A győri hadsereg-fejlesztési program

1. A győri hadsereg-fejlesztési program

2. A győri hadsereg-fejlesztési program • 1938.márc.5.Győr: Darányi Kálmán meghirdeti az 1md-os beruházási programot • 600milliós egyszeri vagyonadó és 400milliós kölcsön (ebből 600m a hadsereg felfegyverzésére, 400m közvetve növeli az ország védelmi képességét) • Hosszú lejáratú kölcsönökből és fizetendő hozzájárulásokból rövid lejáratú kölcsönök

3. 5 éves program, mivel a pénz egésze csak az 5 év alatt állt volna rendelkezésre, de a vezérkar 1940 végére kívánta befejezni a fegyverkezési program 1. ütemét

4. Az ipar mozgósítása • Ipari fellendülés a hadsereg megrendelési miatt is, de 1937-ben válságjelek (1938-tól nehéziparban is) • Termelés 11%-kal maradt el az 1 évvel azelőttitől Sürgetik a nyílt fegyverkezés megindítását • Üzemeknek hitelt kell felvenniük, hogy a várható megrendelésekhez szükséges termelésbővítéseket véghez tudják vinni

5. Fontos az ipar haditermelésre való gyors és zökkenőmentes átállítása • Imrédy Béla: -beruházási terv előkészítője -gazdasági életbe való hathatós állami beavatkozás lehetőségének megteremtője

6. Iparügyi Minisztérium XVII. osztálya • Irányítja az ipar háborús mozgósításának munkálatait • Hadiüzemek és alkalmazottaik felkészítése mozgósítás/háború esetére • Mozgósításkor hadiüzemek katonai felügyelet alatt (kötelezik a munka folytatására, alkalmazottakat félkatonai üzemi munkásalakulatba szervezik)

7. Üzemi katonai parancsnokok hatásköre • termelés ellenőrzése • munkásalakulat felállítása • munkások katonai szolgálat alól való mentesítése • szabotázs és kémkedés elleni védekezés megszervezése • munkások megfigyelése

8. Munka folyamatos biztosítása minden rendelkezésre álló eszközzel, akár karhatalommal is Fontos a sztrájk elkerülése ellenőrzéssel - vagy karhatalommal letörik (szigorú büntetés) 1939. szeptember: kivételes hatalom bevezetéseintézkedések életbe lépnek 1938: árkormánybiztosi intézmény: termelés és fogyasztói árak megállapítása és ellenőrzés (rendeletek szabályozták az anyaggazdálkodást is)

9. Az ipari termelés alakulása az újrafelfegyverzési program végrehajtása után • Iparban kapacitásbővítések kellenek • Ipar szegény modern automata munkagépekben, technológiailag a kor szintje alatt áll alacsony szintű munkavégzés, szakképzett munkások hiányalassú kapacitásnövelés • 1938.nyár: megrendelések (Weiss Manfréd, MÁVAG, Ganz…) gyáraknak, de kis- és középüzemeknek is

10. Hogy teljesíteni tudják a megrendeléseket, a rendelkezésre álló forgótőke maximális befektetése és sokszor kölcsön kellett • Főleg vas- és fémiparban gyors fellendülésfoglalkoztatottság nő, szakmunkásokban még hiány is

11. Németországból importált nyersanyagok, félgyártmányok, spec. Szerszámgépek késése, megrendelések nem teljesítésetermelés akadozása • Németek gyakran használták fel a megrendelések visszatartását zsarolásra, követeléseik elfogadtatására

12. 1939.nyár: ipari termelés volumene 22%-kal nőtt • Könnyűiparban, élelmiszeriparban és mez.gazd-ban is érződik a konjunktúra hatása

13. Huba I/A: változatlan határidő, de lényeges bővítések • Néhányan igyekeztek visszafogni a termelési kapacitás növekelését, mivel a program befejezése után ez dekonjunktúrát okoz • 1939.szept.2.:-kivételes hatalom életbe lépése -üzemek azonnali mozgósítása, katonai ellenőrzés alá vonása -kiszélesítik a katonai parancsnokok jogait

14. Nyersanyag-ellátási gondok, emelkedő árakkormány különböző anyagokat zárol, pótanyagokat vezet be • Polgári fogyasztás radikális csökkentése, jegyrendszer tervben • Ezek ellenére az ipari termelés tovább nő

15. Külkereskedelmi forgalom szept-ben visszaesett, de okt-ben ismét nő • Európai külkereskedelemben blokádháborúúj tengeri útvonalak kialakítása ill. semleges államok piaci lehetőségeinek felkutatása (Mo. Svédo. és Töröko. felé orientálódik) • SZU-val javuló viszony, diplomáciai kapcsolat helyreállításaszovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok kiépítése

16. Nyersanyagok behozatala drágul, tengerentúli kereskedelem egyre nehezebb • Angoloknak ígéret: anyagok nem kerülnek német kézbe (nem tudtuk betartani)

17. Termelés 1940.jún-ig nő, hadiipar részesedése 1939-ben 5,7%, 1940-ben 9,1% • Foglalkoztatottság a csúcsponton, főleg a vas-, fém- és gépipar fejlődik • Huba I/A-t 1940 közepére teljesítik, de az ország kimerült1940. második felétől hanyatló termelés, munkanélküliség • Gépgyártás technológiájának fejlődése

18. Túllépik az 1md-os keretet (1,5 év alatt)állam hitelekkel dotálja a fegyverkezést • Óriási mértékű hitelkibocsátásinfláció (megfékezik) • Államadósság nőadóemelések • Reményi-Schneller Lajos németekkel szimpatizál