Hatékonyság Ügyfélközpontúság Modernizáció

1. Hatékonyság Ügyfélközpontúság Modernizáció MÁV CSOPORT Jelen és jövő

2. A MÁV problémái

3. A MÁV problémái két tőről fakadnak • Az állami szerepvállalás tartalmának, mértékének és preferenciáinak tisztázatlanságából vagyis: a hosszú távú kormányzati közlekedés politikai koncepció hiányából • A vasúttársaság működésének gyengeségeiből, hiányosságaiból dr. Mosóczi László

4. Problémákból adódó gondjaink • Évtizedek óta tartó alulfinanszírozottság • Tervezhetetlenség • Súlyos eladósodottság • Versenyképtelenség • Befejezetlen szervezeti reform dr. Mosóczi László

5. Konkrét következmények • Elavult, korszerűtlen technológiák, rendszerek, elemek infrastruktúra és jármű oldalon egyaránt; • Életciklusuk végére került eszközök, berendezések; • Elhanyagolt környezet; • Elégtelen szolgáltatási színvonal; • Kényszerfejlesztések; • Túlméretezett infrastruktúra • … és a sort még lehetne folytatni dr. Mosóczi László

6. Külső gazdasági környezet - 2009 MAKROGAZDASÁGI ADATOK (2009) MÁV CSOPORT KIEMELT MUTATÓK • EU GDP -4,1% • Hazai GDP -6,7% • Hazai infláció 4,2% • Hazai ipari termelés -10,8% -2,4% -4,1% -4,6% KÖZLEKEDÉSI TRENDEK • Áruszállítás visszaesése, -20% átkm • Helyközi közösségi személyszállítás visszaesése,-6% útkm • A vasúti piac liberalizálása (nemzetközi személyszállítás liberalizálása 2010. január 1-től) Forrás: Eurostat, MNB, KSH dr. Mosóczi László

7. A MÁV jövője

8. A jövőt meghatározó piaci keretrendszer • Az Európai Unió által meghatározott mozgástér • a kijelölt nagyforgalmúnemzetközi folyosókra koncentrálva • homogén és átjárható infrastruktúra kialakítása és • diszkriminációmentes szolgáltatásnyújtás biztosítása dedikált célú források összehangolt fejlesztéspolitikán és fejlesztési célok alapuló stratégia • A magasabb szolgáltatási színvonalra és hatékonyabb működésére ösztönző piaci erők: • árban versenyképes • szolgáltatásaiban elismert vállalat • sokrétű minőségi szolgáltatásainak igénybevétele összpontosított fejlesztési kormányzati támogatás folyamatok, koordináció dr. Mosóczi László

9. A XXI. század mobilitási igényeit kielégítő kínálat; • Közlekedési módok optimális munkamegosztása; • Új utasok révén többletbevételek szerzése; • Az autózás egy utasra eső benzinköltségével versenyképes díjszabás; • Utazási környezet minőségének javítása; • A megbízhatóság növelése. dr. Mosóczi László

10. Létre kell hozni a közösségi közlekedés hazai struktúráját • Egyes alágazatok munkamegosztásban betöltött szerepének megfogalmazása; • A közúti/vasúti közösségi közlekedés látszólagos versenyét fel kell számolni; • Integrált közlekedési rendszert szükséges létrehozni. • Alágazatok közötti tarifaközösség kialakítása • Az üzemeltetési hatékonyságot eredményező egészséges közlekedési feladatmegosztás elősegítése; • Elektronikus jegyrendszer platform kialakítása, jegyek átjárhatóságának biztosítása egy elszámolóház létrehozásával; • A jogos bevétel beszedésének hatékonyságának növelése; • A közösségi közlekedésbe vetett utazói bizalom emelése. • Egységes vasúti – közúti állami szerepvállalás • Az állami szerepvállalás és • Az infrastruktúra-használati díjrendszer egységesítése a közúti és vasúti közlekedésben. dr. Mosóczi László

11. Határozott tulajdonosi álláspont az elvárt szolgáltatási szintről • Differenciált szolgáltatások és minőségi színvonalak meghatározása; • Mindezek megrendelése és finanszírozása a pályahálózat-működtetési szerződésen és a közszolgáltatási szerződésen keresztül. • Menetrend alapú infrastruktúra-fejlesztési politika és stratégia • Hosszú távú fejlesztési stratégia elfogadása. • Összehangolt fejlesztések – komplex fejlesztési projektek • Az EU-s források maradéktalan lehívásához szükséges feltételek biztosítása • Az EU fejlesztésekkel elkészült létesítmények kötelező karbantartási követelményének betartása • Technológiai követelmény és finanszírozási szükséglet elismerése. • A magántőke-befogadás képességének megteremtése • Kiszámítható és üzletileg megalapozott tőkemegtérülést eredményező projektek kivitelezése alternatív források bevonásán keresztül.

12. A jövő MÁV-ja - nemzeti vasúttársaság -

13. Háztól-házig eljutás idejének csökkentése: • Gyakoribb járatkövetés (szolgáltatásfejlesztés)  „szoftver” • Jól szervezett csatlakozási rendszer (szolgáltatásfejlesztés)  „szoftver” • Rövidebb menetidő (infrastruktúra- és járműfejlesztés)  „hardver” Bázis a szolgáltatás tervezéséhez: • Kínálati menetrend, gyakori eljutási lehetőségek. • A magas állandóköltség miatt vasúton az ütemes menetrend gazdaságos és versenyképes. • Ütemes menetrend közúton is célszerű, főleg a vasútra ráhordó forgalomban. • Az integrált közúti-vasúti menetrend, azaz a mobilitási kínálat rendszere határozza meg a fejlesztéseket. • Határköltség alapon a csúcsidei kapacitásokat völgyidőszakban is mozgathatjuk a mobilitás, a versenyképesség érdekében. • Peremidőszakok közlekedési gyakorisága határköltség-határbevétel alapon meghatározott. • A szolgáltatás igénybevételét az értékesítési csatornák fejlesztésével is ösztönözzük. • A szolgáltatási lánc valamennyi részén egységesen jó minőség biztosítása (utastájékoztatás, fedélzeti kiszolgálás, stb.) dr. Mosóczi László

14. Szervezeti átalakítás, mint eszköz Nemzeti Vasúttársaság Önálló Pályavasút • Egységes vasúti szolgáltató cégcsoport => javuló társadalmi megítélés. • EU-konformitás (liberalizáció / versenytámogatás / finanszírozás). • Transzparens, ügyfélorientált, kiszámítható és hosszú távon finanszírozható infrastruktúra üzemeltetés. • Hatékonyság, felelős gazdálkodás, versenyképesség. • Állami szerepvállalás => Pénzügyi stabilizáció: közszolgáltatási szerződések rendszere • A vasúti pálya és a pályavasúti szolgáltatások modernizációja => felzárkózás lehetősége a nemzetközi színvonalhoz. • A vasúti közlekedés teljesítménynövekedésének megalapozása.

15. A célállapotban: • A fejlesztések összehangolt módon kerülnek tervezésre (alágazatok közötti, operátorok és infrastruktúra működtető közötti, fejlesztések közötti összhang biztosítása); • A projektek prioritását az elérni kívánt szolgáltatási szint és az ebből levezetett valós menetrendi igények határozzák meg; • A versenyképesség növelése az intermodalitás elvrendszerének keretei között zajlik a szinergiák és az egymásra épülés alapján; • A jelenlegi forráslehetőségek miatti kényszerhelyzetben a fejlesztések finanszírozásában egyes területeken jelentősebb teret tudnak és képesek nyerni az alternatív formák (vállalkozói finanszírozás, keretszerződések, fejlesztési hitel és kötvény). • Az infrastruktúra-használati díjrendszer egységes alapon működik a közlekedési alágazatoknál, az állami szerepvállalás azonos elvek szerinti realizálódik. dr. Mosóczi László

16. Köszönöm a figyelmet! dr. Mosóczi László