Helyzetkép

1. Az építési beruházások új jogi környezete a jogalkotó szándéka szerintDr Szaló Péterszakállamtitkár

2. Helyzetkép Az építőipari ágazatot az elmúlt időszakban a lassulás és a megtorpanás jellemezte. Okai: Az Európai Unióban a gazdasági fejlődés lefékeződött A világgazdasági hatások kedvezőtlenül alakulása Magyarországon a konvergencia program teljesítése mérsékelte azállami beruházások ütemét.

3. Az építőipar legfőbb problémái, kihívásai • Nehézkes és bürokratikus engedélyezési eljárás • Kevés az ágazatban a jól képzett munkaerő • Lánctartozások • Növekvő felszámolási eljárások A kormány ezért átfogó intézkedések kidolgozásába kezdett

4. Kitörési lehetőségek • Megrendelés állomány növelése: • Uniós pályázatok  beinduló építőipari megrendelések • Gyorsabb, egyszerűbb eljárás az uniós pályázatokban. Bekért mellékletek, igazolások számának csökkentése, egyszeri hiánypótlás • Deregulációs eljárások kibővítése – a vállalkozói terhek csökkentésére. • Gyorsítási program az építésügyben. Több mint 30 jogszabályt módosítottunk, megindul a gyorsítási program új szakasza • Gyors, naprakész információszolgáltatás az építőipar szereplőinek.

5. Gyorsítás I. A csomag több mint 30 jogszabály módosítását követően több területen kezdeményezett egyszerűsítést a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokhoz kapcsolódóan: • a terület- és telekszerzésnél, • az építési engedélyezési eljárásban, • a szakmagyakorlói jogosultságok megszerzésében, • az építőipari kivitelezésben, • az építési követelmények áttekinthetőbbé tételében.

6. Gyorsítás I. - Eredmények 30%-kal csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, 20%-kal nőtt azok aránya, amelyek esetében sem engedély, sem bejelentés nem szükséges, egyszerűsödött a bejelentéshez kötött építészeti-műszaki dokumentáció tartalma.

7. Az EU fejlesztési forrásait felhasználó pályázatoknál a kedvezményeztettek előleg felvételi lehetőségét 35-40%-ra növelése az utófinanszírozás lánctartozást fenntartó hatásának csökkentése érdekében Építőipari Piactér portál a kivitelező vállalkozók tájékoztatása érdekében; 1800 Mrd Ft összegű uniós beruházási csomag az egyes beruházások időbeli ütemezésével; Az NFÜ a lánctartozás visszaszorítása érdekében több garanciális jellegű előírást épít be a kedvezményezettel kötött támogatási szerződésbe

8. 2008. ősz A hazánkat is elérő pénzügyi válság az építőipari szakmai szervezetek példa nélküli összefogását és a kialakult helyzet jobbítását célzó közös fellépését eredményezte. A Gazdasági és Informatikai Bizottság kezdeményezésére az Országgyűlés határozati formában elfogadta a szakmai szervezetek által, a Kormány számára összeállított részletes válságkezelő cselekvési programot

9. 36/2009. (V. 12.) OGY határozat az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről 6. Az azonnal megvalósítható intézkedések keretében az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a) az építési piac megerősítése és a közberuházások területén ab) intézkedjen az ajánlati ár bírálat szempontrendszerének az építési ágazat sajátos szempontjait figyelembe vevő átalakításáról. A szabályozást október 1-től tartalmazza: Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendeletnek a 196/2009. IX. 15.) Korm. rendelet 12. §-val módosított 8/A. § (1) és (2) bekezdése

10. 6. ac) gondoskodjon az állami és EU fejlesztési forrásokból megvalósuló beruházások során a teljesítéshez kapcsolódó garanciák relatív felső korlátjának meghatározásáról és alkalmazásáról A szabályozást október 1-től tartalmazza: Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendeletnek a 196/2009. IX. 15.) Korm. rendelet 11. §-val módosított 8. § (5) és (6) bekezdése

11. 6. ad) biztosítsa a kidolgozott építőipari rezsióradíjnak kötelező alkalmazását a közbeszerzések során, A szabályozást október 1-től tartalmazza: Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló új 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet2. § h) pontja és a 3. § (6) bekezdése.

12. 6. b) a vállalkozások stabilitása érdekében bb) dolgozza ki a „Biztos kéz” programját az építtetői fedezet biztosítása és az építési garanciák általános kezelése érdekében, A szabályozást október 1-től tartalmazza: Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló új 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

13. 7. A rövid távon megvalósítható intézkedések keretében aa) végezze el az építéshez kapcsolódó hatósági jogszabályok felülvizsgálatát és eljárások teljes körének további gyorsítási lehetőségét, A szabályozást október 1-től tartalmazza: Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló új 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

14. 7. ba) vizsgálja meg az építési ajánlatok műszaki és tartalmi összevethetőségét biztosító, egységesen alkalmazandó, építőipari normatíva rendszeren alapuló költségvetés-készítő rendszer bevezetésének lehetőségét A szabályozást 2010. január 1-től tartalmazza: Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendeletnek a 196/2009. IX. 15.) Korm. rendelet 12. §-val módosított 8/B. §-a.

15. 7. c) segítse elő a bíróságon kívüli vitarendezés igénybevételének könnyítését, egyszerűsítését Új jogi szabályozási eszközt nem igénylő, eseti szakmai választottbíróság létrehozására a „Gyorsítás-II” program keretében megoldási javaslatot tettünk a szakmai szervezeteket felé.

16. 8. A középtávon megvalósítható intézkedések keretében a) támogassa a szakmai szervezetek olyan önszabályozó tevékenységét, amely arra irányul, hogy építőipari kivitelezői tevékenységet csak olyan vállalkozás folytathasson, amely szakmai regisztrációval rendelkezik, A szabályozást október 1-től tartalmazza: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló új 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 35-40. §.

17. A Gyorsítás II. csomag fő pillérei • Átláthatóság az építési kivitelezésben • Szakmaiság biztosítása • Jogkövető magatartás erősítése • Egyszerűbb engedélyezés az állampolgárok számára is • Ellenőrzések erősítése

18. Lánctartozás megfékezése Csak komplex módon lehetséges • A közbeszerzések közérdekű szabályozásával • Az irreálisan alacsony ár kiszűrésével • A teljesítési garanciák mérséklésével • A vállalkozás szigorításával • A csapok elzárása – pótmunka, túlmunka szabályozása • A fedezet biztosításával

19. A csomag törvényi elemei • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIIII. törvény (Étv.) • a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény

20. Az építési beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló törvénymódosítások főbb elemei: • Az állam, a kormány és az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos koordinációs és ellenőrzési feladatainak megerősítése, kiszélesítése az építésügyi feladatok (ideértve a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozóakat is) hatékonyabb tárcaközi koordinálhatósága érdekében.

21. Az építésügyi feladat-ellátás szervezeti kereteinek olcsóbbá, áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé és működőképesebbé tétele • Az építésügyi hatósági rendszer (ideértve a sajátos építményfajták és a műemlék szerintit is) hatékonyabbá és ellenőrizhetőbbé, egységesebbé tétele érdekében az építésügyi hatóság fogalmának meghatározása, • Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatainak pontosítása, a feladatellátás érdekében a tervtanácsi és a főépítészi rendszer korrekciója,

22. Az építési beruházások megvalósításával kapcsolatos eljárásokat érintő egyszerűsítések: • A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházásokra vonatkozó szabályok kiegészítése • A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházásokra vonatkozó eljárási könnyítések részleges (azon esetkörben, ahol ezt a Ket. lehetővé teszi) kiterjesztése az egyéb építési beruházásokra is, • Új eljárásfajták bevezetése az építtető/beruházó választása alapján, adminisztrációs terhek csökkentése • „Ügygazda” közreműködő hatóságként történő eljárásának szabályozása • Társhatósági eljárások bevonásának lehetősége az integrált eljárási formába • Hatásköri viták megelőzése, ha több építésügyi hatóság eljárására van szükség egy építési beruházás megvalósításához • Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzési folyamat egymásra-épülése, az ellenőrzések hatékonyabbá tétele • Országos szinten egységes elektronikus építésügyi eljárási és nyilvántartási rendszer ütemezett megvalósításának lehetővé tétele

23. A településrendezési eszköz - mint a hatósági eljárások megalapozója – • egyeztetési eljárásának további egyszerűsítése és egyértelműsítése, • hatálybaléptetésének szabályozása, továbbá • szakmai vizsgálatának szabályai, joghatásának megerősítése az állami főépítész feladatainak bővítésével, • elektronikus és mindenki számára hozzáférhető nyilvános nyilvántartás vezetése a megállapított településrendezési eszközökről, illetve azok jogkövetéséről, • több település közös építésügyi feladat-ellátásának ösztönzése a társulási főépítész jogintézményének bevezetésével, • az egyes tilalmak elrendelésének pontosítása.

24. Több és jobb szakember biztosítása érdekében • az építési folyamat résztvevői szakmagyakorlási feltételeinek további könnyítése • A kihívások teljesítéséhez megfelelő számú szakmunkás biztosítása, ösztönzése

25. Lánctartozás megfékezése • Az építési és az építőipari kivitelezési tevékenység megfogalmazása, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása feltételeinek meghatározása, • A vállalkozások nyilvántartásának bevezetése az építőipari vállalkozások átláthatóságának, a megfelelő építészeti és építési minőség biztosításának, a feketemunka kifehérítésének, a lánctartozás megakadályozásának és az építőipari válságkezelésnek is egyértelmű feltétele • Bíróságon kívüli vitarendezés lehetőségének bővítése, • Az építőipari beruházás résztvevői felelősségének további szigorítása és az építtetői fedezetkezelő jogintézményének bevezetése („Biztos kéz” program)

26. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény tervezetével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel (a továbbiakban: Irányelv) összefüggő törvénymódosítások célja: • A településrendezési és az építési folyamat résztvevői, a szabályozott szakmák gyakorlói tevékenységének folytatásához szükséges „jogosultsági” feltételrendszer egységes meghatározása. • A feltételrendszernek az Irányelvhez történő igazítása • Több és jobb szakember biztosítása érdekében az építés résztvevői képesítési, szakmagyakorlási feltételei törvényi alapjainak megteremtése

27. AKet. módosításával összefüggő törvénymódosítások koncepcionális elemei: • Azon szabályozási elemek kivétele a törvényekből, amelyeket a Ket. kormányrendeleti szinten enged szabályozni • Azon szabályozási elemekkel történő kiegészítése a törvényeknek, mely kérdéseket a Ket. csak törvényi szinten enged szabályozni • Új eljárásfajták nevesítése • A közreműködő hatóság igénybevételének szabályai az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban • Az elektronikus ügyintézés és nyilvántartás szabályainak törvényi alapja • A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházásokra vonatkozó kivételes szabályok törvényi alapjai • A felhatalmazások pontosítása

28. Módosultak • A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. tv. eljárási szabályai • a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. tv.

29. Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az alábbi kormányrendeleteket módosítja:

30. Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet • Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. Rendelet • Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet

31. A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet • Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006.(XII.5.) Korm. rendelet

32. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet • Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet • A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet • Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet • A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet • az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán szükséges egyes építésüggyel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 121/2004.(IV.29.) Korm. rendelet • Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet • az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007.(X.4.) Korm. rendelet

33. az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008.(VI.30.) Korm. rendelet • az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI.19.) Korm. rendelet • Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet • Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet • a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002.(III.21.) Korm. rendelet

34. A csomag az alábbi új kormányrendeleteket tartalmazza • 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről • 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről

35. Integrált eljárás Engedélygazda: Építéshatósági engedélyezés Döntés MKEH területi szerve NKH területi szerve Általános építésügyi hatóság Engedély. hatóság (szakhat.) I. hatóság Kérelem és mellékletek II. hatóság Jogerős építési engedély Engedély. hatóság (szakhat.) Helyszíni szemle+ Hiánypótlás III. hatóság Engedély. hatóság (szakhat.) Jogorvoslat max. 60 nap

36. 197/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyes hatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról • 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről • 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről • 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről

37. Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 25/2009. (IX.30.) NFGM rendelet módosította: • Az Európai Közösségi jog hatálya alá tartozó, feltétel nélkül elismerésre kerülő okleveles építészmérnöki oklevelek megnevezéséről és az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek köréről szóló 1/2008. (I. 11.) ÖTM rendeletet

38. Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet

39. Kivitelezés A lánctartozás megfékezése komplex módon: • közbeszerzések közérdekű szabályozása • építési szerződéskötés kötelező tartalmi elemeinek kiegészítése • irreálisan alacsony ár kiszűrése • teljesítési biztosítékok (garanciák) csökkentése • vállalkozói kivitelezők regisztrációja • pótmunka, többletmunka szabályozása • fedezetkezelés intézménye

40. Az építtetői fedezetkezelő rendszere a „Biztos kéz” • A tartozási lánc kialakulásához vezető építőipari specialitások: • a munkaeredmény és az ellenérték teljesítése időben elválik, • a szerződő fél teljesítési készségét illetve teljesítési képességét illetően ismeretlen, • a kivitelezőnek még részteljesítés esetén is jelentős összegeket kell megelőlegeznie, • a kivitelezési tevékenység eredménye azonnal az építtető tulajdonába megy át. • A „biztos kéz” program a bizalom megteremtését, a kockázatok csökkentését célozza meg. • Részletes szabályozása az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben

41. Az építtetői fedezetkezelő közreműködése I. építtetői fedezetkezelés Az építtetői fedezetkezelés alá tartozó építési beruházás Építtetői fedezetkezelő A Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás megvalósítása esetén. A Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén. Magyar Államkincstár Fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató vagy a Magyar Államkincstár Az építtetői fedezetkezelői feladatellátásba bevonásra kerülő szervezet a) az európai forrásból származó támogatás esetén a kijelölt közreműködő szervezet, b) költségvetési forrás felhasználása esetén a költségvetési forrást rendelkezésre bocsátó szervezet

42. Az építtetői fedezetkezelő közreműködése 1)biztosítani az építési beruházás fedezetének meglétét Az építtetői fedezetkezelő feladata • 2)ellenőrizni a fővállalkozó kivitelező által nyújtott teljesítési biztosíték célhoz kötött felhasználását • 3)garantálni a szerződésszerű alvállalkozói teljesítés ellenértékének kifizetését

43. Elektronikus alvállalkozói nyilvántartás • Követi az alvállalkozói teljesítések kifizetését • az alvállalkozók nyilvántartására szolgál, amelyet elektronikus alapon a fedezetkezelő működtet • közvetlen információtovábbítási lehetőséget biztosít az építetői fedezetkezelő és az alvállalkozó között • a bármely szinten elhelyezkedő vállalkozó kivitelező láthatja az általa vállalt kivitelezési munkák végzésében résztvevő alvállalkozók adatait, • alvállalkozó, a kapott kód alapján, köteles felvinni szerződésének adatait, • teljesítésigazolás adatait az alvállalkozóval szemben ellenszolgáltatásra kötelezett jeleníti meg,

44. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet hatályba lépése • A rendelet rendelkezéseit a 2009. október 1-jét követően • a) megkötött tervezési és kivitelezési (építési) szerződésekre, • b) tervezett kivitelezési dokumentációkra, • c) megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységekre, • d) megnyitott építési napló vezetésére kell alkalmazni.

45. Az építtetői fedezetkezelő közreműködésére vonatkozó rendelkezések az építési beruházások közül • a) a Kbt. hatálya alá tartozó Közlekedés Operatív Program keretében megvalósuló beruházások esetén 2009. október 1-jét követően, • b) az egyéb Kbt. hatálya alá tartozó egyéb beruházások esetén a 2010. január 1-jét követően megindított közbeszerzési eljárásokban, • c) a Kbt. hatálya alá nem tartozó beruházások esetén 2010. április 1-jét követően kezdődő építőipari kivitelezési tevékenységek tekintetében kell alkalmazni.

46. www.e-epites.hu