Természetvédelmi biológia

1. Természetvédelmibiológia

2. A vizes élőhelyek természetvédelmi kezelése

4. Vízi élőhelyek Magyarországon • Nagy-, mély- és a sekélytavak • Folyamok és a folyók egy része

5. Vizes élőhelyek Magyarországon 1. HÍNÁRNÖVÉNYZET ● hínárosok: folyók, holtágak, tavak 2. MOCSARAK ● nádasok és gyékényesek ● mocsárnövényzet ● magassásosok 3. LÁPOK ● tőzegmohalápok és tőzegmohás lápok ● síklápok (úszó- és ingólápok) ● forrásgyepek (forráslápok) 4. LÁPERDŐK ÉS LÁPCSERJÉSEK ● égerlápok, fűz- és nyírlápok, lápi fenyvesek

6. A vizes élőhelyek pusztulása Világ 50% Európa és Észak-Amerika 56-65% Ázsia 27% Dél-Amerika 6% Afrika 2%

7. A vizes élőhelyek pusztulása • Magyarország • Lápok: 97% • Árterületek: 21248 km2 - 637 km2

8. A hínárnövényzet és kezelésük úszóhínár lebegőhínár

9. A hínárnövényzet és kezelésük rögzült hínár vízközt maradó vízfelszínre emelkedő

10. A hínárnövényzet és kezelésük A hínártársulásokat veszélyeztető tényezők • szélsőséges vízszint ingadozás. • visszaduzzasztásból adódó feliszapolódás. • Tápanyagok felhalmozódása (szennyvizek) • Növényevő halak túlzott elszaporodása. • Szélsőséges időjárási viszonyok (hullámverés) • Időszakos kiszáradás

11. A hínárnövényzet és kezelésük Inváziós fajok irtása, betelepítésük szigorú szabályozása

12. A hínárnövényzet és kezelésük • Regenerációjuk erősen függ attól, hogy van-e a vízgyűjtőn hasonló fajkészletű élőhely • Nyílt partoldalak, zátonyok jelenléte fontos (folyóvízi hínarak) • Rossz regenerációs potenciál (ritka élőhelytípusok) • A mérsékelt legeltetés kedvezően hathat (szikes hínarak)

13. Nádasok és kezelésük Európában a ritkaságuk miatt kiemelt élőhelyek. Hazánkban kiemelkedően sok nádas van, így megőrzésükben komoly felelősség hárul ránk.

14. A nád életciklusa Mag Alomképzés Csíranövény A föld feletti hajtás elhalása (tél) Vegetatív szaporodás (rhizóma) Magérlelés (november) Hajtásnövekedés Virágzás (augusztus-október)

15. A nádasok természetvédelmi értéke

16. A nádasok természetvédelmi értéke ● Növényvilág gyékények, sárga nőszirom, békabuzogány, nádi boglárka ● Gerinctelenek nádfúrómoly, nagy nádibagoly, szomjas pohók, vízibolha, árvaszúnyogok ● Kétéltűek és hüllők zöld varangy, pettyes gőte, vízi sikló ● Halak tüskés pikó, tőponty, fürge cselle ivadékok ● Madarak - szorosan a nádhoz kötődő fajok: énekes nádiposzáta, barkóscinege, barna rétihéja, bölömbika - a nádasokhoz kötődő további fajok: hamvas rétihéja, csíkosfejűnádiposzáta, nádi tücsökmadár nádi sármány ● Emlősök közönséges vízicickány, törpe egér, vidra

17. Nádasok és kezelésük • Veszélyeztető tényezők • mechanikai irtás horgászállások vagy stégek kialakítása céljából • vízfolyások, tavak partjainak kiépítése • “babásodás” (megbomlik a homogén nádas) • gyors elárasztás • A jó állapotú, természetes nádasok nem igénylik az emberi beavatkozást. • A szakszerűen végzett nádaratás nem eredményezi az élőhely degradációját. (A nádhoz kötődő, elsősorban gerinctelen állatvilág azonban erősen megsínyli a beavatkozást.) • A cél egy mozaikos szerkezetű nádas élőhely kialakítása, ill. fenntartása.

18. Nádasok és kezelésük ● Feladatok a víz kezelése (vízszintszabályozás) a nád kezelése (nádvágás) téli vágás: fenntartja a nád egyeduralmát nyár végi vágás: visszaszorítja a nád mennyiségét

19. Nádasok és kezelésük • A kezelésnél az alábbiakra kell figyelemmel lenni: • megfelelő tarlómagasság megtartása • aratást, ill. égetést február 15-e után nem szabad végezni • égetés csak elkerülhetetlen esetben fogadható el • kerülni kell a nádasok hosszú ideig történő kiszárítást • mozaikosság kialakítása, ill. fenntartása • Kerülni kell a nádas feldarabolódását eredményező létesítmények kialakítását. • Kíméletes aratógépek alkalmazása. • Az aratást jégen, ill. fagyott talajon kell elvégezni.

20. A nádasok kezelése a különböző élőhelyek és fajok érdekében

21. Vízgazdálkodás ● Vízjárás - a vízszint magassága, a vízborítás tartama és évszakos időzítése ● A vízjárást befolyásoló természetes folyamatok és kezelések - vízellátás: eső, felszíni hozzáfolyás és elfolyás, a talaj és a növényfelületek vízfelvétele és -leadása - vízelosztás: zsilipek, gátak és töltések, szivattyúk

22. Vízgazdálkodás ● Vízszintszabályozó rendszerek - a belépő és kilépő vízszint szabályozásával - eszközei: zsilipek, gátak és töltések, szivattyúk

23. Vízgazdálkodás ● A vízminőség - a nád kedveli a tápanyagban gazdag vizeket - ált. a nádasban élő növény- és állatfajok nem viselik el a tápanyagbőséget ● A vízminőség javításának lehetőségei - elszigetelés a tápanyagban gazdag vizektől - tápanyagelvonás - a csatornák elrendezése - árasztás

24. A csatornák szerepe ● A terület lecsapolása ● A víz elosztása ● Élőhely biztosítás

25. A csatornák kezelése ● A növényzet vágása és elszállítása ● Az avar eltávolítása ● Fenékkotrás ● Újraprofilírozás

26. A nyílt vízfelület és a szegély természetvédelmi jelentősége ● A nyílt víz - a vízi vadak táplálékszerző helye ● A szegély - laza takarás - fölmelegedő sekély vízréteg (halak, gerinctelenek, kétéltűek) - ívóhely

27. A nyílt vízfelület és a szegély természetvédelmi jelentősége

28. Mocsárnövényzet • a tavi, vízparti szukcesszió egy korai stádiumát jelentik • gyorsan változnak, ill. átalakulnak nádasokká vagy sásosokká. • elsősorban a szukcesszió fenyegeti • Átalakulásukra akkor lehet számítani, ha a szukcessziót gátló tényezők megszűnnek.

29. Magassásosok 1. Zsombéksásosok • jellemző probléma a vízhiány • kiszáradásra gyorsan gyomosodni kezdenek • A kaszálás a zsombékos szerkezetet megszüntetheti. • gyakori veszélyeztető tényező az élőhely feltörése • fenntartásuk (ha az élőhely állapota beavatkozást igényel) extenzív marhalegeltetéssel oldható meg.

31. Magassásosok 2. Tarackos sásosok • A vízhiányra kevésbé érzékenyek, szélsőségesebb vízingadozásokat is elviselnek. • kezelés nélkül cserjésednek • ha van propagulum forrás, akkor viszonylag gyorsan regenerálódnak.

33. Lápok • Magyarország területének egykor több mint 1%-a volt láp. • Mára egykori lápjaink 97%-a megsemmisült elsősorban a lecsapolások miatt. • Nagy lápvidékeink, az Ecsedi-láp, a Sárrét, a Rétköz és a Hanság a 19. és 20. század vízrendezési munkálatai során pusztultak el. • 1915-ben a Hanság tőzeges területeit még 23 350 ha-ra becsülték, amelyből 1975-re csak 3500 maradt meg; ugyanez az Ecsedi láp esetében 1915-ben 16 977 ha, míg 1975-ben 0 ha.

34. Lápok • A második világháborút követően a mezőgazdaság erőltetett fejlesztése még azokat a lápterületeinket is felemésztette, amelyek töredékesen ugyan, de túlélték a vízrendezések káros következményeit. • Ennek során váltak tőzeges területeink – hatalmas támogatással – például kukoricaföldekké. • Amit nem szántottak fel, azt intenzíven kaszálták, legeltették. • A lápterületek drasztikus csökkenését eredményezte a tőzegvagyon kitermelése is.

35. Lápok 1. Tőzegmohalápok (Dagadólápok) és tőzegmohás átmeneti lápok • Észak-Alföldön, az Északi- és a Dunántúli-középhegységben valamint a Nyugat-Dunántúlon fordulnak elő • A korábban vízrendezéssel érintett állományaikban ma jellemzően inváziós növényfajok állományai élnek. • Drasztikus leromláshoz vezethet a vízhiány. (Ennek orvoslására korábban próbáltak vízutánpótlást végezni, de kiderült, hogy a víz kémiai összetételének kiemelkedő szerepe van!) • fás szárú fajok felszaporodása (párologtatás) • Az élőhelyek regenerációs potenciálja viszonylag jó abban az esetben ha a vízháztartás kedvező irányba változik és van propagulumforrás ahonnan regenerálódhat.

37. Lápok 2. Ingó- és úszólápok • A nádasok, illetve a lápi élőhelyek speciális esete. • Nagyon fontos az élőhely vízellátottsága, illetve vízminősége. • Jellemzően minél alacsonyabb a pH, és minél inkább tápanyagszegén az élőhely, annál jobb természetességű. • Minél vastagabb a kialakult tőzegréteg, annál jobb természetességű az élőhely.

38. 2. Ingó- és úszólápok • Kiemelt veszélyforrás a gépi nádaratás, még ha jégen is történik, akkor is feldarabolódást okozhat. • A tartósan túl alacsony vízszint, melynek hatására az aljzattal érintkező nád rizómák legyökerezhetnek, és ez által az élőhely rögzül. • A vízszint újbóli emelkedésekor elönti az élőhely "talajszintjét", vagyis az teljesen átalakul. • (Ismert olyan példa is, mikor az ismét megemelkedő vízszint felszakította az ingó- vagy úszólápot, és az újból úszni kezdett.) • A területen megjelenő rekettyefűz egyedek a degradációt, átalakulást jelzik.

39. Lápok 3. Forráslápok (Forrásgyepek) • Érzékenyen reagálnak a klimatikus változásból adódó szélsőségekre (pl. vízhozam szélsőségek). • Kis kiterjedésük miatt a környező élőhelyek állapota alapvetően határozzák meg a forráslápok állapotát. • Kifejezetten a forráslápokat károsítják az egyébként jó szándékú forrásfoglalások. • A művelet során a forrás vizét feltáró és összegyűjtő műtárgyat hoznak létre, mellyel pont azt az esetenként néhány tíz négyzetméteres élőhelyet semmisítik meg, mely a forrás természetes felszínre bukkanásának hatására alakult ki.

40. Lápok Forráslápok (Forrásgyepek) • Agrár területekről származó szennyezés, tápanyag feldúsulás. • Taposás, vaddisznók dagonyázása. • Turisták taposása, szennyezése. • Intenzív erdő, illetve gyepgazdálkodás, gépek taposása. • Környező élőhelyek drasztikus változása (pl. tarvágás)

41. Forráslápok

42. Láperdők és lápcserjések Típusai: ● égerlápok ● fűz- és nyírlápok ● lápcserjések

43. Égerlápok Elterjedés: ● sík és dombvidékek mélyen fekvő területei, talajvízforrásoknál, feltöltődött tavak helyén ● edafikus, oligotróf termőhely ● Dráva-vidék, D-T köze, Felső-Tisza vidéke, Hanság, Szigetköz, Belső-Somogy Természetvédelmi jelentőség: - indikátor jelleg (talajvízszint változás, vízminőség, eutrofizáció) - ritka, veszélyeztetett fajok élőhelye - erdőgazdálkodási tényező (csak az éger-kőris láperdőnél) Veszélyeztetettség: - kis területi kiterjedés - sorozatos aszályos évek

44. Égerlápok Jellemző társulások: ● tőzeges égerláp ● égeres láperdő ● éger-kőris láperdő Urtica kioviensis Menyanthes trifoliata Spiraea salicifolia

45. Fűz- és nyírlápok Elterjedés: ● lefolyástalan területek, feltöltődő morotvák, ill. tőzegmohalápok szegélyzónájában ● edafikus termőhelyek ● Felső-Tisza vid., Nyírség, Hanság, Szigetköz, D-T köze, É-Kh., Dt-Kh. Természetvédelmi jelentőség: - érzékeny, reliktum jellegű társulások - indikátor jelleg (vízminőség, vízellátottság) - speciális, értékes fajkészlet Veszélyeztetettség: - kis területi kiterjedés - kiszáradás és eutrofizáció

46. Fűz- és nyírlápok Jellemző társulások: ● rekettye fűzláp ● tőzegmohás fűzláp ● babérfüzes nyírláp Calamagrostis canescens Comarum palustre Angelica palustris

47. Különleges vizes élőhelyek Szikes tavak • Hazánk szikes tavainak száma az elmúlt 50 évben bekövetkezett hidrológiai változások hatására jelentősen csökkent. • Szikeseink pannon endemikus és kiemelt jelentőségű Natura 2000 jelölő élőhely voltára, továbbá az európai madárvonulásban betöltött kiemelkedő szerepükre való tekintettel természetvédelmünk kiemelt figyelmet érdemlő objektumai.

48. Különleges vizes élőhelyek Szikes tavak, sóstófenék, szikfok Elterjedés: ● szikes talajon (5500 km2) füves társulások, szántók, erdők, halastavak, terméketlen területek a teljes hazai gyepterület 30 %-a sziki gyep A sziki vegetáció sajátságai: - hasonlóság a kontinentális gyeptársulásokkal - fajbevándorlás keleti irányból - endemikus és szubendemikus fajok nagy száma - igen sokféle társulás Típusai: - szoloncsák szikesek (sófelhalmozódás a felszín közelében) - Fertő, Mezőföld, D-T köze, Jászságtól délre - szolonyec szikesek (mélyben sós)

50. 3 A szikesek állattani értékei Sziki madárfajok: sziki pacsirta (Calandrella brachydactyla hungarica) 1 székicsér (Glareola pratincola) 2 ugartyúk (Burhinus oedicnemus) 3 széki lile (Charadrius alexandrinus) 4 túzok (Otis tarda) 2 1 4