A Nagy Francia Forradalom

1. A Nagy Francia Forradalom

3. A forradalom menete, szakaszai • 1. 1789. július 14. - 1792. augusztus 10. (a királyság bukása)   (1789-1791. az alkotmány elfogadása; 1791-1792.) • 2. 1792. augusztus 10. - 1793. június 2. (a gironde bukása) • 3. 1793. június 2. - 1794. július 27. (Robespierre vád alá helyezése) • 4. 1794. július 27. -1795. • 5. 1795-1799.

4. Előzmények • 1774-1792 XVI. Lajos uralkodik - a francia gazdaság és társadalom problémái, az abszolút monarchia csődje  - demográfiai hullám  - a társadalom falusi elhelyezkedése, és természeti csapások - terményárak növekedése  - Franciaország. geopolitikai helyzete -  mindegyik háborúban szerepelnie kellett  - a rendek egyenlőtlen eloszlása  - az amerikai szabadságharc támogatása fedezet nélkül (74 körül)

5. A forradalom menete • - 1789. május 5. - A rendi gyűlés összehívása  június 20. - Labdaházi eskü ---> rendi gyűlésből nemzetgyűlés •  július 14. - Bastille bevétele, a forradalom kitörése,

6. A labdaházi eskü (J.L. David)

9. A Bastille ostroma után • Községtanácsok forradalma (municipális, vagy városi forradalom)

10. „Nagy félelem” kora (nemesség a parasztságtól, parasztság a nemesektől retteg, legendák terjednek) „Csodák éjszakája” – az első két rend lemond kiváltságairól Megfogalmazzák és kiadják az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata című alapdokumentumot (Déclaration des droits de l'homme et du citoyen)

12. rögzíti a legfontosabb egyéni szabadságjogokat: • az élethez, • a tulajdonhoz, • a szabadsághoz való jogot, • a szólás, • a gondolkodás és • a sajtó szabadságát, • vallásszabadságot és a választójogot), • a hatalommegosztás elvét és a népszuverenitás elvét.

13. DE: mindez az alapvető problémát nem oldja meg Pénzügyi válság ÉHÍNSÉG! Gazdasági válsággá mélyül

14. Az „asszonyok menete” • az eredetileg kenyérért menetelő nőkhöz az egész párizsi lakosság csatlakozott s kikényszerítették, hogy a nemzetgyűlés Versailles-ból a párizsi királyi udvarba a Tuileriákba költözött. (Október 5-6.) • Cél: a királyt és a képviselők munkáját a forradalmi Párizs ellenőrizte.

16. A gazdasági problémák megoldására: • Talleyrand javaslata: • Az egyház a birtokait adja el • Erre: assignaták kibocsátása

17. További intézkedések a gazdasági helyzet javítására: • céhek, monopóliumok eltörlése • egységes mértékrendszer • szabad árak • földek áruba bocsátása • eltörlik a nemesi előjogokat, címeket • a papok állami alkalmazottak

18. Politikai pártok létrejötte • Eleinte a képviselők gyűltek össze a nemzetgyűlésen kívül nézeteiket egyeztetni, • ehhez csatlakoztak a párizsiak, és végül megszervezték a vidéki hálózatot.

19. A Feuillant klubba a mérsékelt alkotmányos monarchiát akaró nemesek és nagypolgárok tartoztak. • Ajakobinus klubba eleinte beletartoztak az alkotmányos monarchia és a köztársaság között ingadozó vagyonos polgárok is, Később a radikális, a forradalmat minél tovább vinni akarók mozgalma lett

20. Gironde néven kiváltak a klubból a vagyonosabb polgárok – akiknek a forradalom eddigi vívmányai elegendőek voltak(1792). • A jakobinusok másik csapata megőrizte eredeti nevét. A köztársaságpárti kispolgárokat tömörítette. A nemzetgyűlésben e politikai csoportok az alkotmányos monarchia alkotmányán dolgoztak. • Az ellentétek kiéleződnek a király helyzete miatt • XVI. Lajos meg akar szökni Párizsból és Franciaországból („VARENNES-i VÁLSÁG”) - 1791. június 24-25.

24. 1791 szeptember elején elfogadják az új alkotmányt, ennek értelmében: • 1791 októberétől már Törvényhozó Nemzetgyűlés van • Ebben legfőbb a háború kérdése: • háborút akar a király (hatalmának visszaállítását reméli tõle) • és a      girondisták (a forradalmat "exportálni" akarják) • az alkotmányos monarchia hívei és a jakobinusok ellenzik a háborút