Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei. Levelező képzés

1. 2. Előadás 2014.02.15 Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei. Levelező képzés Különbségek a kis – és nagyvállalatok pénzügyei és finanszírozása között. Belsőfinanszírozás. Külső adósságjellegű nem intézményes finanszírozás. I. Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás, banki szolgáltatások

2. Belső finanszírozás.

3. Belső finanszírozás A vállalkozás készpénz szükségletét nem pótlólagos külső források bevonásával, hanem a meglévő források intenzívebb kihasználásával oldjuk meg. (Vagyis az idegen források állománya nem nő). OKA Nem tudunk, vagy nem akarunk (további) külső forrást bevonni. (A pénznek ára van). Hogyanképződik illetve milyen formában van jelen a belső forrás? • Jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, tárgyévben képződött eredmény dr.Béza Dániel

4. Belső finanszírozás Milyen formában van jelen a belső forrás a vállalkozásban? • Befektetett eszközök: • immateriális javak • tárgyi eszközök • befektetett pénzügyi eszközök • Forgóeszközök: • készletek • követelések • forgatási célú értékpapírok • pénzeszközök (készpénz, lekötött betét) Mérleg eszköz oldala. Lényege, hogy a kevésbé likvid eszközöket likvidebbé tesszük. dr.Béza Dániel

5. Belső finanszírozás • Pénzeszközök (készpénz, lekötött betét): ez az, amiből kevés van, és azt szeretnénk, hogy materiális eszközeink készpénz formában álljanak rendelkezésre • Forgatási célú értékpapírok: ha van, és nem túl nyomott az árfolyama, el kell adni • A követelések faktorálással tehetők készpénzzé, de ez már a külső finanszírozás témakörébe tartozik. dr.Béza Dániel

6. Belső finanszírozás • Készletek • Anyagok • Áruk • Befejezetlen és félkész termékek • Késztermékek • Állatok dr.Béza Dániel

7. Hogyan tudjuk a készletekben lekötött forrásokat likvidebbé tenni? • Elfekvő készletek felszámolása (eladása vagy más formában történő hasznosítása) • Termék innováció • A termékegységre jutó anyagköltség csökkentése • helyettesítő anyagok alkalmazása • a gyártás során keletkezett hulladék csökkentése dr.Béza Dániel

8. Hogyan tudjuk a készletekben lekötött forrásokat likvidebbé tenni? • A gyártási eljárás korszerűsítése • A gyártás átfutási idejének csökkentése • Szűk gyártási keresztmetszetek fölszámolása • A gyártás során keletkezett hulladék csökkentése • A selejtképződés csökkentése • Az értékesítési folyamatban lekötött áruk csökkentése • Olcsóbb beszerzési források fölkutatása dr.Béza Dániel

9. Hogyan tudjuk a készletekben lekötött forrásokat likvidebbé tenni? • Ha növelni tudjuk a készletek forgási sebességét, akkor változatlan pénzmennyiséggel nagyobb forgalmat tudunk generálni, ez egyrészt javítja az eszközhatékonyságot, másrészt pénzt szabadít fel, amit aztán a termelés bővítésére fordíthatunk. dr.Béza Dániel

10. Befektetett eszközök mobilizálása • Immateriális javak • Tárgyi eszközök • Befektetett pénzügyi eszközök Ezek már sokkal nehezebben tehetők likviddé, mobilizálásuk nagy körültekintést igényel, és általában csak válság-közeli helyzetben folyamodunk hozzá. Ezekről a technikákról a 6. előadáson lesz részletesen szó. dr.Béza Dániel

11. A belső finanszírozás lényege A belső finanszírozás azt jelenti, hogy a vállalkozás készpénz szükségletét nem pótlólagos külső források bevonásával, hanem a nyereséges gazdálkodás során keletkező sajátforrás felhasználásával, illetve a meglévő források intenzívebb kihasználásával oldjuk meg Mivel a vállalkozás forrásai különböző eszközök formájában vannak jelen, a rendelkezésre álló pénzeszközeinket úgy tudjuk növelni, ha a meglévő illikvid eszközöket átcsoportosítjuk, likviddé tesszük A fenti eljárás lényege, hogy eszközeinket a likvidtől a kevésbé likvid felé haladva felülvizsgáljuk és megfelelő mérlegelés után azokat az eszközeinket, amelyek átalakítása a legkisebb költséggel, illetve veszteséggel jár, pénzzé tesszük A belső tartalékok föltárásához általában elegendő a forgóeszközök fölülvizsgálata, kritikus gazdasági helyzetekben azonban szükségessé válhat a kevésbé likvid befektetett eszközök felülvizsgálata is A belső finanszírozás kettős haszonnal jár, egyrészt megtakarítjuk a külső forrás igénybevételének költségét, másrészt az eszközeink intenzívebb kihasználása javítja a vállalkozás hatékonyságát, növeli értékteremtő képességét. dr.Béza Dániel

12. Különbségek a kis – és nagy vállalatok pénzügyei és finanszírozása között A KKV szektor jellemzői, finanszírozási sajátosságaik.

13. A KKV szektor jellemzői • Minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé különül el az irányítás a tulajdonosok személyétől • annál kevesebb személy foglalkozik a vállalkozás irányításával • annál kevesebb tulajdonosa van • Jellemző a vezetői és pénzügyi ismeretek hiánya Tulajdonosi struktúra • A mikrovállalkozások az összes vállalkozás saját tőkéjének 17,9%-ával rendelkeznek, míg az összes KKV (vállalkozások 99,8%-a!!!) a 48,1%-ával! Alacsony tőkeellátottság • A kereskedelem és járműjavítás, az ingatlan ügyletek és gazdasági szolgáltatások, az építőipar és a mezőgazdaság tipikusan KKV-szektor által dominált ágazatok. Munkaerő-intenzív ágazatok. Tőkekímélő tevékenységi kör • Gyenge alkupozíció a vevőkkel, szállítókkal, állammal és a pénzügyi intézményekkel szemben Gyenge alkupozíció dr.Béza Dániel

14. A KKV szektor finanszírozási sajátosságai • Nagyvállalatok 3-6 hónapos fizetési határidőt érvényesítenek • kénytelen szállítói hitelt adni vevőinek bár magas a nem fizető vevők kockázata • Nehezen kap szállítói hitelt • Alacsony tőkeerő miatt a likviditási problémák rendszeresek Krónikus alulfinan- szírozottság, likviditási problémák Kisösszegű, rövid lejáratú hiteligény • Munka-intenzív ágazat = inkább rövid lejáratú forrásigény • Kis méret = alacsony forrásigény • Likviditási problémák gyakran előfordulhatnak • Szükségszerűen megjelenik a rövid lejáratú, kisösszegű hiteligény Alacsony kockázatviselő képesség • Alultőkésítettség • Tartalékok hiánya • Felhalmozott vagyon hiánya dr.Béza Dániel

15. KKV-k megítélése a finanszírozást kínáló intézmények szemszögéből Minél alacsonyabb a vállalkozás pénzigénye, fajlagosan annál magasabb tranzakciós költségekkel szembesül. A tranzakciós költségek rugalmatlanok a finanszírozási összeg mértékére. Méret-gazdaságosság és tranzakciós költség • Nincs több személyből álló professzionális menedzsment • Erősen függnek egy-két kulcsszemélytől • Nem képesek befolyásolni a környezetet • Nem képesek pénzügyileg áthidalni egy tartósabb dekonjunktúrát Magas működési kockázat A kis- és középvállalkozások jellemzően nem működnek transzparens módon, azaz tevékenységük nem áttekinthető. Nemzetközi jelenség, hogy a kis- és középvállalkozások adó-optimalizációs céllal igyekeznek az eredmény kimutatásban minél alacsonyabb adó előtti eredményt feltüntetni. Transzparencia hiánya A kisvállalkozások többsége, részben azért mert munka-intenzív ágazatban tevékenykedik, kevés felhalmozott vagyonnal rendelkezik Elégtelen fedezetek dr.Béza Dániel

16. Miért nőtt meg a bankok érdeklődése a KKV szektor iránt • Csőddel és felszámolással kapcsolatos jogszabályok változása javította a hitelező bankok pozícióját. • Szigorodott a könyvvizsgálati rendszer • Javult a Cégbíróság, Földhivatal adatszolgáltatásának minősége Javult a jogi környezet Nagy a növekedési potenciáljuk • Sokkal nagyobb növekedési lehetőségek előtt állnak Garancia intézmények • Megjelentek a KKV szektorra specializálódott garancia intézmények Uniós pénzek becsatornázása • Hazánk EU-s csatlakozást követően számos EU-s forrás vált elérhetővé a kisvállalkozások számára Nagy cégeken kevesebbet lehet keresni • A nagyvállalatok kihasználják alkupozíciójukat, ezért rajtuk sokkal kevesebbet lehet keresni dr.Béza Dániel 16

17. Hogyan alkalmazkodtak a bakok az új kihíváshoz? Igyekeztek csökkenteni a finanszírozási költségeket és mérsékelni a kockázatot, hogy nőjön a KKV-szektor finanszírozásának jövedelmezősége.

18. Hogyan alkalmazkodtak a bankok az új kihíváshoz? Csökkentették a tranzakciós költségeket. Új hitelbírálati modelleket fejlesztettek ki. (scorig modellek) Ügyfél viselkedési modellekkel automatizálták az ügyletek monitorozását. Új termékeket fejlesztettek ki, ahol nem az üzletmenetet, hanem a fedezetet finanszírozzák. Igyekeztek bekapcsolni a garancia intézményeket, és a nemzetközi hitelbiztosító szervezeteket.

19. Hogyan készüljenek fel a KKV-k a banki kapcsolatokra? Erről a hitelezésről szóló órán fogunk beszélni

20. Külső adósságjellegű nem intézményes finanszírozási formák Tagi kölcsön Családi, baráti kölcsön Szállítói hitelek Vevői előleg Váltó, csekk dr.Béza Dániel

21. A tagi kölcsön és a családi, baráti kölcsön • A legolcsóbb finanszírozási forma • Nem kell fedezet, nincs szigorúan vett lejárat • Gond, ha több tulajdonos van • Adó jogszabályokra oda kell figyelni • A tulajdonos szemszögéből nem mindig jó üzlet • Főleg a kényszervállalkozókra, egyéni vállalkozásokra jellemző (számukra más finanszírozási forrás gyakorlatilag nem áll rendelkezésre) • Bizalmi elven működik • A kölcsön adók kérhetnek biztosítékot, vagy beleszólást a vállalkozásba Tagi kölcsön Családi, baráti kölcsön dr.Béza Dániel

22. Szállítói hitelek, vevői előlegek • A kisvállalkozók gyenge alkupozíciójuk miatt nehezebben tudják alkalmazni • Bizalmi elven működik (ha visszaélünk vele, elveszíthetjük beszállítóinkat) • Nem lehet vele büntetlenül élni (meg kell az árat fizetni) • Vevőkövetelések-száltói hitelek összhangja Vevői előlegről akkor beszélünk, amikor a vevő az áru, vagy szolgáltatás ellenértékét, vagy annak egy részét, az árú átvétele, illetve a szolgáltatás igénybevétele előtt megfizeti. Feltétele az erős alkupozíció Bizalmi elven működik, (vagy a vevő komoly biztosítékokat követel meg) Tipikus előfordulása: mezőgazdasági kisvállalkozások, lakásépítési szektor Szállítói hitelek Vevői előlegek dr.Béza Dániel

23. A váltó és a csekk • Hitelviszonyt megtestesítő, forgalomképes értékpapír, amelyben a váltó kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a lejárat napján a váltón feltüntetett összeget, a váltót bemutatójának ő, vagy az ő általa megjelölt személy megfizeti • A csekk alapjogviszonya maga a csekkszámlaszerződés, amelynek alapján a számlatulajdonos pénzt helyez el a bankszámláján, és úgy állapodik meg a bankkal, hogy a számla felett különleges módon, csekk útján fog rendelkezni. A csekkel a számlatulajdonos utasítja bankját, hogy a számlájáról a csekken meghatározott személynek, az ott meghatározott feltételekkel (összeg készpénzben vagy átutalással) teljesítse a fizetést Váltó Csekk dr.Béza Dániel

24. KÜLSŐ ADÓSSÁGJELLEGŰ FINANSZÍROZÁSI FORMÁK NEM INTÉZMÉNYES INTÉZMÉNYES Tagi kölcsön Bankhitel Családi, baráti kölcsön Lízing Faktoring Szállítói hitelek Vevői előleg Kötvény Váltó, csekk Közraktárjegy 24

25. A közraktárjegy 1 A közraktári jegy olyan értékpapír, amely a forgalomban, a közraktárban elhelyezett áruk helyettesítésére szolgál. Emiatt inkább az intézményes finanszírozási formák közé soroljuk Jogi szabályozását az 1996. évi XLVIII. törvény tartalmazza A közraktár a törvény szerint olyan részvénytársaság, amely áruk elhelyezésével, letéti őrzésével és közraktári jegyek kibocsátásával foglalkozik A közraktár köteles a nála elhelyezett árukról értékpapírt, úgynevezett közraktári jegyet kiállítani. A közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított, rendeletre (a Ptk fogalomrendszerében: névre) szóló értékpapír, amely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó kötelezettségét bizonyítja A közraktárjegy két, egymással összefüggő, de egymástól elválasztható részből, az árujegyből és a zálogjegyből áll dr.Béza Dániel

26. A közraktárjegy 2 A közraktárban elhelyezett áru feletti korlátlan tulajdonjog feltétele az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása. A közraktári jegy két részének átruházása – akár együttesen, akár különválasztva – a többi névre szóló értékpapírhoz hasonlóan hátirat útján, forgatással történik A közraktár intézményével oly módon tudunk vállalkozásunk számára likvid eszközt teremteni, hogy közben magát az árut nem kényszerülünk eladni, elegendő ha egy közraktárban elhelyezzük, és a közraktári jegyet használjuk föl likviditási problémánk menedzselésére.. A közraktár jeggyel fizethetünk mint egy váltóval, vagy zálogba adásával kölcsönhöz juthatunk, úgy hogy az árunkról nem kell végleg lemondanunk. dr.Béza Dániel

27. Banki szolgáltatások

28. BANKI SZOLGÁLTATÁSOK • Számlavezetés (Ft, deviza) • Bankkártya • Telebank • Telefonos ügyfélszolgálat • POS terminál • Internet bank • Széf szolgáltatás • Bankgarancia • Treasury szolgáltatások • Üzleti kártya • Befektetések • Pályázati tanácsadás dr.Béza Dániel

29. SZÁMLAVEZETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK • Csoportos beszedési megbízás: • a bank mások bankszámlájáról meghatározott összeget - a megjelölt teljesítési napon - bankszámlája javára beszed. • Csoportos átutalások: • rendszeresen, azonos jogcím alapján, viszonylag kis összegű, de nagy tételszámú fizetések teljesítése (bérek vagy jutalékok számos alkalmazott vagy ügynök számára). dr.Béza Dániel

30. SZÁMLAVEZETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK • Azonnali beszedési megbízás (inkasszó): • a bank az előre meghatározott összeget beszedi a kötelezett pénzforgalmi bankszámlájáról • VIBER megbízás:  • a tárgynapi teljesítési határidőig benyújtott VIBER átutalás még aznap megérkezik a kedvezményezett bankszámlájára. Plusz díjért vehető igénybe • Számlakivonat küldés: • tranzakciós naponként, havonta, stb. dr.Béza Dániel

31. SZÁMLAVEZETÉS A gazdasági társaságok – ha a jogszabály kivételt nem tesz: • kötelesek pénzeszközeiket a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével bankszámlán tartani, • pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, és ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. dr.Béza Dániel

32. BANKVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK • Költségtényezők • Fix vagy változó • Ügyintézés • Fiókban vagy online • Irodában vagy bárhol (szolgáltatások) • Üzleti terminál, internetbank • Telebank • Extra szolgáltatások • Egyes szakmák számára kialakított számlacsomagok (ügyvéd, végrehajtó, stb.) dr.Béza Dániel

33. BANKVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI dr.Béza Dániel Forrás: KFK – OTP Bank számára végzett kutatás

34. BANKVÁLTÁS • Hogyan válthatunk bankot? • Miket mérlegeljünk? • Mire figyeljünk? Érdemes elsőre időt és energiát szánni a cégünknek leginkább megfelelő bank kiválasztására, mivel egy későbbi bankváltás jóval több időt és energiát igényel, nem beszélve az ezzel kapcsolatos kockázatokról. MÉGIS MIÉRT VÁLTUNK BANKOT? dr.Béza Dániel

35. A FELVETT HITELLEL VALÓ ELÉGEDETTSÉG TÉNYEZŐI dr.Béza Dániel Forrás: KFK – OTP Bank számára végzett kutatás

36. Köszönöm a figyelmet! Viszontlátásra a következő előadáson! http://kfk.uni-corvinus.hu www.csabaliget2008.hu/oktatas