Gyámügy

1. Szerző: Dr. Lantai Csilla Gyámügy A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt Tanári kézikönyv - diasor

2. Gyámügy fogalma • A gyámhatóságok, mint államigazgatási szervek feladat-és hatáskörébe utalt ügyek körét nevezzük gyámügyeknek • A gyámügyek anyagi jogi szabályait mely jogszabályok tartalmazzák? a polgári jog , a családjog , a gyermekvédelmi jogszabályok

3. A gyámhatóság összefoglaló fogalom, értjük alatta • a jegyzői gyámhatóságot, • a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, • a fővárosi/megyei szociális és gyámhivatalt A szakigazgatási szerv jelentősége

4. A gyámügy főbb területei • a hatósági gyermekvédelmi feladatok, • a gondnokoltak és a kiskorúak személyi és vagyoni érdekeinek védelme, • a szülői felügyelettel, kapcsolattartással, örökbefogadással, gyámsággal összefüggő ügyek köre

5. A gyámügyi eljárás sajátosságai Az eljárás során meg kell hallgatni: • a szülőt és más törvényes képviselőt • a korlátozottan cselekvőképes gyermeket és a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló felnőtt személyt, • az ítélőképessége birtokában levő gyermeket Gyermek önálló eljárás indítási joga!

6. Gyermeki jogok Különösen: • a családban való nevelkedés, • a különélő szülővel való kapcsolattartás, • az identitáshoz, névviseléshez való jog, • a véleménynyilvánításhoz való jog és gyermek érdekének elsődlegessége!

7. Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások A jegyzőhöz kell továbbítani: • a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való való jogosultságának, • az óvodáztatási támogatás megállapítására vonatkozó kérelmet. A járási gyámhivatalhoz kell továbbítani: • az otthonteremtési támogatás iránti, • gyermektartásdíj megelőlegezésére vonatkozó kérelmet Ki nyújthatja be?

8. Rendezetlen családi jogállás • ha nem lehet az anya házassága alapján a gyermek megszületésekor a gyermek apját megállapítani, vagy • ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik A gyermek családi jogállásának rendezése: • gyámhatósági intézkedések, • bírósági eljárások

9. Apai elismerő nyilatkozat • a gyermek családi jogállásának önkéntes, bírósági eljárást mellőző rendezésére • a kormányablakban is felvehető- jegyzőkönyv • feltételek: - ki teheti meg? – korkülönbség jelentősége! - hozzájárulások, - személyes nyilatkozat Joghatás: a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat szülői felügyeleti jogot keletkeztet!

10. Örökbefogadási ügyek • Kijelölt gyámhivatalhoz nyújtható be • Személyes eljárás • Kérelmezhető: • az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása, • az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásába történő felvétel, • az ismeretlen személy általi örökbefogadáshoz tett hozzájáruló nyilatkozat jóváhagyása, • az örökbefogadás engedélyezése és felbontása, • az örökbefogadott származásának megismerése

11. Kapcsolattartás szabályozása és végrehajtása • a kapcsolattartás szabályozása: a bíróság vagy a gyámhatóság hatásköre • gyermeki jog, szülői kötelesség • a kapcsolattartás végrehajtása - gyámhatóság • kérelmet a járási gyámhivatalnál nyújthatják be a szülők, nagyszülők, • a gyámhivatali tárgyalás – személyes eljárás

12. A gyermek törvényes képviselete vagyoni ügyekben A kiskorú nem dönthet önállóan • vagyonának sorsáról, • örökségét érintő kérdésekről. Törvényes képviselőjejognyilatkozatai a gyámhatóság jóváhagyásával érvényesek!A gyámhatóság eljárása során a gyermek érdekét vizsgálja.

13. A gyermek névviselése, végleges külföldre távozása Ha a szülők a szülői felügyeleti jog körébe tartozó kérdésekben nem tudnak egyetértésre jutni, • a különélő szülők a bíróság, • a szülői felügyeleti jogukat együttesen gyakorló szülők a gyámhatóság döntését kérhetik. • Gyermek családi, illetve utóneve – dönt a gyámhatóság • Gyermek végleges külföldre távozása – ha a különélő szülő ezzel nem ért egyet, a bírósághoz fordulhat

14. Gyámrendelés, családbafogadás Ha a gyermeknek nincs szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője - a gyámhatóság rendel gyámot! Családbafogadáskor is. Eljárás kérelemre vagy hivatalból Államigazgatási feladatot ellátó szervek kötelesek a gyámhatósággal közölni a hivatalos eljárásuk során tudomásukra jutott minden olyan esetet, amelyben valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni!

15. A szülői ház elhagyása, a szülők által kijelölt tartózkodási hely elhagyása és a gyermek házasságkötésének engedélyezése • A 16. életévét betöltött gyermek önállóan is kérheti • személyesen kell nyilatkozatot tennie • az engedély megadásának nem feltétele a szülő, más törvényes képviselő hozzájárulása • sajátos illetékességi szabályok

16. Gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának védelme • gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyona - gyámi fenntartásos betétben kell elhelyezni, ahonnan csak a gyámhatóság engedélyével lehet felvenni • felhasználása, befektetése - gyámhatósági jóváhagyás szükséges • a törvényes képviselő nyújthat be kérelmet

17. Gyermek nevelésbe vételének megszüntetése, a gondozási díj-fizetési kötelezettség megállapítása és megszüntetése A szülő bármikor kérheti az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel megszüntetését, gyermeke családjába történő visszahelyezését. Kivétel:- ha szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy - ha hozzájárult gyermeke ismeretlen személy által történő örökbefogadásához. Gondozási díjfizetési kötelezettség terheli a szülőt

18. Utógondozás és utógondozói ellátás • utógondozói ellátás - a nevelőszülő, a gyermekotthon, utógondozó otthon nyújtja, lakhatást, teljes körű ellátást jelent • utógondozás keretében az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadás, segítségnyújtás • Ki kérheti? A fiatal felnőtt, aki átmeneti vagy tartós nevelésben volt a nagykorúvá válása előtt

19. Összefoglaló I. • gyermek: a 18. életévét be nem töltött kiskorú, kivéve, ha a gyámhatóság előzetes engedélyével házasságot kötött • korlátozottan cselekvőképeskiskorú: aki a 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen, • cselekvőképtelen kiskorú: aki a 14. életévét még nem töltötte be • gyermek törvényes képviselője: szülő vagy gyám, eseti gondnok

20. Összefoglaló II. • gondnokság alatt álló személy: az a 18. életévét betöltött felnőtt, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró hatállyal gondnokság alá helyezett • gondnokolt személy törvényes képviselője: gondnok, eseti gondnok

21. Összefoglaló III. • gyámhatóság: összefoglaló fogalom, értjük alatta a jegyzői gyámhatóságot, járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, fővárosi/megyei szociális és gyámhivatalt, melyek között a hatáskörök megosztását jogszabály rögzíti • gyámügyi igazgatás szintjei: központi, területi és helyi szervek alkotják. • kormányablakok elsődleges feladataa gyámügyi igazgatás területén: az ügyfelek tájékoztatása, egyes kérelmek fogadása és továbbítása a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gyámhatóság részére