Debrecen és Kelet-Magyarország (Egy regionális központ és a regionalizmus országunk keleti részén)

1. DEBRECENI EGYETEMTudományegyetemi KarokTermészettudományi és Technológiai KarTársadalom földrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debrecen és Kelet-Magyarország (Egy regionális központ és a regionalizmus országunk keleti részén) Balogh Dénes Földrajz BSC II. Évfolyam

2. Régió fogalma a területi tudományokban: a régió lehatárolt térrész, a környezetétől bizonyos természeti, társadalmi, gazdasági tényezők révén elkülönülő területi egység, általában a nemzeti és a települési szint között; a térség fogalmától a konkrét határvonal, a regionális kohézió, valamint a regionális identitástudat és regionális intézményesülés révén lehet megkülönböztetni.

3. Településhierarchia: A településhálózaton belül a központi funkciók száma és súlya alapján a települések között kialakuló alá- és fölérendeltségi viszony. • Vonzáskörzet :Az a terület, amelyet egy település – rendszerint város – központi funkciói ellátnak, kiszolgálnak • Központi funkciók: ezen funkciók túlnyúlnak a település határain, a környék lakosságát is ellátják: ettől város a város. A falvak csak a helyi lakosság ellátását szolgáló alapfunkciókkal rendelkeznek.

4. Debrecen Debrecen főtere Debrecen címere (Forrás: www.google.com)

5. Debrecen bemutatása • A Hajdúhát és a Nyírség találkozáspontjában fekszik, de a Dél-Nyírséghez szokták sorolni, • Magyarország második legnépesebb és legnagyobb városa, Hajdú-Bihar megye székhelye, • Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa, • a Tiszántúl legjelentősebb és legnagyobb városa, • egyike az ország 7 regionális központjának, • időnként „cívisváros” vagy „a kálvinista Róma” néven emlegetik, • Kelet-Magyarországi régió szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja.

6. (Forrás: www.google.com)

7. Debrecen történelme • Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. • A több falu egyesülésével létrejött település . • Károly Róbert bizalmasának, Debreceni Dósának köszönhetően az ország egyik meghatározó városává vált. • A mezővárosi kiváltságokat Nagy Lajos adományozta • vásártartási jog kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult. • 16. század közepén már Debrecen teljes lakossága protestáns volt, így nyerhette el a „kálvinista Róma” nevet. • 1693-ban megkapta a szabad királyi városi rangot. • 1715-ben visszatért a városba a katolikus egyház, felépítették a mai Szent Anna Székesegyházat. • 1849-ben és 1944 –ben egy időre az ország fővárosává vált.

8. Debrecen történelme • 1857-ben épült a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, hamarosan vasúti gócponttá vált. • Az 1950 és 1956 közötti években nagyarányú iparosítás • (Hajdúsági Gyógyszergyár, az Orvosi Műszergyár, valamint a Magyar Gördülőcsapágy Művek.) • Az 1956-ot követő időszakban több gyár épült (vasúti járműjavító, nyomda, dohánygyár stb..) • Majd a rendszer váltást követően átalakulások történtek az üzemek megszűntek ,fejlődésnek indult a gyógyszer, gép- és autóipari alkatrészek, elektronikai cikkek gyártása, valamint az építőipar is. Több bevásárlóközpont, atlétikai edzőközpont, sportcsarnok, versenyuszoda, konferenciaközpont épült Debrecenben, valamint megújult Debrecen főtere is.

9. Debrecen, mint regionális központ • A trianoni békeszerződések után Nagyváradtól kellet átvennie a regionális szerepkört. • A régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális, makro regionális szerepkörrel bíró központja, egyike az ország tényleges, teljes körű regionális központjainak. (Kölcsey központ, háttérben a Nagytemplom)

10. Debrecen közlekedés • A Tiszántúl vasúti hálózattal egyik legjobban ellátott csomópontja. • A város külső kapcsolatait biztosító közúti közlekedésének hagyományos főtengelye a 4-es számú elsőrendű főút • Emellett Debrecenben fut össze még több országos másodrendű főútvonal Miskolc (35-ös), Füzesabony (33-as), Szeged – Békéscsaba (47-es), Nyírábrány (48) és Mátészalka (471-es) irányából. A debreceni repülőtér az ország második legjelentősebb közforgalmú repülőtere, Kelet-Magyarország legnagyobb burkolt kifutópályás, nemzetközi repülőtere. Debrecen helyi közlekedésében villamos, busz – és trolibuszjáratok vesznek részt.

11. (Repülőtér) (Nagy állomás) (DKV járművek) (Távolsági autóbusz állomás) (Forrás : www.google.com ; www.dehir.hu )

12. Egészségügy • Debrecen területén elhelyezkedő egészségügyi intézmények vonzásterülete messze túlnyúlik a város határain, sőt néhány speciális szakellátás regionális, országos, egyes esetekben nemzetközi vonzáskörzettel rendelkezik. • Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház- Rendelőintézet • Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma

13. Gazdaság • A nehézipar, a tömegtermelés hiánya, ami korábban a gazdasági elmaradás jegye volt, mára előnnyé válhat Debrecenben, itt nincsenek jelen kiterjedt rozsdaövezetek. • A város fekvéséből adódóan főleg a mezőgazdasági feldolgozó ipar volt jelentős ( dohány gyár, Baromfi feldolgozó ..) valamint női munka erőre támaszkodva (textil ipar) • De letelepedtek nagy vállalatok , (gyógyszer ipar TEVA ), (FAG ComponentsHungary kft-t csapágyművek) ,( IT servicesszoftver és hardver szervizüzemeltetés ) vagy a (National instruments– hardvergyártó, és szolgáltató)

14. Oktatás Debreceni Egyetem

15. Oktatás Debrecen a Tiszántúl kiemelkedő szellemi központja, iskolavárosi szerepe évszázadok óta közismert. Népszámlálási adatok szerint a város lakosságának iskolázottsága meghaladja az ország és a régió átlagát. Az önkormányzat jelenleg 46 óvodát, 38 általános iskolát és 20 középiskolát tart fenn. Debreceni Egyetem Kelet-Magyarország kiemelkedő szellemi központja, amely hatással van a régió gazdasági és társadalmi fejlődésére, kulturális felemelkedésére. Nemcsak a megyéből, a régióból illetve az ország teljes területéről, hanem külföldről is érkeznek diákok hogy itt folytassák tanulmányaikat

16. Debrecen középiskolai vonzáskörzete (2005) Forrás : http://terd.unideb.hu/doc/de_okt_vonzask.pdf

17. Debrecen felsőoktatási intézményeinek beiskolázási körzete (2005) (forrás : http://terd.unideb.hu/doc/de_okt_vonzask.pdf)

18. Debrecen oktatásának magyarországi vonzáskörzete (Forrás : http://terd.unideb.hu/doc/de_okt_vonzask.pdf)

19. Turizmus • Nagyon fontos jelentőséggel bír a város életében • Minden évben megrendezik , az államalapítás napján Augusztus 20-án a Debrecenben a virág karnevált, a város lakossága ebben az időszakban megduplázódik. Az ország különböző pontjáról érkeznek ilyenkor vendégek , sőt még külföldről is vannak ide látogatók. • jelentős eseménynek számít a Hajdúsági Karnevál, a Debreceni Tavaszi Fesztivál, a Debreceni Jazz Napok, a Debreceni Országos Nyári Tárlat, a Debreceni Sörkarnevál, valamint a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny is, valamint a campus fesztivál is egyre nagyobb népszerűségnek örvend főleg a fiatalok , egyetemisták körében . • A város gyógyvízzé minősített termálvizekkel rendelkezik, mely a gyógy- és egészségmegőrző turizmus számára fejlesztési lehetőséget biztosít.

20. Debreceni virág karnevál (Forrás: www.google.com)

21. Források : http://terd.unideb.hu/doc/de_okt_vonzask.pdf www.debrecen.hu www.google.hu

22. Köszönöm a figyelmet !