Stabilitás Pénztárszövetség Konferenciája

1. Stabilitás Pénztárszövetség Konferenciája Dr. Székely Tamás miniszter

2. Az egészségügy jövőképe – az öngondoskodás szerepe

3. Peremfeltételek – determinációkA jövő egészségügyének meghatározói

4. Determinánsok • Az egészségügyi igény és a gazdaságilag megengedhető konfliktusa • A technikailag lehetséges – gazdaságilag megengedhető konfliktusa a demográfiai és technológiai okok miatt tovább éleződik. • A közfinanszírozás forrásait minden ország kénytelen összeegyeztetni a verseny-képességgel. • Az egészségben (de a gyógyulásban is!) felértékelődik az egyén és a kisközösségek felelőssége.

5. A helyzet I. • Kihívások az egészségügy oldaláról: • növekvő szükséglet (idősek arányának növekedése, a betegséggel, károsodással élők számának növekedése), • növekvő ellátási lehetőségek (technológiai robbanás, nem csak orvostudomány területén). • Kihívások a társadalom, a gazdaság oldaláról • demográfiai torzulás (elöregedés, növekvő eltartottsági ráta), • növekvő igények az ellátás, és általában az életminőség területén, • a globalizált piacon a versenytársak versenyelőnyben vannak a szociális rendszerek fejletlensége miatt (járulékcsökkentési és kedvezmény-szűkítési kényszer a gazdaságpolitika részéről).

6. A helyzet II. • Alacsony öngondoskodási kultúra, magas közvetlen fizetési (out of pocket – OOP) terhek: • 40 év hibás szocializációja, az öngondoskodó kisközösségek szétesése, • a jóléti állam (politikai érdekből tápláltan is) továbbélő illúziója, • Az öngondoskodási rendszerek nem elég fejlettek, nem elég hatékonyak(sok esetben csak pro rich adókedvezmény továbbítás a szervezett segítség helyett). • alacsony megtakarítási – elő-takarékossági szint

7. Az egészségügyi kiadások megoszlása a teljes egészségügyi kiadás %-ban 2007-es adatok. Forrás: OECD HEALTH DATA 2009.

8. Egy főre jutó hosszú távú lakossági megtakarítások euróban Forrás: Eurostat ESKI 2008. feldolgozása alapján

9. Az összes egy főre jutó hosszú távú befektetés hány évi nyugdíjat fedez Forrás: Eurostat -OECD ESKI 2008. feldolgozása alapján

10. A gazdasági kényszer hatásai • A válság kezelése, a versenyképesség javulása a közkiadások (támogatások) szűkítését igényli. • Mindez aláhúzza az öngondoskodás szükségességét, de csökkenti a támogatás lehetőségét… • A feloldás lehetaz egészségpénztárak attitűd-váltása:adókedvezményen való osztozkodás helyett szolgáltatás-szervezés, információ-szolgáltatás az az érték, ami tartós pozíciót jelent.

11. Tanulság • Az egyén biztonságát nem önmagában a közfinanszírozás szintje határozza meg, hanem az, hogy ebből milyen a „harmadik fizető” által fizetett rész és a „zsebből fizetett” rész (out of pocket) aránya. (Igazi kockázatot ez utóbbi jelent.) • Magyarországon a közfinanszírozás aránya megfelel az OECD átlagnak. • Problémát nem a magánkiadások mértéke jelent, hanem hogy ez nagyrészt az egyéni kockázatot jelentő out of pocket jellegű.

12. A determinációk következtetései • Az új kihívások érdemi változások nélkül nem összeegyeztethetők. • A közfinanszírozású rendszerek bizonyosan nem lesznek képesek a növekvő szükségleteket és igényeket kielégíteni. A válság elmúlása után sem. • Ez szükségszerűen az öngondoskodás felé tereli az igények egy részét.

13. Az állam szerepe az egészségügyben

14. Az állam szerepe az egészségügyben I. Ami tartósan bizonyosan állami feladat marad: • Mire jogosultak a biztosítottak térítésmentesen • Betegségek megelőzését, korai felismerését szolgáló eü. ellátások, Háziorvosi ellátás,Fogászati ellátás Járó, fekvőbeteg szakellátás, Szülészeti ellátás, Orvosi rehabilitáció,Mentés betegszállítás • Mire jogosultak a biztosítottak árhoz nyújtott támogatás ellenében • Gyógyszer és tápszer, Gyógyászati segédeszköz,Gyógyászati ellátás,Utazási költségtérítés • Mire jogosultak a biztosítottak részleges térítés ellenében • Orvosválasztás, Saját kezdeményezésre ellátás igénybevétele, Beutaló nélkül igénybevett ellátások,Beutalási rendtől eltérő igénybevételre

15. Az állam szerepe az egészségügyben II. • Közegészségügyi, járványügyi feladatok; • Hatósági engedélyezési, felügyeleti feladatok; • Az egészségügyi közszolgáltatások hozzá-férésének, biztonságának és minőségének garantálása (a közfinanszírozás teherviselő képességének függvényében); • Az ellátás minőségének szektor semleges felügyelete; • Fogyasztóvédelmi feladatok szervezése.

16. Az állam szerepe az egészségügyben III. Ami várhatóan részben vagy egészben kikerül az állam feladatai közül: • A társadalmi méretben finanszírozható ellátási csomag feletti szolgáltatások finanszírozása; • Az egyéni igények kielégítése; • Intézményfenntartói feladatok.

17. Az öngondoskodás szerepe

18. Az önkéntes biztosítások szerepe • Az előzőekből következik, hogy szükségszerűen nőni fog a öngondoskodás szerepe. • A növekvő öngondosodás kényszere nem jelentheti az egyén magára-hagyását. • Mindez felértékeli a szervezett öngondoskodás („önkéntes, kiegészítő biztosítások”) szerepét.

19. Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak A pénztár az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja: • nyugdíjszolgáltatás (nyugdíjpénztár); • szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, valamint a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása (önsegélyező pénztár); • az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása (egészségpénztár).

20. Egészségpénztárak által nyújtható kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre OEP által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatások • egészségügyi szolgáltatás, tb ellátás keretében igénybe vehető eü szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése • otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat; • gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása; • fürdőszolgáltatás(gyógyfürdő, gyógyfürdőkórház, szanatórium, gyógykezelések) • látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás,(vakvezető kutya, hangoskönyv); • életvitelt elősegítő szolgáltatás, (fogyatékos személyek speciális eszközei) • a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, • a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása; • pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére; • hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén; • gyógyüdülés támogatása, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó gyógyüdülés; • egészségügyi üdülés támogatása, eü szolgáltatóként egészségügyi szolgáltatást nyújt; • a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása,

21. Az egészségpénztárak által nyújtható életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások köre • természetgyógyászati szolgáltatás, a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó - szolgáltatás; • rekreációs üdülés, a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés; • sporteszköz vásárlásának támogatása, az aktív testmozgást segítő sporteszköz (kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, bérlése ; • életmódváltozást elősegítő szolgáltatás, • 1. méregtelenítő kúra, • 2. léböjtkúra, • 3. preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, • 4. fogyókúraprogram; • gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.

22. Az egészségpénztárak által nyújtható prevenciós szolgáltatások • állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül • A személyes egészségtervet az állapotfelmérést végző, e célra szerződött egészségügyi szolgáltató szakorvosa készíti. • beteg állapota, panaszai, kérdőíves előszűrés eredményei; • pénztár alapszabályában meghatározott alapszűrések eredménye; • állapotfelmérést végző szakorvos által javasolt további állapotfelmérő vizsgálatok eredménye; • vizsgálatok összefoglaló értékelése; • javaslat a további vizsgálatokra és ellenőrzésekre, esetleges gondozásba vételre; • életvezetési javaslat, • 1. a táplálkozási javaslat; • 2. sporttevékenység; • 3. gyógyászati szolgáltatások; • 4. kúraszerű ellátások. • Prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló, orvosi javaslatra igénybe vett szűrővizsgálatok, • a) méhnyakrákszűrés; • b) emlőrákszűrés; • c) vastagbélrákszűrés; • d) prosztatarákszűrés; • e) mozgásszervi szűrés; • f) AIDS-szűrés; • g) mentális zavarok korai felismerését célzó szűrés; • h) fogászati szűrés.

23. A kiegészítő biztosítások lehetséges feladatai I. • A hosszabb távú előtakarékosság ösztönzése • Egészség célú előtakarékosság (felkészülés a halasztott szolgáltatás-vásárlásra, és/vagy out of pocket szolgáltatások finanszírozása); • Ápolás – gondoskodás célú előtakarékosság. • Az egészségfejlesztés és a folyó egészségügyi kiadások kockázatának kezelése szervezett közösségi finanszírozási formában • A rendszerben levő kötelező önrész finanszírozása; • Preventív szolgáltatások vásárlása; • Kiegészítő szolgáltatások vásárlása; • Magánszolgáltatások vásárlása.

24. A kiegészítő biztosítások lehetséges feladatai II. • A szolgáltatás-szervezés, információ-szolgáltatás • A betegutak megszervezése, eset-managelés; • Információ az egészségről, a betegség természetéről. • Ez stabilabb értéke a pénztáraknak, mint az adókedvezmények érvényesítése a termék-vásárlásnál.

25. Összegzés • Az öngondoskodás szerepe az orvostudomány, a demográfia és a gazdaság folyamatai miatt szükségszerűen növekedni fog az elkövetkező években. • Ebben a folyamatban nem szabad az egyéneket magukra hagyni, támogatni, segíteni kell a szervezett öngondoskodási formákat. • A gazdasági környezet változása ugyanakkor rávilágít arra is, hogy csak a pénzügyi támogatási rendszerekkel az öngondoskodás nem ösztönözhető hatékonyan, ehhez az egészség értékszemléletének kell megváltoznia.