Szövegszerkesztés

1. Szövegszerkesztés

2. Szövegszerkesztő programokWindows alatt • Jegyzettömb • Wordpad • Microsoft Word • ………………….

3. Office verziók • Office 95 • Office 97 • Office 2000 • Office 2003 • Office 2007 • Office 2010 • Office 2013 • ………………..

4. Office alkalmazások • Microsoft Office • Outlook • Access • OneNote • Publisher • Project • Visio • Microsoft Office Web Apps • Microsoft Office 365 • StarOffice/OpenOffice.org/LibreOffice • Az OpenOffice.org

5. Word 2007 nyitóképernyője • 1. Címsor: Az aktív dokumentum címét mutatja. A bal oldali Office gombbal és gyorselérési eszköztárral, jobb oldali kis méret, teljes méret, bezárás ikonokkal végezhetünk műveleteket. • 2. Menüszalag: A menüszalag segítségével használhatjuk az egyes funkciókat. A menüszalag lapjai a dokumentum létrehozásának egy adott munkatípusához tartoznak, és a lapokon elhelyezett parancsok logikai csoportokba vannak rendezve. • 3. Vonalzók: A vonalzó segítségével állíthatjuk be a bekezdések helyzetét, és a tabulátorokat. • 4. Szerkesztőfelület: Az a felület, amin a szöveget szerkesztjük, és ami a végleges dokumentumunkat tartalmazza. • 5. Gördítő sávok: Ha az aktív dokumentum nem fér el az ablakban, a kilógó területeit a gördítő sávokkal tehetjük láthatóvá. • 6. Kijelölő sáv: Egy keskeny függőleges sáv a munkaterület bal oldalán, amely megkönnyíti sorok, nagyobb területek kijelölését. • 7. Állapotsor: Egyfelől információkat tartalmaz a dokumentumról (oldalszám, szavak száma..), másfelől beállíthatjuk rajta, hogy milyen módon szeretnénk megjeleníteni a dokumentumot a képernyőn.

6. Kompatibilitás • A Word 2007 más fájlformátumot használ, mint a program korábbi verziói. Meg tudjuk nyitni a korábbi verziókkal létrehozott dokumentumokat, de a Word 2007 új szolgáltatásai nem lesznek elérhetők. • A munkát folytathatjuk kompatibilis módban, de át is alakíthatjuk a dokumentumot Word 2007 fájlformátumba, akként, hogy a Microsoft Office gombra, majd a Konvertálás parancsra kattintunk. Ezután a meglévő dokumentum felülírásához a gyorselérési eszköztáron rákattinthatunk a mentés gombra, vagy az Office menüben a Mentés másként parancsra kattintva a dokumentumot az új formátumában külön fájlként menthetjük el. • Word 2007 dokumentum nem nyitható meg a Word korábbi verzióiban, hacsak nem telepítjük a Office 2007 rendszer kompatibilitási csomagját, amely ingyenesen letölthető a Microsoft Office Online oldalról. A kompatibilitási csomag telepítése után meg tudjuk nyitni, és dolgozhatunk a Word 2007 dokumentumokkal, de Word 2007 sablonokat nem tudunk megnyitni.

7. Mi a szövegszerkesztés lényege? • Rendezett, • esztétikus, • nyomtatott dokumentum előállítása. • Jellemzője: WYSIWYG • What You See Is What You Get (Azt látod, amit kapsz)

8. Élőfej Margók Élőláb Lap beosztása Szövegtörzs

9. Formázási egységek • Karakter (betű) • Bekezdés • Szakasz • Dokumentum

10. Dokumentum formázása • Oldalbeállítás • Tájolás • Lap helyzete. • Margók • Szövegterület távolsága a lap szélétől.

11. A betű- és bekezdésformázás alapjai

12. Szöveg kijelölése • Kijelölés egérrel • Kijelölés billentyűzettel • Speciális kijelölések • Kijelölés megszüntetése • Kattintsunk az egérrel a képernyőn a kijelölésen kivül • Nyomjuk meg a nyilak egyikét

13. A betűk formai jellemzői • A betűk három fő jellemzője: • A betűtípus • A betűk és egyéb jelek közös grafikus jegyek szerint megtervezett együttese. • A betűstílus • Egy adott betűnek nagyon sok változata van. (pl.: félkövér, dőlt, aláhúzott, stb) • A betűméret • Egysége a pont. 1 hüvelyk (2,54 cm) 72 ponttal egyenlő.

14. A betűk formai jellemzői Betűméret növelése/csökkentése Betűformá-tum törlése Betűtípus Betűméret Betűstílusok Kisbetű/Nagybetű Kiemelés Betűszín

15. Betűformázás haladóknak…

16. Bekezdés fogalma • A bekezdés két bekezdés végjel között elhelyezkedő szöveg. • Új bekezdést az ENTER billentyű leütésével hozhatunk létre.

17. Bekezdés formázása • Igazítás • Hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a bekezdés sorai • Balra • Középre • Jobbra • Sorkizárt

18. Bekezdés formázása • Behúzás • A bekezdés bal, illetve jobb széleinek távolsága a margótól.

19. Bekezdés formázása • Térköz • A bekezdés függőleges elrendezését adja meg. (Bekezdések közötti távolság.)

20. Bekezdésformátumok beállítása Bal oldali behúzás növelése/csökkentése Igazítások Sorköz

21. Bekezdésformázás haladóknak…

22. Egyéb formázások • Szegélyezés • Szöveg • Bekezdés • Oldal • Listák • Felsorolás • Számozás • Élőfej és élőláb • Szakaszonként ismétlődő szöveg a lap felső és alsó részén.

23. Objektumok beillesztése • Kép beszúrása • WordArt beszúrása • Alakzat beszúrása • Objektum és szöveg helyzete

24. Szövegdobozok • Szövegdobozok segítségével a dokumentum bármely pontjára elhelyezhetünk szöveget. • Szövegdobozok beszúrásához használhatjuk a Beszúrás menüszalag, Szöveg ikoncsoportjában az Szövegdoboz ikonját vagy alakzatok beszúrásánál a alakzat listából kiválaszthatjuk a szövegdoboz ikonját. • A szövegdobozok ugyanúgy tartalmazhatnak szöveget, képet, alakzatot, táblázatot, mint a törzsdokumentum. A szövegdobozok belsejében, található szövegek és objektumok a korábban megismert módszerekkel formázhatók. Megkötések: 1. Szövegdobozba nem helyezhetünk további szövegdobozt. 2. A szövegdobozban elhelyezett képek, objektumok csak a szöveggel egy sorban elhelyezkedő karakterként kezelhetjük. Nincs lehetőség a körbefuttatására. 3. Egy szövegdobozban elhelyezett szövegből mindig csak annyi látszik, amennyit a szövegdoboz mérete enged.

25. WordArt elemek • Látványos szövegek készíthetők WordArt stílusok használatával. • WordArt segítségével meggörbíthetjük a szöveg burkoló görbéjét, elforgathatjuk a szöveget és árnyékot hozhatunk létre. • WordArt beszúrásához a Beszúrás menüszalag, Szöveg ikoncsoportjában az WordArt ikonját használhatjuk. Rákattintva kész stílusok közül választhatunk. • A stílus kiválasztása után a WordArt szöveg szerkesztése párbeszédpanelen adhatjuk meg a szöveget.

26. Alakzatok rajzolás, beszúrása • Egyszerű rajzokat, ábrákat, folyamatábrákat készíthetünk alakzatok segítségével. Alakzatokat a Beszúrás menüszalagon található Alakzatok ikon segítségével tudunk, elhelyezni a dokumentumban. • A Beszúrás menüszalag, Ábrák ikon-csoportjában az Alakzatok ikonra kattintva kiválaszthatjuk a keresett alakzatot. Ezt követően a dokumentumnak arra a pontjára kattintunk, ahová el szeretnénk helyezni és a bal egérgomb lenyomása mellett addig húzzuk az egérkurzort, amíg el nem érjük az alakzat kívánt méretét.

27. Hibák

28. Hibák

29. Hibák

30. Hibák

31. Hibák

32. A szövegszerkesztés lépései • Szöveg begépelése és mentése formázás nélkül („nyers szöveg”) – az összetartozó szövegegységeket új bekezdésbe helyezve. • Beállítások: automatikus elválasztás, lap- és margóméretek, helyesírás ellenőrzése • Szöveg megformázása • Képek, grafikonok, táblázatok beillesztése. • A kész dokumentum elmentése • Nyomtatás

33. A szövegszerkesztés lépései A munka egyes fázisai alatt folyamatosan mentsük a dokumentumot!

35. Szöveg bevitele • Szöveg helyes beírásának szabályai • Enter gombot csak a bekezdés végén nyomjuk le • Ne használjuk a szóköz gombot szavak, címek igazítására • Gyakori hibák: • Kimaradt egy betű • Bekerült egy felesleges betű • Véletlenül lenyomtuk az Enter gombot • Csupa nagybetűvel írtunk

37. Gyakori hibák • a címzéstévesztés, pl. azért mert a cím megváltozott, de a változást nem vezették át a címjegyzékbe a vállalatnál • a címzett nevének, beosztásának helytelen írása (pl. keresztnév elírások nem ritkák, illik az aktuális beosztást ismerni, az Úr, Asszony nagybetűvel írandó, így pl.: Igen tisztelt Vezérigazgató Asszony !

38. Gyakori hibák • ritkán, de előfordul, hogy helyesírási hiba található a levélben, a nyelvhelyességi hibák gyakoribbak; (sohase feledjük, a levél hibájáért is az aláíró felel!) • vigyázni kell, a számítógép nem tud helyesen elválasztani; • előfordul, hogy nem a jelzett melléklet kerül becsatolásra, vagy egyáltalán hiányzik

39. Stílusok és készítésük

40. Lábjegyzetek • A gyakorlatban sokan keverik a az élőlábbal (lábléc), ezért szükséges beszélni róla. • A lábjegyzetek magyarázatok, kiegészítő információk az oldal alján, vagy a szöveg végén helyezkedhetnek el. Az utóbbi esetet végjegyzetnek nevezzük. Alapvető különbség az élőláb és a lábjegyzet között, hogy az élőláb a margó területén helyezkedik el, míg a lábjegyzet a dokumentum területén. • A lábjegyzet két részből áll, a hivatkozásból és a tényleges szövegből. A hivatkozáshoz a program egy karakter-stílust rendel, a szöveghez egy bekezdés-stílust. A hivatkozások automatikusan növekvő sorrendben jelennek meg.

41. Táblázatok készítése • A kurzorunkat oda kell állítani, ahol a táblázatot létre kívánjuk hozni. Ezt követően ki kell választani a „Beszúrás” menü „Táblázat” ikonját és a legördülő menüből a „Táblázat beszúrása” almenüt. A megjelenő párbeszédablakban meg kell adnunk a táblázat oszlopainak és sorainak a számát, valamint megadhatjuk az oszlopszélességet (ha meghagyjuk az „auto” alapértelmezést), akkor a program elosztja a rendelkezésre állóhelyet a létrehozandó oszlopok számával. • Ugyanezen menü és ikon kiválasztásával lehetőségünk van egy gyorsabb módszerre is a táblázat létrehozására. Ehhez be kell beállítani az oszlopok és sorok számát - lenyomott jobb egér gombbal (grafikus felületen ez elég személetesen követhető).

42. Táblázat sor, oszlop és cellaműveletei szalagblokkból

43. Táblázat rendezése • Amennyiben rendezni kívánjuk a táblázat celláiban található szövegeket illetve számokat, esetleg dátumokat, akkor először ki kell jelölnünk a rendezendő szövegrészt és ki kell választani a „Kezdőlap” menüből a „Bekezdés” szalagblokkban a Rendezés ikont. • A megjelenő párbeszédablakban megadhatjuk, hogy a számokat, szövegeket, vagy dátumokat figyeljen, és hogy csökkenő vagy növekvő sorrendben rendezzen. • A táblázatok rendezésénél, ha a rendezés előtt semmit sem jelölünk ki csak benne állunk a táblázatban, a rendezés az egész táblázatra fog vonatkozni. Természetesen itt is megadhatunk több rendezési kulcsot, és meghatározhatjuk a rendezés irányát is.

44. Számolás táblázatban • Egy táblázatban minden cellának van címe, és többek között ennek segítségével lehet megadni, hogy melyik cella adataival akarunk műveleteket végezni. Sajnos nincs meg az a lehetőség, mint Excelben, hogy a beírt szám módosítása esetén automatikusan újraszámolja a képleteket, emiatt az a javaslat, hogy lehetőség szerint kerüljük a Wordben a matematikai műveletek használatát. Helyette inkább a táblázatkezelőben valósítsuk azt meg, mert az újraszámolás automatikusan megtörténik.

45. Tabulátorok használata • Az adatok táblázatos elrendezésére egy másik lehetőség a tabulátor használata. • Ha lenyomjuk a billentyűzeten a tabulátor gombot, akkor a kurzor a sorbanadottpozícióralép: ígyazadatokatoszlopokbarendezhetjük. • A Wordbenpéldáulezek a helyek a bal margótólkezdve 1,25 cm-enkéntvannak.

46. A tabulátorpozíciók helyét és az oszlopok igazítását a szövegszerkesztő programokban a felhasználó az igényeinek megfelelően is beállíthatja. • A pozíciókhelyétmegadhatjukpéldául a vonalzósegítségével. Azoszlopokigazításanégyfélelehet: • azadottpozícióhozigazodikazoszlop bal széle, jobb széle, közepe, vagy számok esetén a tizedesvessző (decimális). • A tabulátorpozíciókközészaggatott, pontozottvagyfolytonosvonalat is húzhatunk, ami vezeti a szemet, vagy űrlap kialakítását teszi lehetővé.

48. Tabulátorok használata • A Word szövegszerkesztő program esetében a tabulátorpozíciókat a következőképpen alakíthatjuk ki. • Kiválasztjuk az igazítás módját (a munkaterület bal felső sarkában), majd a vonalzón a megfelelő helyre kattintunk. • A vonalzón később más helyretolhatjuk a tabulátorpozíciót, vagylefeléhúzvatörölhetjük is. • Ha kettőt kattintunk valamelyik tabulátorpozícióra, megjelenik a Tabulátorok ablak, ahol megadhatjuk, milyen vonal kösse össze az adott pozíciót az előzővel.

49. Körlevél A körlevél olyan dokumentum, amely állandó (azaz minden levélben azonos) szövegrészek mellett változószövegrészeket is tartalmaz.

50. Az állandószövegrészeket tartalmazó dokumentumot ……………………………………-nak nevezzük TÖRZSDOKUMENTUM