emésztő 2

1. emésztő 2

2. Emésztés, felszívódás, transzport, kiválasztás • Mechanikus folyamat: darabolás, keverés, szállítás • Emésztőenzimek: fehérjék, szénhidrátok, (epe jelenlétében) zsírok hidrolízise • Transzport: az emésztés végtermékei + vitaminok, ásványi anyagok + víz felszívódása • Kiválasztás

3. szájüreg • Organoleptikus tulajdonságok érzékelése íz, struktúra ízlelőbimbók: édes, savanyú, sós, keserű, ízletes (ízletesség: peptidek, aminosavak Na-glutamát) • Rágás, bolusképzés • CH emésztés megkezdése

4. idegi szabályozás • a nyelvnyálkahártya. 2/3-ad részének általános érző idege: n. lingualis; ízérző rostjait a n. facialisból kapja Nyálmirigyek: táplálék összetételétől, pszichés állapottól paraszimpatikus hatás/vasodilatáció, VIP hormonok/: bő, savós, enzimekben gazdag atropin /kolinerg gátló anyagok/ csökkenti a nyálelválasztást szimpatikus hatás/félelem, védekezés/ :nyálkás, mucinózus

5. Nyálmirigyek – nyál 1,5 l/nap mucin, amiláz, hormonok, IgA, laktoferin, lizozim • kis nyálmirigyek (nyelv, pofa, ajak) • nagy „: gl. parotis (2. nagyörlő) szerózus gl. submandibularis 2/3 szerózus, 1/3 mucinózus gl. sublingualis mucinózus bevon, hígít, nedvesen tart feltételes nyálelválasztási reflex: az étel látványa, feltétlen reflex:csípős, ill. maró anyagok

6. gyomornedv: 2-2,5l/nap • fedősejtek: HCl, intrinsic faktor • fősejtek: inaktív pepszin • melléksejtek: nyák • endokrinsejtek: gasztrin, szomatostatin, hisztamin • Fehérjeemésztés: HCl hatására a pepszinogén pepszinné alakul az aromás aminosavak közötti peptidkötést bonja

7. A tápcsatorna szekrétumai

8. Gasztointesztinális hormonok

9. gyomor – idegi és hormonális szabályozás motilitás - szekréció • szimpatikus hatás: csökkenti a motilitást, a vérellátást a gyomorszekréciót idegi szabályozás: lokális vegetatív reflexek útján a nyálkahártyában lévő érző rostok synaptikus kapcsolatban vannak a helyi idegsejtekkel, ezek nyúlványai pedig a fedő sejtekkel, fő sejtekkel, s. izomsejtekkel

10. energia-bevitel energia-felhasználásegyensúlya

11. a tápanyagok energiája az anyagcsere folyamán mechanikai, kémiai és hőenergiává alakul • 1g F : 38,9kJ • 1g P ill. CH: 17,2 kJ energiát szolgáltat 1kcal 1kcal ~ 4,184 kJ anabolizmus: a sejtekbe jutott tápanyag-részecskékből ~ építés, pótlás, raktározás katabolizmus: a tápanyagok alapegységei/pl:glükóz, trigliceridek, aminosavak) a sejtekben elégnek, és közben energia szabadul fel

12. 1kcal 1kcal ~ 4,184 kJ energia egyensúly energia többlet: glikogén, v. zsír formájában raktározódik; növekedés energia hiány energiaforgalom mérése: direkt zárt kamrában indirekt a leadott CO2 és a felhasznált O2 mennyiség hányadosából RQ vegyes táplálkozásnál:0,8-0,85

13. alapanyagcserea napi energialeadás 60-75%-a örökletesen meghatározott szabályozás: trijódtironin (T3) és adrenalin stressz-syimpathicus izg., adrenalin, glikogenolízis, anyagcserenövekedés mértékét a zsírmentes testtömeg határozza meg férfiaknak 5-10%kal nagyobb 1-2 éves-, pubertáskorban nagy korral az izomtömeg csökkenésével csökken alváskor 10%-kal kisebb, terhesség, menses, láz növeli elhízásra való hajlam mérése :éber, testi és szellemi nyugalmi állapotban, semleges külső hőmérsékleten • nyugalmi anyagcsere3-4 órával az utolsó étkezés után

14. alapanyagcseremeghatározás: kor, nem, testtömeg szerint pl.: 18-30 éves f : 0,0640 X testtömeg + 2,84 MJ/nap 18-30 éves n : 0,0615 X testtömeg + 2,08 MJ/nap energiafelhasználás: alapanyagcsere és a fizikai aktivitás meghatározó faktor szorzata átlag: 1,5, nehéz fizikai munkánál: 1,9 a tápanyagok fajlagos hőhatása: a táplálékok elfogyasztása után nő az energiafelhasználás zsírok és glikogén szintézisének a következménye

15. 3 év feletti gyermekek tápanyagszükséglete • energia: fiú:1000+(100x évek száma) = kcal/nap • „ lány:1000+(100x évek száma – 200)= kcal/nap • fehérje: 2,0-3,5 g/100kcal 10-15 en% • zsír: 3,3-3,5 „ 30 „ • szénhidrát: 12-15 „ 50-60 „

16. Mire fordítja a szervezet a felvett energiát? • energiafelhasználás: • nyugalmi energia • akaratlagos energia termikus hője • a tápanyagok fajlagos hőhatása: a táplálékok elfogyasztása után nő az energiafelhasználás

17. alkalmazkodás különböző energiabevitelhez • energia átalakítás, raktározás különböző • hibás alkalmazkodás: • takarékos génelhízás pl.amerikai indiánok • elégtelen energiabevitel: csökken az alapanyagcsere az izomtömeg csökkenésnél nagyobb mértékben ok: csökken az inzulin-, a trijódtironin szekréció és a sympatikus idegrendszer aktivitása

18. A fehérjék testünk építőanyagai, de egyetlen élőlény sem képzelhető el fehérje nélkül Fehérjék alakítják ki a sejteket határoló hártyákat, a sejt protoplazmájának is lényeges elemei, és az élet szempontjából a döntően meghatározó funkciókat is fehérjék látják el. E tény felismerése jelenik meg a protein elnevezésben is (protein=fehérje). A görög protosz szó ugyanis elsőt, legfontosabbat jelent.

19. A felnőttek testtömegének kb. 19 - 20%-a fehérje. A testfehérjék 45%-a az izomszövetben található. A szervezetben betöltött igen sokrétű szerepük alapján különböző fehérjéket ismerünk: • támasztó- és vázfehérjék: a bőr, a kötőszövet, az izmok, az inak, a csontok tartó, merevítő szerkezeti elemei, olyan védekező struktúrák, mint a szőr és a köröm, • kontraktilis fehérjék: az izmok és az inak nyújtható, rugalmas elemei /nekik köszönhető a mozgás/, • enzimek: a szervezetben lejátszódó kémiai reakciók katalizátorai • transzportfehérjék: közreműködnek pl.: a vas, a réz, a kalcium, a lipidek és az O2 szállításában, • immunfehérjék: a kórokozók és más idegen anyagok elleni védekezés • receptorfehérjék: ingerület felvétel és továbbítás • hormonok: az élettani funkciók szabályozásában vesznek részt, egy részük fehérjetermészetű pl.: a szénhidrát anyagcsere szabályozásában résztvevő inzulin, a pajzsmirígy hormonja a tiroxin, vagy a növekedési hormon stb., • a folyadékegyensúly fenntartásában résztvevő fehérjék: a vér fehérjéi az érfalon nem tudnak az oldott anyagokkal együtt áthatolni, vizet kötnek meg, s az érpályában tartják a folyadékot.

20. egyszerű fehérjék csak aminosavakból állnak, az összetett fehérjék más anyagokat, pl.: cinket, vagy szénhidrátokat stb. tartalmaznak. • 20 aminosavat tartunk számon. 9 aminosav esszenciális, Esszenciális aminosavak: hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán, valin. • A nem esszenciális aminosavakat a szervezet maga is elő tudja állítani, • Új szövetet csak akkor képződik, ha az esszenciális aminosavak mindegyike kellő mennyiségben van jelen. • Ha csak egyetlen esszenciális aminosav bevitele hiányos, a többit is csak ennek megfelelő arányban tudja a szervezet hasznosítani: limitáló aminosavnak nevezzük.

21. A fehérjék biológiai értékét esszenciális aminosav tartalmuk határozza meg. • Komplettfehérjék: valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák, egyedüli fehérjeforrásként is számításba jöhetnek /az állati fehérjék zöme: hús, hal, tej, tojás/ • Ezekben a nagy biológiai értékű fehérjékben az esszenciális aminosavak mennyisége és egymás közötti aránya megfelel az emberi fehérjéknek, ezért a szövetépítésre ezek a legalkalmasabbak. • gyermekek fehérjeszükségletének 2/3-át, felnőttekének pedig 40-%-át komplett fehérjékkel javasolt fedezni.

22. Az inkomplett fehérjék bizonyos esszenciális aminosavakban - lizin, triptofán vagy metionin - híányosak,, • komplettálás: komplett, vagy másik inkomplett fehérjével kiegészítve teljes értékűvé tehető • A másodrendű fehérjék csoportjába a növényi fehérjék tartoznak. A gabonafehérjék alacsony lizin-tartalmát a hüvelyesekben lévő nagymennyiségű lizin komplettálja. • A komplettálás akkor lehet csak sikeres, ha a különböző fehérjékhez egyidőben jut hozzá a szervezet. Az inkomplett fehérje több órával az elfogyasztását követően már nem koplettálható.

23. Naponta mitegy 300 - 400 g fehérje bomlik le és képződik újra • Az anyagcsere-folyamatok során a saját fehérjék lebomlanak, s a véráramban lévő szabad aminosavakból újraképződnek. A szabad aminosavak a táplálékfehérjékből, és részben a saját fehérjék lebontásából származnak. A felszívódott aminosavak a májba kerülnek, a máj osztja szét azokat a különböző szövetek között s a szükségletnek megfelelően használódnak fel szöveteink megújulásához, az elhasználódott sejtek pótlásához. Az aminosavak az emberre jellemző fehérjékké (pl.: hemoglobin, albumin, hormonok stb.) épülnek össze. A felesleges aminosavak átalakulnak a májban (nitrogén ureává), és a vesén keresztül a vizelettel kiürülnek. • A táplálékfehérjék kb. 90%-a megemésztődik és felszívódik.

24. fehérjeszükséglet • életkor (év) testtömeg(kg) fehérjeigény(g) • 1 -3 13 16 • 4 -6 20 24 • 7 -8 28 28 • fiú • 11 -14 45 45 • 15 -18 66 59 • 19- 24 72 58 • 25 - 50 79 63 • 51 77 63 • lány • 11 - 14 46 46 • 15 - 18 55 44 • 19 -24 58 46 • 25 - 50 63 50 • 51 65 50 • Érvényes: jó minőségű, első osztályú fehérjére. Rosszul emészthető, gyenge minőségű fehérjéből nagyobb a szükséglet.

25. Egyes élelmiszerek fehérjetartalma • 100 g hús fehérjetartalma átlagban 20 g körül mozog, • a tehéntejben 3,4 g, a sajtokban 22 - 28 g található. • 1 kifli 10 g-ot, 100 g kenyér 8 - 10 g-t • a zöldség- és főzelékfélék fehérjetartalma kicsi (1,5 - 5 g), a hüvelyeseké viszont nagy, különösen a szójáé. • Mind a fehérje hiányos étkezés, mind a túlzott fehérjebevitel hátrányos.

26. A táplálékfehérjék kb. 90%-a megemésztődik és felszívódik • A fehérjék emésztését a gyomor-, a hasnyálmirigy és a bélnyálkahártya fehérjebontó enzimei végzik , • A felszívódás aminosavak (di- és tri-peptidek) formájában történik, s kb. 3 órával az étkezést követően végbemegy. • Egyes fehérjék kis mennyiségben változatlan formában is felszívódhatnak jelentős szerepet játszva az ételallergia kialakulásában