Trópusi Ciklonok

1. Trópusi Ciklonok Hurrikánok, Tájfunok, Tornádók

2. Hurrikánok és Tájfunok • Elnevezésük: A hurrikán és a tájfun között csak elnevezésbeli különbség van, hurrikánnak nevezzük az amerikai, míg tájfunnak a délkelet-ázsiai forgószeleket • Jellemzői: Hurrikánnak (tájfunnak) nevezzük azokat a szeleket, melyek elérik a 33-35m/s –os sebességet

3. A hurrikán tulajdonságai • Tulajdonságai: Csakis vízen keletkezik, lassan, ezért kiszámítható a várható útvonala • Kialakulásának feltételei • Gyorsan lehűlő légkör • Páradús közép-troposzféra (ez kb. 5 km magasan van); legalább 500 km távolságra legyen az Egyenlítőtől. (hogy jelentős legyen a Coriolis-erő, amely fenntartja a megfelelően alacsony nyomást) • Függőleges min. 10m/s-os szél

4. Hurrikán Hurrikán Katrina

5. Hurrikán részei A "szem" (eye) a hurrikán közepe. Itt kevésbé erős a szél, kellemes az időjárás, alig van esőzés, sokszor még a napot illetve a csillagokat is látni. A hőmérséklet is elég kellemes itt. (10 Celsius fokkal több, mint az átlag hőmérséklet az adott magasságon) Két problémával mégis számolni kell . 8-200 km magasan van és körülveszi a "szemfal" (eyewall), maga a szeles forgó rész, amely a hurrikán leggyorsabb része. Ráadásul, míg a szem részben lefelé áramlik a levegő, itt felfele, ezért kap fel olyan sok mindent, ami az útjába kerül. •   (ez alapján mérik a hurrikán sebességét, tehát hogy milyen gyorsan forog itt a szélvihar)

6. Tornádók • Elnevezése: Nevének eredete vitatott, spanyol tronada ’(menny)dörgés’ szó angol átvétele. • Jellemzői: Szemmel jól megkülönböztethető zivatarfelhőhöz kapcsolódó széltölcsér, amely több száz km/órás sebességgel forog saját tengelye körül. A szélsebesség a legvadabb tornádókban túllépheti az 500 km/órát. A tornádók átlagos szélessége 400-500 méter. Általában 6–8 km-en át érintkeznek a felszínnel (a leghosszabb ismert tornádónyom azonban 350 km-es), és mindössze néhány percig léteznek.

7. Kialakulása feltételei • Egy rendkívül intenzív zivatarfelhő, amelyben a belső feláramlások (konvekció) huzamos ideig - több órán át - tartanak. • A zivatarfelhő légköri környezete nem mozog túl gyorsan: A zivatarfelhő egészének mozgása ritkán haladja meg a 30 km/óra sebességet, vagy egyes esetekben állózivatar. Gyorsan haladó hidegfront-betöréskor azért sem jönnek létre tornádók, mert a zivatarfelhő egyes részei gyorsabb mozgásuknál fogva megszüntetik a stabil és intenzív konvektív mozgásokat. • Labilis légköri rétegzettség, amelyben a légrétegek közt nemcsak hőmérsékleti és páratartalombeli jelentős különbségek vannak, hanem a rétegek áramlási iránya a magassággal párhuzamosan változik. • Megfelelő terepviszonyok (Alföldek, speciális helyzetű völgyek)

9. Kísérőjelenségek A tornádók közelében szinte biztosra vehető, hogy a rendkívül intenzív konvekció hatására heves jégeső esik. Ilyenkor extrém méretű jégdarabok képződhetnek. A légkör nagyfokú instabilitása miatt az egész jelenséget rendkívül erős elektromos tevékenység kíséri. Másodlagos hatásnak számít az törmelékek, tereptárgyak mechanikai hatása, hiszen ezek a tárgyak a tornádóban felgyorsulva valóságos lövedékké változnak.

10. Köszönöm a figyelmet! Források http://www.edis.hu/?pageid=tudastar_tornado_buvolet  Tornádó http://www.edis.hu/?pageid=tudastar_tornado  Tornádó http://www.edis.hu/?pageid=tudastar_hurrikan  Hurrikán http://www.edis.hu/?pageid=tudastar_hurrikan_keletkezes  Hurrikán Wikipédia „ÉG”