380 likes | 657 Views
NMR spektroszkópia (vegyész mesterkurzus: VEMKSI 4312S Szalontai Gábor: folyadékfázisú NMR. 2D NMR: heteronukleáris két- dimenziós eljárások 2010. április 26. Az X mag frekvenciája. Eredmény: az összetartozó X,Y magpárok kijelölése. Az Y mag frekvenciája.
E N D
NMR spektroszkópia(vegyész mesterkurzus: VEMKSI 4312SSzalontai Gábor: folyadékfázisú NMR 2D NMR: heteronukleáris két-dimenziós eljárások 2010. április 26. Az X mag frekvenciája Eredmény: az összetartozó X,Y magpárok kijelölése Az Y mag frekvenciája
Azegy-kötéses heteronukleáris két-dimenziós eljárások lehetséges eredményei Az X mag frekvenciája 1J(13C-1H) ~ 125-215 Hz Az Y mag frekvenciája
Több-kötéses heteronukleáris két-dimenziós eljárások lehetséges eredményei Az X mag frekvenciája 2J(13C-1H) ~ 5-15 Hz Az Y mag frekvenciája 3J(13C-1H)
Skaláris csatolásokon alapuló heteronukleáris korrelációk: az X mag detektálása ún. direkt 2D mérésekkel • egy-kötéses korrelációk (HETCOR) • két- három-kötéses korrelációk (COLOC, FLOCK) • J-spektroszkópia (a spin-echo felhasználásával) APT, het2DJ és hom2DJ
Az eljárás alapja: Insensitive Nucleus Enhancement by Polarization Transfer t= 1/4J 90o1Hy impulzus 90o1Hx impulzus t= 1/4J t = 1/4J t = 1/4J 180o 1H lecsatolás 180o 180o1H impulzus Akvizició +/- x 13C 180o impulzus 13C 90o x impulzus INEPT DEPT pJD = Θ
A legyszerűbb HETCOR (2D) eljárás 90o1Hy impulzus 90o1Hx impulzus t1 t2 moduláció t1 alatt: kémiai eltolódás, csatolások Akvizició +/- x 13C 90o x impulzus
A legyszerűbb HETCOR (2D) eljárás eredménye egy13C-1H magpár esetében 1H-13C csatolás 13C Ez lenne a kívánatos! 1H
Egy-kötéses korrelációk (HETCOR: 2D eljárás) 90o1H impulzus 90o1H impulzus (gerjesztés) t= t1/2 D2/2 D2/2 t= t1/2 D1/2 D1/2 1H lecsatolás 180o 180o 13C 180o impulzus (szén lecsatolás) 180o 180o 13C 90o impulzus (PT lépés) F2 tengely: normál szén spektrum, de a kvaterner szenek hiányoznak! Akvizició +/- x F1 tengely: normál proton spektrum (csökkentett intenzitással)
HETCOR: X, H magpárok azonosítása az X mag detektálásával: D1 D2 beállítása D1 = 1/2J szerepe: alatta nincs X lecsatolás, tehát működik a transzfer! D2 = ~ 0,3 /J (2-2,5 ms a H-C esetre) szerepe: szerkesztés!
Példák heteronukleáris korrelációkra: 13C-1Hdirekt X-mérés HETCOR : ciklosporin 1H 13C
Több-kötéses korrelációk (COLOC: 2D eljárás) Elvileg hasonló, de mivel sokkal kisebb csatolásokon alapul (3-15 Hz) ezekhez sokkal nagyobb D1 és D2 szünetek kellenek, amelyek alatt a jel intenzitása csökken! Megoldás: t1 –et a D1 szüneten belülre helyezik. Bónusz : n1 –ben a homonukleáris csatolások nem jelennek meg, csak a kémiai eltolódások modulálják a jelet t1 alatt!
Több-kötéses korrelációk (COLOC: 2D eljárás) 90o1H impulzus (gerjesztés) 90o1H impulzus (PT lépés) t= t1/2 D1- t1 t= t1/2 1H lecsatolás 180o D2 refókuszálás 180o 13C 13C 90o impulzus (PT lépés) 13C 180o impulzus (lecsatolás) Akvizició +/- x
Probléma: egy 2D kísérlethez még mindig gyenge az érzékenység • Megoldás az ún. inverz detektálás, ami egy bő mag (általában, de nem szükségszerűen proton) detektálását jelenti (általában, de nem szükségszerűen) erre a célra átalakított mérőfejen.
Skaláris csatolásokon alapuló heteronukleáris korrelációk: az X mag mérése proton-detektált ún. indirekt mérésekkel • egy-kötéses korrelációk • Heteronuclear Multiple Quantum Correlation • Heteronuclear Single Quantum Correlation • két- három-kötéses korrelációk (HMBC) MB= multiple bond
Jegyzet: 4.3.6 ábra. Heteronukleáris korrelációk koherencia diagramjai és elméleti érzékenységei. (a) és (b) hagyományos eljárások (az X-magot detektálják), (c) és (d) eljárások (protoninverz detektálás történik). Preparation, Evolution, Mixing és Detection a kétdimenziós eljárások már ismertetett szakaszai.
Az inverz és normál mérőfejek tekercs elrendezései normál eset: X-tekercs (belül) H-1 tekercs (kívül) inverz eset: X-tekercs (kívül) H-1 tekercs (belül)
Inverzheteronukleáris korrelációk: tulajdonságok • „Bő” mag (1H) detektálás • X mag lecsatolás történik • Polarizáció-átvitel az X magról a H-ra (az X magnak megfelelő magot detektálunk, de proton érzékenységgel (ez (64/4)x100 -szeres (?) érzékenységnövekedést jelent a 13C-1H pár esetében) • Csak a skalárisan csatolt HX párok jelennek meg. • A proton relaxáció a meghatározó. • A skaláris csatolási állandó alkalmas megválasztásával „szortírozhatóak„ a megjelenő X magok. • Nemcsak egy-kötéses korrelációk jelennek meg, ha a tényleges csatolás eltér a feltételezettől. • Az f1 (X) dimenzióban megjelennek a proton-proton csatolások (a passzív JHH csatolások modulálják a jelet t1 alatt).
Heteronukleáris korrelációk: indirektmérések, több-kvantumos korrelációk (HMQC, elvi séma) A D periódus alatt létrejövő antifázisú 1H mágnesezettséget az első szén impulzus viszi át a csatoló szén partnerre (több-kvantum koherenciák, két (p= +1 +1=2) és zéró-kvantumosak (p=+1 -1=0), jönnek létre), a t1 időszak alatt mind a proton, mind a szén eltolódások modulálják ezeket a koherenciákat, de az aktív JCH csatolások nem. Miután ezek közül csak a szén eltolódásokra van szükségünk az f1 dimenzióban, a proton csatornába helyezett Xp impulzus segítségével megszabadulunk az 1H eltolódások moduláló hatásától. Ezután a második szén impulzus visszafordítja a több-kvantum koherenciákat érzékelhető egy-kvantum mágnesezettségeké, amelyek azonban ismét antifázisúak, ezért egy második Dszünetre is szükség van, hogy a széles-sávú X-lecsatolást alkalmazni lehessen.
Proton-detektált egy-kötéses korrelációk (Heteronuclear Multiple Quantum Correlation) • = 1/(2JXH) 90oX PT impulzus Kifejlődés t1 ideig 13C 13C (X) lecsatolás 90o X PT impulzus 1H 90o impulzus (gerjesztés) Akvizició +/- x • = 1/(2JXH) antifázis kialakul 1H 180o impulzus (refókuszálja proton eltolódásokat) F2 tengely: normál szén spektrum, de a kvaterner szenek hiányoznak! F1 tengely: normál proton spektrum (csökkentett intenzitással)
Inverz heteronukleáris korrelációk: akadályok 4.3.8 ábra. A nem kívánt mágnesezettségek kiszűrése az HMQC szekvenciában, az első 13C impulzus inverziójával a szatellitek fázisa is invertálódni fog, fázisléptetés segítségével (az első szén impulzus fázisát 90 fokkal lépdeltetve) kapjuk a-t és b-t, majd ezeket egymásból kivonva c-t. A kivonási maradék azonban még így is jelentős.
Heteronukleáris korrelációk: indirektmérések, egy-kvantumos korrelációk (HSQC, elvi séma) HSQC (Heteronuclear Single-Quantum Correlation): mint azt a neve is sugallja, a leglényegesebb különbség az HMQC-hoz képest, hogy ebben az esetben a t1 periódus alatt csak egy-kvantumos 13C koherenciák vannak jelen, az H-X csatolások refókuszálódnak a periódus végére, tehát csak a szén (X) kémiai eltolódás marad mind moduláló hatás és természetesen csak ez jelenik meg f1-ben. A polarizáció-átvitelt a protonokról a szén-13 magokra és vissza két INEPT szekvencia betét valósítja meg.
Skaláris csatolásokon alapuló heteronukleáris korrelációk: az X mag mérése proton-detektált ún. indirekt mérésekkel • egy-kötéses korrelációk • Heteronuclear Multiple Quantum Correlation • Heteronuclear Single Quantum Correlation • két- három-kötéses korrelációk (HMBC) MB= multiple bond
Proton-detektált több-kötéses korrelációknJCH) = 3-9 Hz (Het. Multiple Bond Correlation) Antifázisú multiplettek vannak! Adatfeldogozás: abszolútérték! Nincs refókuszáló szünet! 90oX PT impulzus Kifejlődés t1 ideig 13C (X) lecsatolás 13C 90o X PT impulzus 1H 1H 90o impulzus (gerjesztés) • = 1/(2nJXH) antifázis kialakul ~ 100 ms !! Relaxáció!! 1H 180o impulzus (refókuszálja proton eltolódásokat) Akvizició +/- x
Alkalmazási példák • 1H-13C korrelációk • Izo-kodein (hsqc gp) • Porfirin származék (hsqc gp) • Ciklosporin • Mentol (hsqc gp, hmbc gp) • 1H-15N korrelációk • Izo-kodein (hsqc gp) • Ciklosporin (hsqc gp) • Önszerveződő komplexek (hmbc gp) • Ru-komplexek
kodein 1 999 e:\Avance400 HSQC F1 [ppm] [ *1e6] 1.5 mg izo-kodein in CDCl3 HSQC-ge ns=12 ni=1k resolution 20 Hz J=132 Hz 60 2005.8.17. SzG 3 14h 80 2 100 1 120 0 6 5 4 3 F2 [ppm] Példák heteronukleáris korrelációkra: 13C-1Hgradiens-segített indirekt mérések (HSQC ): izo-kodein 13C 13C ns=12 ni=1k resolution 20 Hz F1 [ppm] 60 80 100 120 J=132 Hz 6 5 4 3 F2 [ppm] Mérési idő = 1H
porfirin 1 1 e:\Avance400 HSQC [ *1e6] F1 [ppm] F1 [ppm] porfirin C-13 - H1 detected NMR in CDCl3 porfirin C-13 - H1 detected NMR in CDCl3 22 mg/0.5 ml 22 mg/0.5 ml HSQC experiment with Z-gradient Sample: 9605 J=132 Hz J=132 Hz 132 2.0 132 SzG SzG 2005.8.17. 2005.8.17. 1.5 133 133 1.0 134 134 0.5 0.0 135 135 8.8 8.6 8.4 8.2 8.0 F2 [ppm] 8.8 8.6 8.4 8.2 8.0 F2 [ppm] Példák heteronukleáris korrelációkra: 13C-1Hgp-indirekt mérések (HSQC ): t.fenil-porfirin 13C 1J(13C-1H) = 132 Hz Mérési idő = 10 h 1H
Példák heteronukleáris korrelációkra: 13C-1H (inverz) detekcióHSQC: ciklosporin 13C 1H
menthol 1 1 e:\Avance400 HSQC [ *1e6] [ *1e6] F1 [ppm] F1 [ppm] P28= 1000usec 30 30 0 0 3 3 40 40 2 2 - 20 - 20 50 50 60 60 - 40 - 40 70 70 1 1 3.5 3.5 3.0 3.0 2.5 2.5 2.0 2.0 1.5 1.5 F2 [ppm] F2 [ppm] Heteronukleáris egy-kötéses korrelációk (hsqc-gradient promoted) 13C-1H: mentol 1J(13C-1H) = 135 Hz Mérési idő =
Heteronukleáris egy-kötéses korrelációk (hsqc-gradient promoted) 15N-1H: formaldehid 15N Minden proton az egyetlen N maggal csatol, ha az 15N! 1H
Heteronukleáris egy-kötéses korrelációk (hsqc-gradient promoted) 15N-1H: ciklosporin 2,3J(15N-1H) = 90 Hz Figyelem: ha nem látjuk az NH jelet a proton spektrumban, akkor elég reménytelen a dolog, hiszen az átvitel nem valósulhat meg pl. kémiai csere vagy gyors relaxáció miatt!! 15N 1H ~ 25 mM, old. benzol-d6 ~ 1 óra alatt
Példák: heteronukleáris egy-kötéses korrelációk (hmbc-gradient promoted) 15N-1H: p.ligandum 1H 15N ~ 4 mg/0,4 ml CDCl3 Mérési idő ~ 14 óra 2,3J(15N-1H) = 5 Hz
Ajánlott irodalom • Szalontai Gábor: Egy- és kétdimenziós NMR módszerek, jegyzet (pdf) 2003. • A.Derome: NMR techniques for chemists, Pergamon, Oxford, 1996 • T.D.W.Claridge: High-Resolution NMR Techniques in Organic Chemistry, Pergamon, Oxford, 1999 • M.H.Lewitt: Spin dynamics, Wiley, Chichester 2002
Térgradiens-segített korrelációs spektroszkópia (lásd a 4.2.4. fej.) A zavaró 1H-12C vagy 1H-14N jelpárok kiszűrése az összes inverz kísérletben alapvető fontosságú. Térgradiens-impulzusok alkalmazása a szűrésre, HMQC (a) abszolútérték és (b) fázisérzékeny változatok Ezek a mérések erre a célra kialakított, gradiens tekerccsel ellátott mérőfejet igényelnek.
J-spektroszkópia (a spin-echo felhasználásával) APT, het2DJ és hom2DJ • Az eddigiek során már több esetben foglalkoztunk a spin-echo jelenségével, számos impulzus-szekvencia tartalmazott egy vagy több spin-echo-t, elsősorban az evolúciós periódus (t1) alatti kémiai eltolódás függés megszüntetésére, de más célból is. • Az alábbiakban néhány olyan alkalmazásról lesz szó, amelyekben a spin-echo-k képezik a szekvencia alapját, összefoglaló néven gyakran J-spektroszkópiának is nevezik ezeket az eljárásokat. A 2D spektroszkópia korai időszakában (1980-as évek) ezek az érdeklődés középpontjában voltak, azóta ez a helyzet némileg változott, de még mindig számos olyan feladat van, amelyek megoldásában igen előnyösen alkalmazhatók.
Heteronukleáris J-modulált spin-echo Kifejlődés tideig Kifejlődés tideig Akvizició +/- x 90o13C impulzus (x) py 1H csatorna Szélessávú lecsatolás 1H 180o impulzus
Vektordiagram: heteronukleáris J-modulált spin-echo • 4.4.1.1 ábra. Spin-echo kifejlődése egy AX (a) és egy AX2 (b) spinrendszer esetében. • Mivel a szétterülés frekvenciája kétszeres az utóbbiban, a t időszak végén létrejövő echo jel fázisa 180 fokkal eltér az AXecho-étól. • APT: egy alternatív megoldás a J-modulációra (kapuzott lecsatolás) • (szintén az AX rendszer esetén) .