei vezetnek. A nyirok egy labirintusszerű sinusban áramlik, többszörösen érintkezik a sinus falát határoló fagocita sejtekkel, amelyek mindennemű idegen anyagot képesek kiszűrni a nyirokból. A nyiroktüszőben fejlődő nyiroksejtek (lymphocyták) a sinusokba bejutva, a nyirokkal továbbjuthatnak. Megindul a lymphocyták körforgása • a nyirokereken át a vérérrendszerbe • nyirokcsomókat ellátó vérből újból vissza a nyirokcsomókba. Leadják a „periférián szerzett információikat” az olyan anyagokról, amelyek ellen immunanyagokat kell termelni. Ezután újból visszakerülhetnek a véráramba. LIMFOCITA ŐRJÁRAT

21. A mandulák A nyálkahártyák bizonyos meghatározott területein helyeződő, többrétegű, szabálytalan alakú nyiroktüszőhalmazok.

22. A nyirokmasszázs olyan fizioterápiás eljárás, ahol a kötőszövetre gyakorolt nagyon lágy fogástechnikával fokozzuk a nyirok folyadék visszaáramlását. A manuális nyirokmasszázst Emil Vodder dán fizioterapeuta fejlesztette ki 50 évvel ezelőtt Cannes-ban. A kisartériákból kipréselődő folyadék a nyiroknedv, amely ha drasztikusan felhalmozódik egy bizonyos területen és elfolyása gátolt, káros hatású duzzanatot okozó jelenség. Nyirokmasszázs: • meggyorsítja a felgyülemlett folyadék távozását • javítja a nyirokrendszer ellenálló képességét • megszünteti az anyagcserezavarokat • nyugodt idegállapotot eredményez • segítségével a méreganyagok ugyanis előbb az érpályába, majd a vér útján a májhoz illetve a vesékhez kerülnek, ahol egyrészt átalakulnak, másrészt kiválasztódnak. A nyirokdrenázs tehát aktiválja az immunrendszert és az anyagcsere-folyamatokat, kiüríti a szöveti ödémákat - csökkentve ezáltal az érintett szervek fájdalmát-, valamint indirekt módon javítja a vérkeringést, sőt, a sejtek táplálék- és oxigénellátását is. Rendszeresen érdemes alkalmazni,nincs káros mellékhatása. Egy erősen elsalakosodott testet nem lehet egy kezelés alatt megtisztítani.

23. Köszönöm a figyelmet!