HUMÁNÖKOLÓGIA

1. HUMÁNÖKOLÓGIA KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc HEFOP - 3.3.1.

2. Humán- öko- lógia Föld:Természet – Ember – Társadalom HEFOP 3.3.1.

3. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Az ökológia a harmonikus együttélés tudománya • Globális problémák: populáció növekedés, éghajlat-változás, biodiverzitás csökkenése, környezetszennyezés.. • Ökológiai alapfogalmak • Rendszer-összefüggések • A fenntarthatóság alapjai: társadalom-gazdaság-környezet • Fenntarthatósági célok és értékek HEFOP 3.3.1.

4. Ökológia: az élő szervezetek egymás közötti és környezeti kapcsolatainak, szervező- • désének és kölcsönhatásainak tudománya. • Interdiszciplinális szemlélet (fizika, kémia, biológia, műszaki-, agrár-, egészség- • és társadalomtudományok), szintetizáló gondolkodás a világról (Glatz F., 2007) • „az ökológia [komplexitásában] nem hasonlítható az űrkutatáshoz. Sokkal bonyolultabb annál.” (Prugh és Assadourian, 2003). • Humánökológia: • először az 1920-as években használta Park és Burgess, a „chichagói iskola” alapítói • Magában foglalja: • a természet, az ember és a társadalom teljességre törekvő vizsgálatát, megismerését; • a felelős gondolkodás és a cselekvés egységét; • a tudományos ismeretek szintetizált felhasználását az emberi élet minőségének, méltóságának és harmóniájának javítása és megteremtése,… • valamint egyidejűleg a természeti környezet megfelelő állapotának és életfeltételeinek fenntartása és javítása,… • az ember és a természet harmonikus együttélése érdekében,… • különböző földrajzi és szervezeti szinteken. HEFOP 3.3.1.

5. „A természet ártatlan, mint a gyermek ütere és szép, mint a gyógyult seb. Ragyogása hegyekről, patakokról ablakokról és a szekeres orráról egyaránt visszaverődik.” • Nyírő József • ↓ • Az életműködést éltető rendszerek együttműködése és kölcsönhatása tartja fenn • A károsodások helyrehozása érték • Az ember a természet része HEFOP 3.3.1.

6. Az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők: • Egészséges levegő (atmoszféra) • Tiszta ivóvíz (hidroszféra) • Termékeny talajok (pedoszféra) • Tápláló és jóízű élelmiszer • Változatos élő környezet (bioszféra) HEFOP 3.3.1.

7. A méretek számítanak…. • Fénymikroszkóp felbontása: 2μm = 1 baktérium mérete (nagyítás: ~1.000x) HEFOP 3.3.1.

8. Az idő…. Az első radiokarbonos kormeghatározást 1976-ban végezték a Pennsylvaniai Egyetemen. Módszerüket a Kalifornia és Nevada határán, a Fehér-hegységben élõ szálkás fenyõ (Pinus longaeva) évgyűrűivel kalibrálták. Ez a fafaj él a leghosszabb ideig a Földön számos példánya él 4.000 évnél tovább, legöregebb példánya, az Öreg 4800 éves volt, amikor egy buzgó kutató, nem lévén hozzá elég hosszú fúrója, kivágta, hogy a metszetéből határozza meg az életkorát. A kalibrált radiokarbonos kormeghatározás i.e. 1627–1625. éveket adott meg a Szantorini vulkán kitörésének időpontjául, tehát már jóval pontosabb volt, mint ez a mostani vizsgálat. 1984-ben egy arizonai kutató közölte, hogy a Matuzsálem nevű, 4600 éves, 4000 m magasság-ban nőtt szálkás fenyő i.e. 1627-ben nőtt évgyűrűjében nyári fagyás nyomait találta. Kiegészítette ezt 1988-ban egy északír kutató hagyományos dendrokronológiai vizsgálata (különböző korokban élt fák évgyűrűinek összeillesztésével) → a tölgyfák i.e. 1628–26 években nőtt évgyűrűi egészen szokatlanul keskenyek, 3 mintában szinte észrevehetetlenek → i.e. 1628-ban még csak Európában, i.e. 1627-ben pedig már Amerikában is nyár nélküli év volt. A valószínűleg az egész É-i féltekére kiterjedő nyár nélküli évet olyan kolosszális meteorbe-csapódás vagy vulkánkitörés okozhat, amely több tucat km3-nyi port lök fel a sztratoszférába. E kettő közül a vulkánkitörés a gyakoribb, de ilyen hatású kitörés több évszázadban csak egyszer fordul elő. Mivel ebből a korból más hasonló esemény nyomát nem ismerjük, kézenfekvő a feltételezés, hogy a Szantorini i.e. 1628-ban tört ki, és ez a kitörés lehet a tettes. HEFOP 3.3.1.

9. A következő nemzedékeket fenyegető legnagyobb veszély (a 20 legfejlettebb ország átlaga) HEFOP 3.3.1. Environics International, 2001

10. Civilizációs világproblémák – az okok HEFOP 3.3.1.

11. HEFOP 3.3.1.

12. Globális áttekintés: Napjainkban 42 millió ember él együtt az HIV-vel, ez majdnem hatszorosa London lakosságának. A betegeknek több mint kétharmada a Szaharától délre fekvő afrikai területek lakosa, ahol a leginkább sújtott országokban három felnőttből kettő fertőzött. Naponta 14 000 ember fertőződik meg világszerte, ezért sokan attól tartanak, az HIV nemsokára Ázsiában is elterjed. Forrás: BBC, www.bbc.co.uk HEFOP 3.3.1.

13. Trópusi erdők kivágása HEFOP 3.3.1.

14. http://earthobservatory.nasa.gov Jégolvadási anomáliák Grönlandon, 2007 • A 2.000 m feletti területeken a jégolvadás 150%-kal volt nagyobb a sokéves átlagnál. • Az eltérés = az olvadási napok számának különbsége, az 1988-2006 időszak átlagához viszonyítva; +25-30 napos olvadási periódus. • Az Északi sarkon a jégtakaró gyorsan olvad: 2007-ben az 1979-es kiterjedésnek csupán 43%-ára zsugorodott (lehet, hogy 2030-ra teljesen eltűnik?!) HEFOP 3.3.1.

15. Ózon lyuk a Déli sark felett , 2007 • 1970-ben még nem létezett! HEFOP 3.3.1.

16. Erdőtüzek Dél-Kaliforniában, 2007 • 525.500 ha erdő semmisült meg. HEFOP 3.3.1. http://earthobservatory.nasa.gov

17. Mississippi Delta Holt zónák kialakulása óceánokban-tengerekben HEFOP 3.3.1.

18. Túlhalászat: 1999-ben a FAO 440 halfajt vizsgálva megállapította, hogy a világ halállományának ¾-ét érinti a túlhalászat, amely sok fajt kipusztulással fenyeget. HEFOP 3.3.1.

19. Fajok kipusztulása HEFOP 3.3.1.

20. Jelentős egészségügyi és környezeti károsodásokat okozó vegyi szennyezések Év Szennyezés Helyszín (Ország) Egészségügyi hatások 1930-1970 Metil-higany expozíció Minamata (J) születési rendellenességek: szennyezett tengeri halak idegrendszeri károsodás, fogyasztásával látási- és beszédzavarok 1968 PCB expozíció Kyushu (J) rákbetegségek és egyéb szennyezett rizsolaj rendellenességek kialakulása fogyasztásával 1972 Metil-higany expozíció Irak egészségkárosodások, betegségek szennyezett gabonából 1974 Ciklohexán expozíció Flixborough (GB) légzési zavarok, betegségek vegyi üzem robbanásakor 1976 Dioxin kibocsátás Seveso (I) rák-, immun- és bőrbetegségek, vegyiüzem robbanásakor ökológiai katasztrófa 1984 Metil-izocianát kibocsátás Bhopal (India) idegrendszeri, máj- és vesekárosodás, vegyi üzemi balesetkor születési rendellenességek 1986 Radioaktív szennyezés Csernobil (Ukr) sugárfertőzés, ökológiai katasztrófa nukleáris erőmű robbanáskor 1986 Peszticid bomlástermékek Basel (CH) ökológiai katasztrófa a Rajna folyón szennyezése vegyi üzemből 2000 Ipari cián és nehézfém Verespatak (Ro) ökológiai katasztrófa a Tisza folyón szennyezés HEFOP 3.3.1. Alföldi, 2006

21. Alföldi, 2006 USA, 1970-1995: a fiúgyermekek születési rendellenességeimegkétszereződtek! USA, 1934-1996: a spermiumszám átlagosan évente 1%-kalcsökkent! Dánia, 1938-1992: a spermiumszám átlagosan évente 1%-kalcsökkent! 80 ppt(0,08 ppb) dioxin ivararány-változásokat okozott: 2x annyi lány, mint fiú! HEFOP 3.3.1.

22. A társulások jelző (indikátor) szerepe: amikor a korábbi működést természetes változás, vagy emberi beavatkozás megzavarja, a társulás erre rendszerint a fajösszetétel megváltozásával válaszol → ezekből az emberi életfeltételeket befolyásoló (romlást, vagy javulást eredményező) hatásokat észlelni tudjuk. • Indikátorszervezetek: jelenlétükkel vagy hiányukkal, létszámukkal, megoszlásukkal és egyéb viselkedésükkel valamely környezeti tényezőt vagy annak változását jelzik. • Az indikátorszervezetek közül a szűktűrésűek eltűnésükkel vagy éppen megjelenésükkel jelzik a környezet változását. Eltűnésükkel negatív indikátorokként jelzik pl. a levegő SO2 szennyezettségét a fák kérgén élő bokros telepű zuzmók, míg megjelenésükkel pozitív indikátorokként jelzik a víz eutrofizálódását a "vízvirágzást" okozó algák és cianobaktériumok. • A tágtűrésű fajok a környezet változását szélesebb tartományban jelzik reakciójuk vagy kémiai összetételük megváltozásával (reaktív, ill. akkumulatív indikátorok). HEFOP 3.3.1.

23. A fenntarthatóság három oszlopa A „zöldek” számára: A gazdaság szereplőinek: A szociális szektorban: HEFOP 3.3.1. Tóth G., 2007 alapán

24. HEFOP 3.3.1. Vida G, 2007 nyomán

25. HEFOP 3.3.1.

26. HEFOP 3.3.1. Vida G, 2007 nyomán

27. Az élettelen fizikai környezet és az élő szervezetek (növények, állatok, mikrobák) dinamikus kölcsönhatása (pl. erdők, mezők, mocsarak, települések, városok). Ökoszisztémák HEFOP 3.3.1.

28. Az ökoszisztémák integritását világszerte veszélyeztetik az emberi beavatkozások. Fotók: Steve Bloom (www.stewebloom.com) HEFOP 3.3.1.

29. Populációk közötti kölcsönhatások: • A táplálkozási kölcsönhatások; egyedszámot meghatározó tényezők, • dinamikus egyensúly kialakulása. • Predáció • Parazitizmus(vírusok, baktériumok és a gombák egy része, valamint egyes spórás egy-sejtűek, szívóférgek, galandférgek, rovarok (pl. tetvek, bolhák, poloskák) és a virágos növények közül pl. az aranka- és a szádorfajok). • Konkurencia, kompetíció • Együttélés, koegzisztencia • Allelopátia(gyepszintben szegény fenyők, akácfa, eukaliptusz, diófa, terpenoidokban • gazdag ajakosak: pl. zsályafajok). • Kommenzalizmus(pl. az egyik növényfaj másik általi árnyékolása vagy kapaszkodó növényeknek a támasztéknyújtás). • Mutualizmus, szimbiózis(pillangósvirágúak és a gyökérgümőikben tenyésző, légköri N-t megkötő Rhizobium baktériumok együttélése, zuzmó: alga és gomba közötti együttélés, mikorrhiza: (lágyszárúak és fák, valamint gomba közötti együttélés). HEFOP 3.3.1.

30. CSELEKEDETEINKALAPMOTIVÁCIÓI(„társas orientációk”) • individualizmus xmax • altruizmus ymax • együttműködés (x+y)max • versengés (x-y)max • agresszió -ymax • mazochizmus -xmax • szadomazochizmus (x+y)min • mártíromság xpartner HEFOP 3.3.1.

31. Természeti – szociális – gazdasági környezet (országok-régiók-térségek-települések) • A fenntarthatóság egyszerre időbeni és térbeni viszonyrendszer. • A fenntartható működésnek vannak külső feltételei (az erőforrás/energia felhasználást és a szennyezéseket korlátozzák) és belső feltételei (a rendszer képes legyen érzékelni a környezetből érkező visszacsatolásokat, és képes legyen ennek megfelelően módosítani a működését). HEFOP 3.3.1.

32. A Bruntland-definíció ENSZ „Közös jövőnk” jelentés (1987) definíciója: „Olyan fejlődés, amelyanélkülelégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket”. • Térbeli kiegészítés: „Olyan fejlődés, amely kielégíti az itt élők szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a máshol élők lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” HEFOP 3.3.1. http://www.fennt.hu/

33. Ehrlich-Holdren formula: I = P x A x T Terhelés Populáció mérete Fogyasztás Technológia (anyagi javak) ↓ Környezeti teher (‘ökológiai lábnyom’) összhatásként jelentkezik! „A probléma gyökere abban rejlik, hogy folyamatosan megfeledkezünk arról, hogy a gazdasági növekedés egy eszköz a fontos célok elérése érdekében, és nem maga a cél. A cél egy fenntartható és kívánatos jelen és jövő az egész emberiség javára.” (Constanza, 2006., idézi: Vida G., 2007) HEFOP 3.3.1.

34. Rendszer-összefüggések • Herman Daly: az (erős) fenntarthatóság három kritériuma: • (1) Amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadó/feldolgozó képességét • (2) Amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő-képességét • (3) A nem-megújuló erőforrások felhasználásának a mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal HEFOP 3.3.1.

35. ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok HEFOP 3.3.1.

36. Szabadság Egyenlőség Szolidaritás Tolerancia Természet- szeretet Felelősség HEFOP 3.3.1.

37. A hagyományos és a fenntartható mezőgazdaság összehasonlítása HEFOP 3.3.1.

38. Kevés az időnk a változtatásra… Fotók: Steve Bloom (www.stewebloom.com) HEFOP 3.3.1.

39. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • Az ökológia a harmonikus együttélés tudománya • Globális problémák: populáció növekedés, éghajlat-változás, biodiverzitás csökkenése, környezetszennyezés.. • A változtatás alapjai: ökológiai alapfogalmak és összefüggések • A fenntarthatóság egyenrangú alapjai: társadalom-gazdaság-környezet • Fenntarthatósági célok és értékek HEFOP 3.3.1.

40. ELŐADÁS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI • Az ökológia és a humánökológia fogalma • Az ökológiai szerveződés szintjei • Melyek korunk legjelentősebb problémái, és miben segíthet a humánökológia? • A fenntartható fejlődés alapelvei HEFOP 3.3.1.

41. ELŐADÁS felhasznált forrásai • Szakirodalom: • Pásztor E. és Oborny B. 2007. Ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. • Nánási I. (szerk.) 2005. Humánökológia. Medicina Kiadó, Budapest, 2. kiadás • Borsos B. 2003. Azok a bizonyos könnyű léptek. I. Ökológia és rendszerelmélet. L’Harmattan Kiadó, Budapest • Glatz F. 2007. Az ökológiai szemlélet történetéhez. História, XXIX. évf. 7. sz. 2, 17-19. o. • Vida, G. 2007. Fenntarthatóság és a tudósok felelőssége. Magyar Tudomány, 12. sz. 1600-1606.o. • Egyéb források: • Lányi A. és Jávor B. (szerk.) 2005. Környezet és etika. Szöveggyűjtemény. L’Harmattan Kiadó, Budapest. • Borsos B. 2004. Elefánt a hídon. Gondolatok az ökológiai antropológiáról. L’Harmattan Kiadó, Budapest. • Berry, W. Seventeen Rules for a Sustainable Community. (http://briarpatchnetwork.wordpress.com/2007/09/21/seventeen-rules-for-a-sustainable-community-wendell-berry/) • Kohák, E. 2000. The Green Halo. Open Court, Chichago, Illinois, USA • További ismeretszerzést szolgáló források: • www.earthobservatory.nasa.gov/ HEFOP 3.3.1.

42. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!Következő előadás címe:Természet és társadalom kapcsolatrendszere Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: ökológiai elméletek, fenntarthatóság, döntéshozatal Az előadás anyagát készítette: Dr. Alföldi Zoltán egyetemi docens, PE-GMK HEFOP 3.3.1.