Európai Unió

1. Európai Unió Külügyek, belügyek

2. Témavázlat • Közös Kül- és Biztonságpolitika • Büntetőügyekben folytatott Rendőri és Igazságügyi Együttműködés • Az EK/EU külkapcsolatai • Az Unió keleti bővítése

3. Közös Kül- és Biztonságpolitika • Helye az Unió szervezetében • Előzményei, kialakulása • Szervezete, működése

4. Az Unió pilléres szerkezete UNIÓ E(G)K (ESZAK) EURATOM 1 KKBP 2 B(R)IE 3

5. KKBP előzményei, kialakulása

6. Közös Kül- és Biztonságpolitika előzményei • Rendkívül érzékeny terület, sokáig nincs valódi együttműködés • 1949 NATO megalakulása • 1952-54 tárgyalások egy Európai Védelmi Közösségről és egy Európai Politikai Közösségről – sikertelen • 1954 Nyugat-Európai Unió (NYEU/WEU) kölcsönös védelmi klauzula • 1961-62 Fouchet-terv: Európai Államok Szövetsége államközi együttműködésen alapuló egységes külpolitika és egyeztetett védelmi politika folytatását javasolja

7. Közös Kül- és Biztonságpolitika előzményei • 1969, hágai csúcstalálkozón kezdeményezik a külpolitikai egyeztetés intézményesítését • 1970 Davignon-jelentés külpolitikai téren való együttműködésről (1973-ban fogadják el) • 1970-től működik az Európai Politikai Együttműködés: • a közösségi szerződéses rendszeren kívül • de annak intézményeit használva • célja a nemzeti külpolitikák összehangolása • közös fellépések kialakítására tett kísérletek

8. Közös Kül- és Biztonságpolitika előzményei • 1974-től Európai Tanács (állam- és kormányfők) rendszeres találkozója • 1984 Római Nyilatkozat: Nyugat-Európai Unió célja európai biztonságpolitikai identitás • 1986-ban az Egységes Európai Okmány az alapító szerződésekbe emeli az Európai Politikai Együttműködést

9. Maastrichti Szerződés: a Közös Kül- és Biztonságpolitika • 1992 Maastrichtban létrejön a KKBP • nemzetközi helyzet változásai • célszerű is lenne a közös fellépés lehetősége • célja az Unió közös értékeinek, érdekeinek, biztonságának erősítése, a béke fenntartása, nemzetközi biztonság és együttműködés, demokrácia, jogállamiság, alapvető jogok védelme

10. Maastricht: intézményrendszer • kormányközi együttműködés • döntéseket az Európai Tanácsban (általános irányelvek) vagy az Általános Ügyek Tanácsában (konkrét döntések) hozzák, egyhangúsággal. • Politikai Bizottság végzi az egyeztető, előkészítő munkát, valamint figyeli a nemzetközi viszonyokat. • Sajátos jogforrások: közös állásfoglalás és közös akció

11. Maastricht: KKBP működése • tagállamok • összehangolják tevékenységüket a nemzetközi szervezetekben • tartózkodniuk kell az Unió érdekeivel ellentétes, vagy az Unió nemzetközi erejét rontó tevékenységtől • tagállamok tájékoztatják egymást az általános jelentőségű kül- és biztonságpolitikai kérdésekről • egyeztetik magatartásukat. • védelempolitika: a Nyugat-Európai Unió bevonása az Unió fejlődésébe, valamint a közös védelmi politika – közös védelem fejlődési út felvázolása

12. Nyugat-Európai Unió • 1990-es évek eleje Spanyolország, Portugália, Görögország is csatlakozik • 1991 Maastricht: NYEU az Európai Unió védelmi eleme, NATO európai pillére; megfigyelő és társult tagi státuszok létrehozatala (1994-ben társult partneri státusz) • 1992 Petersbergi Nyilatkozat a NYEU szerepéről (petersbergi feladatok): humanitárius, mentési feladatok, békefenntartás, válságkezelés, béketeremtés

13. Amszterdam: KKBP reformja • cél a KKBP hatékonyságának növelése • új jogforrás, a közös stratégia (Európai Tanács) • minősített többségi döntés (kivéve, ha egy tagállam nemzeti érdekeire hivatkozik) • konstruktív tartózkodás • Politikatervező és Korai Figyelmeztető Egység a válságok megelőzésére • KKBP működési kiadásaira forrásokat biztosít a közösségi költségvetés

14. Amszterdam: KKBP reformja Mr/Ms CFSP a KKBP Főképviselője, • egyben a Tanács Főtitkára is, • egységesen képviseli az Unió külpolitikáját harmadik országok felé. JAVIER SOLANA

15. 1998 Saint Malo –közös európai biztonság- és védelempolitika kezdetei • brit-francia tárgyalások eredményeképpen döntés a NYEU bevonásáról a közös védelem megszervezésébe, hadműveleti kapacitások létrehozatalába – a NATO képességeinek megkettőzése nélkül

16. 1999 Európai Tanács, Helsinki • 2003-ra 50-60.000 fős, gyorsreagálású katonai egység, 60 napon belül aktivizálható, 1 évig fenntartható a működése • Új katonai struktúra: • Politikai és Biztonsági Bizottság: • Katonai Bizottság • Katonai Törzs

17. 2000 Kormányközi Konferencia és Európai Tanács, Nizza • Uniós Szerződésből kikerülnek a NYEU-ra vonatkozó szövegek, • minősített többségi szavazás a különmegbízottak és egyes nemzetközi egyezmények jóváhagyásánál, • megerősített együttműködés lehetősége a második pillérben. • Európai Tanács ülésén: a nem-EU tagokkal való kapcsolatokat legkésőbb Laekenben rendezni kell, de az Unió nyitott a részvételükre

18. Alkotmányszerződés • Pilléres szerkezet megszűnik • Uniós külügyminiszter • Főképviselőt váltja a közös külpolitika képviseletében • mandátumát a tagállamoktól kapja • elnököl a Külügyi Tanács ülésein (napirend, javaslattétel) • Bizottság alelnöke, külügyekért felelős biztos • Európai Tanács állandó elnöke • KKBP körében képviseli az Uniót • Jogforrások: egységes jogforrási rendszer van, de a KKBP területén korlátozott

19. KKBP működése

20. Céljai: • az Unió közös értékeinek, alapvető érdekeinek, függetlenségének és integritásának védelme • az Unió biztonságának megerősítése minden formában; • a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság megerősítése a nemzetközi együttműködés előmozdítása; • a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és megerősítése, • az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása

21. Szervezet, működés • Európai Tanács – a Tanács javaslatára, egyhangú döntéssel – meghatározza az általános irányvonalakat, elveket; valamint a közös stratégiákat. • Konstruktív tartózkodás lehetősége segíti a döntéseket. • Tanács minősített többséggel dönt a közös fellépésekről és közös álláspontokról. • Egy tagállam jelentős érdekére hivatkozva egyhangú döntést kérhet.

22. Szervezet, működés • A Főképviselő (Mr/Ms CFSP) képviseli az Uniót kívülállók felé a külpolitika terén • A katonai és védelmi kiadások kivételével a közösségi költségvetés fedezi a KKBP működését

23. Jogforrások • Európai Tanács: • általános elvekről és iránymutatásokról szóló határozat • közös stratégia • Tanács: • együttes fellépés • közös álláspont • állásfoglalás • együttes nyilatkozat

24. Büntetőügyekben folytatott Rendőri és Igazságügyi Együttműködés (BRIE)

25. Büntetőügyekben folytatott Rendőri és Igazságügyi Együttműködés (BRIE) • Kialakulása • Szervezet, működése

26. BRIE előzményei: • közös piac kialakításához a belső határok felszámolása hozzátartozhat egy fejlettebb stádiumban • ez biztonsági kockázatokkal jár, szükségessé teszi a bel- és igazságügyi együttműködést • 1975-től működik a Trevi Csoport • 1985: Schengeni Megállapodás

27. Maastricht: a harmadik pillér kialakulása • Bel- és Igazságügyi Együttműködés (BIE) • a menekültpolitika, külső határok ellenőrzése, bevándorlási politika, • kábítószer elleni küzdelem, nemzetközi csalás elleni küzdelem, • igazságügyi együttműködés a polgári és a büntetőjog területén, • vámügyi és rendőrségi együttműködés területein

28. Maastricht: Bel- és Igazságügyi Együttműködés • kormányközi együttműködés • Koordinációs Bizottság segíti a Tanács munkáját • kötelező jogforrások: • közös álláspont, • közös intézkedés, • egyezmény; • nem kötelező jogforrások: • állásfoglalás, • ajánlás, vélemény, következtetés • EKSZ-ben közös vízumpolitika alapjai

29. Amszterdami Szerződés • Schengeni Megállapodást az Unióba betagolják • Harmadik pillér egy részét (vízum, menekültügy, bevándorlás, személyek szabad mozgása) az EKSZ IV címébe emeli át • Büntetőügyekben folytatott Rendőri és Igazságügyi Együttműködés marad a harmadik pillérben; • hangsúlyosabb a szervezett bűnözés elleni küzdelem; Europol erősítése • kötelező jogforrások: • egyezmény, közös álláspont, kerethatározat, határozat

30. Nizzai Szerződés • Eurojust (vádhatóságok együttműködése, szervezett bűnözés elleni vizsgálatok, Európai Bírói Hálózattal együttműködés) beemelése a szerződésekbe • megerősített együttműködés lehetősége a harmadik pillérben

31. AlkotmányszerződésLisszaboni (Reform)Szerződés • Pillérek megszűnése • Uniós jogforrási rendszer használata? • Legtöbb területen jelentős előrelépés

32. BRIE működése

33. Szabadság, biztonság és a jog térsége (EKSZ IV. címe) • a vízum-, menekültügy, bevándorlás, és a személyek szabad mozgása terén • 2004. május 01.-ig egységes vízumkiadási, határátlépési eljárást alakítottak ki, menekültügy és bevándorlási politika közösségi szabályai

34. Harmadik pillér (BRIE) • tagállami rendőrségek, vám- és más hatóságok együttműködése • igazságügyi és igazságszolgáltatási szervek együttműködése • esetenként büntető jogszabályok összehangolása • Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) • Igazságszolgáltatási szervek közi együttműködés • Eurojust: Európai Igazságszolgáltatási Együttműködési Egység

35. EUROPOL • Feladatai: • információk és adatok megszerzése, egyeztetése, elemzése • a tagállami hatóságok tájékoztatása • számítógépes adatbázis működtetése • szakemberek képzése • tanácsadás • Szervezete: • Igazgató Tanács • Igazgató

36. Jogforrások • Szabadság, biztonság és a jog térsége: • közösségi jogforrás-rendszer • BRIE: • közös álláspont, • kerethatározat, • határozat, • egyezmények

37. Az Európai Közösségek külkapcsolatai

38. Közösségek külkapcsolatai • Közös kereskedelempolitika • Fejlesztési együttműködési politika • Külgazdasági kapcsolatok

39. Közös kereskedelempolitika (harmadik országokkal folytatott kereskedelem) • vámunió teszi szükségessé (közös vámtarifarendszer) • közös vám- és kereskedelmi megállapodások • egységes liberalizációs intézkedések, exportösztönző politikák • 1970-től (vámunió), egyes részei 1975-től működnek; ezután a tagállamok önállóan nem dönthetnek a kereskedelempolitikáról. Nizzai Szerződés kiterjeszti a szolgáltatások és a szellemi tulajdon kereskedelmére.

40. Közös kereskedelempolitika működése • Bizottság: végrehajtás, delegált döntéshozatal • dömpingeljárás indítása, kereskedelmi szerződések tárgyalása a Tanács mandátuma alapján • Tanács: döntéshozatal, Bizottság felügyelete • Parlament: egyes nemzetközi szerződésekhez jóváhagyása kell

41. Fejlesztési együttműködési politika • fejlődő országok fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéséért • integrálásukért a világgazdaságba • szegénység elleni küzdelemért • Alapelvei: • komplementaritás (tagállamok és EK tevékenységei), • koordináció (tagállamok és az EK fellépését pl. nemzetközi szervezetekben), • koherencia (más EK-politikákkal), • földrajzi súlyozás (legelmaradottabb országok), • politikai feltétel (demokrácia)

42. Külgazdasági kapcsolatok • multilaterális • bilaterális

43. Multilaterális kapcsolatok • nemzetközi szervezetekben: • közösségi hatáskörökben a Közösség nevében a Bizottság, • más esetekben a Tanács soros elnöke lép fel, • tagállamok előzetesen egyeztetnek

44. Bilaterális kapcsolatok szerződések • társulási szerződések (tagság előzménye, Görögország, Törökország, Ciprus, Málta) • Európai Gazdasági Térség (EFTA tagállamokkal együttműködés) • Európai Megállapodások (Közép-Kelet-Európa volt szocialista országaival, tagság előzménye) • Euro-Mediterrán Partnerség (nem európai mediterrán országokkal szabadkereskedelmi övezet) • az EK a GATT-nak formálisan nem, de a WTO-nak tagja lett

45. Bilaterális kapcsolatok szerződések • 1975 (és 5 évente megújított) Loméi Konvenciók: 71 afrikai, karibi, csendes-óceáni államnak szabad piacra jutást biztosított az EK, cserébe csak a legnagyobb kedvezmény; • 2000, Cotonou, ACP-EK Partnerség: politikai és gazdasági együttműködés, pénzügyi segélyek • kereskedelmi egyezmények más országokkal – legnagyobb kedvezmény elve, segélyek, Általános preferenciarendszer (ASEAN, TACIS)

46. Az Unió keleti bővítése Magyarország csatlakozása

47. Előző bővítési körök • 1973 Nagy-Britannia, Dánia, Írország • 1981 Görögország • 1987 Spanyolország, Portugália • 1995 Ausztria, Finnország, Svédország

48. Hidegháború vége • 1988 EK-magyar kereskedelmi és együttműködési egyezmény – diszkriminatív kereskedelem vége • 1989 PHARE segélyprogram (lengyel, magyar gazdaság újjáépítéséhez) és kereskedelmi enyhítés • 1990 dublini csúcstalálkozó: német újraegyesítés, társulás felajánlása a kke-i országoknak • 1991 Ideiglenes Megállapodás a magyar, lengyel és csehszlovák társulásról; kereskedelmi rendelkezések 1992-ben, a társulási szerződés 1994-ben lép hatályba

49. Európai Megállapodások10 országgal • gazdasági alapszabadságok, főleg áruk szabad mozgása – kereskedelmi korlátok aszimmetrikus lebontása • mezőgazdasági termékeknél kölcsönös kedvezmények • versenyszabályok, származási szabályok, vámjogok, védzáradékok • jogközelítés • szorosabb politikai együttműködés • nincs tagsági ígéret • Intézményrendszer: Társulási Tanácsok, Társulási Bizottságok, Társulási Parlamenti Bizottságok

50. Koppenhágai kritériumok (1993) csatlakozás feltételei • jogi korlát nincs (csak Amszterdamtól), • politikai feltételek: • stabilan működő demokratikus intézményrendszer • működő piacgazdaság • acquis adoptálásának képessége • nem hivatalosan az EU befogadási képessége, integráció elért szintjének megőrzése